Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
197«. DECEMBER 88., KEDD 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság elvi döntései • Az adás-vételi szerződés megkötésével még a tulajdon jog nem száll át a vevőre. Többször fordult hozzánk olyan panaszos, aki azt sérel mezte, hogy tulajdonjogát nem ismerték el, pedig évekkel ez előtt már megkötötte a szerző dést, igaz azonban, hogy a tu lajdonjogot a telekkönyvbe nem jegyeztették be. Legtöbbször azért marad el a bejegyzés, mert a felek bir tokba lépnek, használják az ingatlant és felesleges jogi ak tusnak tartják a telekkönyvi rendezést, vagy az illeték kifi zetésére már a vevőnek nin csen pénze. Az illetékkel pedig nem szabad késlekedni. Maga után vonhatja ez a százszá zalékos megbírságolást és egy ben azt is, hogy nem tudja igazolni az Ingatlanra vonat kozó tulajdonjogát. Jó tudni mindenkinek, aki adás-vétel előtt áll, vagy ép pen most köt ilyen szerződést: ha a felek az adásvételi szerző dést megkötik ezzel a tulaj donjog nem száll át a vevőre, az eladó a szerződésben tulaj donképpen a több egyéb felté tel mellett csak arra vállal kö telezettséget, hogy az eladott ingatlan tulajdonjogát a vevő re át fogja ruházni. Polgári jogunk igaz általában azon az elven áll, hogy létrejött a szerződés, ha a felek egyező akaratra, elhatározásra jutot tak. Erre mondják azt, hogy megvan a konszenzus. Ezek ben az esetekben a szerződés megegyezéssel, nem pedig a dolog átadásával jön létre. A tulajdonjog átszállása, illető leg megszerzése tekintetében azonban jogunk megkívánja a szerződés megkötésén kívül a dolog átadását, illetőleg in gatlan esetében az átruházás telekkönyvi bejegyzését. A Polgári Törvénykönyv 117. § 3. bekezdése ezzel kapcsolat ban így rendelkezik: ingatlan tulajdonjogának átruházásá hoz az erre irányuló szerződé sen vagy más jogcímen felül a tulajdonjogváltozás telekköny vi bejegyzése is szükséges. Ezenkívül tudni kell azt is, hogy ingatlan adás-vételének érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. A fentiek értelmében tehát a szerződő felek megállapodá sával a tulajdonjog még .nem száll át! Az adás-vételi szerző désből a megvett dolog átadá sára, illetőleg telekkönyvi be- ] jegyzési engedély kiadására keletkezik a vevőnek igénye. 1 Azt tanácsoljuk, hogy az adás-vételi szerződés megkö tésekor nyomban, de legkésőbb 30 napon belül rendezzék az illetéket és ezután kérjék a tu lajdonjog telekkönyvi bejegy zését. A vevők sok bosszúság tól menthetik meg magukat, ha így cselekszenek. • Tartozás átvállalásakor a Jogosult hozzájárulását kell kérni. Az adás-vételi szerződés megkötésekor gyakran előfor dul, hogy az ingatlant, vala milyen adósság terheli. Vala kinek követelése van a tulaj donostól és ezt a követelési jo gát a telekkönyvbe is beje gyeztette. Ilyenkor is jó tud ni azt, hogy nem elég csupán az eladónak és a vevőnek megegyeznie a tartozás átvál lalásáról, hanem meg kell sze rezni az illető személynek vagy szervnek, — aki követe lését a telekkönyvbe bejegyez tette —, a hozzájárulását. Ha a hozzájárulás megadását a jogosult megtagadja, a kötele zettet olyan helyzetbe kell hoz ni, hogy az a lejáratkor fizet hessen. Más a helyzet, ha a jogosult fél a tartozás átvál lalásához hozzájárul. Ebben az esetben o tartozásátvállaló a kötelezett fél helyébe lép. Az új felet megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megil lették. Kivéve azt, hogy a ko rábbi kötelezettnek — az adós nak — a jogosulttal szemben fennálló követelését nem szá míthatja be. Tartozásátvállalás esetében van azonban még további probléma is. Az a fél, aki tar tozik, rendszerint a másik fél lel szemben a másik fél érde kében kezeseket is biztosított. Ez a kezesség nyilván a köte lezett fél személyéhez kötődik. Ez azt jelenti, hogy, ha Kiss Péter tartozott Nagy János nak ötvenezer forinttal, amely nek biztosítására kezeseket is állított, akkor most ebben az esetben a követelést biztosító kezesség a kezesek hozzájáru ló nyilatkozata hiányában megszűnik. • Az újítással kapcsolatos Jogvita eldöntése nem a mun kaügyi bíróság, hanem az ál talános hatáskörű bírósághoz tartozik. Minap több olvasónk kere sett fel bennünket, köztük egy AZ ÁFOR TÁJÉKOZTATÓJA Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy az eredetileg 1976. december 31-ig érvényes üzem-, tüzelő- és kenőanyag-utalványaink beváltásának határidejét — — papírtakarékossági okokból — 1977. március 31-ig meghosszabbítjuk Tájékoztatjuk továbbá t. vásárlóinkat, hogy 1977. első negyedévében is adunk el 1976-os érvényességű utalványokat, amelyek szintén 1977. március 31-ig beválthatók. Kérjük fogyasztóinkat: az 1977. első negyedévi vásárlásaikat - a még 1976-os érvényességű utalványokból - úgy ütemezzék, hogy az 1977. március 31-i lejárat után minél kevesebb utalvány kerüljön visszaváltásra. A fel nem használt — 1976-os érvényességű — utalványokat 1977. április 10-től az ÁFCR-eladóhelyek visszaváltják. A tsz tagok fizetett szabadságáról I olyan Is, aki éppen újítással kapcsolatban van vitában, majdnem perben vállalatával. Azt tanácsolták neki, hogy a vállalat elutasító döntése ellen forduljon a vállalati munka ügyi döntőbizottsághoz. A munkaügyi döntőbizottság azonban nem akar az üggyel foglalkozni, mondván, hogy nem tartozik hatáskörébe. Kérdezi olvasónk hova fordul hat panasszal. A 38/1974. (X. 30.) MT. szá mú rendelet 14. § 3. bekezdése szerint az újítással kapcsolatos jogviták eldöntése nem a kü lön bíróságként szervezett munkaügyi bíróságok, hanem az általános hatáskörű bírósá gok — a polgári perrendtartás 22. §-a értelmében a járásbíró- I ságok — hatáskörébe tarto zik. Arról is szó volt a beszélge tés során, hogy előfordult már korábban amibe a munkaügyi döntőbizottság foglalt állást újítási vitában. Ez esetben mit lehet tenni most már? Minthogy a munkaügyi dön tőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz kereset tel lehet fordulni, ez a sza bály irányadó abban az eset ben is, mert a munkaügyi döntőbizottság a hatáskörébe nem tartozó ügyben döntött. Ebben az esetben majd a mun kaügyi bíróság a törvénysér téssel hozott döntést hatályon kívül helyezi és meghozza a jogszabályoknak megfelelő ha tározatát. Jó, ha megjegyzik az újítók azt, ha az újítási ja vaslattal kapcsolatban éri őket sérelem, akkor az illeté kes vállalati szakszervezeti szervhez fordulhatnak, de közvetlenül mehetnek az ille tékes járásbírósághoz is. Gomány Jánosnét, az érdi nagyközségi tanács — mint sokgyermekes családanyát — rendszeresen szociális segély ben részesíti. Azok az esemé nyek, amelyek ez év augusz tus 25-én az érdi piac mel lett levő ruházati boltbán tör téntek, a tanácsi gondosko dással függnek össze. Az történt ugyanis, hogy a gyermekek részére ruhasegély címén a nagyközségi tanács 1000 forintot utalt ki Go- mánynénak. Ezen a napon az asszony válogatott a boltban, hogy megvásárolja a szüksé ges holmikat. A segély azon ban kizárólag ruhavásárlásra szólt. Mintha ezt nem tudta volna Gományné, egy ágyne műt is kiválasztott. Az ott tar tózkodó gyámügyi előadó fi gyelmeztette a szabálytalan vásárlásra Gománynét. Sőt kijelentette, amennyiben az asszony az ágynemű helyett nem választ mást, az 1000 fo rintot visszaviszi a tanács pénztárába. Egy Pest megyei mezőgaz dasági termelőszövetkezet tisztviselője ellen fegyelmi eljárást indítottak és három hónapra munkaköre ellátása alól felmentették. Később a közgyűlés büntetésül a tagok sorából törölte. A döntés hatá lyon kívül helyezéséért az ille tő a Váci Járásbíróságon pert indított, amely szintén elutasí totta Fellebbezésére a Pest megyei bíróság kimondta fegyelmi vétség nem tör tént, ezért a közgyűlés határozatát hatályon kívül helyezte. Idő közben a tisztviselő, hogy kár enyhítési kötelezettségének eleget tegyen, egy vállalatnál időszakos munkát vállalt. Má sutt sikertelenül kísérelt meg elhelyezkedni, mert ebben — az akikor még érvényben levő — fegyelmi büntetése meg akadályozta. Ilyen előzmények után a tisztviselő arra hivatkozva, hogy a szövetkezetnél töltött munkaviszonya utolsó két évé ben szabadságot nem kapott, megfelelő átlagrészesedést igé nyelt. A döntőbizottság eluta sította, mire a váci járásbíró ságon. újabb pert indított, de itt is eredménytelenül. Ezt az ítéletet a Pest megyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet megsemmisí tette és a járásbíróságot új el járásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indoklása sze rint a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban állók kal azonos mérvű fizetett szabadság illeti meg. Ilyen tagnak azt kell tekinte ni, aki a tsz-ben a munkavi szony megszűnése előtti évben 250 tízórás munkanapot teljesí tett. A fizetett szabadságol esedékességének évében, aka- Gományné kérte a gyám ügyi előadó hozzájárulását, de amikor az hajthatatlannak mutatkozott; felháborodott és szidalmazta a hivatalos sze mélyt, s azt mondta a gyám ügyi előadónak: ha nem vá sárolhatja meg az ágyneműt, akkor nem tart igényt a pénz re. A vitatkozás hevében Go mányné meg is lökte a gyám ügyi előadót. Végül is a bolt vezető távolította el a magá ról megfeledkezett asszonyt, aki továbbra sem tartózko dott a becsmérlő szavaktól és a sértő kijelentésektől. A viharos bolti vásárlás folytatása a Pest Vidéki Já rásbíróság tárgyalótermében zajlott le. Gomány Jánosnét hivatalos személy elleni erő szak miatt vonták felelősség re, s a bíróság hat hónapi börtönbüntetéssel sújtotta, amelynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette. K. P. dályoztartás esetén annak meg szűnésétől számított 30 napon belül ki keli adni. A tagsági viszony megszűnésekor a ki nem vett szabadság idejére eső átlagrészesedést ki kell fizetni. A továbbiakban a Legfel sőbb Bíróság rámutatott arra: a tagsági viszony jogellenesen történt megszüntetése esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszony továbbra is fennállott volna. A tisztviselő tagsági viszonyát a bíróság helyreállította, te hát a kilépéséig folyamatosan fennáll. A szövetkezet az ille tőnek két éven át nem adott fizetett szabadságot és tagsági viszonyának megszűnése után a ki nem vett szabadság ide jére eső átlagrészesedést sem fizette ki neki Ilyen körülmé nyek között vizsgálni kell, hogy a tisztviselő két éven át a vonatkozó rendeletben meg határozott munkát teljesítet- Egy Pest megyei mezőgaz dasági termelőszövetkezet fő- mezogazdászának munkaszer ződése úgy szólt, hogy a részé re megállapított prémiumfelté telek teljesítése esetén évi alap bérének ötven százalékáig ter jedő jutalom illeti meg. A trv- tárgyaló közgyűlés az ő részére is meghatározta a prémiumfel tételeket, amelyeket a követ kező évi zárszámadó közgyűlés értékelt. Tekintve, hogy a fel tételeket csak részben teljesí tette, a közgyűlés 35 százalék prémiummal díjazta. A zár számadó közgyűlés később a tsz tagjai részére 20 százalék év végi eredményességi java dalmazást állapított meg. Ilyen előzmények után a me zőgazdász a tsz vezetőségétől évi alapmunkadíja 15 százalé kát kitevő tagsági részesedést igényelt. A vezetőség, majd a döntőbizottság a kérelmet el utasította. Ezek után az illető tsz ellen a váci járásbíróságon követe lése megítéléséért pert indított. A bíróság azzal az indokolás sal utasította el, hogy a pré mium a vezetők részére kitű zött és a részesedési alapból felhasználható, a gazdálkodás eredmé nyességétől függő többlet- juttatás, amelynek az az alapvető cél ja, hogy a vezetőt több és jobb eredmény elérésére ösztönözze. A mezőgazdász a számára ki tűzött prémiumfeltételeket csak részben valósította meg, s ezért a 35 százalék jutalomnál több nem illeti meg. Fellebbezésre a Pest megyei bíróság az ítéletet megváltoz tatta és a tsz-t tagsági része sedés címén 8200 forint megfi zetésére kötelezte. A döntés indokolása szerint a peresített 15 százalék a főmezőgazdászt megilleti. Törvényességi óvás ra az ügy a Legfelsőbb Bíró ság elé került, amely a követ kezőket mondta ki: — A termelőszövetkezet köz gyűlése eredményes működés esetére javadalmazást (tagi ré szesedést) kívánt biztosítani azok részére is, akiknek nem te-e, vagyis jogosult-e fizetett szabadságra. Amennyiben igen, az erre az időre eső áiílagré- szesedést meg kell kapnia. Az összegszerűség megállapításá nál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy időközben több hónapig más vállalatnál dolgozott, és meg kell állapí tani, hogy e munkahelyén jár-e részére szal>adság, illetve annak pénzben! megváltása. — A szabadság idejére eső átlagrészessdés iránti kerese tet elutasító mindkét fokú bírósági íté let törvénysértő. Tévedtek, amikor azzal az in dokolással utasították el a ke resetét, hogy a tisztviselő a szóbanforgó időben a szövet kezetben ténylegesen nem dolgozott. Ezért ezt — megfe lelő bizonyítási eljárás lefoly tatásával — az első fokú bíró ságnak az új eljárásban tisz táznia kell és ennek alapján hozhat csali megnyugtató íté letet. voltak prémiumfeladataik, de munkájukkal a kedvező gazda sági eredmény létrehozásához hozzájárultak. ,A Pest megyei bíróság azonban az alapsza bály és a közgyűlési határozat téves értelmezésével hozta meg ítéletét, amelyben megá.- 'lapította: a prémiumfeltétele ket csak részben teljesített, s emiatt 35 százalék jutalomban részesített mezőgazdászt továb bi 15 százalék tagsági részese dés is megilleti.- Ilyen bírói gyakorlat kialakulása nem hatna ösztönzően a termelésre (a prémiumfeltételek teljesí tésére) , s mindemképpen mél tánytalanságot eredményezne az olyan vezetőkkel (alkalma zottakkal) szemben, akik a számukra kitűzött prémiumfel tételeket teljesitik, de további eredményességi javadalmazás ban a részükre kifizetett ötven százalék prémium miatt már nem részesülhetnek. Viszont megengedhetetlen, hogy annak a vezetőnek, aki az ötvenszá zalékos prémiumkereten belül a feltételeket csak részben tel jesítette, prémiumát — tagi ré szesedés címén — ötven száza lékra fel lehetne kerekíteni és ezzel őt olyan helyzetbe juttat ni, mint aki a prémiumfelté teleket maradéktalanul teljesí tette. — A főmezőgazdász igénye elismerése esetén a termelő szövetkezeti vezetők a számuk ra kitűzött prémiumfeltételek teljesítésében nem volnának kellően ösztönözve — hangzik tovább a határozat —, ezért a két eredményességi része sedés együttes alkalmazá sáról nem lehet szó akkor, ha a vezetők (alkalmazottak) részére a prémiumfeltételek ötvenszázalékos kifizetést tesz nek lehetővé, de az illető ezeknek a feltételeknek csak részben tesz eleget. Mindezek alapján a Legfel sőbb Bíróság a Pest megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a főmezőgazdász keresetét, mint alaptalant el utasította. H. E. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Dr. M. J. Veszekedés az üzletben Hivatalos személy elleni erőszak A prémiumról és a tsztagsági részesedésről fii Tíz nap rendeletéiből Építési tanácsadó A társadalmi munka elszá molásával kapcsolatban ki adott 41/1976. (XI. 13.). PM— MüM. rendeletet az érdekel tek a Pénzügyi Közlöny 33. számából ismerhetik meg. A három napnál nem hosz- szabb keresőképtelenség ide jére járó táppénz elszámolá sáról szóló 37/1976. (X. 31.). PM. /számú rendelet helyesbí tése is az említett Pénzügyi Közlönyben jelent meg. A Vám- és Pénzügyőrség alkalmazottai is a Pénzügyi Közlöny 33. számából ismer hetik meg a Munka Törvény- könyve rendelkezéseinek vég rehajtásáról szóló 111/1976. (PK. 33.) PM számú és a pol gári alkalmazottai illetményé ről kiadott 112/1976. (PK 33.) PM számú utasításokat A mezőgazdasági vízgazdál kodási szaktanácsadásról a Tanácsok Közlönye 57. száma tartalmazza a 3/1976. (XII. 7.) OVH-rendelkezést. A szakmunkásképzési alap képzése és felhasználása te kintetében kiadott 15/1976. (XII. 7.) MüM—PM rendeletet is megismerhetik innen az érintett szervek, úgyszintén itt található a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról kiadott 16/1976. (XII. 11) MüM rendelkezés is. A vízgazdálkodási társula tok személyzeti munkájáról megjelent 4/1976 (XII. 17.) OVH. számú rendelkezést a Magyar Közlöny 96. számában tették közzé. Milyen lábazatot építsünk? A magánházépítésnél az első nagyobb feladat a lábazati falrész elkészítése. Az építés nek ebben a stádiumában még többnyire a teljes összeg az építtető kezében van, s ezért legtöbben — tekintettel arra, hogy az alapzattal egy beépült szerkezetről van szó és a ház alapját mindenki a leggondosabban készíti — az épület igényeit meghaladó részletmegoldásit választanak. A lábazat nem csupán szer kezetileg kapcsolódik az épü lethez, hanem a homlokzat esztétikus kialakításában is nagy a szerepe. Ezért ügyel jünk arra, hogy anyaga ne bontsa meg az épület képét, s szervesen illeszkedjen a töb bi beépítendő anyaghoz. Leggyakrabban a nyeri be tont, cementrabitz-borítást, követ, burkolótéglát használ ják lábazatként. Legjobb a betonlábazat, mert együtt tá gul, mozog az alappal. A magasabb padlóvonalú épületeknél, ahol a pincerész legtöbbször a földszint alá ke rül, átgondoltabban kell meg tervezni a lábazatot: ha a kel leténél magasabb, akkor pél dául kellemetlen arányaival rontja az épület küllemét. Manapság leggyakoribb az úgynevezett negatív lábazat, a végleges falsíktól 2—3 centi méterrel visszaugratott felület. Korszerű és szép betonlábazat készíthető oly módon, hogy a zsaludeszkákra még zsaluzás előtt függőleges formákat (ro vátkolt minta) helyezünk. A végleges betonfelületet híg ce menttejjel alakítsuk ki. Csíki Róbert épí tészmórnök
