Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
1976. DECEMBER 25., SZOMBAT »»»»»» wem f • Sr/Ultais :«<«««« 11 Teremtő tájszeretet ALKOTOK PEST MEGYÉRŐL magukénak érzik ezt a tájat, közeli vagy távoli ismerősnek az itt élő embereket Mert tudják: övék is a közös gond és részesei akarnak lenni a si kereknek. Pest megyéről be szélgettem olyan alkotókkal, akiket sok-sok szál lűz a mi tájegységünkhöz. get érintő döntések meghozá sába. 4 — Mennyire érzi jelentős nek a tájegységi hagyomá nyok ápolását? — Alapvetőnek tartom, mert ebben mozgósító erő rej lik és sok tekintetben kiin duló pont lehet Egyben meg adja a település egyéni kultu rális arculatát. Érdemes meg említeni a maglódi és a nagy- kátai művészegyüttesek sike rét. De megint visszatérünk az előbbi ponthoz: az ilyen eredményekhez lelkes és szak képzett népművelők szüksé gesek. Persze, ez feltételezi a népművelők magasabb szintű erkölcsi és anyagi elismerését mesemondót feldolgozták a szentendrei délszlávok nem zetiségi kultúráját De azt mondhatjuk, hogy hazánk te rületén legkevésbé Pest me gye néprajzát sikerült feldol goznunk. Meggyőződésem, hogy a Tápió vidékének nép rajzi kutatásai nagy meglepe tésekkel szolgálnak majd. A közeli évek jelentős feladata, hogy a megyében felszámol juk a néprajzi szempontból meglevő fehér foltokat. — Mégis megyénk dicse kedhet azzal, hogy nálunk lé tesült az ország központi falu múzeuma. + — Ebben az ügyben egyelő re elégedetlen vagyok, mert — noha nem a megye hibájából — túl kényelmesen épül a szentendrei falumúzeum. Félő, hogy több: értékes épület ki marad, mert időközben a há zakat átalakítják, a berende zéseket részben múzeumok nak, részben külföldieknek el adják. Mint a falumúzeum társadalmi bizottságának el nöke, igyekszem mindent megtenni az ott fellelhető ér tékek megmentéséért, lassú nak tartom az ott folyó mun kát, pedig az előbb említettek miatt az építés sürgős volna. Az egyén élete alig több a véletlennél, amikor meg születik. De minden tett formálja az embert, alakítja sor sát, s képessé teszi arra, hogy gazdagítsa önmaga és mások életét.--------—.... ......... Prukner Pál ho n A munkából sietnek a vonathoz és mindig „későn” érnek haza. Pedig bizonyos, hogy így is bevonhatók a te lepülésük életébe. Talán több elhivatott népművelőre lenne szükség, akik a bevált köz- művelődési formák helyett, az adottságokhoz jobban alkal mazkodva a speciális lehető ségeket keresik. A közművelő dés fejlesztése lépcsőfok lehet az alvó települések ébresztge- téséhez. — A televízió egyik irodájá ban beszélgetünk. Hivatali be osztása: a szórakoztató főosz tály vezetőhelyettese. Nem ép pen lírikusra szabott feladat. — Lelkem mélyén megőr zőm a lírikus szabad tudatát. Elsődleges a költészet. Né hány nappal ezelőtt adtam le az új verseskötetem kéziratát, válószínűleg Csillagrománc lesz a címe. A költészet mel lett szívesen végzem az itte ni munkám. Alapvetően jól érzem itt magam, mert tehet séges emberekkel dolgozhatok együtt. Kriszt György általánosítható-e a megállapí tás az egész megyére? — Sajátos táji és helyi ön tudat mindenképpen van. Az utóbbi években a lakosság száma is stabilizálódik, az emberek megkötnek a lakó helyükön és ezzel együttjár az egészséges lokálpatriotizmus erősödése. De hasznos lenne, ha a helyi tanácsok vezetői [ jobban felismernék, hogy tö megbázis nélkül nehéz jól dolgozni. Még rendszeresebbé kellene tenni a községek ve zetői és a lakosság közötti nyilvános találkozásokat, sza bad fórum jellegű tanácsi fo gadóórákon jobban be kellene vonni az embereket a közössé- Ortutay Gyula — A néprajztudós profesz- szor számára nyilván egészen sajátos vonatkozások vetőd nek fel, ha egy megyéről, egy tájegységről kérdezik. — Abból kell kiindulni, ' hogy Pest megye körülveszi, mintegy gyűrűbe fogja a fő- ' várost. Az utóbbi harminc év alatt lett Budapest világvá- ’ ros és ez nyilvánvalóan széles sávban alakítja a környező te- ' lepüléseket is. Városiasodnak ’ a Budapest környéki községek 1 és ez nemcsak külsőségekben, hanem az emberek életmódjá ban Is jelentkezik. Ugyanak kor nem szabad megfeledkez ni arról sem, hogy Pest me gyében több ezer tanya van városi közelségben. Figyelem be kell venni azt is, hogy a megye tehetséges parasztsága a XIX. századtól olyan mező- gazdasági kultúra megterem tésében vett részt, amely megalapozta a tájegység fej lődését. — Milyen képet mutatnak megyénkről a néprajzi kuta tások eredményei? — A néprajzos számára nagy veszélyekkel jár a túl ozott specializálás, mert egyet len megyében is nagyon vál- ! tozatos lehet a kép. Éppen | ezért a megyei vagy akár a I nemzeti jelleg is csak bizo- ! nyos határok között állapít- ! ható meg, mert ezek számta- i lan rokon vonást mutatnak | más területek és nemzetek | néprajzával. Amint a történe- | lem, a népi kultúra is állan- = dó változást tükröz, egy-egy | területen a magyar és más | nemzetiségek kultúrája és I néphagyománya él együtt. | Vannak már nagyon értékes | kutatási eredmények, például | Bagón találtuk meg a leg- | gazdagabb tehetségű népi I Baranyi Ferenc | — A szülőföld kedvessége, I szeretete, hagyományai, jel- I legzetes kifejezésmódja min- I dig felfedezhető egy költő | eszköztárában. Pilisen szület- 1 tem, a ceglédi népi kollé- | giumban voltam diák, később | Vecsésről jártam Budapestre = középiskolába. A szüleim most | is Monoron laknak. Mond- ! jam-e, hogy nemcsak rokoni i szálak, hanem baráti kapcso- | latok is ide fűznek. Még egye- 5 tem ista karomban az első ver- I seimet éppen a Pest megyei | Hírlap közölte. Emberi, költői I indulásom helye ez a vidék. I De most is gyakran hívnak | író—olvasó találkozókra a me- | gye városaiba és községeibe. I Mindig szívesen megyek. I — „Az ország arca ez a táj, | egyetlen fő vonása nélkül” — = írta egyik versében. Hite sze- I rint valóban nincs sajátos I Pest megyei jelleg? | — De van. Éppen hogy az | ország makettje, itt minden- I bői találni ízelítőt. Az itt élők i csöndes, póz nélkül cselekvő I emberek. A történelem sok- | szór próbára tette őket, ettől l egy kicsit többet bírnak, szívó- I sabbak, ugyanakkor bőven so- l Tolhatnánk példát hősies neki- i veselkedésükről. Az emberek j jelenét nem hagyhatta érintet- j lenül a történelem, magukban, = jellegükben hordják a bele- 1 törődés képességével együtt a 1 lelkesedést. I — A jellegzetességek közé I sorolhatók az agglomeráció : községei. Gyakran indokolat- i lannak tűnik belső zártságuk, i — A távolra dolgozni járók ; sehol sincsenek egészen ott- zül néhány rövidesen várossá fejlődhet. Külön csoportba so rolható a gazdag agrárvidék, amely egyre jobban iparoso dik Kőcsertől Dunavarsányon keresztül Csepelig. A terme lőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős részt vál lalnak Budapest és az ország mezőgazdasági ellátásából. Ki kell emelni az üdülőövezetet, amely nagyon szépen fejlődik. Tavasztól késő őszig nagysze rű kirándulóhely ez a vidék. De nem nagyon értem, hogy idegenforgalmi szempontból miént nem aknázzák ki job ban a lehetőségieket. — Pest megyéről írt köny vében megjegyzi, hogy a mi tájegységünkön nem alakult ki megfelelően a lakóhely iránti kötődés, a megyéhez tartozás tudata. A lakosság számának gyors növekedése, a bevándorlás miatt valóban lehetnek ilyen települések. De : Minden bizonnyal nagyon i sokan vannak, akik valóságos 1 otthonuknak érzik Pest me. 1 gyét, szűkebb és tágabb érte- = lemben is. Tudom: sokan lel- I késén, önfeláldozóan dolgoz- l nak városuk, községük fel- I emelkedéséért, s ha kell szen- | vedélyesen haragszanak, bí- i tálnak is ugyanezért. Mert Í Mesterházi Lajos | A sok nagyszerű regény és = színdarab írója, Mesterházi I Lajos már tíz éve a Budapest i című folyóirat főszerkesztője, Ede Pest megyéhez köti szüle- 1 tése, ifjúságának évei, s nap- I iáinkból is sok minden. | — Fiatal korom egyik meg- I rázó élménye Gomba község- i hez fűződik. Kerékpárral jár- : tam ott, ha jól emlékszem, i 1931 tavaszán és egy öreg i emberrel beszélgettem, aki el- Imondta: úgy hallotta, Buda- | pesten van olyan utca, ame- ilyik si’ma, mint az asztal. Ö | még sohasem látott aszfaito- | zott utat. Megdöbbentem en- = nek a • községnek a zártságán \ és a várostól távoliságán. Per- |sze már akkor is voltak Pest = környéki települések, ahol ez I nem volt újdonság, ahonnan = rendszeresen bejártak vásá- 1 rokra az emberek. Azóta szin- Ite leírhatatlanul nagy fejlődé- : sen ment keresztül Pest me ll gye. = — Hogyan ítéli meg me- Égyénk helyzetét? [ — Egyenetlen a kép. A E közvetlen Pest környéki tele- jpülések sok gonddal küzde- j nek. Az agglomerációs övezet- itel kormányszinten kell fog lalkozni és a problémákat Bu- jdapesttel együtt kell megol- | dani, végül is az ott lakók ja- |va része a fővárosban dolgo- ízik. A fejlesztési tervek gya- j korlatilag már ezt a célt :szolgálják: a 44 település kő nél nagyobb teljesítményű adó állomást építsen. Minden jel arra mutat, hogy sikerül meg nyernünk az éterháborút. Az új adó kétezer kilowattos telje sítménye a lehetőségek felső határának közelében van. Ilyen teljesítményű adókat még a Szovjetunióban sem gyártot tak, ezt a típust a mi kíván ságunknak megfelelően fejlesz tették ki és állították ©lő. Az új solti adótorony sok- mindemben eltér lakihegyi tár sától. Mindenekelőtt abban, hogy nem középen kiszélesedő, szivar formájú, hanem egyenle tes háromszög keresztmetszetű, csaknem 300 méter magas. E sakkal előnyösebb tűfonmával és az építéshez nagyobb szi lárdságú acél felhasználásával elérték, hogy a torony csak 150 tonna súlyú, míg a lakihegyi óriás 230 tonnás. A stabil szer kezet még a 200 km/óra körü li sebességű széllökéseket is ki bírja. Az új év kezdetétől tehát, e több mint 700 millió forintos beruházás jóvoltából, jelentő sen megjavulnak a vételi le hetőségek az egész országban, adóállomással. Alig múlt két éve, hogy 1974 szeptemberében a Bács megyei Solt község határában lerak ták egy új kétezer kilowattos rádió-adóállomás alapkövét, s máris készülődhetünk e fontos létesítmény elkészültének meg ünneplésére, üzembe helyezésé re. A szakembereknek valóban jó okuk volt a sietségre. 1949- ben, amikor a lakihegyi adó még csak 135 kilowatt energiá val sugárzott, az ország terüle tének 83 százalékán jól lehetett venni a műsorát. Azóta egyre romlott a helyzet, annak elle nére, hogy 1969-től 300 kilowat tos adóberendezés szórta a mű sort. Az ország önhibáján kívül került ebbe a kellemetlen hely zetbe. Az történt, hogy az öt venes években egy-két helyen, a hatvanas évek végétől pedig már szinte futószalagon egyre nagyobb teljesítményű és ható sugarú középhullámú adóbe rendezésekkel tűzdelték körül hazánkat, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi előíráso kat. Ezek után igazán nem volt más választása hazánknak, minthogy egy minden eddigi — Öt évig voltam a drezdai friedrichstadti szemklinika ve zetője, ahol hathatós támoga tást kaptam egy addig ismeret len terület, a csarnokvíz és főleg az üvegtestfolyadék di namikai viszonyainak kutatá sához. Itt készítettem el az oculopressort, s dolgoztaim ki eljárást a szem műtét előtti hypotonizálására. A hypotonia gyakorlati je lentősége, hogy ideális állapo tot teremt csaknem, valameny- nyi, a szemgolyót megnyitó intraocularis műtéti beavatko zás elvégzéséhez és addig el képzelhetetlen fokon biztonsá gossá teszi azt. Ugyanakkor le hetővé válik addig veszélyes ségük miatt csak ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazható, de kívánatos hatású operatív módszerek rutinszerű elvégzé se és az új műtéti technika bevezetése. A készüléket a Né met Demokratikus Köztársa ságban gyártják, ahol vala-i mennyi operatív osztály szá mára a kötelezően beszerzendő műszerek közé tartozik; s egy re nagyobb számban exportál ják nemcsak az európai, ha nem a kontinensen túli orszá gokba is. Időközben új, fontos megbí zatást kapott. — 1966-ban kaptam tanító- mesteremtől, dr. Kettesy Ala dár profeszortól és Ferdinand Enke nyugatnémet kiadótól a megtisztelő megbízást a Blas- kovics—Kettesy: Eingriffe am Auge című német nyelvű mű- téttani könyv negyedik kiadá sának megírására. Ez az 1938 óta hagyományosan magyar szerzőtől megjelenő munka év tizedeken át a szemészeti mű téttanok között az egyik leg előkelőbb helyet foglalta el. Dr. Vörösmarthy Dániel ál tal írt kiadása az eddig megje lent legbővebb, összehangoló műtéttan, s német nyelvterüle ten egyedüli ilyen jellegű munka. Ez, a Szemészeti mű téttan című. félezer oldalas kö tet nemcsak a legfontosabb klasszikus eljárásokat és a mai modern szemsebészet módsze- reit tártálrr^azza, hanem ad- = dig végzett ötezer szemészetii műtétének tapasztalatait, s ajj műtéttan területén végzett ku-1 tatómunkájának eredményeit § is. I Á szem optikája című, kétl évvel ezelőtt megjelent köny- 1 véről ezt írta tanítómestere:“ „A magyar szemorvosi iroda-1 lomban nincs ilyen munka.” A I könyv lehetővé teszi a szemé- = szett optika értelemszerű, el-1 mélyedt, gyakorlati elsajátítá-1 sát és az e területen végzendő \ kutatómunkát. Nemzetközileg elismert szak- É tekintély; gyakori előadója= külföldi és hazai szemész kongresszusoknak; alapító tag ja az 1959-ben Lausanneban összehívott Gonin Társaságnak, amely az ideghártyasebészet világviszonylatban kiemelkedő képviselőiből álL Jelenleg két újabb műszer elkészítésén dolgozik. Az egyik a glaukomakutatásncuc lesz fontos eszköze, míg a másik a kan,csalság keletkezésének ku tatását lesz hivatva segíteni. Most ez utóbbi témakör foglal koztatja leginkább. Kutató munkájának lényegét így ösz- szegezte; — Azokat a fénytörési hibá kat kell időben kijavítani, amelyek a gyermekeknél — a jó látás érdekében kifejtett kompenzáció következtében — kancsalsághoz, tompalátáshoz, vezethetnek. Hogyan jött rá erre? Az el méleti alapok tisztázását köve tően, fél esztendős gyakorlás eredményeképpen megtanult ugyanúgy kancsalítani, mint a gyerekek. Az így végzett kí sérletek következtében nyert felismerés fordulópontot je lenthet a gyermekkori kan csalság kezelésében. Azzal búcsúzott: — Szűk a kórház, nehéz dol gozni benne, de mégis szere tem, mert itt megértik törek véseimet, s a körülményekhez képest mindent megkapok, anyagi támogatást, erkölcsi megbecsülést. iiiiitiiiHiiiiiiiiiiiiiiitmiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiniiiiiimiiimmiiimiiiiiiii iiiiiiimiiiimtiiiiiiiiiiiimiiiiimimmiiiimiitiiiiuiiii nimn mim nimm nini be pillantást nyerünk a több szólamú zene szerkezetébe, ezt azonban itt részletezni, sőt vá zolni sem lehet. Az Anonym us-ku tatásokhoz is a zene vezette el. — Még egyetemi hallgató koromban, a magyar középko ri zéne tanulmányozása kap csán írtam egy cikket a Zenei Szemlébe Anonymus énekes forrása címmel. Tulajdonkép pen a kar zenéjét kerestem, s így bonyolódtam bele — akkor még akaratomon kívül — sze mélyének titokzatosságába, amely nem hagyott nyugodni, s tulajdonképpen nem hagy még ma sem. Most elsősorban a Gesta struktúrájának a vizs gálata foglalkoztat, de a kuta tások közben más, e kort érin tő dokumentumok is előkerül tek, amelyekről szó lesz most készülő új tanulmányomban. A szem, s a látás varázsa A közelmúltban, egy látoga tási napon, több beteget meg kérdeztem a Semmelweis Kór ház szemészeti osztályán: tud ja-e, hogy az a műszer, amely- lyel a műtét előtt csökkentet ték a beteg szem belső nyo mását, hogy így a lehető leg veszélytelenebbé válhasson az operáció, magyar orvos talál mánya? öt közül négyen azt válaszolták: nem. Az. ötödik azrt mondta: itt valami tévedés lehet, mert ő jól megfigyelte a műszert, s azon nem magyar nyelvű volt a felirat. E személyes tapasztalat köz lésével akartam kezdeni a be szélgetést dr. Vörösmarthy Dániellel, a Semmelweis Kór ház szemészeti osztályának ve zetőjével, de a kölcsönös be mutatkozás után nyomban el nézést kért, pontosabban egy negyed órányi türelmet, egy előre nem várt ügy elintézésé re. Így maradtam magamra a kicsi orvosi szobában, amit még összébb zsugorított az a néhány, meglehetősen nagy helyet elfoglaló műszer, ame lyet — úgy tűnik — már csak itt lehetett elhelyezni az or szág legrégibb kórházában. Nem bántam meg e rövid várakozási időt: a szoba sokat elárult gazdájáról. Az egyik falon elismerő oklevelek Drez dából, Lipcséből, a barcelonai Barraquer Intézet első díját igazoló okirat, Semmelweis Emlékérem, kiváló orvos ki tüntetés. Az asztalon pedig két kötet. Az ötszázoldalas, né met nyelvű Szemészeti műtét tan 1970-ben jelent meg Stutt gartban. A másik, A szem op tikája, amelyhez dr. Kettesy Aladár professzor írt beveze tőt, 1974-ben került a köny vesboltokba. Eddig jutottan az ismerke désben, amikor visszaérkezett. S mert időközben sok mindent megtudtam róla, a szokványos ismerkedő kérdések helyett mindjárt a dolgok lényegénél kezdtük a beszélgetést: igen sokoldalú tevékenységet foly tat, megyei főszakorvos, osz tályt vezet a kórházban, ma is rendszeresen végez műtéteket, kutatómunkája világszerte is mert, könyveket ír, új orvosi műszerek fűződnek nevéhez; mindez hogyan egyeztethető össze? — Egyik sem ellentéte a má siknak. Elméleti alap nélkül kutatómunkát végezni nem le het. A kutatómunkának vi szont fontos feltétele a gyakor lat. Többek között, három, nagyrabecsült tanítómesterem volt: dr. Szalay Sándor akadé mikus, dr. Tóth Lajos prof esz szar és dr. Kettesy Aladár pro fesszor. Az előző kettő a Fizi kai Intézetben, ahol demonst rátorként dolgoztam egyetemi éveim alatt, az utóbbi pedig az egyetemen és a szemklini kán, ahol orvosi pályámat kezdtem 1954-ben. Elsősorban tőlük kaptam mindazt a tu dást, emberi tartást, amely idáig elvezetett. Mindössze huszonnyolc éves volt, amikor három évi kutatómunka eredményeként hazánkban először és világ- viszonylatban is a legelsők kö zött elkészítette a photocoagu- laitos készüléket, s kidolgozta annak módszerét. Segítségével a hagyományos sebészeti eljá rásokkal szemben, ’ vértelen úton műtéti beavatkozások vé gezhetők a szem belsejében. Tudományos munkásságá nak következő, jelentős állo mása az oculopressor nevű műszer és az ezzel kapcsolatos műtéti előkészítő eljárás kidol gozása volt
