Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
1976. DECEMBER 28., KEDD Kooperáció alumínium fóliára Magyar—japán kooperációs egyezményt írtak alá a hazai alumíniumfólia gyártás kor szerűsítésére és bővítésére. A megállapodás alapján a japán partner évi 5000 tonna kapaci tású alumíniumfólia-gyártó hengersort szállít a Kőbányai Könnyűfémműbe. A Toyo Menka Kereskedőház a szer ződésben vállalta, hogy a fó liából kétmillió dollár érték ben vásárol vissza. Ktm W kMm Fokozódik a könnyűipar felelőssége a lakosság ellátásában Keserű Jánosné miniszter nyilatkozata I Keserű Jánosné miniszter, a könnyűipar 1976. évi eredményeiről és további terveiről nyilatkozott az MTI munkatársának: Elmondotta: Újszerű és nehezebb feladatok A tervidőszak első évének mérlegét megvonva elöljáró ban meg kell jegyeznem: már TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK (1) Elrendelni E cikkel megkezdjük a reagálások közlését a televízió és a megyei lapok összehangolt akciójára, amely a munkaerőhely zettel foglalkozik. A vilainditást a televízió december 23-i Tervek és lehetőségek című műsora, valamint a la punk december 24-i számában megjelent Honnan vegyük, ami nincs? című cikke szolgáltatta. M ajdnem egy esztende je, tavaly december végén hozott határo zatot a kormány a lét számfelvételi zárlatról. Ugyan nem osztoztunk a gazdálkodó szervek eluta sítást rejtő méltatlankodá sában, ele — december 31-én megjelent cikkünk ben — voltak kételyeink mind magát a rendelke zést, mind a végrehajtás során megoldandó felada tokat illetően. Most, a Minisztertanács december 3-i ülése után könnyű lenne azt állítani, hogy már eredetileg is a leg utóbb elfogadott rendelke zésit, a létszámnövelési ti lalmat kellett volna életbe léptetni, de az utólagos okosság értéke csekély. Ahogy szerény a létszám- felvételi zárlatról intézkedő rendelkezés eredménye is, annak ellenére, hogy év közben a minisztertanácsi határozat több szakaszát módosították. Vállalati vezetőkkel be szélgetve kitűnt: a lét számfelvételi zárlat első sorban ott teremtett nehéz helyzetet — így például ezt hallhattuk a Mechani kai Műveknél, a Csepel Autógyárnál —, ahol ko rábban is megkísérelték az adminisztratív létszám egészséges keretek között tartását. (A két gyárban még a termelőterületekre történő átirányítástól sem riadtak vissza.) Akaratla nul is az igyekvőt sújtot ta a rendelkezés, az előnyt azoknak adva, akik fel duzzasztottak a létszámot, volt tehát honnét pótolniuk az eltávozókat. A vállalati vezetőknek abban is iga zuk volt, hogy csak tiltani valamit, s vele semmiféle előnyt nem kínálni, aligha kecsegtet sikerrel. A pusz ta tiltás ugyanis nem elég, ha hiányzik az érdekeltség, s ugyanakkor már-már el- rekeszthetetlen áradatként növekszenek az adminiszt ratív feladatok, ami me- gintcsak a létszám gyarapí tásának irányába nyomja a gazdálkodó szerveket. Ezt a véleményt erősítette egyéb ként a televízió december 23-i, Tervek és lehetőségek című műsora is, s nemcsak az alkalmazottak foglalkoz tatásánál. A január elsejétől érvé nyes, létszámnövelési tilalomként jelölt mi nisztertanácsi rendelkezés hosszabb távon jelöl meg teendőiket, s érdekeltsége ket is teremt. Ez utóbbi nem mellékes. Abból ugyanis, hogy például a Nagykőrösi Konzervgyár, a Forte Fotokémiai Ipar alig változó létszámarányokkal oldotta meg gyors terme lésnövekedését, helyi ha szon szinte semmi sem származott. írhatnánk per sze azt, hogy az említett s a hozzájuk hasonlóan cse lekvő vállalatok jól értel mezték a társadalmi érde keket, ám ha ez hosszú tá von sem gyarapítja a ki sebb közösséget, akkor az igyekezet értelmét veszti, társadalmi összesítésben is, mert nem talál követőkre. Nem is talált. Hiszen volt már 1974-es határozat az alkalmazotti létszámról, a remélt hatás nélkül. A me gyében például a munkás létszám növekedését ke vésbé követte nyomon a műszaki alkalmazottak tá borának gyarapodása, ugyanakkor jóval megha ladta ezt a mértéket az ad minisztratív alkalmazottak arányának emelkedése. Meglehetősen sok volt a zűrzavar nemcsak a terme lő, hanem a nem termelő területeken is akörül, mi az indokolt, s mi az indo kolatlan létszámszükséglet. Találkozhatunk például olyan nézetekkel is, ame lyek hirdetői mindenfajta igazgatási létszámemelést elleneztek, holott a helyi tanácsok rendkívül gyor san táguló feladatköre ter mészetessé tette a létszám arányos bővítését. A viták, a létszámfelvételi zárlat alóli felmentést kérők igé nyeinek elbírálása, a ta nulmányaikat befejező fia talok elhelyezkedésének biztosítása végül is arról terelte el a figyelmet, ami a legfontosabb volt. A munka szervezettségének növeléséről, az ügyvitel egyszerűsítéséről, s az így megtakarítható lét számról. T alán elősegíti töpren gésünk okainak meg világítását, ha leírjuk: 1975-ben öt törvény, hét országgyűlési határozat, huszonhét törvényerejű rendelet, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának har minckét határozata és 351 miniszteri rendelet jelent meg. Ezek nagyobb részé nek természetesen admi nisztratív kihatásai is van nak. Azaz míg az egyik ol dalon joggal fogalmazzák meg azt a követelményt, hogy áttekinthetőbb, ész szerűbb, az emberi tudás sal takarékosabban gazdál kodó legyen az igazgatási, ügyviteli munka, a másik oldalon e követelmény tel jesítésének feltételei ko rántsem alakulnak ki va lami gyors iramban. Senki sem menti azt a vállalati magatartást, mely igyekezett „ügyesen” ki alakítani a létszámtartalé kot, s felvettek boldog boldogtalant. Pontosan e magatartás — és gyakorlat — elítéléséhez, leleplezésé hez nyit utat, ha nemcsak elrendelnek a tárcák, a trösztök, a nagyvállalatok, s nem kevésbé a különböző Igazgatási' szervek ezt meg azt. az adminisztratív lét számmal kapcsolatban, ha nem a lényeget ragadják meg. Az igazgatási, ügyvi teli munka egyszerűsítését, a párhuzamosságok meg szüntetését, s azután a lét szám apasztását. A minisz tertanácsi határozat a fel vételi zárlat helyett a lét számnövelési tilalmat írja elő, s ezzel a hosszabb tá vú cselekvés programját kínálja. E cselekvésnek azonban nem szabad meg állnia a létszámadatok bű vös körénél, sőt, a kiin dulópont sem ez. Hanem annak szigorú következe- tességű fölszámolása, amit fölöslegesen csinálnak az emberek. Mészáros Ottó az ágazati és a vállalati kö zéptávú tervek elkészítésének idején világosan láttuk, hogy több újszerű, az eddiginél ne hezebb feladat vár ránk. Ezt figyelembe véve az idei ered ményeket a körülményekhez képest megfelelőnek tekintjük. Az élőmunka termelékenysége 5 százalékkal növekedett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése, bár o tervezettnél kisebb mértékben, de mégis 3—3,5 százalékkal nőtt. Kedvező, hogy ez a kisebb mértékű növekedés nem hatott ki a belföldi ellátásra. Igaz ugyan, hogy a kereslet a várt nál mérsékeltebb volt, de ez korántsem kisebbítette ágaza tunk felelősségét a lakosság el látásában. Tudatában voltak ennek a vállalatok és a szövet kezetek is, amelyeknek kíná lata az idén tovább javult A könnyűipari termelés és szol gáltatás egészében véve job ban igazodott az életszínvonal általános emelkedéséből és az életmód változásaiból követke ző újszerű igényekhez. A gyár tási ágak és vállalatok több ségének felkészültségét, adott ságait, valamint az üzletek kí nálatát összevetve azonban meggyőződésem, hogy a je lenleginél is jobb . kínálattal nagyobb forgalmat érhetett volna el a belkereskedelem. Az idén a könnyűipar ösz- szességében mintegy 110 mil liárd forint értékű terméket állított elő. s a lakosság ellá tása mellett a rubelelszámolású szállítások értéke több mint 12 milliárd forintot, a dollárel- számolásuaké pedig 10,6 mil liárd forintot tesznek ki. * Összhangban a kereskedelemmel A vállalatok öt évre szóló tervezőmunkáját értékelve megállapítható, hogy a terme lés értékesítés növekedése, struktúrájának tervbe vett változása megfelel a népgazda sági céloknak. A jövő évi ága zati program is jól szolgálja az ország gazdálkodásának ha tékonyabbá tételét. 1977. évi tervünk a termelés 4 százalé kos növekedését irányozza élő. Az intenzív és a szelektív fej lesztési politika együttes ér vényesítésével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számítunk a papír- és a nyomda-, va lamint a kötszövő- és a cipő iparban, viszont valószínűleg lassabb lesz a fejlődés a pa mut- és a selyemiparban. Mivel a lakosság jövedelme az ideinél valamivel gyorsab ban gyarapszik, azzal számo lunk, hogy a könnyűipari ter mékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet élénkülni fog. Terveinket egyeztetve a Bel- :ereskedelmi Minisztériummal, felszínre került néhány ter- I mék mennyiségi, illetőleg vá lasztékhiánya. Elsősorban ka bátokra, férfi- és fiúingek re, tréningruhákra, kötött kesztyűkre, cipőkre és egyes ;zőny ^típusokra gondolok. Felkértük a vállalatokat, szö vetkezeteket, hogy újból te kintsék át termelési, értékesí tési lehetőségeiket, s a helyzet ilakulását a jövő év elején a belkereskedelemmel együtt is mét megvizsgáljuk. A bútor- íllátásban a kereslethez iga zodva növelni kell a szekrény- elemek, szekrényfalak és az egyedi kisbútorok, pj. könyv- állványok gyártását. export ilyen mértékű fokozá sa megköveteli a jobb piaci munkát, de azt is, hogy a ha gyományosan exportáló állami vállalatok és szövetkezetek kö re újabbakkal szélesedjen. Ugyanakkor jobban fel kell használni a versenyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank devizahiteleit. A köny- nyűipari javaslatok közül ed dig mintegy 2 milliárd forint értékűt fogadtak el. Ennél többre is lenne azonban lehe tőség, ezért újabb kezdemé nyezésekre ösztönözzük azokat a vállalatokat, ahol a hatékony export ilyen formában kiegé szülő beruházással is előmoz dítható. A tervek megvalósítása a ko rábbiaknál is feszítettebb munkát kíván a vállalati kol lektíváktól. Legnagyobb gon dunk a kellő létszámú, megfe lelő szakismerettel rendelkező munkásgárda biztosítása. Vállalati fejlesztési programok Az MSZMP Központi Bi zottsága legutóbbi ülésén hatá rozatot hozott arra, hogy 1977. júliusától kapjanak nagyobb anyagi elismerést a második és a harmadik műszakban dolgo zók. Ez a könnyűipart különö sen érinti. Néhány területen, köztük a ruházati Iparban ily módon — a műszakpótlékok és az 1977-ben sorra kerülő béremelések együttes eredmé nyeként csökkenthetjük a bér es személyi jövedelem színvo nalának eddigi elmaradását. A bérügyi intézkedések azonban csak akkor járnak kellő haté konysággal, ha párosulnak a jobb vállalati munkaerőgazdál kodással, a színvonalasabb munkaszervezéssel, a differen ciáltabb, az eredményesebb munkát jobban ösztönző bére zéssel, s egyidejűleg a dolgo zóik szociális- és munkakörül ményeinek javításával is. A vállalatok erre a tervidő szakra termelési-műszaki fej lesztési programjukhoz szoro san kapcsolódó munkaerőgaz dálkodási, képzési, szociális el látási terveket is készítettek, illetve intézkedéseiket a kol lektív szerződésekben is rög zítették. öt év alatt megközelí tően 3—3,5 milliárd forintot szánnak a munka- és szociális körülmények fejlesztésére. Az ígéretes tervek maradéktalan megvalósulása azonban a haté konyabb vállalati gazdálkodás függvénye, ideértve a gazda sági munka minden összetevő jét. így például azt, hogy a vállalatoknak, szövetkezetek nek mennyire sikerül a bél és külföldi kereslettel össz hangban lévő árukínálatot nyújtaniuk, javítaniuk a ter mékek minőségét; s általában mennyire sikerül megvalósíta ni a vállalati eredmópyterve- ket — fejezte be nyilatkozatát a könnyűipari miniszter. ..legalább hasznosan... Betűfényképek egy munkásvonatról Nagyfkabátbam didergünk az ülésen. A vasúti kocsiban hi deg van, félhomály és némi szemét. Ez utóbbiból nem sok, csak egy-két tucat csikk, né hány papírcsomó, meg egy ki ürült colás üveg az ülés alatt. Tíz perccel az indulás előtt még nem telt meg a vonat, a második műszakról érkezők csak útban vannak a Keleti pályaudvar felé. Azitán este fél tizenegyre többen is vagyunk, mint ahány helyjegyet el le hetne adni. . Bevezető beszélgetés A kocsik között nagy a for galom: egymást keresik az egy faluba menőik. S mire Buda pestet elhagyjuk, ki-ki megta lálja helyét, társaságát. Pirospozsgás parasztasszony fésizkelödik az ablak melletti ülésen, hogy alvása minél ké nyelmesebb legyen. Csizmája, fej kendője népviseleti hagyo mányt őriz, de prémgalléras kabátját nagyvárosi divathoz szabták. Szemben egy kucsanás asszony fázósan nyújtóztál ja fáradit lábait. Megszólítom, mikor érhetünk Nagykátá- ra, és ő meddig utazik? Megéri-e Pestre munkába járni, vállalni a napi három négy órai vonatozást? Hát hogyne, mikor csak négy órá kat dolgozik a rákospalotai textilben, irodákat takarít öt től kilencig. — Inkább csak hattól — szól bele a fejkendős. — Napi három óra, havi há romezerért, megéri. S aztán mintha csak önmaguknak is bizonyítgatnák: — Hiszen egész nap van érkezésük min denről. (Jót tesz egy kis mozgás. Amíg a libegő ütközők fö lött a másik kocsiba tartok, a korán öregedő paraszt asszonyokra gondolok:, ők sem lehettek negyvenéve sek. Hajtja őket a szerzés öröme, ha nem földet, hát nagy házat, telket a gyere keknek is, legalább egy Zsigulit, kerítést betonból és kovácsolt vasból, Falun láttam már fotocellás ga rázsajtót — igaz, ilyesmi csak egy-két helyen lehet. Nem a gazdagsággal van baj, de amíg szereznek, nem érnek rá élni.) Sör és kártya Klub: a kártyások kocsija. Nagy nemzeti játékunk, az ulti köti le az utasok figyel mét, a sír-nevet változatot játsszák, hogy az osztónak is legyen oka izgulni. Egy erősen borostás, Bajnoknak szólított férfi úgy nézd meg a talont, ahogy csak a huszonegyezők szokták: óvatosan tolja följebb az alsó lapot és még fújja is. Aztán körülnéz, mint akit sorscsapás ért, feje búbjára tolja a svájci sapkát és tehe tetlen megadással hátradől az ülésen. A partnerek kárörven- dően mosolyognak és bajno kunk bemondja a negyven száz ultit, pirosból. Elszánt szitkozód ások kísérik a beje lentést. Valaki kontráz, azt le- A versenyképességet javítva Feladataink tovább nőnek az exportszállítások terén is. Több rríint 5 százalékkal kell növelnünk a szocialista orszá gokba irányuló kivitelt, ezen belül a ruházati termékekét 10—11 százalékkal, a nem ru bel viszonylatú exportot 20—25 százalékkal akarjuk növelni. Ezt nemcsak több áruval, ha nem főként a struktúra javulás ból származó magasabb árbe vétellel kívánjuk elérni. Az Kedvezően alakul a sertés- program Pest megye tizenkét szakosított sertésnevelő-te- leppél rendelkező közös gazda ságában. A szóban forgó ter melőszövetkezetekben egy no vember közepén készült felmé rés szerint összesen 5 ezer ko cát és valamivel több, mint 80 ezer hízósertést nevelnek a legkorszerűbb körülmények között. A nagyüzemi állattar tás módszereinek köszönhető en az egy kocára eső évi sza porulat az év végéig várható an eléri a 20,5-es átlagot, az egy kilogramm élősúly-gyara podáshoz felhasznált abrak súlya pedig a 3,9 kilogramm alatt marad. Hagyományos módszerekkel Pest megye 24 közös gazdasá gában foglalkoznak sertésneve léssel, ezek közül hat olyan termelőszövetkezet, amelyek ben országosan is ismert, jó nevű torzstenyészetek találha tók. A megyében az V. ötéves terv végéig érvényben levő előirányzatok a kocaszám 13,8 százalékos emelését és a hús hozam átlagosan 6 százalékos javítását irányozzák elő. Ezen belül a termelőszövetkezetek től — tekintet nélkül arra, hogy hagyományos állattartás ra rendezkedtek be, vagy sza kosított sertéstelepekről van-e szó — 39 százalékkal kell ja vítani 1980-ig a húshozamot. Éhez azonban arra van szük ség, hogy a közös gazdaságok jobb fajtakiválasztással, szak szerűbb takarmányozással és az állattartás körülményeinek fokozatos javításával elérjék azt, hogy a jelenlegi 450 gram mos élősúly-növekedés értéke elérje a sokhelyütt már gya korlatnak számító 560—600 grammot. a Bajnok nyer, forintot három hülyézik és úgy tizenöt társától. Erre inni kell. Van mit A bőrtáskábam tíz csaitos üveg sör: kőbányai jövedelem- kiegészítés. A hatodikat bont ják fel és az üveg szájról száj ra járt Az ajtó melletti másik kártyás csoportnál két szatyor sör van, az egyiket isszák, a másikat eladják: egy csatos húsz forint. A kocsi túlsó vé gében feláll egy kohász ter metű ember, kezében frissen felbontott kövidinkás üveggel: Ez többet ér, mint az egész sörgyárotok1 Szinte érthetet len, hogy a mellette ülő lány hogyan tud olvasni ebben a zajban. (Egyszer kiszámoltam: ha valaki átlagos Pest megyei távolságról tíz éven ke resztül Budapestre jár dol gozni, akkor egy teljes év nek megfelelő időt tölt a vonaton. Közömbös lehet-e: hogyan telik el egy év az életünkből? Pontosabban, mivel telik el egy év, amely ebben az esetben 365 éjsza kát és nappalt jelent egy befogva. Egy évnyi energia, művelődési lehetőség, tar talmas időtöltési alkalom repül el a túlfeszített mun ka miatti bóbiskolásban, kártyában, sörben, pálinká ban. A közelmúltban 7 liter pálinkát foglalt le a rend őrség a nagykátai munkás vonaton egy zugárustól.) A szalonkocsi Mire Szentmártonkátára ér tünk, már érezni lehetett, hogy fűtik a vonatot. Az. ajtók elzárták a hangoskodást, eb ben a kocsiban csend volt és az utasok is kevesebben vol tak. Itt azok is leülhettek, volna, akik odaát állni kény szerülteik. Egy fiatalember a Regényújságot olvasta, a vele szemben ülő lány keresztrejt vényt fejtett. Az ajtó medlett ülő férfi a most már egyre erősebben érezhető meleg ellenére sem vette le kabátjait, kalapját. Térdére támasztott; könyökkel nézett maga elé. Kezében ki aludt a cigaretta, tüzet kért. Aztán beszélni kezdett, mint akinek le kell tenni valamit: Egyre nehezebben várom ki, hogy hazaérjünk. Pedig meg szokhattam volna az utazást, 24 éve járok mindennap Nagykátáról az Orionba, mű szerész vagyok. Most már ta lán otthon Is akadna munka a Telefongyárban, dehát az Orionban töltöttem a fél éle temet. A család meg Nagyká- ■tához kötne. Leszállítunk, rámnézeitt: Fá radt vagyok. Sietség nélkül indult el és beleveszett az ál lomás mögötti utca sötétjébe. (Egyetlen munkásvonat alig kétórai útja: számtalan emberi probléma. És a kár tyabajnok sorsát semmivel sem érzem vidámabb nak, mint a műszerészét. Az előbbinek gondatlansá ga, az utóbbinak gondja megkapó. Ingázásuk a falu és a munkaerőre mindig éhes főváros között még so káig szükségszerű lesz. A vonaton töltött idejüket kellene legalább haszno san kitölteniük. Ennek fel tétele a kulturáltabb utazá si körülmények megterem tése és az önmagukkal szemben támasztott igé nyesség fejlesztése. Való ban: könnyű ezt kimonda ni. Megteremteni azonban egy korszak társadalmi — de sürgető — feladata. És kevesen vannak, akik ezért nem tehetnének legalább valamit.) Megtoldott pihenés A reggel háromnegyed négy től Induló munkásvonatok hangulata nem hasonlítható az estiekéhez. Alvó vonatok. A korán véget ért*, éjszakához toldanak egy-egy órát. Nagy kátáról naponta öt reggeli munkásvonat indul. Kellemes meleggel, tisztára söpörve várják a munkába menőket, úgy látszik, a kisebb állomá sokon több figyelem jut a he lyi szerelvényekre. Kriszt György Jobb fajtakiválasztással, szakszerű takarmányozással Jelentkeznek a nagyüzemi sertéstenyésztés előnyei a Pest megyei gazdaságokban
