Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Közművelődési pályázat Asztalos István harmadik helyezést ért el Iskola és múzeum című dol gozatával Asztalos István, az aszódi Petőfi-múzeum igazga tója harmadik helyezést ért eJ azon a pályázaton, ame lyet az Oktatási Minisztérium oktatási főosztálya ez év már ciusában írt ki. Tárgyköre a közművelődési intézmények és az általános iskolák kap csolatának fejlesztése volt. Asztalos István pályaműve komplex szemléletet tükröz; megvilágítja azokat a mód szertani és pedagógiai szem pontokat, amelyek révén ered ményesebbé tehető iskola és múzeum együttműködése. A kiváló múzeumi szakember összefoglalja mindama ta pasztalatait, amelyeket hosz- szú pedagógusi és múzeumi gyakorlatában szerzett. A tanulmányt a Pest me gyei továbbképzési kabinet sokszorosítja, ily módon já rásunk iskoláiban és közmű velődési intézményeiben is haszonnal forgathatják. Hl. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1976. DECEMBER 29., SZÉRDA Beszámolási kötelezettség Tanácstagok fóruma A tanácstagok beszámolási kötelezettségét a tanácstörvény tartalmazza, lebonyolítására pedig a tanács szervezeti és működési szabályzata intézke dik. A tanácstagok és a vá- MA MÉG SZABAD ÉG ALATT Szociális épületet terveznek Vácszentlászlón NŐPOLITIKA EGY TÉESZBEN Neve valkói, központja Vác- szentlászló, határa három községéé 'terjed ki; a trium virátus harmadik tagja Zsám- bok. Éppen három éve mond ták ki az egyesülést, s ala kult meg az Egyesült Zöld mező Termelőszövetkezet. Hatezer hektáron gazdálkod nak, dolgozói létszámuk ke reken 790, közülük 350 nő. A szövetkezetek egybevoinása azt ás jelentette, hogy a vezető ség az addig meg nem való sított nőpolitikái feladatokat is magára vállalta. Az ered ményekről a minap beszámol tak a járási párt-végrehajtó- bizottságnak. Nézzük először, milyen munkakörökben dolgoznak asszonyok, lányok. Többsé gük az alaptevékenységet foly tató üzemágatoban keresi ke nyerét, kisebbik részűik a gu mi- és mozaiküzemben. Az effajta beszámolók általában azzal kezdődnek, hogy száza lékosan kimutatják, hány nő dolgozik vezető beosztásban. A számszerű adatok itt nem rosszak. A vezetőségben négyen, az ellenőrző bizottságban ketten, a döntőbizottság ban négyen, a vegyes bi zottságban ketten. Függetlenített vezetőként ti zennégyen tevékenykednek. S ami megint nemcsak erre a szövetkezetre érvényes: a női vezetőktől többet várnak, mint férfitársaiktól, nekik jobban kell bizonyítani. A múlthoz viszonyítva szo lid gondok a következők, de a vezetőség nem a régi, a mai igényeket tartják mércének. Százötvenen dolgoznak a nö vénytermesztésben, vagyis a legnehezebb munkán. A veze tőség éppen ezért döntött a termőterület központosítása mellett, hogy megoldhassák a nők kiszállítását, kosztolását; a megépítendő szociális épü letben tisztálkodásra, fürdés re is lesz mód. Most is szállítanak a föl dekre naponta ebédet négy forint térítés ellené ben, amit persze szabad ég alatt költhetnek el. S ami valamikor megint csak természetes -olt, ma már nem. I Jobbak a körülmények az állattenyésztésben és a kise gítő üzemekben. E munkahe lyeken öltözők, mosdók, étke zőhelyiségek is vannak; e he lyeken a munka is jóval könnyebb. A gumi- és nao- zaiküzembe csökkent munka- képességű, a növénytermesz tésben már nem boldoguló dolgozóikat helyezik el. A munkaidő helyenként változó. A növénytermesztés ben évente 160 tízórás munka napot kell ledolgozniuk, más hol 250-et. Erre adják a ren des és pótszabadságot. Mivel a nem idényjellegű helyeken, napi nyolc órában nem telje síthető a 250 óra, itt engedé lyezik a juttatásokat. Nem tesznek különbséget nem sze rint a bérezésben sem. Azo nos munkáért azonos fizetést adnak. A növénytermesztés ben ennek évi összege 30 és 45 ezer forint között mozog, a kisegítőüzemekben kevesebb: 25 ezer. A szövetkezetben dolgozó nők 46 százaléka tagja valamelyik szocialista bri gádnak. Ezek a közösségek ma még termeléscentrikusak. Elmen nek egy-egy társadalmi ün nepségre, kedveltek a közös kirándulások, sőt üdülni is le hetőleg együtt megy a bri gád; a politikai ésr kulturális célkitűzések még nem érikel a kívánatos színvonalat. Hogy az asszonyok gondta lanul dolgozhassanak a földe ken, a szövetkezet szerződést kötött a községi óvodákkal. Túlóraátalányt fizetnek, hogy a késő délutáni órákban is ott lehessenek a gyermekek. Igye keznek együttműködni az ÁFÉSZ-szal is, összehangolni az üzletek nyitva tartását a mezőgazdaságban dolgozó nők munkaidejével, elsősorban a kampánymunkák idején. A jövőt szolgálja a tanulás. Jelenleg egy ösztöndíja suk van a Gödöllői Ag rártudományi Egyete men, de számosán képe zik magukat más formá ban. Így válhat lehetségessé, ami a vezetőség terveiben is szere pel, hogy még több nő kerül hessen vezető beosztásba. kp lasztók kapcsolata különféle le het. Van olyan tanácstag, aki elegendőnek tartja, ha rend szeresen egyénileg beszélget el választóival, esetleg felkeresi őket otthonukban, van, aki másakkal közösen tartja meg beszámolóit. Ilyenkor egyikük a község problémáiról szól, a többiek pedig körzetükről cse rélnek eszmét. Hasznos, ha a tanács vagy a vb tisztségvise lői is részt vesznek a beszél getéseken, beszámolókon; köz vetlenül adhatnak választ ilyenkor a lakosság kérdéseire. Szükséges, hogy a helyi tanács által megválasztott megyei tanácstag minél több beszámolón vegyen részt. A megyei tanácstag beszámo lási kötelezettsége kettős. Egy részt saját választói, másrészt a tanács előtt kell eleget ten nie ilyen kötelességének. A „saját választói” kifejezés ter mészetesen vonatkozik más he lyi körzetekre is, és mint a tapasztalatok igazolják, ezek a beszámolók élénkek, haszno sak. Ez abból is adódik, hogy a felsőbb tanács tagja tájékoz tatást tud adni a megyei ta nács tevékenységéről, ugyan akkor az egész településit érin tő saját tanácstagi munkájá ról is. Jól bevált és egyre in kább terjed az üzemekben, gyárakban, gazdaságokban megtartott beszámolók rend szere. Járásunk nagyobb vál lalatainál már rendszeresen tartanak ilyeneket, de kisebb intézményeknél és szövetkeze tekben is volt már megyei ta nácstagi beszámoló. A tanácstagok általában évenként egy alkalommal ad nak számot választóik előtt a tanácsi feladatokról és teljesí tésükről. A beszámolók meg szervezéséhez a szakigazgatási szervek megfelelő segítséget nyújtanak. Gondoskodnak he lyiségekről, egy-egy dolgozójuk részt vesz a beszámolókon, ve zeti a jegyzőkönyvet. így pa pírra kerülnek azok a legfon tosabb kérdések, amelyekkel a tanácsnak, a vb-nek, vagy valamely szervnek foglalkoznia kell. A legjobb szervezés és elő készület ellenére előfordul azonban, hogy egy-egy beszá molón kevesen jelennek meg. Ennek okait keresve megálla píthatjuk, hogy a választópol gároknak kiküldött meghívók gyakran későn érkeznek meg, a szóbeli meghívások pedig nem hatásosak. A legjobb mód szer, ha forgalmas helyeken — üzletekben, fodrásznál — nagyméretű plakátokait helyez nek el. Ez azért is jó, mert nemcsak az adott körzet lakói értesülnek az eseményről. Hírek Veresegyházrói Két kútfejjel látták el a nagyközségi tanács és az ÁFOR együttműködésével készült, és december elején átadott új töltőállomás gázolajtartályát. A nagyobb átmérőjű, percenként 140 liter gázolajat ad, s így a 200 literes kocsitartályok fel töltése gyorsan megy, a sor- banállás megszűnt. Ezenkívül szuper- és normálbenzinnel, valamint keverékkel is szolgál a főtéri üzemanyagállomás. ★ A művelődési központ fűtő- rendszerének átépítése befe jezéséhez közeledik. A klub szobákban, a könyvtárban és az előtérben már elkészül tek a szereléssel, a hátralevő nagyterem és a hozzá kapcso lódó öltözők és mosdók feb ruárban kapnak új fűtőteste ket. A kazánház nemcsak a művelődési központot, hanem két óvodát és egy ifjúsági há zat is ellát majd meleggel. ★ Az 1976 őszétől működő, dr. Mohai Imre állatorvos vezet tet TIT-csoport bőséges, színes és színvonalas programmal já rul hozzá a község közművelő dési tevékenységéhez. ★ Már nyomdában van és 1977 első felében megjelenik Hor váth Lajosnak, a Pest megyei Levéltár munkatársának hely- történeti munkája. Ebben Ve resegyház és környékének majdnem napjainkig terjedő történetét mutatja be. Hosszú évek tapasztalata, hogy a beszámolók hasznosak. Számos olyan probléma vetődik fel, ami közügy, a nagyobb közösség érdeké ben hangzik el. Ilyen volt Pécelen a Felszaba dulási tábla helye, az út- és járdaépítés sorrendje, az autó buszjáratok sűrítése, megálló helyek áthelyezése stb. Sajnos, olyan os előfordul, hogy a tanácstag — úgymond — nem szívesen tart beszámo lót, mondván: nincs miről be szélni. Emögött gyakran hú zódik meg az, hogy a szóvá- tett dolgokban nem történi^ változás, s a beszámolón eset leg szemére vetnék a mulasz tásokat — még ha azok nem őt terhelik is. Az ilyen maga tartás merőben téves. Azt min denki tudja, hogy a problémák megoldása elsősorban nem a tanácstagokon múlik, de a kér désekre — még ha azok ké nyelmetlenek is — kötelessége válaszolni, s egyáltalán lehe tőséget biztosítani ahhoz, hogy kérdezhessenek. Talán az ilyen és ehhez hasonló okok következménye, hogy némely tanácstagok el-elmaradoznak a tanácsülésekről, ami bizony községünkben, Pécelen is elő fordul. A vb karöltve a Ha zafias Népfront helyi vezetői vel, a közeljövőben elbeszélget azokkal, akik a testületi ülésekről indokolatlanul elmaradnak, választóiknak nem számolnak be. Most, amikor a tanácstagok választási ciklusa a törvény alapján hét évre tolódott ki, különösen fontos, hogy szám ba vegyük tevékenységünket, s az ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb területet, a ta nácstagok és a választók aktív együttműködését, különös te kintettel a tájékoztatásra. K. I. Ezerféle gyógyszerrel Nemrégiben nyitották meg Gödöllőn a felújított és kibő vített Dózsa György úti gyógyszertárat. A villanyhálózat fel újítása után, egyebek között mintegy ötven négyzetméter új raktárteret alakítottak ki. Képünkön: Bencsik Valéria és Ta kács Józsefné a raktárból gyógyszerrel tölti fel a megürese dett polcokat. Ifj. Fekete József felvétele UJ TÍPUSOK 1978-ló! már a 3M alapján dolgoznak Jövőre is folytatódik az üze mek rekonstrukciója a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyárában, ahol már a ta vasszal megkezdik a próbate rem vizsgálóállványainak ki cserélését. A több 'mint 20 millió forintos beruházás kere tében részben házi kivitelezésű, részint importból származó berendezésekkel váltják fel a próbaterem műszereit. A műhelyben, ahol ma még manuálisan történik a fogyasz tásmérő-műszerek beállítása, a rekonstrukció végén a beren dezések pontosságát számító gép elemzi, s ad utasítást a minőségellenőröknek arra: mekkora a vizsgált műszer el térése az etalontól. A próba terem áteresztőképessége azzal is növekszik majd, hogy egy el més újítás révén a vizsgálandó műszereknek a hálózatra való csatlakoz tatása egyszerűbbé, gyor sabbá válik. Az Árammérőgyárban befe jeződött egyébként az új fo gyasztásmérő-családok: a GE- és GH-típusok kifejlesztése. Az új gyártmányok sorozatgyár tását 1978-tól a hagyományos szalagszerelési módszertől sok ban különböző, úgynevezett 3M-múdszerrel kezdik meg. A régi üzemet a technológiának leginkább megfelelő módon átalakítják, magát a munkát pedig szakemberek bevonásá val a legapróbb részmozdula tokig elemzik, s ennek alapján igyekeznek kiküszöbölni a fe lesleges munkafázisokat. Simon Lajos, a gyár főtechnológusa elmondta azt is, hogy a több mint 10 millió forint, a szere lőszalagok átalakítására szánt összeg, terveik szerint gyorsan megtérül, mert a termelékeny ség akár 3Q százalékkal is nő het a szereidében. Ez a technológiai „frissítés”, valamint a próbaterem áteresz tőképességének növelése nagy arányú termelésnövekedést biztosít a gyár számára. Az idén a vállalat próbatermében 138 ezer háromfázisú és 312 ezer darab egyfázisú fogyasz tásmérő vizsgálatát végezti* el három műszakban. 1980-ra a gödöllői Áram mérőgyár — a távprognózi sok figyelembevételével — másfélszeresre fogja emel ni termelését, azonban a mostaniakhoz ké pest másfajta, jobb munkakö rülmények között. Az átalakí tás befejeztével ugyanis a pró bateremben — éppen a nagy teljesítményű vizsgálóberen dezéseknek köszönhetően — 1978-tól a három műszak he lyett bevezetik a kétmüszakos munkarendet. B. P. Meggyőződését nem titkolta el Emlékezés Valentin Jánosra A MUNKÁSMOZGALMI emlékeket gyűjtő bizottság feladata, hogy képet adjon, életrajzokat gyűjtsön azokról, akik a nehéz időkben, ha kel lett életük órán is szolgálták az eszmét, küzdöttek. A fel- szabadulás után sokukról ut cát, teret neveztek el Gödöllőn. Sokan élnek még, akik szemé lyesen is ismerték őket, kap csolatban álltak velük, vissza emlékezéseik, elbeszéléseik nyomán itt vannak köztünk, megismerjük harcukat, oku lunk példájukon. Ilyen ember volt Valentin János is. A DOMONYI evangélikus egyház keresztelési . anya könyvének V. kötetében buk kanhatunk a bejegyzésre. Az első szakasz 57. oldalán ez áll: Valentyini János, született 1881. május 18-án, apja Valen tyini József, gazda, anyja Bar- cik Mária. Kora ifjúságában került Gödöllőre, kőműves mestersé get tanult. Karsai Sándorné mondta el mindezt, aki ugyan abban az utcában lakott és há zukat is Valentin építette. Az első világháború mesz- szire sodorta a kőművesmes tert, orosz hadifogságából csak nagysokára került haza. Ügy hírlett róla. hogy az új eszmék befolyása alá került, s harcolt a japán intervenciósok ellen a szovjethatalom oldalán. Egyszerű modorú, törékeny alkatú ember volt. Szerszámait maga szállította, tolta a talics káján. Közvetlen egyénisége abban is megnyilvánult, hogy mindenkit — akár férfi volt, akár nő, fiatal vagy öreg — csak komának szólított. Rajta is ragadt, Valentin János Ko ma bácsi lett. Borbély Mihály is személye sen ismerte. Így emlékesük: — Ki ne ismerte volna Ko ma bácsit? Apám asztalos volt, így az építkezések, a munka is összetartotta őket. Valentin politizáló ember volt, sokat mesélt, vitatkozott. Nem rej tette véka alá polgárháborús emlékeit sem, gyakorta em legette a fehérek elleni nehéz harcokat, és az igazi sza badság eljövetelét is a bolse vikok segítségével képzelte el. Talán ez lett a veszte is. 1944-ben elhurcolták, többé nem tért haza. — Ügy emlékszem, mintha tegnap történt volna. Novem ber elején sírva jött apámhoz a felesége és szaggatott mon datokkal beszélte el, hogyan törtek rájuk éjszaka a csend őrök. Felöltözni is alig enged ték az urát, közrefogták, el búcsúzni sem tudtak, s ő még látta az ablakon keresztül, hogy egész csendőrszakasz kí sérte. Vác—Komárom—Sopron kőhida volt az elhurcoltak út ja — mert nemcsak Valentin Jánost vitték el azon az éjsza kán. Hogy hol végeztek velük, testük vajon, hol pihen, ma sem tudni. A kis ház, amelyben lakott, ma is áll. A legkisebb hajlék az utcában. Az udvar sarká ban, a kert végében diófák áll nak. Valaha ő ültette, gondoz ta őket. Ma unokái játszhat nak alatta, ha derűsre fordul az idő és fiai kihozzák gyer mekeiket pihenni Gödöllőre, ök Pesten laknak, s az árván maradt ház — Valentin János özvegye az idén hunyt el —, ma már csak erre szolgál. A hajdani Turul utca neve feledésbe merült. A névtáblán a kőművesmester neve olvas ható. Ezzel adózik a város egyik mártírja emlékének. EGY BUKOTT VILÁG utol só gaztettei fosztották meg a szabad élet megérésétől. Ha elbújdosik, ha eltitkolja meg győződését — ma is élhetné. Ö azonban, mint annyian má sok, a közvetlen veszély köze pette sem mondott mást, mint amit gondolt: meglátjá tok, nincs már messze a nap, amikor megállnak a küszöbön és azt mondják: drasztvuj to- varisV’ Néhány hét választotta el a felszabadulástól. Csiba József
