Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
1976. DECEMBER 3., PÉNTEK xMMav ÉRDI PÉLDA Jogosítványt kapnak a szakmunkásjelöltek Érden, a 220-as Szakmun kásképző Intézetben hasznos kezdeményezésbe fogtak a közlekedési morál javításáért. Osztályfőnöki órákon vala mennyi évfolyamon három órán keresztül a gyalogos for galomról szólnak a pedagógu sok. S mivel a tanulók közül sokan utaznak nap mint nap kerékpárral, segédmotorke- rókpárral a fővárosból, illet ve más járásból. Ezért ugyancsak osztályfőnöki órán hat alkalommal beszélgetnek a diákokkal a járművek sa játosságairól. A szerződés De az érdi szakmunkáskép ző életében új fejezet érke zett el. Ezelőtt másfél évvel megállapodás született az ATI és az érdi szakmunkásképző intézet között. Eszerint a jövő autószerelői, lakatosai szer vezett gépjárműoktatásban vesznek részt. Heti három órában szakitö ri foglalkozás keretében is merkednek a szakmunkásje löltek a KRESZ-szel. Tekin tettel arra, hogy mindkét szakmában a fiatalok szert tesznek műszaki képzettségre ás, ezért az autó szerkezetével csak kevéssé foglalkoznak az elméleti órákon. A vállalkozás lelkes szerve zője Sárosi Rezső, az iskola igazgatója, aki elvállalta a KRESZ oktatását. Az igazga tó immár másfél évtizede ve zet autót, ezért nem csekély rutinnal próbálja átadni is mereteit tanítványainak. A jelentkezők A harmadévesek közül 24- en jelentkeztek a december elején induló tanfolyamra; 1300 forintért, tehát jutányos áron szerezhetnek jogosít ványt. És ugyanennek a tan folyamnak keretében módjuk van arra, hogy a B kategóriás képesítés után megszerezzék a hivatásos jogosítványt is. A jelentkezés feltétele volt gyerekek olyan tanulmány : l eredménnyel rendelkezzenek, hogy ez a heti pár órás elfog laltság ne menjen előmenete lük rovására. Amint említet tük, a most induló tanfolya mon a résztvevők az ATI se gédeszközeivel próbálják majd elsajátítani az elméleti isme reteket. A tanulók a tavaszi szünet elején adnak majd számot tu dásukról, ugyanis ekkor lesz az egyik erőpróba: az elmé leti vizsga. Ezután 'kocsiba ül nek az ifjú lakatosok, autó szerelők. Hogy az autóvezetés ne menjen a közelgő szak munkásvizsga rovására, ezért még a tavaszi szünetben is merkednek a gyakorlati autó vezetéssel. A tanintézet négy gépkocsit ad erre a célra. Tervek Noha még csak a kezdet kezdetén jár az elképzelések megvalósulása, az iskola- ve zetősége már a jövőre gon dol. A következő tanévtől új formában kívánják megszer vezni a képzést. Ezentúl a má sodévben kezdik el a gyere kek az autóvezetési Ismeretek elsajátítását. Ugyan hosszabb idő alatt, de lényegesen ala posabb felkészüléssel szerzik meg harmadéves korukra a jogosítványt. S ami ugyan csak újdonság lesz a képzés ben, hogy két csoportot szer veznek. Az egyikben az autó szerelők és lakatosok lesznek, míg a másikban villanyszere lők. esztergályosok és egyéb szakmát tanuló diákok. Pest megyében úttörő vál lalkozásba kezdett az érdi szakmunkásképző intézet. Me gyei viszonylatban az első ilyen típusú tanintézet, ahol a gyerekek szakma mellett jo gosítványhoz is juthatnak. S ez a gyerekek legfőbb vágya, amit bizonyít az is, hogy az iskola legutóbbi ifjúsági par lamentjén mind többen ér deklődték a tanfolyam indu lásáról és a jogosítvány meg szerzésének lehetőségéről. Kamarás Péter Termény szárítós éjjel-nappal Tovább szélesíti az együttműködését a Kiskunsági Állami Gazdaság Az idei ősz két legnagyobb összefogást igénylő betakarítá si munkája a cukorrépa felsze dése és a kukorica törése volt. Mindkét növény vegetációját megnyújtotta az aszály, s tu lajdonképpen a szeptember elején érkezett esők indították el az újabb fejlődési, érési szakaszt. Várni kellett a beta karításai, s amikor megkezd hették, a közelgő tél sürgette a befejezést. Különösen nagy gondot jelentett ez a kukoricá nál, hiszen az ismétlődő esők még fokozták az amúgy is ma gas víztartalmat. Minden sze met szárítani kellett, sőt olyan is akadt, amelyiket szakaszo san, mert a víztartalom meg haladta a 35—40 százalékot. Önkéntes felajánlás Nem véletlenül beszélünk megyei kapacitásról. Minden gazdaság megértette a szük séghelyzetből adódó feladatát, s önként felajánlotta a szabad szárítókapacitását. így történt ez az apaji Kiskunsági Állami Gazdaságban is, ahol Incze Gábor termelési igazgatóhe lyettessel beszélgettünk az együttműködésről. — Egy DSZP-iker és egy BÁBOLNA típusú terményszá rítónk van — mondta. — Az együttes kapacitásuk napi 45— 50 vagon kukorica. Mi 1164 hektáron vetettük ezt a nö vényt, s folyamatosan hord tuk a gépekre. Emellett azon ban maradt némi szabad kapa citásunk, melyre szívesen vál laltunk a szomszédos gazdasá gokból bérszárítást: a dömsödi Dunatáj Tsz-nek 30 vagont, a szigetcsépi Csepel-sziget Le ninnek 40-et, sőt felajánlottuk a gabonaforgalmi vállalatnak is a segítségünket szárításra és bértárolásra, egyaránt. Csak a lánctalpas gépek Pest megyében az apaji gazdaság termesztett a legna gyobb területen cukorrépát. Ai Állatforgalmi és Húsipari Tröszt tájékoztatója; újabb kedvezmények a sertéstartó kistermelőknek Időszaki szerződéses felár Tovább javul a sertéstartás jövedelmezősége. Ugyanis minden kistermelő, aki 1977. évi át adásra már kötött, vagy ezután köt sertéshizlalási szerződést, a szerződéses áron és a fel áron kívül 1977. január 1-e után egész évben kilónként 1 forintos, időszaki szerződéses fel árat is kap. Több éves szerződéses felár Ha a kistermelő már 1977-ben a több éves hizottsertés-szerződés alapján adja át sertéseit, kilónként további 0.50 Ft-os több éves szerződéses felár is megilleti. Ez a két felár jövőre gyakorlatilag kilónként 1,50 Ft-tal növeli a kistermelő árbevételét. Ezt az árbevételt tovább emeli a kistermelőre jutó, megosztott mennyiségi felár is. A kilónként 1 Ft-os mennyiségi felár megosztásának mértékében az értékesítés szervezésével megbízott helyi termelőszö vetkezet (állami gazdaság, ÁFÉSZ) közvetlenül egyezik meg azokkal a kistermelőkkel, akik Azokat, akik sertéshizlalási szerződést kötnek, a 400 forintos előleg természetesen továbbra sertéseikre a nagyüzemek útján szerződnek le és azokat így értékesítik, is megilleti. Takarmányár-kedvezmény 1976. november 15-től takarmányár-kedvezmény is javítja a kistermelői kocatartás és hizla lás hozamát. A kistermelők a Gabona Tröszt vállalatai által gyártott háztáji koca-, malac-, süldő- és 'háztáji hizótáp mázsáját 20 Ft-tal olcsóbban vásárolhatják meg. Ezzel sertésen ként legalább 70-80 Ft-os megtakarítást érhetnek el. Felvásárlási árak A kistermelő jelzésétől számitott, legkésőbb 8 napon belül a jövőben is felvásároljuk a fel kínált süldőket és malacokat. 1977-ben is érvényes felvásárlási áraink: szabad süldő kilónként 29 Ft szerződéses süldő kilónként 31 Ft malac (a téli hónapokban csak 21 és 25 kg között) kilónként 36 Ft Süldőnevelési felár Most azonban kilónként 3 Ft-os időszaki felárat is fizetünk a kistermelőnek, ha ennek az évnek a végéig, 1977. január, február vagy március hónapokra süldőnevelési szerződést köt. Ebben az esetben a szerződéses süldőár kilónként 31 Ft az időszaki felár kilónként 3 Ft az átvételkor tehát kilónként összesen 34 Ft illeti meg a kistermelőt. Ha a kistermelő a sertéshizlaláshoz a piacon nem talált kedvére való növendékállatot, a süldőt és a malacot mi árrés és haszon nélkül értendő felvásárlási árainkon adjuk el neki. Kocatartási szerződés Kössön több éves kocatartási szerződést! Az a kistermelő, aki legalább 3 évre vállalkozik kocatartásra — az állományának a növe lésére, vagy a meglevő állomány cseréjére — kocosüldőt igényelhet. A kocasüldők ellen értékét másfél éven belül természetben törlesztheti a kistermelő. A 3 éves kocatartás biztonságos. A szaporulat magas áron való átvételét garantáljuk! Bérhizlalás Az a kistermelő, akinek nincs növendéksertése vagy nem kiván növendéksertést vásárolni hizlalási célra, de a hizlaláshoz szükséges egyéb feltételekkel rendelkezik, 1976. végéig bérhizlalásra is vállalkozhat az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. További részletes tájékoztatást adnak az állatforgalmi és húsipari vállalatok körzeti felvá sárlói, valamint a vállalatok együttműködési megbízása alapján eljáró mezőgazdasági nagyüzemek képviselői. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIFARI TRÖSZT Sok gondot okozott ez a nö vény? — Azt hiszem senkit se lep meg, ha Igennel válaszolok, de megérte. A nyáron minden nö vényt megviselt az aszály; fő leg az ilyen gyenge, szikes ta lajokon, mint a miénk. Viszont a gondos talajelőkészítés, ön tözés, növényvédelem meghoz ta az eredményt. Ez még nem végleges szám, de a jelenlegi értékelésünk szerint 360 hek tár átlagában 400 mázsa körül tes-mett hektáronként. A be takarításnál az utolsó, novem ber 15-tel kezdődő hét volt a legnehezebb. A felázott, sáros, szikes talajon csak a lánctal pas gépek tudtak mozogni, a megrakott pótkocsikat pedig két vontató húzza ki az útra. Volt olyan nap, hogy 94 vagon földes répát adtunk át. Besze reztünk egy ÖCS jelű répafe jelő gépet, mely lehetővé teszi, hogy felhasználjuk ezt az érté kes takarmányt is. Mivel segítik még a környe ző gazdaságokat, s mit kapnak, viszonzásul ? — Nehéz lenne mindent té telesen felsorolni, hiszen ez a napi tevékenységünk része. A gabonaforgalmi vállalat szá mára 42 recept 'alapján gyárt juk a tápot. A dömsödi Duna táj Tsz-től 100 hektár lucerna termését megvettük és feldol goztuk lucernalisztnek. A kész termék egy részét visszavásá rolta a tsz. Mindkét dömsödi szövetkezettel szoros együtt működést alakítottunk ki a géppark kihasználására. Hogy csak néhány példát említsek; a műtrágyaszóró gépek mind három gazdaságban dolgoznak, az aratáskor viszont 120 hek tár gabonát takarítottak be nálunk, a Dunatáj Tsz gépei. Később, mikor lekopott a le gelőjük, a mi területünkön le geltették a marháikat. A Dózsa Tsz kavicskotró gépe dolgozott a mi sóderbányánkban. Már említettem, hogy a cukorrépa betakarítás igénybe vette az erőgépeinket is. Míg ez folyt, a bugyi Tessedik Tsz Rába- Steiger traktora segített a szántásban. Rendszeresen Van-e rendszeres együttmű ködési kapcsolatuk? — Az eddig bevezetett ter mesztési rendszerek ismertek. Jövőre csatlakozunk 80 hek tárral a Soroksári Tangazda ság hagymatermesztési rend szeréhez. Most várjuk hozzá az importgépeket, s 1978-ban már 100 hektáron termesztünk hagymát. A Palotási Állami Gazdaságtól minden évben 500 ezer naposkacsát veszünk, s hízottan adjuk el a Baromfi- feldolgozó Vállalatnak. Ebből 10—12 ezret előnevelt kacsa ként kiadunk hizlalásra a ház tájiba. Azokban az épületek ben, ahol nyáron a kacsákat tartjuk, télen broyler csirkéket nevelünk. A környező juhte- nyésztő gazdaságoktól tejesbá rányokat veszünk és hízott bárányként exportáljuk őket. T. Ágoston László Kobaltkék és törtfehér Victor Vasarely, a Párizsban élő magyar származású festő művész elkészítette az épülő győri színház oldalfalait díszí tő kompozíciójának terveit jés a terveket eljuttatta a Győri Tervező Vállalathoz. A kom pozíció geometrikus elemekből áll, dinamizmusa változatos plasztikai hatást kelt. A mes ter a terv készítésénél két színt: a kobaltkéket és a tört- fehéret alkalmazta. A kompo zíció kivitelezését a pécsi Zsol- nay Kerámiagyár vállalta piro- grárűt kerámiaanyagból. A ke rámiát hazai gyártmányú szí nes mázzal vonják be. Vasa rely alkoüísa az épület két ol dalán 10x50 méteres oldalía- j lakra kerül. AJÁNDÉKRENDELKEZÉS A Belkereskedelmi Minisz térium hivatalos lapjában vállalatainak: közleményt adott ki, amelyben az ünnepi aján dékozással kapcsolatos múlt évi állásfoglalásának, vala mint a reprezentációs ajándé kozásról és a szóró reklám tárgyak terjesztéséről szóló idei rendelkezésének követke zetes végrehajtására hívta fel a figyelmet. A rendelkezés szerint a belföldiek részére a kereskedelmi vállalatok aján dékot általában nem adhat nak. A közlemény figyelmeztet arra is, hogy a kereskedelmi gazdálkodó szervek — válla latok, ÁFÉSZ-ek stb. — vál lalati, szövetkezeti költségek re karácsonyi, újévi üdvözle teket, ajándéktárgyakat és más megemlékezéseket küldjenek. ne Telefongyárból a járási KlSZ-bizottságra A szépség lassan tárul fel Borongós, késő őszi vasár nap van. Áz embereknek Tá borfalván sincs különösebb kedvük sötét ruhát ölteni, s kisebb-nagyobb tere-ferére sem indulnak a kilométer- hosszán kanyarodó betonúton, ámelyhez egy sorban tapad nak a házak; csak néhányan üldögélnek deszkából össze ütött padokon a ház előtt, leginkább pokrócot csavar nak derekukra. A Rákóczi út egyik házában lakik Méhész János családjával. A KISZ dabasi járási bizottságának titkárát évek óta ismerem, ta lálkoztunk nagygyűléseken, értekezleteken, nyári úttörő táborokban ; olykor összefu tottunk pillanatnyi kézfogásra a KlSZ-bizottságon is, máskor poros bekötő utakon bukdá csoló Trabantjában vitatkoz tunk a munkáról valamilyen ifjúsági rendezvényre igye kezve ... Most szakítva az évek során belénkivódott gya korlattal, életéről váltunk szót. Sosem gondoltam Láthatóan szokatlan a téma. — Mit is mondjak? Ha még egyszer ennyit éltem volna, most könnyű dolgom lenne. Huszonkilenc év rövid idő — kezdi. Valahogy gyerekként is vonzódtam a kézügyességet igénylő munkákhoz. Nem is csoda, apám órásmester. Igaz, már nyugdíjas, de száz és száz óra tik-takol kétszer két méteres szobája falán, pol cain. Budapesten tanultam ki az elektroműszerész szakmát. — Nem vonzott különöskép pen a főváros. Ezernyi szállal kötődtem a járáshoz. A bugyi telefongyárban dolgoztam elő ször, s talán szerencsém is volt, mert a kezdet kezdetétől figyelhettem a telefonok ké szítését. A CB—666-os készü lékek null-szériájának legyár tásánál szakmunkástanulóként voltam ott, aztán munkásként magam is végigcsináltam mindent. Voltam beállító, ké sőbb a csengőgyártó, a hall gatókészítő műhelyben dol goztam. Csoportvezető, aztán meós voltam. Közben évek teltek el... — És az ifjúsági mozgalom ban? Méhész János végigsimít dús, göndör haján. — Tevékenykedtem a gyári csúcsvezetőségben, voltam alapszervezeti, majd műhely titkár. Többségünk lelkesen csinálta dolgát, szívesen vál lalt pluszmunkát. Az ifjúsági szervezet valóban összetartó erőt jelentett Szabadidős programokat szerveztünk, sportoltunk. — Akkor hát nem volt vá ratlan és szokatlan a munka a KISZ járási bizottságán? — Jaj, dehogynem — mondja nevetve. — Sohasem gondoltam volna rá. Emlék szem Varga Laci, az akkori KISZ járási titkára (most a járási pártbizottságon dolgo zik) jött hozzám. Mondhatom, már az is megtisztelő volt, hogy gondoltak rám, de érez tem: új megbízatásom, mint a KISZ járási bizottságának politikai munkatársa, felelős ségteljesebb. Világosan em lékszem a napra, 1970. decem ber 1. volt, szokatlanul hideg tél. A KISZ-bizottság titkára 1973-ban lettem. Érteni a miérteket V Pillanatra félbeszakad be szélgetésünk. A két gyerek, a rangidős 3 és fél éves Edina és a 10 hónapos éppenhogy serkenő hajú Anita veszek szik egy mindkettőjük ked velte játék miatt, sivalkodá- suk kihallatszik a másik szo bából, úgyhogy jobb megoldás híján, az apa siet igazságot tenni közöttük. — S á szabad idő? — kér dezem tovább. — Azzal nincs mit dicse kednem — válaszol, majd sietősen (nehogy félreértsem a dolgot) még hozzáteszi: — Így van ez rendjén. A KISZ- fiatalok munkaidő után tevé kenykednek. Szép munka ez, csak a miértjét kell érteni. Több egyszerű foglalkozásnál. Számtalan emberrel talál koztam, aki azt mondta: bo lond vagy, hogy ennyit lótsz- futsz. Kezdetben én is úgy gondoltam: nem fogom bírni, túl sokat vállaltam. Évek alatt megtanultam, s belémivódott: az eredmény nem azonnal tá rul fel az ember előtt. De maradjunk a kérdésnél! Kecskemétre járunk színház ba, ha akad a környékbeli falvak művelődési házaiban valamilyen jó gyermekműsor vagy sportverseny a pályá kon, összeszedem a szom szédbeli gyerekeket meg a sajátjaimat, s elmegyünk megnézni. Persze, ahányan beférünk a kocsiba... Valaki mindig megállít — A mozgalmi munka és a hivatás szépsége érdekes kér dések. Miért hallani manap ság^ hogy az ifjúsági mozga lom veszít romantikájából, lelkesítő erejéből? — Nem a mozgalommal van baj. Úgy gondolom, más időkben mások a követelmé nyek. Az ifjúsági mozgalom fő céljai ma is azok, mint ré gen. A szocializmust építő ifjú kommunisták nevelése, for málása. Csak a körülmények másak, amelyek között tevé kenykedünk. Ma már nem ro- molzat takarítunk el, s szétlőtt házakat építünk újjá, nem gyárak termelését indítjuk el... Ma már korszerű böl csődék, óvodák, iskolák építé sénél segítünk társadalmi ösz- szefogáissal, játszóterek és sportpályák is készültek áltar lünk. Mindez a mi célunk, az ifjúság feladata is, mert a mai fiatalok gyermekei járnak majd ezekbe a bölcsődékbe, óvodákba. — A hivatástudat is hasonló dolog, okai a mondottakban rejlenek. Érezni kell, hogy értelme van munkánknak. Csak egy példa: a börzsönyi úttörővasút építésére nagy társadalmi munkaakció-soro- zat bontakozott ki járásunk ban. Nemcsak fiatalok, ha nem idősebb munkások is részt vettek e mozgalomban. És, aki ott volt a talpfák le fektetésénél, az állomásol: szépítésénél, tudja: igencsal: romantikus volt munkánk Másrészt: nem mehetek végig a járás községeiben, mert va lami mindig megállít, hogy elmondja gondját, vagy be széljen munkájáról, gyakran magánéletéről. Ilyenkor tu dom: szükség van a mun kámra. És ez nagyon jó ér zés __ Ne mzedékek Hirtelen hagyja abba. Szo katlan is tőle az effajta kitá rulkozás. A magánélet, az ilyen gondolatok mindenki sajátjai. Itt Táborfalván, a Rákóczi úti telken két ház zsúfolódik össze. Az egyikben az idő sebbek élnek; a hajdani nap számos, a felszabadulás utáni órásmester és felesége, aki a földet művelte világéletében, s csak álmodott arról a jövő ről, ami ma tisztán érzékelhe tő valóság. A másikban a fia talabbak laknak, akik a to vábbi fejlődés kovácsai. Ha nem is mindig gondolnak rá... Virág Ferenc á
