Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
=V Mútait 1976. DECEMBER 22., SZERDA ” 0 -0 KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A képző- és az iparművészet alkotásai Pest megyei tájak és festők, Pest megyei tárlatokon Bodrogi Sándor és Lati- novits Imréné tárlata a nagykátai könyvtárban te kinthető meg január 8-ig, Pászkán Lilla, Kallós Elek és Nagy László Lázár ceg lédi kiállítását január 2-ig nézhetik meg az érdeklő dők. Cegléd és Nagykáta ezút tal saját művészeit, tehet ségeit mutatja be saját kö zönségének. Mindez a köz művelődés és a kultúra ka rácsonyi ajándéka, de mér leg és a holnap iránytűje is egyben. Ceglédiek — otthon A ceglédi Kossuth Múzeum ban. dr. Végvári Lajos egyete mi tanár, a Zebegenyi Szőnyi István Szabaddsfcola igazgató ja nyitotta meg Pászkán Litta, leállás Elek es Nagy László Lázár közös kiállítását. Pisz kán Lilla mátnaszenitimrei, ceglédi tájai, utcarészletei, to vábbá a krizantémokat értel mező csendéleted érzékeny munkáik. Az Első hó és külö nösen a Babauzsonna finom sága életének csöndes líráját tuirtalmaizza. Férje, Kallós Elek igényes szobrász! analízissel kisérte lányának életét, alakuló for máit a felnőttkorig. Jó port rékkal jelentkezik Kallós a ceglédi tárlaton: Erkel- és Liszt-érmei kifogástalanok. Nagy László Lázár az orszá gosan jegyzet kis-graílkák ké szítője ismert Don Quijote- saroeatáwal és új művekkel szereped. Vonzó a Gyilkos-tó ról készült rézkarca és a dzsessz történetét a négerek sorsával egybekötő grafikai ciklusa.. Műveinek folyamato san erősödő minősége jövőt jósol és teret igényel linóinak, monotypiáinalk, s ez egyben Cegléd alakuló képzőművésze ti életét is gyorsítja. Nagykátai üzenetek Nagykátá n dr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria fő igazgatója mutatta be a kö zönségnek Latinovits Imréné kerámiáit és Bodrogi Sándor lószőrből készült ékszereit. Latinovits Imréné nagykátai pedagógus, Budapestről került énefctanárként a Pest megyed nagyközségbe. Indító mestere a tápiósaentniártoni kerámia- szakkörben Várallyai Béla, ki nek munkája rendre új hajtá sokat eredményez. I. Sándor Ildikó írja Várailyad és Hor váth Sáiidor tanítványáról a katalógusban: Farinai és dí szítő elemei archaizálóak. Több olyan motívummal ta lálkozunk, mely az őskori (fő leg bronzkori) kultúrák edény- művességére jellemzőek. Lati- novits Imréné jó útra talált; egyéni ösvénye lehet, hiszen ez a vidék régészeti lelet anyagban rendkívül gazdag, s képzőművészetünk eddig még úgy sem dolgozta fel a honfog lalás kor előtti tárgykultúrát. Amióta Bodrogi Sándor nép művész eszét tudja, udvarának fészerében botot farag, rajzol, nyugtalanul szépíti a világot. Története évtizedek műinkája; ezermesterből lett művész. S abban, hogy lószőrből fon üveggyöngyökkel kiegészített karika, kupola, toboz formájú ékszereket, azt önmaga lele ményén túl, felesége gondos ságának is köszönheti. Házuk előtt húzódik a nagykátai piac, és Bodrogi Sándor hű élettársa lőrinekátai szekeresektől kért lószőrt. Az lett művekké és megcsodálták az országos nép- művészeti kiállításon is a Munkásmozgalmi Múzeumban. Valóban páratlanok a maguk nemébed. Latinovits Imréné és Bodro gi Sándor felfelé ívelő pályá ja olyan igényt jelez, hogy a hozzájuk hasonló tehetségű al kotók képzését, továbbképzé sét vállalja a Magyar Képző művészek Szövetségének nem régen megalakult Pest megyei szervesete. Annál is inkább , szükségies e szolgálat teljesíté se, mert a ma amatőrjei elkal- Latinovits Imréné: vázák — archaikus motívummal Kéki Ilona és Mészáros Sán dor faliszőnye geit láthatja a közönség janu ár 4-ig. Kéki Ilona vegyes technikával jár, közlekedik me sék, versek ös vényén. Rend kívül választé kosán közelíti meg Szabó Lő rinc és Weöres Sándor költé szetét. Ötlettel, érzékenység gel ülteti át a líra ritmusát színek harmo nikus csoport jára. Solt fan tázia, egészség, erő, tisztaság építi naprafor góit, rozsdás leveleit, rügy- falcadását. Hagymakupo lákat és fino man árnyalt Tündérkertet észrevételez, je lezve, hogy a kevés szín: több. Még keresi magát Kéki Ilona, több oldalról közelíti a csúcsot, de közelíti. Mészáros Sándor világa sző kébb, de a mesterség törvé nyeit uralja. Méltán kapott 1973-ban díjat a szombathelyi textilbiennálén. Az. itt látha tó művek közül különösen a Varázsló kelt jó benyomást, kellemes formavezebést bizto sító arányaival. Losonci Miklós Kéki Ilona faliszőnyege: Bóbita lódhatmak, de irányítással a holnap művészei lehetnek. Nagymaros fényei A Magyar Nemzeti Galériá ban* nyílt meg Móritz Sándor festőművész emlékkiállítása. A fiatalon elhunyt alkotó a tá jait halkszavú, érzékeny képi lírikusa volt, aki palettájára gyűjtötte a Bodrog-part vonzó ziláltságát, a Sashegy látvá nyát, tihanyi házakat, zseny- nyei alkonyatot, mustszállító őszi szekeret és Nagymaros színes fényeinek megejtő han gulatát. Világát meglelte, vilá gát uralta gondos, érlelt kép szonátákat hagyott hátra gyö nyörködésül az utókornak. Nem zaklató igazságokat, ha nem a művészet pihentető szigeteit. Ez is igény, ez a ha gyaték is a képzőművészet egyik tartománya, amelynek vendégei lehetünk a szép em lékű Mórútz Sándor jóvoltá ból. Vizuális program A Műcsarnokban a lengyel Andrzej Tryzno és Pawel Kromholz mutatkozott be kü lönös változatokkal. E képek összefüggő filmkockák, egy vizuális program részletei, melyeknek célja a gondolato kat képpé alakítva közvetíte ni. A film és a festészet talál kozásának lehetünk tanúi, mintha Wajda hatna a lengyel festészet harmincéves fiatal jaira, akik együtt születtek a békével. Tryzno kapukon, vá gányokon, ablakokon mereng ve időzik az embernél, problér máit, sorsát, holnapját sűrítvé, kutatva. Kromholz elemzései ugyan azt az arcot az egymást követő időegységek fázisaiban vizs gálják. Sötétek a színek, az öt let és élmélyülitség kevés de rűvel párosul A lira ritmusára Az életöröm nagyobb inten zitását érzékeljük Budapesten, a XX. kerületi Csiliben, ahol A határozatok szellemében A megyei tanács közművelődési, közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága a dobosi járás eredményeiről, gondjairól Tegnap délelőtt Dabason tartotta kihelyezett együt tes ülését a Pest megyei Tanács közművelődési, vala mint közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága.^ A ^ta nácskozáson részt vett a dabasi járás két országgyűlé si képviselője, Uitz Béláné és dr. Palotai Sándor is. Dr. Csicsay Ivánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével a két bizottság megtárgyalta a dabasi járá si hivatal által készített írásbeli beszámolót a közokta tási, közművelődési, ifjúságpolitikai és sporthatározatok végrehajtásáról, az ipari, mezőgazdaságig nagyüzemek közművelődési tevékenységéről, kulturális alapjainak felhasználásáról. Az írásbeli jelentést Kálmán Ferenc nek, a járási hivatal elnökének szóbeli besizamolója egészítette ki. A járásban, hangsúlyozta a beszámoló, a jelentős ered mények mellett változatlanul sok a gond. A IV. ötéves terv időszakában 350 gyermek szá mára tervezték az óvodák bő vítését, társadalmi összefogás sal azonban 600 gyermek óvo dai elhelyezése vált lehetővé. Mégis, az idei őszön, 626 jo gos igénylő kérését kellett el utasítani helyhiány miatt. A legsúlyosabb a helyzet Gyá- lon, ahol bár három új óvo da is épült az elmúlt terv időszakban, mégis ez csajt a jogosultak 26 százalékának az elhelyezésére ad módot. A helyzetet csak nehezíti, hogy az óvónők majd húsz százalé ka képesítéssel nem rendelke zik, így az óvodák iskolaelő- k&szítő szerepe még a várt módon nem érvényesül. Hasonló nehézségekkel küz denek a járás általános isko lái is. Annak ellenére, hogy öt év alatt húsz korszerű tan terem épült a járásban, a szükségtantermek egy részé nek megszüntetése következ tében a tantermek száma nem változott, 1970-ben is, jelen leg is 209 tanteremben folyik az oktatás és még mindig 28 a szükségtantermek száma. S itt is nehezíti a helyzetet, hogy a 451 általános iskolai pedagó gus közül 81-nek nincs képe sítése. E gondok csökkentésére a jelenlegi tervidőszakban 350 újabb gyermek fogadására épül óvoda és 40 általános is kolai tanterem megépítése is helyet kapott a programban, amelynek keretében új iskola épül Gyálon, Dabason és Ör kényben. Ami a dabasi járás közmű velődését illeti, ebben is ér tek el eredményeket, de itt sem kevesek a gondok. 12 mű velődési otthon jellegű intéz mény és 14 önálló könyvtár szolgálja jelenleg a hetvenez- res lélekszámú járás lakossá gának közművelődését. Nincs művelődési ház Alsónémedin, Felsőpakonyban, Gyálon és Pusztavacson. S bár a könyv tárak köteteinek száma a la kosság számához viszonyítva a megyében itt a legmagasabb, ennek ellenére csupán 8600 beiratkozott olvasót tartanak számon, vagyis a járás lakos ságának csupán a 12 százalé ka rendszeres könyvtári olva só. A művelődési intézmények fenntartására a tanácsok évi 1 millió 136 ezer forintot biz tosítanak, ezt egészítik ki a járás termelőszövetkezetei és más gazdasági egységei évi 121 ezer forinttal. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás terme lőszövetkezetei az elmúlt esz tendőben 2 millió 678 ezer fo rintnyi kulturális alappal ren delkeztek, s ebben az összeg ben nem szerepelnek az ipa ri üzemek és az ipari szövet kezetek, akkor megállapítható, hogy mintegy háromszor any- nyi összeg áll közművelődési célokra a járás gazdasági egy ségeinek rendelkezésére, mint a tanácsoknak. Ilyen érte lemben elenyészően kevés az, amit a gazdasági egységek a művelődési intézmények fenn tartására, programjuk gazda gítására fordítanak. Pedig a majd három éve megjelent közművelődési párthatározat~ ban egyértelműen megfogal mazódott, hogy a közművelés segítése, fejlesztése össztársa dalmi ügy, ugyanolyan fel adata a munkahelyi vezetés nek, mint az állami vezetés nek. Ezt feladatkén! szabja meg a közművelődési törvény is, amely kimondja;, a lehető ségek jobb kihasználása érde kében a tanácsok, a társadal mi szervezetek, a vállalatok és szövetkezetek egyesítsék esz közeiket a területi és munka helyi közművelődési feladatok jobb ellátására. A sport támogatásában — derül ki a beszámolóból —, már jóval bőkezűbbek a gaz daságok. Tavaly a sportegye sületek működésére fordított 500 ezer forintos tanácsi tá mogatással szemben a járás termelőszövetkezetei 3 millió 275 ezer forintot fordítottak saját egyesületeik, illetve a községi egyesületek megsegí tésére, új sportpályák építésé re. A 16 községi, illetve ter melőszövetkezeti sportegye sületben 22 szakosztály mű ködik, amelynek összesen 910 sportolója van. A bizottságok az írásbeli beszámolót és a szóbeli ki egészítést elfogadták. Ezután megtárgyalták a bizottságok 1977. évi munkatervét, A ta nácskozás dr. Csicsay Iván zárszavával fejeződött be. Ezt követően a bizottságok tagjai megtekintették az új Dabasi Nyomdát. Prukner Pál A Vígszínház jubileumai Színészek, rendezők, ügyelők, súgók, és más színházi embe rek ültek tegnap délelőtt a Vígszínház nézőterén. Kettős évfordulóra emlékeztek az ün nepi társulata ülésen: 25 évvel fezeilőtt nyitotta meg kapuit a megújhodott színiláz; és 00 éve kezdte meg működését Ditró Mór igazgatása alatt a régi Vígszínház. Várkonyi Zoltán igazgató, az ünnepi társulati ülésen el mondta: érzik a közönség sze- reíetét és megbecsülését, ugyanakkor a színházon bellii kialakult jó alkotó légkör an nak is köszönhető, hogy a tár sulat tagjai is szeretik a Víg színházát, hogy alkotó ottho nuknak tekintik. A társulat iránti hűség bizonyságául a színház 24 dolgozójának adták ki 25 éves törzsgárdatagságuk elismeréséül az emlékalpot. Ezek között volt Bulla Elma, Sulyok Mária, Rutkai Éva, Péchy Blanka, Benkő Gyula. Pándy Lajos, Deák Sándor. A kettős jubileumot ünneplő társulatot köszöntötte dr. Me zei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődésügyi f<5osztályáftak vezetője, Voss Imre, a Színház művészek Szakszervezetének főtitkára és Fehér Istvánná, a XIII. kerületi pártbizottság tit kára- Dr. Marczali László kul turális miniszterhelyettes az üdvözlő szavak mellé kitünte téseket is adott át a színház dolgozóinak, közöttük Radnóti Zsuzsa dramaturgnak a Szociá lista Kultúráért Érdemérmet. Első ízben adták kii az Ajtay Andor emlékdíjat Sulyok Má- riának és postum-us elismerés- Jcént Somogyvári Rudolfnak. ™Az elimerést mindketten az Eredeti helyszín című drámá ban nyújtott alakításukért kapták. Premier Dömsödön Szerelem a Az Állami Déryné Színház bemutatója Először volt premierje a Déryné Színháznak Döm södön. Még soha nem vizsgázott itt előadás, mielőtt megkezdte volna országjáró körútját. A ködös, nyirkos december végi estének ez adott izgalmas, a színpadot és nézőteret egymáshoz közelebb hozó élményt, amikor bemutatták Barta Lajos: Szerelem című színművét. Mi előtt azonban felment volna a függöny, Szalóki Béla, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának művészeti főelőadója jutalmakat adott át, S hogy erről szólunk elöljáróban, nem véletlen. Egy utazó színház életében ugyanis nem mellékes, hogy miként fogadják, milyen műszaki körülményeket teremtenek számára a külön böző művelődési házakban. Dömsöd színházvárásban mindig kitett magáért. A művelődési ház és a közönség egyaránt. Ezért kapta — a színház javaslata alapján — a megyei tanács művelődési osztályának jutalmát Sza bó Béla, a művelődési ház igazgatója és Herczik Berta lan, a színliáz szervezőtitkára, akinek nagy érdeme van a megye színházi életének fejlődésében. A darabról és az előadásról szólva: amint felmegy a füg göny, az első megkapó vizuá lis hatás, a díszlet (Piros Sán dor mint vendég tervezte), mely nem csupán helyszínt ábrázol, hanem kort is. Egy régi világ régi polgári társa dalmának ízlésvilágát, sze cessziót, giccset, múlthoz, ön ámításhoz való csökönyös ra gaszkodást. Színházi nyelven szólva, maga a díszlet is ját szik, szerves és elengedhetet len alkotóeleme az előadás nak. a rendezői koncepciónak. Ez a világ nem a tegnap, ha nem már a tegnapelőtt. Az idő; 1913—1914. S ezt a kort zene is idézi, az utolsó boldog békeévet a Für Elise, a.z esz telen hadbavonulást pedig a kemény, pattogó Radetczky mars. Miről is szól tulajdonkép pen ez a darab? A három Szaday lény (Nelli, Lujza és Boske) boldogságkereséséről. Mindegyik a maga módján, a maga elképzeléseit és vágyait követve szeretne révbe jutni. Egymással is megmérkőznek. A lelkűk mélyén valahol mégis tiszták ésXromlatlanok maradnak. Ragaszkodnak az álmaikhoz. Keserű idill ez a színdarab, de idill. Mégis mi köze a mához? Így válaszol erre Csongrádi Mária, aki a legaprólákosabb gondossággal, sok színnel és ötlettel rendez te az előadást: Ezt a darabot fennállása óta először játssza színházunk. Feltehetjük a kérdést: mit mond a ma kö zönségének ez a színmű? Van nak e még Ilyen Nellik, Luj zák és BösRék? Hogyan old ják meg a mai Nellik, Luj zák és Bösikék hasonló prob lémáikat, a társkeresést, a szerelmet és a társadalomba való beilleszkedést? Számta lan kérdést és gondolatot vet fel a ma nézőjében a három Szalay lány története. Sze retnénk, ha közönségünk azon túl, hogy jói szórakozik ezen a nagyszerűen megírt színda rabon, meglátná a tegnap és a ma különbözőségét, de felfe dezné a női érzelmek örök hasonlóságát is. A színészi alakítások között nehéz rangsorolni, elsőként ta lán mégis Csornai Irén és Valkay Pál nevét kell meg említenünk. Csornai Irén játssza Nellit, a legidősebb, az öregedés és a pártábanmara- dás rémétől rettegő Szalay lányt. Kemény, komisz és kí méletlen, eszközeiben nem vá logat, de mégsem válik ellen szenvessé, mert érzi a néző, hogy csak azért vet mindent latba, mert nagyon akar bol dog lenni. Sok-sok szívből és emberismeretiből összetett ala kítás Csornai Iréné. A Ko- moróczy adótisztet alakító Valkay Pál karakterformálá sa külön tanulmányt érdemel ne. A szerep sok túljátszásra adna alkalmat, mégis fegyel mezetten él lehetőségeivel. S ebben rejlik sikerének titka Ügy félszeg, úgy sértett, úgy szerelmes és úgy hipochonder, mint Komoróczy adótiszt, s nem úgy, ahogy azt egy szí nész eljátszaná. Ezért hiteles Valkay Pál minden pillanata. A két kisebb Szalay lányt Téren Gizella és Putnik Ju dit alakítja. Téren Gizella az első felvonásban frissen és üdén perdül be a színpadra, a darab végén a harctéren el esett férjét gyászolva, fekete ruhában vonali végig a színen. E két jelenet között nemcsak külsejében, hanem bensejében is sokminden történt Szalay Böskével. Ezt érezteti igen lágy, finom eszközökkel. A középső Szalay lányt Putnik Júlia játssza a pályakezdők elfogódottságával, de a gya korlatlanság mögött is érez hető tehetséggel. A Szalay pa pát és mamát Kőszegi Gyula és Fodor Teréz formálja re mekbe, mintha egy korabeli megsárgult fénykép elevene dett volna meg általuk. Kitű nő karakteralakítást nyújtott Hollósy Pál, s képességeik és lehetőségek szerint a többiek is — Horváth Ferenc, Farkas Tamás, Kállai Kató és Falvay Erzsébet —.mindent megtettek a siker érdekében, mely nem maradt el. Ágh Tihamér
