Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
1976. DECEMBER 21.. KEDD Kodálytól, Bartókig Képek levelek, dokumentumok Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a ze ne. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig. Kodály Zoltán gondo lata serkenti elmélyedésre az olvasót, ha végigtekinti a nagy mester életéről közreadott ké- jPeket és dokumentumokat, a ■Zeneműkiadó gondozásában. Visszatekintés Találomra kiragadott fair es városnevek a kötetből (a fényképek amúgy is többről vallanak): Békéstarhos és Salzburg, Dunapaitaj és Le ningrad, a Pest megyei Cso rnád és Oxford — életének pillérei, kötődésének eltéphe- tetlen szálai hazájához és a nagyvilághoz úgy, ahogy az egykori galántai népiskola mezítlábas pajtásaihoz szólt: nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Az örömszerzés szenvedélye hatotta át Kodály zeneszerzői — pedagógusi — tudósi — zenesaervezői munkásságát. Visszatekintés címmel közre adott írásainak előszavában megemlíti: „Voltam ... félkéz zel lantos, másikkal néptanító, kubikos, téglahordó, pallér, or vos, ami csak kellett és sze rettem volna minden egyéb lenni, amire csak szükség volt”. S most ez az Eösze László által irt és összeállított album ebbe enged bepillanta ni a képek megidéző hitelessé gével. És a fényképek nem csak követik ezt az immár ki lenc és fél esztendeje lezárt utat, hanem krónikásai is egy nagyröptű életnek, a szülővá ros Kecskeméttől a beteg szoba utolsó virágcsokráig. Ezt a könyvet aligha lehet meghatódottság nélkül kézbe venni. Tartalma nem egyszeri látnivaló, emberségre nevel és szólít, mutat és tartásra köte lez, elszántságra buzdít és lel kesít, ahogy azt Kodály Zol tán is tette. Míg nézzük a ké peket, olvassuk a sorokat, fel csendülni véljük kórusdarab jait, szimfónikus műveit. Meg annyi csivitelő gyerekhangra gondolunk: zenei és emberi örökségére, amit búcsúzóul embertársaira hagyott. Betekintés az alkotásba Bartók Béla leveleit Demény János összegezte minden eddi ginél teljesebb kötetbe. A gyűjtemény közel harminc esztendős következetes munka eredménye, s a régebben meg jelent részpublikácdók mint egy előrevetítették a doku mentumok összefoglaló ki adását A Zeneműkiadónál megje lent kötet közel ezeregyszáz levele betekintést nyújt Bar tók alkotói műhelyébe, irány tűként jellemzi kapcsolatait kiadójával és a koncertirodák kal. Családjához, barátaihoz írott sorai mentesek a tépelő- désektől, Demény Jánost idéz ve rajtuk különös derű ömlik szét. Thomán István, Freund Etelka, Szigeti József, Székely Zoltán, Reiner Frigyes, Yehu di Menuhin a címzettek, s a szavakból az alkotóművész és az ember markáns profilja bontakozik ki, olyan arckép, amely a gondolat eszközével rajzolja meg önnön portréját, egészíti ki mindazt, ami mű veiből sugárzik. Ezek a leve lek mozaikkövek ahhoz az út hoz, amelyet bejárva a teljes ség igényével bomlik ki előt tünk Bartók összetettsége és nemes egyszerűsége, 5 amely belemagyarázás nélkül az ő egyénien sajátos világa. Tük re az ifjúkor lendületének és a beérkezett, de még akkor is gondokkal küszködő zeneszer ző sorsának, aki Nagyszent- miklósról indult el, hogy be fussa művészetének legna gyobbak között számontartott pályáját. Demény János nemcsak köz zéteszi a leveleket, hanem összegzi is érdekességeiket, jellegzetes vonásaikat. A be tűhív közlés mellett átfogó rendben is találja őket; kelet kezésük sorrendjében. A sorok adat- és információanyaga így együttesen válik a Bartók-ku- tatás nélkülözhetetlen alapjá vá, egyben lebilincselő olvas mánnyá a nagyközönség szá mára. Zenehallgatásra nevel A Gondolat Kiadónál har madszor látott napvilágot Üj- falussy József Bartók Béla cí mű ismeretterjesztő tanulmá nya. Tizenkét esztendővel ez előtt a tudós szerző — erre a munkájára kapott Kossuth-dí- jat — így bocsátotta útjára könyvét: „Feladatomnak azt tartom, hogy minél többet kö zöljek az olvasóközönséggel, Bartók zenéjének hallgatóival. Meggyőződésem, hogy efféle összegezésekre szükség van. Hozzásegíthetnek a köztudat ban kialakuló Bartók-kép egészséges formálódásához”. A szándék és a megvalósí tás egybehangzó sikerét ez a kiadás is bizonyítja: a zene iránt érdeklődők igénylik a tartalmas dolgozatokat és ez az'igény az egyre magasabb példány számban is nyomon követhető. Űjfalussy könyve ugyanis arra figyelmeztet, hogy a századunk zenéjét ed dig nehezen befogadók is en gednek elzárkózottságukból, ha olyan kulcsra és fogódzóra lel nek, amely mentes a fejedelmi kinyilatkoztatásoktói és min denekelőtt az embert — ma gatartást, életutat, munkássá got — állítja középpontjába. Űjfalussy összefüggéseket képes megláttatni, de nem csak magyaráz, hanem rávezet a zenehallgatásra. Sorait ol- Télapótól az eleven találmányokig „Nem fecske módjára kell átsurranni a könyvön. Meg is kell abban merülni”. — Móra Ferenc találóan kedves mon datai egyben már a hogyanra is válaszolnak: nem árt minél hamarabb elkezdeni. Leporel lóval, amikor még csak a ké pek rögződnek a világra rá csodálkozó emberke emlékeze tében, majd' a Bóbita vagy a Zimzizim anyanyelvét formáló, fantáziát röpítő verseivel, hogy aztán később saját igényből táplálkozó szükség legyen a könyv, az olvasó egymaga is el tudjon igazodni a seregnyi írásmű lapjai között. A legkisebbeket ezúttal Tél apó hívja kirándulásra Hein- zelmann Emma és Kovács Pé ter rajzaival. Gazdag Erzsi és Gyurkovics Tibor könyvének szereplője ugyanis nem más, mint ez a pirosba öltözött, sü veges, szakállas vén varázsló. Honnan jöttél, Télapó? és Vers a Mikuláshoz a kötetek címe. Mindkettő elfér a fenyőfa alatt, akárcsak Hajnal Anna könyve, A náthás medve — Reich Károly illusztrációival. A csillagokra vadászó király ról Sziráky Judith Fenyöma- dár cíxnűN kötetében olvashat nak a kicsik. De kedvesked hetünk nekik Kuprin meséivel is, amely a Már tudok olvasni sorozat egyik legfrissebb da- A pompás illusztrációk Hincz Gyulát dicsérik. A szép, forgó esztendőről és a sárkányról olvashatnak töb bek között a kéknyakkendő- sök a Kisdobosok évkönyvé ben, s derűs élményt ígér Csuliás István könyve is, bár Szántó Piroska illusztrációja Juju című kötetében. Kuprin címe ennek ellentmond: Va káció a halott utcában. Osvát Erzsébet a Föld né peinek meséiből válogatott egy csokorra valót. A Nagy a világ címet viselő kötet a tíz éven felüliek részére készült, han gulatában igen szerteágazó, találhatunk benne szórakoz tató és tanulságos, de megrázó és humoros írá sokat is. Svéd, lengyel, szlovák, kubai, görög, szovjet, nigériai, bolgár és más népek .fordulatos meseszövései színesítik ezt a könyvet, amely a Gyermekeknek gyerme kekről címszó alatt talán az első világirodalmi ki tekintése is lehet ennek a korosztálynak. Nincs igazán csak fiú vagy lánytéma — csak »érdekes, vagy színtelen írás — hirdeti az első ízben megjelent Fiúk— Lányok évkönyve. A tar talmas és kiállításában is megnyerő kötet a csak nem húsz évig sikeres ítélt Lányok évkönyve és Fiúk évkönyve helyébe lé pett. Boldog tulajdonosai min dent megtalálhatnak lapjain a történelem nevezetes napjaitól a sporbpillanatokig, a művésze tektől a tudomány-technikáig. Egyben a barkácsolóknak is öt leteket nyújt. Szerzői között találjuk Gyurkó Lászlót, Váci Mihályt, Csák Elemért, Buda Ferencet, Rab Zsuzsát, Zolnay Lászlót, Korniss Pétert és sok más neves írót, újságírót, egy- egy szakterület jeles képvise lőjét, akik a fiatal korosztály- Kortárs külföldi elbeszélők Híradás más égtájak alól A mai külföldi regényeket, elbeszéléseket rendsze rint kettős várakozással vesszük kézbe. Főképpen arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen az irodalom ott, mi foglalkoztatja másutt élő kartársainkat, milyen a gon dolatviláguk. De egyúttal azt is fürkésszük a sorokban vagy — ha áttételesek — a sorok mögött, hogy milyen az életük, milyenek mindennapjaik, ezekben milyen cé lok és törekvések hatnak, milyen vonzások és taszítá-, sok munkálnak. vasva hangversenyteremben érezzük magunkat vagy fel tesszük a korongot a lemez játszóra, hogy sajátunkévá té ve a bartóki muzsikát, együtt örüljünk életteliségének, érze lemgazdagságának — a ráve zetővei együtt. Könyve az életrajzi adatok és motívumok teljességét tartalmazza, sok színűségét mégis megírásának közvetlensége jelenti. Változá sokat, módosításokat csak ott hajtott végre, ahol azt az idő közben megjelent publikációk, adatok szükségessé tették. Molnár Zsolt Égtájak hoz szólva sem felejtették el saját gyermekkoruk igényét. A természetbúvárok köny vespolcára kívánkozik Greguss Ferenc páratlanul érdekes könyve, az Eleven találmá nyok, amely egy új tudomány ág, a bionika rejtelmei be kalauzolja el az ér deklődőket. A kötetben azokról az élőlényekről szerezhetnek ismereteket á fiatalok, amelyek a hangtan, a mechanika, a fénytan, a mágneses ség és egyéb fizikai je lenségek törvényeihez alkalmazkodva élik min dennapjaikat. S a szerző mindezt még betetőzd ezeknek az érdekessé geknek a ma techniká jában megvalósítható változataival, vagyis az élőlények világát össze kapcsolja a műszála ha ladással. A lebilincselő kötet jobb megértését magyarázó rajzok és fo tók segítik. A Bölcs bagoly sorozatban Megay László az írás, a nyom tatás történetevei és a nyom dászat alapismereteivel fog lalkozik. A könyves könyv illusztrációi külön említést ér demelnek, Rékassy Csaba be tűrajzait önálló remekművek nek is mondhatjuk. A 16 évesek kedvelt olvas mányai közé tartoznak a Koz mosz könyvek. A Gorillák és gitárok című . antológia a la tin-amerikai fiatalok életéről nyújt hű képet. Politikusok beszédei, nyilatkozatai, versek és riportok, esszék és plaká tok vallanak ennek a 300 milliós földrésznek a hétköz napjairól, ünnepeiről, megpró báltatásairól. Vaszilij Akszjo- nov kisregénye, az örvényes ifjúság az érzelmek viharai ról rajzol széles képet egy pá lyakezdő, de máris sikeres filmszínésznő és egy fiatal író felbomló házasságáról, amely végül is újabb egymásra ta lálásba torkollik. Szociografikus interjúkkal jelentkezik Csalog Zsolt: Ki lenc cigány című munkájában, amelyben öt nő és négy fér fi vall életéről, sorsáról. A szerző a hazai cigánykérdés hez kíván hozzászólni köteté nek közel két és félszáz olda lával, megpróbálja felvázolni a fiatal cigánynemzedék beil leszkedését mai valóságunkba. A fantasztikus könyvek ked velői Fekete Gyula regényét, A kék szigetet átdolgozott ki adásban vehetik kézbe. Sófő- zö Zsiga története egyben az új társadalom kialakításának egyik modellje, a szimmare- niek életével hat olvasóira. M. Zs. Nos, az Európa Könyvkiadó mosit három- ilyen kiiekintést adó kötetet is asztalunkra tett. Az egyik öt világrész har minckilenc írójától közöl egy- egy elbeszélést, Égtájak cím mel. Ismerős, kevésbé ismert vagy ismeretlen nevekkel egy aránt találkozunk közöttük. A Szovjetunió népeinek irodal maiból ad ízelítőt az orosz Vlagyimir Ligyin, Ilja Var- savszkij és Nyikolaj Zsurko- vics, a belorusz Anatól Kud- ravec, az ukrán Pavlo Zahre- belnij, a dagesztáni Fazu Ali- jeva, a grúz Grigol Csíková- ni, az azerbajdzsán Natig Ra- szul Zade. A jugoszláviai írók közül a szerb Branko Copicés a macedón Zivko Cingo elbe szélése kapott helyet a könyv ben. Ugyancsak a szomszédos népek irodalmának képviselő je a lengyel Ernst Bryll és Slawomir Mrozek, a cseh Jeva Byssz, a román Dán Culcer és Sinziana Pop, a bulgár Jordan Radicskov, az NDK-beli Gün ter Kunért és Erwin Stritt- matter, az osztrák Jeanne Eb ner. Kívülük az európai iro dalmakat képviseli a dán Andres Bodelsen és Klaus Riljberg, a svájoi Adolf Muschg, a francia Daniel Bou langer és Jean Mistier, az an gol Laurie Lee, a spanyol-ka talán Mercé Rodoreda, az olasz Luigi Compagnone. Az ame rikai angol nyelvű irodalmat Evan S. Conell, Jr. Shirley Ann Gau és Tenessee Wil liams, a latin nyelvű irodal makat pedig az argentin Jor ge Luis Borges és Julio Cor- tázar szólaltatja meg. Ázsiát a mongol Perelejn Luvszange- ren, a japán Miura Tecuo és az indiai N. T. Vasudevan Nair, Afrikát pedig a nigériai Chinua Achebe, a kenyai John Nagende és a dél-afrikai köz társaságbeli Jack Cope, vala mint Nadine Gardimer képvi seli. Aligha lehetne összefog lalóan jellemezni közel negy ven elbeszélést — egy azonban többnyire általános: jórészt világuk, környezetük mai éle téről szólnak. Éppen ez teszi változatossá és izgalmassá a kötetet. Napéjegyenlőség Hazájában jól ismert re gényírónő az észt Aimée Beek- man, akinek Napéjegyenlőség című regényét jelentette meg most magyarul a kiadó. A y'/íy‘y J : KAP£J EGYENLŐSÉG . Héber László rajza Janikovszky Eva: A nagy zuhé című kötetéből. rabja és Juju címmel látott napvilágot. A gesztenyéről, a nincs-er- dőről, a vásárfiáról, egy mit- ugrász verébről és megannyi érdekességről írt verseket Zelk Zoltán a Tollászkodik a tavasz eímű kötetében, amelyet Kass János rajzai díszítenek. Weöres Sándor gyermekversei nélkül immár elképzelhetet len karácsony, a Móra Könyv kiadó újból megjelentette az óvodások és az alsótagozato sok (tegyük hozzá: a felnőt teknek is) kedvelt gyűjtemé nyét: Ha a világ rigó lenne. 11- s -V>v- -. : K ~'f\ i .Mé dé 1 könyv, ha úgy tetszik, házas ságok és válások története, igazában és igazabban inkább egy asszony belső drámája, egy mindennapi ember küz delme, küszködése a tartalmas életért, az igazi emberi kap csolatokért. Mindennek härte re a mai hétköznapig élet. Beefcman mestere a részetek aprólékosan finom és jelentő ségteljes ábrázolásának, a min dennapi emberi életnek tar talmat add szépségek és gon dok kis mozzanatainak, ame lyek éppen azáltal válnak je lentőségteljessé, ahogy a részt vevő ember fogadja, átéli őket, ahogy ember és események, ember és emberek viszonyai ban jelentésük lesz. Egyéb ként Beekman szinte vala mennyi regényének a hétköz napi élet a tárgya, a minden napi kisember a hőse. A há zasság, a válás e mostani re gényben a válás után, emlé kekből elevenedik meg. Azért elevenedik fel, hogy önma gukat, kapcsolatuk tartalmát keressék a szereplők. Az író nőt egy kérdés köti le: hogyan éljünk, hogyan élhetünk em beri módon — ezt vizsgálja ez a könyve is. Rózsák és lángok A svéd Eyvind Johnson ne ve a magyar közönség előtt is ismerősként cseng: olvashat tuk az 1974. évi Nobel-díjasok sorában. Nagy életmű van már mögötte, hiszen a század el ső esztendejének szülötte. Sa játos, hogy a — nem kaland keresésből, hanem nyomorú ságból — kalandos ifjúsága folytán autodidakta művész, végül is.. intellektuális író; e regényét olvasva is a művelt ség, a tanultság, a nagy látó kör, s az ezek elemeivel ope ráló bonyolult regényszerke zet kelti fel a figyelmet. Amit itt megelevenít, ami be gondolati mondandóit be öltözteti, az a francia törté nelem mozzanata. 1634-ben Franciaország délnyugati ré szén Loudunben boszorkány ság vádjával megkínoztak és máglyán elégettek egy Urbain Grainier nevű papot. Az eset ről több egykorú forrás és ké sőbbi visszaemlékezés számolt be. E forrásokra támaszkodva dolgozza és egészíti regénnyé a dokumentumokat a svéd író, A regénybeli Urbain' Grainier tisztelendő sorsa — két betű nyi változtatás választja el * történelmi személytől —azon ban nemcsak a történelmi ese tet eleveníti meg. Példázat vagy még inkább az író vizs gálódása, kísérlete: egy vá rost (vagy országot, sőt or szágokat: hiszen a háttérbői felcsillan Galilei máglyájá nak lehetősége Is) eluraló megszállottság közepette mi lehet az emberi, az embersé ges magatartás. Mintha száza dunk dilemmái, a fasizmusnak — amellyel az író is aktívan szembeszegült — az őrülete villan fel a máglya körül asszisztálok magatartásában, s nyilván nem szándéktalanul. De ezzel nem mondtunk semmit még a regény finom és tiszta építkezéséről, amely ben elemi valósághűséggel ha tó naplójegyzetek váltakoznak életteli és tömör megjeleníté sekkel, írói jellemzéssel vagy éppen esszével — mint ami kor „Az elbeszélés burka és magva” című fejezetnek az élén töményen felvázolja a pillanatnyi politikai konstellá cióit, a történelem felső és bel ső mozgató erőit, Richelieu gondolataitól a kivitelezőkig. Mindent összegezve nagy erejű író Johnson, aki képes élményi hatással megelevení teni a múltat, benne a pillana ton túl mutató társadalmi reakciókat, emberi magatartá sokat példázva. N. F. i í i
