Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
Kifüggesztették a névjegyzéket Jövőre:hemm tanácsi és negyvenegy OT Az életszínvonal emelkedé sével, az életmód változásával az emberek mind igényeseb bé válnak. Aki tegnap beérte komfort nélküli lakással, ma összkomfortosat szeretne, aki nek megfelelt a kis képernyő jű tévé, most esetleg színes készülékre vágyik. Ugyanez áll a ruházkodásra, az utazás ra stb. Ezért érezzük úgy, hogy sose tudjuk utolérni ma gunkat. Az elmúlt évtizedek ben például óriási méretű volt a lakásépítés, az igénylők szá ma mégsem csökkent ennek arányában. A tanácstagoknak nagy körültekintéssel kell el bírálniuk a jogosultságot, amelyben mindenütt társadal mi szerv is segíti a végrehajtó bizottságot. Gödöllőn is több éve műkö dik a lakáselosztó társadalmi bizottság, amelynek javasla tait figyelembe veszik a laká sok elosztásánál. A bizottságban gyárak, , üzemek, intézmények, sőt , még a nyugdíjasok képvi selői is helyet foglalnak. Tagjai járják a várost, „hely színelnek”, gondosan meg vizsgálják, kinek milyen a szociális helyzete, lakása, hogy a lehető legigazságosab ban dönthessenek. Alapos mérlegelés után tör ténnek a besorolások. A váro si tanács igazgatási osztályá nak vezetője, dr. Hernádi László elmondotta, elkészült az 1977. évi OTP- és tanácsi bérlakások elosztásának ter vezete. A névjegyzéket de cember 15-én kifüggesztették a tanácsháza bejáratánál, ahol minden igénylő január 15-ig megtekintheti és észrevét élez heti. A jövő esztendőben negyvenegy OTP- és harminc tanácsi bérlakásba költözhet nek be a lakók. , A szövetkezeti lakások | elosztásáról szóló név- ; jegyzéket a jövő év első negyedében teszik köz szemlére, a felépülő lakások számától függően. A gödöllői városi tanács az idén új rendeletben szabta meg a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásának, az igé nyek társadalmi elbírálásának teendőit. Előírták, hogy a vég rehajtó bizottság kétévenként köteles la káselosztási tervet készí teni. Ebben meghatározzák azokat a szempontokat, amelyeket a lakáskeret megállapításánál figyelembe kell venni. Az utolsó fejezet egyik paragra fusa így szól: Egy-egy lakás ellátási formán belül az elő jegyzett igényléseket kategó riánként, ezen belül rászo rultság szerint kell csoportosí tani. Elsőbbséget élveznek: a három vagy ennél több gyer- Harminc évvel ezelőtt, 1946-ban, a komáromi mező- gazdasági iskola néhány veze tője Vác városába érkezett, hogy itt, Pest megye északi részén is megszervezzen egy agrár típusú középiskolát. Munkájuk nyomán, egy felvo nulási barakkban, még abban az esztendőben elkezdődött az oktatás. A Táncsics Mihály Mezőgaz dasági Szakközépiskola 1953- ban költözött a jelenlegi épü letbe. Tizenöt évig 1968-ig, technikumként működött, el sősorban a gyakorlati képzésre összpontosítva erejét. A társa dalmi igényeknek megfelelően az ötvenes, hatvanas években aktuális, azonnal hasznosítha tó tudást adott tehát, hiszen abban az időben kevés volt a mezőgazdasági szakember, kö vetkezésképp a technikumban végzettek közül sokan kerültek azonnal vezető beosztásba. Az intézet virágkora is körülbelül egy évtizeddel ezelőttre tehető, amikor a jelenleginek kétsze rese, mintegy 1200 diák ta nult falai közt állattenyésztő nek és növénytermesztőnek. I mekes családok; a családita- lanokkal szemben a családo sok; a tartósan fertőző beteg ségben szenvedők; az öt vagy ennél huzamosabb ideje hely ben lakók; az öt vagy ennél több éve helyben dolgozók, valamint a kiváló dolgozó jel vénnyel kitüntetettek. Sorren di azonosság esetén előnyben kell részesíteni azokat, akik nek igénylését a lakásügyi hatóság vette nyilvántartásba. A tanácsrendelet 1977. ja nuár elsején lép hatályba. A tanácstagok valamennyien megkapják más szükséges fel világosítással együtt. Cs. J. Nagyszabású országos szántó- és fejőversenyeket rendeztek akkoribőin, s egyszer a váciak nak is sikerült az első helyet megszerezniük. Azóta módosult a képzés jellege, ma már kevesebb a gyakorlati ismeret, viszont sokkal szélesebb szakmai mű veltséget sajátítanak el a ta nulók, mint korábban. Az iskola a megye mezőgaz dasági felnőttoktatásában szintén jelentős szerepet ját szik: Dömsödtől Örkényig, Vámosmikolától Szentmárton- kátáiy váci tanárok oktatnak a 19 kihelyezett osztályban, vál lalva a fárasztó utazgatást is. A harmincéves mezőgazda- sági tanintézet, amely három éve a Gödöllői Agrártudomá nyi Egyetem gyakorló iskolá ja, napjainkban is a jövő is mereteit adja diákjainak. Az iskola udvarán elhelyezett eke csupán a múltat idézi, de a tananyagban a kapálás és a ka szálás sem szerepel ma már. (—s —e) HÁROM ÉVTIZED Diákjait a jövő ismereteire oktatja Az eke már csak a múltat idézi Szükségletek, feltételek (1.) A közügyek rangsora A péceli közművelődési ta nácskozáson figyeltünk fel a panaszra: januárban tüdoszű- rés lesz, s mint évek óta, az idén is a művelődési házban. A vizsgálatok ideje alatt a kulturális intézmény folyama tos programjai szünetelnek, a közművelődés szempontjából főidénynek számító téli hóna pokban üresjáratban leledzik az egyik közügy, hogy utat engedjen egy másiknak. Nehéz feladatra vállalkozik az, aki a közügyek seregében rang szerinti sorakozót akar elrendelni. Nemcsak azért, mert minden közügynek, il letve intézőjének nagyon fon tos a dolog, hanem, ' mert a hierarchiájuk is tisztázatlan. Vegyük szemügyre például a kulturális ügyeket! Sokféleképpen A szabályos elemzés nyelvi vizsgálódással, a szavak alak jának és tartalmának összeve tésével kezdődik. A kultúra szót sokféleképpen értelmezik. Legszűkebben művészetet ér tenek rajta, s a legtágabb tár gyi értelemben valamely né pesség szellemi s bizonyos vo natkozásokban anyagi pro duktumainak összességét je lenti. Az egyén oldaláról több nyire a műveltséggel, tudással azonosítják, s ha valaki kul turáltnak titulál másvalakit, legtöbbször elegáns öltözködé sére, tisztes modorára gondol, vagyis arra. hogy nem mutat kozik piszkosan, rongyosan, sőt a lábát sem rakja fel az asztalra. Erezhetni: ezek a megfogalmazások túlontúl egysíkúak, aktualizáltak. Érdemes jobban elmerül nünk Gramsci, olasz marxista filozófus kifejtésében. Szerin te: „a kultúra... saját belső énünk megszervezése és fe gyelme, saját személyiségünk birtokba vétele, olyan maga sabb fokú öntudat megszer vezése, amelynek révén ké pessé válunk történelmi jelen tőségünk, az életben betöltött funkciónk, jogaink és köteles ségeink megértésére.” Idézetünk látszólag nem vi szi előbbre rangsoroló szán dékunkat, s ez nem is vélet len. Nincsen alapja a különb ségtételnek, az egyén szem pontjából nézve a tüdőgondo zás éppen úgy fontos, mint a művelődési ház nyújtotta mű velődési lehetőségek folyama tos kihasználása — legalábbis a fenti idézet igazságának be látására alapozva. Érvelhe tünk ugyan azzal, hogy ép lé lekhez ép test a feltétel, de nem kell hozzá különösebb szellemi produkció, hogy a fordítottjáról is meggyőződ jünk; ép testet ép lélek irá nyítása nélkül aligha építhe tünk. Érdemes elgondolkodni Az ellentmondás tehát semmiféppen sem elvi, a két tevékenység szervezeti kivite lezésének anyagi, tárgyi fel tételeinek elégtelensége a bökkenő — ennek eszmei le csapódása a két intézmény nézeteltérése, amely koránt sem megy vérre, mégis érde mes elgondolkodni: milyen követelmények, milyen törek vések s ezekhez képest milyen lehetőségek állanak rendelke zésünkre, s milyen kilátásaink vannak igényeink és képessé geink összehangolására, vagy inkább: hogyan fejleszthet nénk képessegeinket, hogyan teremthetnénk jobb feltétele teket előbbrelépésünkhöz? Nyomozási ötletünk a péceli vegyesipari szövetkezet üzemi és szocialista brigádvezetői nek, valamint a község és a járás közművelődési szakem bereinek közös tanácskozásán fogant. Cseremin Péterné, a Szemere Pál Művelődési Ház igazgatónője programismerte tésekor a januári események ről szólva szomorúan csak ennyit mondott: tüdőszűrés. A hozzászólásokból kiderült, hogy az érdekeltek sem látják teljesen tisztán az ügy hátte rét, a művelődési házak hosz- szabb igénybevételét tiltó jog szabályról, a községben eset leg fellelhető, alkalmas vagy inkább valamennyi félnek al kalmasabb helyiség felkutatá sáról, teljes vagy csak részle ges leállásról, hatáskörükről és szervezési hiányosságokról beszéltek. Utánjárásunk köz ben valamennyi tényező kibo gozására nem volt mód, csak az ügy vázát, az esetleges ja vítási lehetőségeket, az össze függéseket kutattuk. Elsőként a közművelők által emlegetett jogi szabályozás nak néztünk utána. Mint az várható volt, a művelődési házak igénybevételi lehetősé ge — tekintettel az általános helyzetre — nem túl szigorú. A 3/1960. számú művelődés- ügyi miniszteri rendelet — amelyet azóta ebben a vonat kozásban nem módosítottak — 5. szakasza kimondja: „Műve- Tizenöt éve nyereségesek Hagyományos ágazatok, segédüzemek Gazdasági riporthoz látszó lag nem illik a lírai hangu lat, s mégis ritkaság ilyen mű nélküle. Nyáron a tikkasztó hőség, vagy a hirtelen zápor zúduló locsogása, tavasszal a zsenge vetés üde zöldje, ősz szel a latyak, a köd a sár una lomig festett képe dereng a nyilatkozatok, számadatok mö gött. Legyintünk; minek ezt leírni újra meg újra, ha majd nem így lesz egyszer — ak kor hozzuk szóba! Most tél van. Harmatcsep- pek helyett dérkristályok pen gődnek fényesen cipőnkhöz, csizmánkhoz, zúzmara csipké zi tekintetünk hideg látókörét, no és a riport... a tél és a mezőgazdaság. , — Budapesti tsz vagyunk, segédüzemek nélkül nem tud nánk megélni. Dolgozóink té li foglalkoztatása csak a me zőgazdasági alaptevékenység és az ipari kiegészítő tevé kenység egységében oldható meg. Az érvelés elején tartunk. dr. Czerván Mártonnak, a XVII. kerületi Rákosvölgye Termelőszövetkezet elnöké nek szavaiból egy régóta „rá zós” gazdasági falat ízeiről, zamatáról kapunk mestersza kácsi ételmagyarázatot. — Az ipari melléküzem- ágakról harapós viták dúltak, néhány politikai és gazdasági szempontot egyoldalúan ki emeltek, így meglehetősen torz kép alakult ki a közvélemény ben a „fusizó” szövetkezetek ről. A kérdés alapos elemzése után másként fest a helyzet. lődési otthon helyiségei más célra, három hónapot meg nem haladó időtartamra a fenntartó hozzájárulásával, három hónapot meghaladó időtartamra pedig csak a me gyei tanács végrehajtó bizott sága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervé nek engedélyével vehetők igénybe.” Fejlődés és távlatok Esetünkben aiz igénybe vett a péceli művelődési ház, a fenntartó a péceli nagyközségi tanács, az igénybe vevő a Pest megyei Tanács Tüdőgyógy intézete és Tüdőszűrő Intézé- te, a „más célra való haszná lat” ideje pedig majdnem egy hónap. Egy-egy ilyen ügy elemzése során mod nyílik az intéző szervek munkájába, annak nehézségeibe, küszködésébe való betekintésre, s egyben szembe tűnnek az elért ered mények, a fejlődés és a távla tok is felderengenek; vagy ilyen vagy olyan színben. Óhatatlanul előkerülnek más problémák, de ha azok vala melyest is segítik a jobb el igazodást, a körülmények és adottságok finomultabb észre vételét, a körültekintőbb hely zetfelismerést, nem szabad azokat sem — mint nem oda- illőt — félredobni. A művelő dési ház egész tevékenységé nek ismerete szükséges pél dául ahhoz, hogy helyesen ítéljük meg: ez a kiesés mi lyen munkát hátráltat, valójá ban van-e munka, amit hát ráltat? A tanács gondja a he lyiség biztosítása. Nem árt körülnézni; más községek ho gyan oldják meg a tüdőszűrő- vándorállomás elhelyezését? Milyen igényekkel lép fel az egészségügyi szervezet? Először őket kerestük fel. Gáti Zoltán (Folytatjuk.) A termelőszövetkezetek III. kongresszusán is terítékre 'ke rült a segédüzemek problémá ja: termelésük az utóbbi idő ben visszaesett, holott a nép gazdaság az ellenkezőjét igényli. Rugalmasan — Köztudomású, hogy az ál lami ipar, a vállalatok nem szívesen aprózzák fel munká jukat, állandóan változó szer vezetet kívánó gyártási eljá rások a nagy cégeknek nem kifizetődőek. Ugyanakkor a szabad, rugalmasabb közép- és kisüzemek — mint amilye nek a tsz-melléküzemek — kisebb adminisztrációval, gaz daságosan kitölthetik az űrt. Mi például nem termelünk készleteket, csak azt gyártunk és annyit, amit és amennyit a piac azonnal felvesz. Ez az egyik oldal. A másik: a nép- gazdasági ágak mai viszonya mellett a mezőgazdasági be ruházások költségeit többnyi re az ipar termeli meg. — Miben mutatkozik ez a Rákosvölgyében? — Gazdaságunkban fele-fe le arányban áll a hagyomá nyos mezőgazdasági ágazatok és az ipari termelés bevétele. Az utóbbiban élért „nyereség az előbbibe vándorol. Így tavaly is, az idén is egy-egy negy venötezer férőhelyes tojóházat építettünk, készül a hatezer négyzetméteres zöldségterme lő növényház, a sertéshízla- lást is ebből támogatjuk — segédüzemek nélkül ez nem menne. Az ipar és a mező- gazdaság jövedelmezőségi vi szonyai ma még olyanok, hogy csak a mezőgazdasági üzemek törekednek a másik ágba, s tekintve, hogy ez, megfelelő szabályozók, ösztönzők és el lenőrzések mellett gazdaságos és hasznos, támogatást és biz tatást érdemel. Eűlöház és csomagolás — Milyen melléktevékeny ségeket folytatnak? — Legjelentősebb az építő ipari szolgáltatásunk, bele értve a szakipart is. Nyolc- száz dolgozónk van ebben az ágazatban, iskolákat, óvodá kat. bölcsődéket, üzleteket építünk. Lakatosüzemünk bér munkát végez. Kis szériákban, változó megrendelésre gyár tunk például műszerszekré nyeket, szellőzőberéndezése- ket. Sóderbányánk van, 200 vagonos hűtőházunkat kétszer hasznosítjuk évente. Február^ tói novemberig, a Csemege ipari Vállalat által gyártott, s ömlesztve érkező szaloncukrot tároljuk benne, a fennmaradó időben sárgarépát. — Ez karácsonyi téma. Idén július közepe óta la kunk az akkor felépült Strom feld Aurél sétány 16. számú házban. Bár a fűtési idény ok tóber 15-én kezdődik, mi még 20-án is hiába járkáltunk a házikezelőségre panaszunkkal, hogy lakásunk hideg. Olyas mit mondtak, hogy valamit légteleníteni kell, majd meg csinálják; de egyáltalán nem siettek vele. Most kaptunk egy felszólítást, hogy a szeptember 23-ától október 14-ig terjedő időre százegy forint pótfűtési díjat fizessünk. Ismétlem, ná lunk nem hogy pótfűtés nem — A folyamatosan érkező szállítmányokat mi csomagol juk automatagépeken, ez 120 vagonnyi mennyiséget jelent. Száz dolgozónk foglalkozik ez zel, de csomagolunk rágógu mit. csokoládét is. — Régebben rázós kérdés volt a munkaerő-csábítás, kik dolgoznak ezekben az üzemekben? — Segédüzemeink hat, nyolc, tíz éve működnek folyamato san. munkásaink nagy többsé ge törzsgárdatag, csak az épí tőiparban van nagyobb fluk tuáció, de ez általános jelen ség. — A hagyományos mező- gazdasági ágazatok? — Állattenyésztéssel, nö vénytermesztéssel egyaránt foglalkozunk. Korszerű ser téshizlaldánk 1968 óta műkö dik, birkákat is tartunk, tojó házunk van, illetve újabb épül, kétezer hektár szántóföldön gazdálkodunk, kétszáz hektá ron zöldséget, nyolcvan hek táron pedig gyümölcsöt ter mesztünk. Keverőüzemünkben a Phylaxiának készítünk tá pot. Bednár Jenő főkönyvelő, a szövetkezet történetét foglalja össze: Út a félmillióidig — 1962-ben alig tízmilliós forgalmunk volt, veszteséggel dolgoztunk. 1963 óta egyfoly tában nyereségesek vagyunk, tavaly 450 millió forintos ter melési értékünk volt, ez idén 500 milliós lesz, ebből 45—50 millió forint a nyereség. A megye legnagyobb termelőszö vetkezetei közé tartozunk. Meggyőző fejlődés. Az el nök a gödöllői Agrártudomá nyi Egyetemen szerezte dokto rátusát. Érezhető-e a gazda ságban a mezőgazdasági szak- tudományok új eredményei nek fokozottabb alkalmazása? — Általában nem kísérlete zünk, csak a már bevált újí tásokkal foglalkozunk. Sertés tenyésztő-telepünk évente nyolcezer sertést bocsát ki, mindössze negyvenegy dolgo zónk munkája nyomán. Az új kutatások alapján most ala kítjuk át a fiaztatókat rácsos padozatúakká. — Vannak-e eltérések a kü lönböző ágazatokban dolgozók kereseti, szociális ellátottsága között? — Nincsenek lényeges kü lönbségek. Kétezren dolgozunk a szövetkezetben, átlagosan havi négyezer-négyezerötszáz forint a havi jövedelem, ez or szágos viszonylatban is szép. Az alkalmazottak és a tagok között sincs lényeges különb ség, a dolgozók túlnyomó többsége szövetkezeti tag. G. Z. volt, de a rendes fűtés is ké sőn indult meg. Miért kell ne künk és a többi lakónak olyas miért fizetni, ami nem volt. Sajnos, akadnak, akik azt mondják, én nem járkálok utána, úgyis hiába, inkább fi zetek. Nekünk, feleségemmel a nyugdíjunk pontosan fedezi szükségleteinket, de ha ma radna is fölösleges pénzünk, azt semmi esetre sem szeret nénk arra költeni, amit meg se kaptunk. Szigeti Ede, Gödöllő. Stromfeld Aurél sétány 16. i L OLVASÓINK FÓRUMA Fűtési pótdíj - hideg lakásért?
