Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
1976. DECEMBER 4., SZOMBAT xMlap Számítanak a szocialista brigádokra Mór decemberben megkezdik a jövő évi terv teljesítését a Csepel Autógyárban Hatezer brigádtag, 533 szo cialista kollektíva 100 küldöt te jött össze tegnap délután a Csepel Autógyár művelődési központjába, hogy együtt som mázzák, elemezzék az üzemi, gyáregységi brigádvezetői ta nácskozások tapasztalatait, s közösen határozzák meg az el következendő esztendő válla lati feladatait. Pontosabban arról kívántak szólni, milyen többletteljesítmény szüksé ges ahhoz, hogy a jövő évi terv megvalósuljon, azzal egyidő- ben, hogy a termékszerkezet átalakításának második szaka szait éli a gyár, és az átalaku lás mellett tovább módosul a Az elnökségben (balról jobbra): Fövényesi Ervin, a pártbizottság termékszerkezet a nemzetközi titkára, dr. Novák Béla vezérigazgató, Lajos László mérnök a kül- knoiiv^T'áoió GSftdprpvpI (löttértskczlet elnöke, Nägy Lajos VbZT-titkíir és MACZikó J6z.scíj a auiveiduu KlSZ-bizotíság titkára. Ez év első munkanapján Ezt az esztendőt — az ötö dik ötéves terv első évét munkástgyűléssel kezdték az autógyáriak. Dr. Novák Bé la vezérigazgató több mint öt ezer ember előtt ismertette akkor a tervet, és kérte első sorban a szocialista brigádok támogatását. A tegnapi bri gádvezetői küldöttértekezle ten azzal kezdhette vitaindí tóját, hogy a terv időarányos része teljesült, de most több letvállalásra szólítják a válla lat gazdasági és politikai szer vei a szocialista kollektívákat: az eddigi lelkesedéssel tegye nek meg minden lehetségest, idej tervet december a brigádvezetők érdeklődéssel hallgatták a vitaindítókat, a fel- 23-ig teljesíthesse a Csepel szóialásokat. Autógyár- Nagy La jos, a szakszervezeti tanács titkára azzal egészítet te ki a vezérigazgatói vitaindí tót, hogy a több mint 10 ez res nagyvállalat valamennyi gyárában, gyáregységében és főosztályán kibontakozott szo cialista munkaverseny eb ben az esztendőben nemcsak a termelésben hozott a tava lyihoz viszonyítva javuló eredményeket, hanem tovább erősítette a brigádmozgalom másik két tényezőjét: a tanu lást és a szocialista életmód ra' nevelést is. A szakszerve zet sajátos eszközeivel segí tette a hármas cél megvalósu lását, melyben a szocialista brigádok jártak élen. Ezt to vábbi alapnak tekintik az öt éves terv céljainak elérésében, nemcsak a vállalati terveket tekintve, hanem a dolgozók tu datformálására vonatkozólag is. A fiatalok niagyon jó példá val jártak elöl, elsősorban a szakmai versenyekben. Az if jú mérnökök és közgazdászok kivették részüket a vállalatfej lesztési feladatokból — erről szólt Maczkó József, a válla lati KISZ-bizottság titkára. Azt kérte a jelenlevőktől, se gítsék elő, hogy minél több ifjúsági brigád alakuljon az egyes gyáregységekben, s a tapasztalt brigádvezetők vagy brigádtagok vállalják el ©gy ógy új szocialista közösség irá nyítását, amelynek tagjai fia talokból tevődnek össze. Magukénak érzik a gyárat Bár közhelynek tűnik az al címben megfogalmazott mon dat, ezúttal indokolt, mert nem kevesebben mint tizenhatan álltak mikrofonhoz, hogy el mondják saját közösségük vé leményét a nagyvállalati egész ről, arról, hogyan látják saját helyzetüket: üzemükét, gyár egységükét, az egész válla latét — a népgazdaság egészét. Azt is megfogalmazták, hogy ismerik a legfontosabb nép- gazdasági célokat, ezen belül a vállalatét, s készek ezért munkahelyi feladatukon túl — kommunista műszakon, vagy más alkalomból — cse lekedni. Nehéz volna felsorolni mi mindenről esett szó. A vállalat tengernyi gond dal küzd, még akkor is, ha ezek a gondok mindennapo sak. De érdemes odafigyelni Szentes Lászlónénak, a Lapp Lander üzem Műszaki szocia lista brigádja vezetőjének fel szólalására, aki arra figyel meztet, hogy ez a fontos gyártmány, amely túlnyomó- részt exportra kerül, olyan minőségű legyen, hogy a jak, hogy ez így legyen. Ugyanerről — csak más gyártmányról — a szervokor mányról mondta el Sebestyén Béla, az öntvényforgácsoló szocialista brigád vezetője, hogy az üzem kapacitását már régóta túlhaladó meny- nyiség mellett kiváló minő ségben gyártják a szervokor mányt, amely minden szocia lista ország piacán kivívta az elismerést. Az egri gyár képviselője, Városi Béla, egészen új ol dalról közelítette meg a jövő feladatait. Az új sebességvál tó ZF-licenc alapján készül náluk, a dokumentáció német nyelvű. A gyártást most kez dik, de már megszervezték a német nyelvtanfolyamot a szakemberek számára, hogy bármilyen probléma esetén szót értsenek, nemcsak a kül földi szakemberekkel, hanem a műszaki rajzokkal is. Az orszégasra készülve Az ötödik országos brigád- tanácskozás előtt, a Csepel Autógyár szocialista kollektí váinak képviselői az idei munka értékelése, általános elemzése mellett, a már emlí tett tervteljesítési vállalások hoz még egy rendkívül jelen tős felajánlást tettek. Amire még nem volt példa: a jövő esztendő első negyedévét havi bontásban, a megrendelői igé nyeknek megfelelően, teljesí tik. Ez azért jelentős, mert a gyár tervteijesítésé, havi program szerint, lehetővé teszi a testvérvállalat, az Ikarus- gyár exportszállításainak üte mességét, a nemzetközi ko operáció sikerét. Amikor együtt értékeinek A jövő esztendő első mun kanapján, január 3-án ismét munkásgyűlés lesz a Csepel Autógyárban. Hasonlóan a2 ideihez, ott lesznek a szocia lista brigádok tagjai, munká sok, műszakiak, alkalmazot tak, együtt határozzák meg a tennivalókat, amelyeknek túl nyomó része ez év utolsó ne gyedében már ismertté vált Bubenkö Imre felvételei maradt vállalásához, teljesíti az idei kvótát, s ez jó alapot ad a jövő évi induláshoz is. Baumann László A párfmunka tapasztalataiból A reszort- és teriiletfelelősi összhangja és ennek szerepe a AZ MSZMP POLITIKAI áll. Egy-egy csoporthoz 8—10 BIZOTTSÁGÁNAK, 1973. jú- pártszervezet tartozik, lius 3-i határozata kimondja: Tapasztalatunk szerint be- „Az apparátus szervezeti fel- púit az ilyen csoportosítás, építésétől függetlenül biztosi- Ugyanis az összetartozókat tani kell, hogy minden politi- megközelítőleg azonos kérdé- kai munkatárshoz meghatá- se;t foglalkoztatják. Például a rozott számú és reszortjának kereskedelmi és szolgáltató megfelelő jellegű pártszerv, il- vállalatokat a város lakossá^ letve alapszervezet tartozzék, gának minél jobb, választéko- A munkatársak felelősek a sa,bb ellátása, a pedagógus hozzájuk tartozó pártszervek, pártszervezeteket az oktatás alapszervezetek rendszeres se- és művelődéspolitikai hatáto- güáséért.” A határozat óta három év telt el. Az állásfoglalás meg változtatta a városi pártbizott ságok apparátusának szerve zeti és tartalmi tevékenységét, Míg a határozat előtt a párt apparátus munkastílusára in kább a reszortszemlélet volt a jellemző, ma már ez megszű nőben van. A két forrna között mindjobban megteremtődik az és a pártszervezetek kapcsola- összhang s mindkettőnek a iának két alapvető formája tartalma is gazdagodott. alakult ki. Az egyik ilyen a , ... , _____ titkári értekezlet. Az egy cso- , i Portba tartozó tátikátok havon- letfeldoss^nem mond ellent * rendszeresen összejönnek a * i területfelelős vezetésevek Eze- ketto kiegészíti egymart Mi- titkári értekezleteken ^ minden esetben beszámolnak nabeKönysagat. egy-egy aktuális párthatáro- PÄRTBIZOTTSÄGUNK te- zat, várospolitikai, gazdaság- rületfeielősi rendszerét nagy politikai feladat végrehajtásá- köriütekintéssel alakítottuk ki ról. Ezeken a találkozókon, sok A pártszervezeteket jellegük, megszívlelendő módszer ke- sajátosságuk szerint csoporto- rült felszínre, melyeket a sítottuk, így kerültek egy-egy résztvevők a későbbiek során csoportba az ellátással és szol- hasznosíthatnak, gáitatással, az oktatással, stb. Területfelelőseink minden foglalkozó alapszervezetek, esetben jól felkészülnek ezek- pártvezetőségek és pártbizott- re az értekezletekre. Minősítik ságok. A csoportok élén a te- a beszámolókat, válaszolnak a rületfelelős, a városi pártbi- kérdésekre, tanácsot adnak a zottság egy-egy munkatársa problémák megoldásához, de tevékenység zat sikeres megvalósítása, stb. Mások a pártvezetőségek, pártbizottságok csoportjainak feladatai. Ezek közül elsősor ban az irányítás problémáit emelném ki. Ezekhez a szer vekhez négy-öt alapszervezet tartozik. Ezek a csoportok ta pasztalatszerzés hasznos fóru maivá váltak. A TERÜLETFELELÖSÖK Embersége tisztán ragyog Emlékezés Rózsa Ferenc re, születésének 70. évfordulóján Az indító, a vállalásra kész tető felajánlásokat ezelőtt ti zenegy hónappal is a szocia lista brigádok tették meg, nem lesz ez másként egy hó nap múlva sem. A tegnapi tanácskozás ar ról győzhetett meg minden jelenlevőt, hogy a Csepel legkritikusabb szem se talál- | Autógyá- 533 szocialista bri- jon rajta hibát. És ők vállal- I gádjának hatezer tagja hű e arcos forradalmárra, kiváló kommunistá ra, nagyszerű emberre, Rózsa Ferencre emlékezünk, születésének 70. évforduló ján. Még nem volt 36 éves, amikor a Horthy- rendszer fasiszta hóhérjai kegyetlenül meg gyilkolták. 1942 nyarán tombolt a háború, vér zett a magyar nép, s az ország urai a hitleris ták oldalán a nemzetet a pusztulás felé vezet ték. A magyar kommunisták világosan látták a helyzetet, minden erejükkel igyekeztek felvi lágosítani a magyar társadalmat, szervezni a munkásságot, a paraszti rétegeket, az értelmi ségieket a háború ellen, a nemzeti független ség megtartására. Ennek a mozgalomnak egyik kimagasló ve zetője Rózsa Ferenc volt, aki széles körű szer vezői, szerkesztői, újságírói tevékenységet is végzett,, nagy része volt a párt újjászervezésé ben, az agit.-prop.-bizottság és a szervezkedő népfrontmozgalom irányításában. Rózsa Ferenc 1906. december 4-én született, Budapesten. Érettségi után, 1926-ban a karls- ruhei műszaki egyetemre került, majd Drezdá ban fejezte be egyetemi tanulmányait. A rend kívül nagy műveltségű fiatalember, mérnöki diplomát szerzett. Hivatásán kívül közel került a képzőművészethez, az irodalomhoz, az újság íráshoz is. Fiatalon, bátyja révén került a munkásmozgalomba. Nyaranként, mint kőmű ves és útépítőmunkás kereste kenyerét. Barát ságot között a munkásokkal és egy életre el kötelezte magát ügyük mellett. 1931-ben már az illegális mozgalomban dolgozott. Egy ideig a Kommunista című lap szerkesztő bizottságá ban tevékenykedett. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. A fiatal forradalmár rövid idő alatt sokol dalú ismeretekre tett szert: megismerkedett a marxizmus—leninizmussal és már korábban kitűnt szervező, és irányító készségével. A párt által rábízott feladatokat mindig lelkiis meretesen és pontosan végrehajtotta. Hallat lanul nagy gyakorlatot szerzett az illegális munkában, a konspirációban. Skolnik József, aki abban az időben az ille gális kommunista párt központi bizottságának tagja, egy időben a titkára volt, így emlékszik Rózsa Ferencre:. „Alig ismertem embert, aki ennyire elmé- i lyülten és sokoldalúan tudott bonyolult prob- mindannyiunk előtt. Soha j lémákkal foglalkozni mint 5. A központi bi_ ilyen korán nem tudták meg, | zottság 1941. júniusától elszakadt nemzetközi mi lesz a következő évi ten- | kapcsolataitól, az országot fasiszta haderők szi- nivaló, ezért a januári gyűlé- getelték el a külvilágtól. Ilyen körülmények sen már a munka mikéntjéről, között magunk voltunk kénytelenek eligazod- hogyanjáról eshet majd szó. ] ni. Ez növelte nehézségeinket. A párt vezetésé ben többen voltunk, akik korábban Csehszlo vákiában dolgoztunk. Mi különösen rászorul tunk azok segítségére, akik jól ismerték a ma gyar társadalmat, az itthoni irányzatokat, azok képviselőit. A munkásságot, a paraszti ré tegeket, az értelmiséget. Rózsa Ferenc, a ma ga hazai tapasztalataival sok tévedésünket iga zította helyre.” 1940-ben a KB tagja, majd a titkárság tag ja lett, s 1941-ben megbízást kapott egy kom munista lap szervezésére. így 1942 február 1-én megjelenhetett a Szabad Nép illegális száma, amelyet Rózsa Ferenc szerkesztett. Az ő irányításával, más, baloldali lapokban is megjelentek a kommunisták írásai, a Magyar Nemzetben, a Független Magyarországban, a Szabad Szó című parasztlapban. Vagyis a párt állásfoglalásait minden üldöztetés, statárium, halálos fenyegetés ellenére sikerült széles kör ben ismertetni. 1942 elején a Központi Bizottság Rózsa Fe rencet bízta meg a szabad és demokratikus Magyarországért küzdő népfrontmozgalom szervezésével. Az elnevezést az ő javaslatára egészítették ki a „független” jelzővel. A nép front szervezése lehetőséget adott neki arra, hogy a párt javára gyümölcsöztesse széles kö rű műveltségét, irodalmi, művészeti ismereteit. Kapcsolatokat tudott teremteni a munkások kal, a parasztokkal és az értelmiség képvise lőivel. A kommunista vezetés időnként — többnyi re Rózsa Ferenc által fogalmazott — baráti levelekben fordult a németellenes polgári és szociáldemokrata politikusokhoz, értelmiségek hez, és ismertette velük a párt politikáját, ál lásfoglalását. Máté György, aki Rózsa Ferenc cel együtt szerkesztette az Illegális Szabad Népet, a következőket írja róla: „írásai gaz dag ismeretanyagról, elemzőkészségről, sok oldalúságról, gondolatgazdagságról tanúskod tak; logikusak, meggyőzőek voltak, alkalma sak arra, hoy megfelelő érveket adjanak azok nak, akik nyílt vitában védték a kommunista álláspontot, vagy másokat akartak meggyőzni annak helyességéről.” E sok oldalú szerkesztői munka közben 1942 június elsején — árulás következtében — a Horthy-rendőrség letartóztatta és az András- sy laktanyába hurcolta, vallatói két héten át kegyetlenül kínozták. De a megpróbáltatások közepette is hű maradt egész életéhez, nem tudtak meg tőle semmit, inkább a mártírha lált választotta, mintsem egyetlen olyan szó is elhagyta volna ajkát, amellyel árthatott volna a mozgalomnak. A Horthy-pribékek meggyilkolták. Élete, mártírsága örök példakép a kommu nista nemzedékek előtt. Az utódok méltókép ben emlékeznek reá, a nagyszerű emberre, a kiváló kommunistára, aki emberségével, har cias magatartásával életében £s halálában egyaránt példát mutatott. Politikus szervező volt minden ízében, a sajtót is legfőképp ebből a szempontból érté kelte, a Szabad Népet a párt szervezeteinek megerősítésére szánta, így foglalt állást azokon a megbeszéléseken, amelyeket a lap alapítása kor a Központi Bizottság ülésein folytattak. Mindvégig ebben a szellemben dolgozott. óla nevezték el az újságírók legmagasabb kitüntetését, a Rózsa Ferenc-díjat. Ne vét iskolák, intézmények, társadalmi szervezetek vették fel, s a Magyar Szocialista Munkáspárt, de az egész magyar munkásosz tály híven ápolja emlékét. Gáli Sándor R számukra is hasznosnak ezek az összejövetelek, hiszen rendkívül sok információt szereznek a hozzájuk tartozó pártszervezeteit életéről, a párttitkárok felkészültségéről. Tájékozódnak a párthatároza tok ismeretéről, a végrehajtás eredményeiről, az azt akadá lyozó tényezőkről. Az egyes be számolók alkalmával minden csoportnál emlékeztető készül. Ezeket a dokumentumokat összegyűjtik és a témáktól függően átadják a megfelelő reszortfelelősnék. E kapcsolat fontossága akkor is napirend re kerül, amikor a reszort vezető jelentest készít a párt végrehajtóbizottság számára. A területfelelősök közvetlen tapasztalatai hozzájárulnak a téma megfelelő feldolgozásá hoz. A területfelelősök ugyan akkor, ily módon közvetve aktív részeseivéi válnak a testületi döntések előkészíté- séndc. A MÁSIK KAPCSOLATI FORMA — és ezt tartom lé nyegesebbnek — a helyszíni tevékenység. Sok vita volt egy időben azon, hogy a területfe lelős mennyi időt töltsön a hozzá tartozó pártszerveze teknél. Véleményem szerint ezt nem lehet sem napokkal, sem órákkal mérni. A lényeg: minél többet és minél haté konyabban végezze, amit rá bíztak. Előfordult, hogy egy egész hetes kiszállás sem érte el a kívánt célt. Területfelelőseink részt vesznek a pártszervezetek programjainak, munkatervei nek készítésében, a különböző testületi ülések előkészítésé ben. Segítenek a párthatáro zatok végrehajtásának meg szervezésében s ellenőrzik az állásfoglalásokban jelzett cé lok megvalósulását. A reszort- és területfelelősi tevékenység összehangolása érdekében munkatársaink évek óta két hetes programokat készítenek. Az összhang megteremtésével egyre inkább tudatossá válik, hogy a reszortfelélős rá van utalva a területfelelősre és fordítva. Nem egy esetben előfordul, hogy mielőtt a te rületfelelős meglátogat egy aiapszervezetet, tájékozódik a reszortvezetőknél, s a másik hasonlóan cselekszik. Csak ilyen összehangolt együttmű ködés segítségével valósulhat nak meg célkitűzéseink. A két munkaforma össze fogását segíti elő a rendszeres reszortvezetői és területielelő- si megbeszélés. Reszortvezetői értekezletet kéthetenként tar tunk. Ezen a résztvevők minden esetben beszámolnak az elmúlt két hét eredményei ről, arról, hogy az elkövetke zendő két hétben milyen fel adatokat végeznek el. Területfelelősi értekezletre havonta kerül sor. Ezeken az érintettek beszámolnak a te rületükön szerzett tapasztala taikról: számot adnak a párt- határozatok végrehajtásáról, a rendezvények előkészítéséről, lebonyolításáról, a fontosabb politikai, gazdasági és kultu rális eseményekről. Ezt köve tően minden esetben megha tározzuk a következő hónap alapvető feladatait. Az érte kezleten minden esetben tájé koztatják a munkatársakat a reszortvezetői értekezleten el hangzott fontosabb kérdések ről, továbbá az egyéb reszort hoz tartozó, de valamennyi pártszervezet munkáját érintő feladatokról. AZ A SOKOLDALÚ TEVÉ KENYSÉG, melyet a politikai munkatársak, mint reszorto- sok s mint területfelelősök végeznek, elképzelhetetlen se gítőtársak nélkül. Ezért évek óta a területfelelős mellett 8—10 jól felkészült aktivista dolgozik. Ezek rendszeresen kijárnak pártszervezetekhez, közvetítik az információkat. A területfelelős rendszeresen feladattal látja el társadalmi munkatársait és beszámoltat ja őket tapasztalataikról. E gyakorlat eredményesen se gíti a pártapparátus munká ját. PAPP JÓZSEF, az MSZMP Váci Városi Bizottságának első titkára A á
