Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
1976. DECEMBER 25., SZOMBAT »»»»»» '««««« Ágyanként egymillió A közösségért végzett örömével Kistarcsán nagy erővel dolgoznak a kórház építkezésén. Képünk az oldalfal zsaluzását mutatja, ahol Krenák Péter nehézgépkezelő és Jakubecz György ácsbrigádvezető szorgoskodik. Pest városának kórházügyei a lehető legbonyolultabb ku szaságba burkolódznak, akár csak néhány évszázad távlatá ban is. Annyi bizonyos, hogy a ma megyei kórház nevet vi selő Rókus a XVIII. század vé gén kezdett épülni. Alapkövé nek nagy ceremóniával kísért letételére a korabeli feljegyzé sek szerint 1796 augusztusának végén került sor, A hatalmas csinnadrattát azután lázas munkával teli hónapok követ ték. Pest városa e célra tobor zott munkásokkal, ingyen fu varral és temérdek mennyisé gű pénzzel támogatta az épí tést, mígnem 1798. május 24-ón, a munkák befejeztével meg nyithatta kapuit a maga korá ban korszerűnek számító in tézmény. A krónikák azt sem mulasztották el feljegyezni, hogy az első napon Vida Fe renc pesti kéményseprőmester és 39 szenvedő társa költözött be a szép épületbe. A kórhá? bármilyen szép volt is, nem sokáig felelt meg Pest igényeinek. A rohamosan fejlődő város hamarosan kinőt te a szűköcske ispotályt, A kórházat nyilvánvaló hi bái és felsorolt bajai ellenére nem bontották le, sőt az évek múlásával újabb és újabb épü letrészeket építettek hozzá. Sokatmondó arányok A Rókus a főváros tulajdo nából lassan Pest megyéjébe ment át, s napjainkra a pati nás kórház Budapest környé kének egyik központi egészség- ügyi intézménye lett. Pest me gye kórházi ellátására — sok más gondjához hasonlóan — a megye székhelynékülisége és Budapest közelsége nyomja rá, a bélyegét. Korszerű kórhá zaink vannak ugyan Vácott, Cegléden és Nagykőrösön, ezek mellett azonban változatlanul megtalálhatók Budapesten az egyetemi klinikákon, továbbá más intézetek kórtermeiben az úgynevezett „Pest megyei ágyak”. Ma a megyében 4890 kórházi ágy áll a betegek rendelkezé sére. Ezek közül általános ke zelésre, csupán 3880 alkalmas, összehasonlításként álljon itt egy viszonylag friss adat: az országos, Budapest által javí tott átlag szerint tízezer lakos ra 80 kórházi ágy jut. A vidé ki arány, valamivel ötvenhat fölött van, míg a Pest megyei a 23-at sem éri el. Az összeha sonlításból talán érzékletesen kitűnik, mennyivel rosszabb helyzetben van a megye az or szág más területeinél. S ha eh hez hozávesszük azt is, hogy a természetes szaporulat és a be vándorlások következtében évente 10—14 ezerrel gyarap szik a megye lélekszáma, könnyen belátható, hogy az amúgyis aggasztó helyzet in kább romlik, mint javul. Nos, ez a háttér és ezek azok az okok, amelyek miatt ége tően szükségessé vált egy kór ház mihamarabbi felépítése. A munkák, amelyeket a koráb ban jóváhagyott 590 millió fo rintos kórházprogram előirány zott, másfél évvel ezelőtt kez dődtek meg Kistarcsa határá ban. Az építkezés jól halad, így egyelőire minden remény megvan arra, hogy a tervezett határidőre: 1978 decemberére a ma még csak félkész, vagy körvonalaikban kibontakozó épületek megkezdhessék a mű szerek, a kórházi felszerelések fogadását. Hóban, szélben, napsütésben Az építés munkálatai a de cember közepi felmérések sze- rik az eredeti tervnek megfele lő ütemben haladnak. Egye lőre tehát minden remény megvan arra, hogy a korainak tűnő átadási határidő egyetlen napot se csússzon. A kórház gazdasági épületének szerkeze ti szerelése befejeződött. De cember első heteiben megkezd ték a belső válaszfalazást, a vakolást, és a Pest megyei Ál lami Építőipari Vállalat dolgo zói hozzáfogtak az épület télie- sítéséhez. A falak közt a szere lőipari szakmunkások, így a fagyos hónapokban is dolgoz hatnak majd. Hasonlóképpen jól haladnak a műtő- és diag nosztikai épület munkáival. A szerkezeti építést itt december végéig kívánja befejezni a PAÉV. A hétemeletes kórter mi rész és a nővérszálló építé sével a tervezettnél is jobban haladtak. A feladat rendkívül nagy. A tekintélyes objektum építésén a nagy fokú gépesítettség kö vetkeztében viszonylag keve sen, alig 260-an dolgoznak. Az építés kezdettől fogva hatal mas társadalmi segítséggel fo lyik. A Pest megyei pártbizott ság felhívására üzemek, ter melőszövetkezetek és intézmé nyek tucatjai jelentkeztek; se gítségükről. önzetlen támoga tásukról biztosítva a gigászi munkát. Fél év újságkivágásai hever nek előttem. A kistarcsai kór ház építéséről írott rövidke tudósítások, vagy hosszabb ri portok ma már egy kisebbfájta dossziét is megtölthetnének.- Mert a tavasszal felajánlott se gítség ma már munkaórák ez reiben és forintok százezreivel mérhető. Az első kapavágás tól december közepéig 110 kis iparos a megye legkülönbö zőbb településeiről érkezett mesterember dolgozott szak májában a magasodó falakon. Május óta a Kistarcsán dolgo zó muhkásőrök száma valami vel túl is lépte a 400-at, s ak kor még nem szóltunk a Pest megyei üzemek három-, hat havi időtartamra a kórházépít kezésre delegált építőipari szakembereiről, akik közül ha vonta tlagosan 30-an dolgoz nak szabályszerű műszakrend ben Kistarcsán. A cikkek igyekeztek bemu tatni, miként változik a köz ségszéli táj képe, de arról, kit, mi hozott az építkezésre, a leg jobb rijport sem tud fényképet adni Az eddigi társadalmi munka értékéről a kistarcsai építés vezetősége naprakész, pontos kimutatást vezet. As utolsó rubrikában szereplő 579 ezer 38p-os szám, csupán arra alkalmas, hogy azt fejezze ki: a kisiparosok, a hét többi munkanapjain máa.munkakör ben dolgozó munkásőrök és a hónapokon át Kistarcsán dol gozó „vendég” építőipari szak emberek révén mennyivel ol csóbban és gyorsabban épül fel az új egészségügyi intézmény. Arról azonban semmiféle tájé koztatást nem nyújt ez a fo rintértéket kifejező szám, hogy a hóban, metsző szélben, nyá ri nap tűsében fáradozó ön kéntes segítőket mi hozta még is erre a nehéz munkahelyre. Mert társadalmi munkások ról van szó, akik az önként vállalt, sok esetben kért felada taiknak szeretnének minden ben eleget tenni. Találkoztam ezeken a kommunista műsza kokon anyagot sürgető, betont követelő vasipari szakmunkás sal, a metsző, hideg szélben ingujjra vetkőzve dolgozó nagykátai ács kisiparossal, sőt olyan járási párttitkárral is, akinek tenyerét, ásó, csákány törte fel. Dolgozni jöttek, vala mennyien,, s a munka intenzi tása náluk gyakorta jóval meg haladta azoknak, a termelé kenységét, akik egész életük ben tanult szakmájukként vé gezték ezt, vagy azt a munkát. A kistarcsai kórház építkezéséül május óta teljesített 23 ezer 731 társadalmi munkaóra mö gött tehát komoly érték: ve rejtéke* munka áll. Olcsóbban, gyorsabban Az építés tehát nem csekély támogatással ugyan, de jó ütemben halad. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztályán már az épülő intézmény maj dani szakembergárdájára is gondolnak. A megye két egész ségügyi jellegű szakközépisko lájába: Vácra és Ceglédre az idén már elsősorban olyan fia talokat iskoláztak be, akiknek lakóhelye Kistarcsa környéke, vagy a gödöllői járás. Az ősz szel indult évfolyamok . 1979 tavaszára fejezik be tanulmá nyaikat. Az út addig még hosszú. Az 580 ágyas intézmény felépítése 590 millió forintba kerül. Ágyanként, tehát valamivel több mint egymillióba. Vitat kozni nem érdemes afölött, hogy ilyen áron is megéri-e, mert erre a felelet az egyértel mű igen. Az összeg csökken tésére szerencsére megvan a lehetőség. És valamennyi út közül a legjárhatóbb a társa dalmi munka. Annak is az a fajtája, amelyre a legjobb pél dák egész sorát éppen Kistar csa kórházépítői mutatták. Keményen dolgozva, de a kö zösségért végzett munka örö métől mindig vidáman. Berkó Pál Értékek a mának és a holnapnak Irta: dr. Simon Pál nehézipari miniszter | Százhalombattán ez év no- 1------------------------ vembe- ré ben egyidejűleg avatták az erőmű és a kőolaj finomító új létesítményeit. Ezek termelés be állításával tovább növeke dett a város jelentősége az or szág energiaellátásában. Ma itt működik az ország legnagyobb kőolajfinomítója és legna gyobb erőműve. Mindkettő a műszaki alkotó munka leg szebb példái közé sorolható. A város neve hosszú ideig igen kevesek előtt volt ismeirt. A település története során nem sok olyan eseményt talá lunk, amit érdemes lett volna az utókor számára megörökí teni. A legutolsó 10—15 év tör ténete azonban kárpótolta ezt a települést az évszázados nyu galomért és csendért. Százha lombatta neve ma nemcsak Pest megyében, nemcsak ha zánkban ismert, hanem nem zetközi méretekben is ismertté vált. Nemcsak a szocialista or szágokban ismerik a Duna- menti Hőerőmű és a Dunai Kő olajipari Vállalat és velük együtt Százhalombatta nevét, hanem egész Európában. Az ipar fejlesztése általában a meglevő ipari központokban történik. Ritkább és nehezebb vállalkozás az iparilag érintet len mezőgazdasági területen új vállalatokat létrehozni. De tizenhat évvel ezelőtt ez kez dődött el a Duna mentén. I Miként lehet a kukorica- 1------------------- földön i_.a- ga s szervezettségű korszerű ipart teremteni, itt ez nem el méleti kérdés, hanem végre hajtandó gyakorlati feladat volt. Százhalombattán ez úgy történt, hogy mind az olajosok, mind a villamosok meglevő, működő üzemeikből összegyűj töttek egy kis csoportot. Ebbe mindenki magával hozta a régi vállalatánál szerzett tapaszta latait. De ezek a tapasztalatok nem voltak egyszerűen hasz nálhatók. Már csak azért sem, mert nem volt mindenütt egy séges gyakorlat. Ezért a sok helyről összegyűlt tapasztala tok újra és újra kritikai érté kelésre kerültek, és végül is kialakult valami, ami már nem volt sem borsodi, sem komáro mi, sem pécsi, sem bánhidai, sem zalai, sem péti, hanem valami új: — százhalombattai. Ebben a folyamatban nemcsak jó technológiai megoldások születtek, hanem az emberek is formálódtak. Nemcsak má sokat változtattak meg, önma guk is változtak. Nemcsak a táj képét, arculatát változtat ták meg, hanem1 az ott dolgo zók gondolkodását is. Aki kö zöttük élt, vagy még most is köztük él, példák tömegével tudja igazolni ezt a folyama tot. És azt is, hogy a kis cso portból milyen erős nagy kollektíva lett. A kukoricaföldek helyén bontakozott ki és alakult az évek során az építők és szere lők keze munkájának eredmé nyeként az országos jelentősé gű két ipari óriás. Mindkettő fejlődése kezdettől fogva ösz- szefonódik. Létesítésükről a II. ötéves terv idején született döntés, amikor a rohamosan fejlődő ipar egyre több ben zint, gázolajat, fűtőolajat, ke nőanyagokat és villamosener- giát követelt. Az, hogy e két je lentős alkotás egyniás mellett épült fel, átgondolt iparpoliti kai döntés eredménye. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy az erőmű közvetlenül ellássa a finomítót a technológiájához szükséges hőenergiával, villa.- mosenergiával, ipari vízzel, ugyanakkor az erőmű tüzelő anyag-ellátását az olajfinomí tó biztosítja. Így mindkettő termelése gazdaságosabb. Az újonnan átadott létesít ményekkel együtt az erőmű teljesítőképessége elérte az 1890 megawattot,, a kőolajipa ri vállalat pedig évi 9 millió tonna kőolaj feldolgozására képes. Ezzel a teljesítménnyel a Dunaimenti Hőerőmű jelen leg az országos erőművi kapa citás 40 százalékát reprezen tálja. A kőolajipari vállalat termeli a benzinek és a Diesel olaj 70 százalékát, valamint a fűtőolajok és kenőolajok jelen tős részét. De itt készülnek a különböző bitumenek és a pa raffinok is. A bővítés során felépültek a hazai kőolajfel- dolgozó-iparban az első pet rolkémiai létesítmények — megvalósult az aromás termé kek kinyerése, a maleinsav gyártása. I | A novemberi avatás során 1------------------------------------nagy örömmel tapasztalhattuk, hogy az újabb üzemek és gépcso portok is magas színvonalon valósultak meg, a tervezők, beruházóit és kivitelezők hűek maradtak a korábbi hagyo mányokhoz. Mind az erőmű, mind a kő olajipari vállalat építése során nagy termelékenységet bizto sító műszaki megoldások ke rültek megvalósításra, bizo nyítva a hazai és a szocialista országok műszaki kultúrájá nak magas szintjét. A százhalombattai erőmű és finomító magyar, szovjet, cseh szlovák és német munkások és mérnökök közös alkotása. A kőolaj finomító technológiák je lentős része szovjet típusterve ken alapul. Az üzemek ké szülékéit, gépeit és műszereit nagyobbrészt a Szovjetunió szállította. Emellett jelentős mértékben használtuk fel a hazai és más szocialista orszá gok iparának termékei? is. A fejlesztések eredménye ként a hazai műszaki színvo nal évtizedes elmaradását pó toltuk. Olyan korszerűtlen üzemeket lehetett leállítani, mint a csepeli és a péti fino mító. Nem volt fájdalommen tes az ott dolgozóknak a bú csú a megszokott munkahe lyektől, de azok, akik Százha lombattára jöttek, megszeret ték az újat, hiszen korszerű üzemekben dolgoznak, korsze rű, szocialista városban lak nak. A két vállalat nemcsak kor szerűségével, kerítésen belüli hatékony szervezettségével hat az ipar fejlődésére, ha nem termékeivel is. Szocialis ta építőmunikánk egyik fon tos feladatának tekintjük a lakosság igényeinek mind tel jesebb kielégítését a termelé kenység nagy fokú növelésé vel. E célokról szólva ritkán említik, hogy ehhez nélkülöz hetetlenek a kőolajfeldolgozó ipar termékei és a villamos- energia. Pedig az ember fizi kai, erejét mindinkább villany- motorok, benzinnel, vagy Diesel-olajjal hajtott gépek helyettesítik, a bonyolultabb munkákat elektronikus auto maták segítik. Kőolajból nyert benzinből állítjuk elő a műanyagokat, amelyek felhasználásával a természetes anyagokból gyárt ható termékeknél sok szem pontból kedvezőbb tulajdonsá gú, nagyobb használati, érték kel rendelkező termékeket gyárthatunk. A kőolaj feldolgo zás terméke kiindulási anyaga sok fontos vegyianyag előállí tásának: növényvédő szerek nek, gyógyszereknek, gumi áruknak, műszálaknak is. | Az üzemek jelentősége ^n- nemcsak értékes termé keikben van, hanem ab ban a hatásban is, amely a ha zai műszaki színvonal fejlődé sében, valamint a társadalmi tudat változásában nyilvánul meg. Abban, hogy a kisüze mekből és a mezőgazdaságból tizenhat év alatt ideérkezett dolgozókból — akiknek elein te nem volt könnyű megszok ni a korszerű nagyipart — a nagy feladat, a közös munka és cél egységes /szocialista közös séget kovácsolt. Ebben a folyamatban először az építő- és szerelővállalatok, majd egyre nagyobb súllyal a finomító, az erőmű és1 az új város kommunistái játszottak meghatározó szerepet. Az épí tők az erőmű és a kőolaj fino mító mellett felépítették ott honaikat is, egyik legfiata labb szocialista városunkat, Százhalombattát. Nemcsak az zal gazdagodott az ország, hogy több a villamosenergia termelés, növekedett a feldol gozott Jtőolaj 'mennyisége, ha nem afeal is, hogy egységes politikai arculatú, szocialista város is született. Aki ismeri a villamosener- gia-ipar és a kőolajfeldolgozó ipar hazai történetét, tudja, micsoda fejlődést jelentett a százhalombattai vállalatok fel építése. Az emberi tudat vál tozását nem lehet így lemér ni, pedig a holnapok számára ez a változás a legértékesebb. Ez az, amit magával visz az itt felnevelkedett generáció, amikor a most épülő új létesít mények építésére utazik Paks- ra, Leninvárosba és az ország más tájaira.
