Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-16 / 297. szám
PKST MBíiYEI Budaörsi híradás Az egészségügyi gondok megoldása állandó feladat. A statisztikai adatok sotoatmon- dóan bizonyítanak, hiszen — lakóhelyemnél maradva — Budaörsön a lélekszám növe kedésével együtt fejlődött a nagyközség ellátása is. A fel szabadulás évében alig több, mint kilencezren éltek itt, s az emberek gyógyításával nehéz körülmények között két orvos és egy gyógyszerész foglalko zott S mi volt a helyzet a ta valyi esztendő végén? Már ti zenhatezren laknak Budaör sön, s az általános orvosi kör zeteik és körzeti orvosok száma hatra, a gyermek szakorvosi körzetek és szakorvosok, to vábbá a fogorvosok száma egyaránt háromra nőtt. Nagy előrehaladást jelentett a nagyközségi tanács körzeti orvosi rendelőjének megépíté se. Ezt valamennyien örömmel nyugtáztuk. S a gyors fejlődés mellett már ismét akadnak megoldásra váró gondok. A la kótelep építése, az emberek folyamatos beáramlása a köz pontba a központi orvosi ren delő bővítését egyre sürgetőb bé tette. Jelenleg két orvosra jut egy kisméretű rendelő, sőt az egyikben két nagyközség nek — Budaörs és Törökbálint — közös ügyelete kapott he lyet. , Az 1954-ben átalakított régi gyógyszertár épületében Utas- sy Géza kiváló gyógyszerész munkatársaival nehéz felada tot old meg naponta, hiszen a forgalom az egykorinak ma már hatszorosa. Nagy gond viszont, hogy szűk a raktár helyiségük. De a felsoroltak ellenére is mindenképpen elismerésre méltó, hogy az egészségügyi dolgozók gyógyító és megelőző munkájukat nagy hl válássá j- retettei látják el. Lénárt József Budaörs A munkában is... Tökölön az 1. számú postai körzet kézbesítője Németh Já nosáé. Mindig pontosan érke zik az előfizetőkhöz, minden ki dicséri, a lakók elismerés sel szólnak munkájáról. A posta legrégebbi dolgozója. Körzetében mindig időben, ér keznek a címzettekhez a kül demények. S mindemellett lakhelyének körzetében ta nácstag is. Szeretnék írni néhány sor ban a Fő utcai önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetőjéről, Schneider Mihálynéról is. A vásárlók örömmel térnek be az üzletbe, mert jól tudják, itt mindig udvarias kiszolgálás ban lesz részük. Lakóhelyén ő is tanácstag. Ezúttal két olyan emberről szóltam, akik nagyközségünk ben közmegbecsülésnek örven denek. S ezt lelkiismeretes munkájukkal vívták ki. Bundies Péter Tököl Segítség a kézbesítőknek Országszerte komoly problé mát jelent a munkaerőhiány. Alig van olyan postahivatal, ahol ne lenne gond a kézbesí tésű Nálunk Tahiban azonban — bár kevesen vannak — mégis közmegelégedésre dol goznak a kézbesítők. Jankovics Ferencné és Ha jas Sándomé évek óta ponto san végzi feladatát. A hivatal vezetője, Szentkirályi István, mégis igyekszik őket teher mentesíteni : jó néhány előfize tőhöz személyesen siet az új ságokkal. Így természetesen sokkal gyorsabban. kapják meg a lapokat az előfizetők. Másutt talán meglepő lenne, ha ilyen eset történne, nálunk mégsem az: itt ugyanis jó a közösségi szellem, s a postai alkalmazottak ott segítenek egymáson, ahol tudnak. Az előfizetők legnagyobb ölömé re. Urbán Sándor Tahi Új utcanevek Mendén A statisztikák szerint Mende lakott területe növekszik: az idén már meghaladta a lélek- szám a négyezret. Rövid időn belül új házsorok épültek, s az utcáknak nevet is kell adni. A pusztaszentistváni lakóte lepen a Deák Ferenc utca mellett, a Sáp felé eső részt a munkásmozgalom jeles alak járól, Hámán Katóról nevez ték el. A mendei Üj-parcellán felépült szakaszt Alkotmány utcának hívják. S van már Leányvár utcánk is: ennek oka az, hogy községünk hatá rában két, régészeti szem pontból jelentős vár található. Tudomásom szerint a feltárá sok a jövő év tavaszán kez dődnek, s így várhatóan a község története minden bi zonnyal új adatokkal gazda godik. Kővári József Mende Mire való a járda ? Első olvasásra talán fur csának tűnik a címben feltett kérdés, de ha elmondom, mi ről van szó, nyomban érthe tővé válik minden. Sajnos Nagykátán az utóbbi időben szinte már gyakorlattá vált, hogy sokan nem tudják meg különböztetni a járdát az út testtől. Nemrégiben történt velem a következő eset. A Dózsa György úton igyekeztem a nagyközség központja felé és a. gimnázium közelében, áz úttestről a járdára felhajtva elém vágódott egy fiatalem ber versenykerékpárjával. Csák az utolsó pillanatban sikerült félreugranom. Csikor gót a fék, s bocsánatkérés he lyett az ifjú dühösen rám kiáltott: „Hallja, öreg huligán, nem tud vigyázni?” Meglepe tésemben szólni sem tudtam, s alighogy rámnézett, máris száguldott az állomás felé. Köztudomású, hogy Nagy- káta középpontjában megta lálható egy korszerű közleke dési park, ahol az ilyen „stí lusban” kerekezők minden bizonnyal megtanulhatnák, miért járda a járda... Kaposi István Nagykáta Kocséri számvetés Nyugodtan elmondhatom, hogy a Nagykőrös szomszéd ságában fekvő község, Kőcser történetében jelentős év volt az idei. Sok mindennel lettünk gazdagabbak. Érdemes egy kis visszapillantást tennünk. Az év januárjában vehették észre a Tiszakécske felé uta zók, hogy ez a környék is ára mot kapott már. Azóta az itt lakók nagy örömmel és meg elégedéssel használják a kü lönböző elektromos háztartási berendezéseket. A kereskedelmi hálózat is fejlődött. Februárban felújí tották a Fő utcai élelmiszer- boltot és megfiatalodott az iparcikkszaküzlet is. Különö sen a község fiataljai vették örömmel birtokukba a műve lődési ház új KRESZ-klubját, amely Pablo Neruda nevét vi seli. A Kossuth Lajos utcát rendbehozták: a kátyúkat fel- töttötték, új a burkolat — a helybeliek örömére. S ősszel Sajtó és egészségügy Felszólalás — írásban . Mint tegnapi lapunkban megírtuk: a magyar sajtú napját 9 kedden Gödöllőn ünnepelte a Pest megyei Hírlap szerkesztősége. ♦ Az ez alkalomra készült felszólalást írásban juttatta el hozzánk ♦ szerzője, dr. vámos János gödöllői körzeti főorvos. Gondola- ♦ latnak örömmel adunk itt helyt. nyitotta meg kapuit a fogá szati rendelő, ahol dr. Holenik Julianna azóta is lelkiismere tesein végzi munkáját. Kocsér jövőre jubileumot ünnepel: ekkor lesz 100 éves a község. Őszintén mondhat juk, hogy az ez évi eredmé nyek jó alapul szolgálnak az emlékezéshez. Borzák Tibor Kocsér Éíő adás Karta/róí Élvezetes műsort láthatotta közönség a napokban a karta- li művelődési házban. A he lyi általános iskola diákjai énekkel, tánccal, verseléssel és bábjelenetekkel szórakoz tatták a zsúfolásig megtelt in tézmény közönségét. S úgy érzem, érdemes megemlíteni azoknak a nevét is, akik oly sokat fáradoztak a siker érde kében. Szabó Györgyné, 30 gyer mekből álló énekkart alakított és versmondásra is tanítja a gyerekeket. Rehorovszky Gá- borné a bábjeleneteket ren dezte. A gyermekműsort követően a rádió élő adásban közvetí tette a kartali művelődési házból Amerikából jöttem cí mű műsorát. A stáb — Ki rályhegyi Pál író és Máday Endre szerkesztő vezetésével — nem hiába érkezett el a 190. adáshoz: vidám nevetés jelezte most is a közönség tet szését. Lengyel Imréné Kartal Nehéz átjáró Vecsésen, a Kertekalján korábban rendbe hozták a vasúti síneket. Megnyugodva vettük ezt tudomásul, ám úgy tűnik, hogy valamiről el feledkeztek. Arról, hogy a közelben levő modem fény sorompónál az átjárás rend kívül nehéz. Ezt a szakaszt senki sem hozta rendbe, s bi zony napközben érdemes len ne megfigyelni, hogy a kis mamák miként tolják át a gyerekkocsit, vagy az idős emberek mennyire bizonyta lanul tudnak itt közlekedni. Komjáthy Józscfné Vecsés Olajra várva, sárban A nap minden szakában so kan járnak tüzelőolajért az albertirsai ÁFOR-telepre. S minden alkalommal több szá zan bosszankodva távoznak. Persze, nem ok nélkül. A mérgeiődés oka, hogy köz vetlenül a telep mellett akko ra a sár, hogy sokan talán a cipőjüket is eldobhatják egy- egy ilyen várakozás után. Nemrégiben aszfaltozták a Dánosi utat, s szerintem fel tétlenül módot kellett volna találni arra, hogy ez a rész se maradjon ki. Virág Mihály Albertirsa Megalakult a kertbarátok köre Kerepesen megalakult a kertbarátok köre. Elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy itt is igyekezzenek a maguk módján elősegíteni a háztáji zöldség- és gyümölcstermesz tést. Terveik között szerepel, hogy különböző szakmai elő adásokat rendeznek aiz érdek lődőiknek, információt nyújta nak arról is, hogy adott eset ben hol lehet műtrágyát, nö vényvédő szert beszerezni. így minden remény megvan arra: az egykor messze földön híres kerepesi kertészek magasabb szinten folytassák tevékenysé güket Kántor Gábor Kerepes Egészségről, betegségről, be tegségek megelőzéséről, gyó gyításáról beszélni, írni min dig hálás dolog, figyelmet kel tő tevékenység akár rendelés alatt, akár magánbeszélgeté sek kapcsán vagy éppen a saj tóban. Talán el is várja az új ságolvasó, úgy érezzük, sok szor joggal — hogy a sajtó mindenkor hangot adjon az aktuális egészségügyi problé mákról, felvüágosítson, de ha kell szembeszálljon az elma radottsággal, az értetlenséggel, segítve ezzel is az egészség- ügyi dolgozók munkáját. Mi orvosok is szívesen olvasunk Ilyesmiről, várva a reflexió kat a betegek részéről, és örömmel teszünk eleget a fel kérésnek, hogy a nyilvános ság előtt elmondjuk intő, fi gyelmeztető, vagy felvilágosí tó véleményünket egy-egy ak tuális egészségügyi témával kapcsolatban. Hogy milyen hordereje van egy sajtóban megjelent cikk nek, azt külön hangsúlyozni nem kell! Hiszen jól tudjuk, bogy „verba volant, scripta manent”: a szavak elszállnak, az írás megmarad és bármi kor prezentálható az illetékes nek. És mint annyi kapcsolat nak, így a beteg—orvos kap csolatnak is tudunk sokat használni, de ugyanakkor ár tani is: a sajtó hasábjain le gyen az orvosi szakirodalom vagy éppen ismeretterjesztő irodalom a laikusok a betegek számára, esetleg egy informá ciós jellegű újságcikk. Előfor dult már, hogy a beteg az új ságból szerzett információ alapján kért, netán betegsége következtében türelmét ve szítve követelt új gyógyszert, új gyógyeljárást, vagy egy speciális intézetbe azonnali beutalást kezelőorvosától. Eh hez már csalt az orvos fárad:, ingerlékenyebb hangulata kell és az addig kölcsönös bizal mon alapult jó viszony egy új ságcikk nyomán megrendül. Beszéljünk tehát közösen szerkesztő és orvos, hogy mit várunk, mit szeretnénk elérni egy cikkel, miért is ragad junk tollat? Salus aegroti supraema lex! Inti az orvostanhallgatókat az egyik klinikánk tantermében a felirat, ami magyarul: a be teg gyógyulása legyen a leg főbb törvény! Gyógyulás fizi kai és pszichikai értelemben is és főleg ez utóbbiban segíthe tünk a sajtóban: egy jó felvi lágosító, , megnyugtató cikk, hi- teltérdemlő értesítés sokat te het mindezek érdekében. Sok szép, igazán épületes, szakmailag is nagyszerű cik ket olvashattunk már a Pest megyei Hírlap hasábjain és biztos vagyok benne, hogy ha bárkit felkér egy ilyen szol gálatra a sajtó, az illető min dig szívesen és abban a tu datban tesz eleget vállalt kö telezettségének, hogy ezzel is előbbre viszi a szocialista egészségügy és magasabb szintű betegellátás ügyét. Dr. Vámos János SZERKESZTŐI ÜZENETEK L. J.-né, Vecsés: A napokban éppen Budakesziről kaptunk ha sonló témakörben egy levelet: ab ban is a lakossági szolgáltatásban lelkiismerettel részt vevő, becsü letes munkát végző kisiparosok munkáját illetik elismerő szavak kal. Teljes mértékben egyetértünk soraival, s kívánjuk, hogy az il lető műszerész még nagyon hosz- szú ideig álljon a lakosság rendel kezésére. V. I., Gödöllő: Pontos nevét nem közölte velünk,, csak a monogram ját. Soraival nem vitatkozunk, hi szen nincs okunk kételkedni ab ban: a tények alapján írta leve lét. De abban feltétlenül egyet kell értenie velünk: nagyon egyoldalú képét adnánk a valóságnak akkor, ha csak és kizárólag a kedvezőtlen jelenségekről számolnánk be, s a követésre méltó példák mellett minden szól nélkül elmennénk . . . I. M.-né, Taksony: Megpróbá lunk segíteni önnek. Felvesszük a kapcsolatot a vállalat panaszirodá jával: az mindenesetre hasznos lett volna, ha közli velünk a kér déses gépkocsi rendszámát is. Ha tudja, kérjük, postafordultával te gye meg ezt. Perbáli kezdeményezés - mesteremberekkel Szerelés, szabad szombaton Min iig örömmel számolunk be olvasóinknak egy-egy ötle tes, másutt is követésre mél tó kezdeményezésről. Jól tud juk, hogy több esetben a lele mény is sok mindent pótol hat, s téved aki azt hiszi: minden a pénzen múlik. Állításunk bizonyítására pe dig közreadjuk budai járás beli tudósítónk, Padányi Lajos szerkesztőségünkbe küldött so rait. Egyebek közt a követke zőket hozta tudomásunkra: A kétezer lakosú Perbál ál talános iskolájában 231 gye rek tanul, a lelkes nevelőgár da pedig — ezt nyugodt lelki ismerettel kijelenthetem — mindent elkövet azért, hogy eleget tegyen feladatának. De mások is igyekeznek segiteni. Nemrégiben a szülői munka- közösség keretében egy spe ciális, szerelőbrigád alakúit, amelynek önzetlen tagjai min den esetben kijavítják a rossz ajtókat, zárakat. Ügy hiszem, az aprónak tűnő dolog, de szép példája a segítőkészség nek. A'magam részéről ezért tar tom említésre méltónak a per báliak kezdeményezését. Megalakult a javítóbrigád Tauber Károly, a perbáli ál talános iskola igazgatója szem mel láthatóan örült jövete lünknek, hiszen szívesen be szélt részletesen is a dolog hátteréről. Mi is történt való jában? — Korábban rengeteg gon dot okozott számunkra — mondta az iskolaigazgató — hogy az apróbb javítások el végzésére egyszerűen nem ta láltunk mesterembert. Kívül álló el sem tudja képzelni, mennyit szaladgáltunk azért, hogy egy-egy rossz ajtót, zá rat vagy ablakot ismét hasz nálható állapotba hozz,unk. Nemrégiben azonban megvál tozott a helyzet: a községi népfrontbizottság és a szülői munkaközösség közreműkö désével — Kemencei Kálmán vezetésével — megalakította a 18 tagú javító-szerelő brigá dot. Asztalosok, lakatosok, vil lanyszerelők tartoznak közé jük, s máris elismeréssel tar tozunk valamennyiüknek, hi szen a szabad szombatok egy részét feláldozva sietnek se gítségünkre. Legutóbb például — éppen néhány nappal ez előtt — helyrehozták az isko lában a rossz zárakat. Amit még feltétlenül el kell mon danom róluk: helyben és fő városban dolgozók egyaránt megtalálhatók közöttük. Némi átalakítással — Tudomásunk szerint az iskolának nincs tornaterme... — Ez volt korábban a má sik nagy gondunk, hiszen — jobb megoldást nem találva — egy szükségteremben tartot tuk a testnevelési órákat. A helyzeten változtatni akar tunk, ezért úgy gondoltuk, hogy a művelődési ház nagy terme — délelőttönként amúgy sincs kihasználva — némi át alakítással megfelelne nekünk e célra. A javító-szerelő bri gád nélkül ezúttal sem jutot tunk volna semmire, hiszen az első kérő szóra felszerelték a bordásfalakat, az ablakokra és a lámpatestekre védőrácsot, helyükre tették a függönytar tókat, rendbehozták az elekt romos vezetéket, s most már megfelelő körülmények között a tornaszőnyegeket is tudjuk használni. Az átalakítás másik előnye; nyertünk egy tanter met, s így az első osztályosok — a korábbi időszakkal ellen tétben — nem váltott műszak ban, hanem állandóan délelőtt járnak iskolába. Hatéves gye rekekről lévén szó, nagy előny ez is. — Hogyan lett szilárd bur kolatú az udvar? — Iskolánk már eddig is so kat köszönhetett a Pest me gyei Üt- és Hídépítő Vállalat nak. hiszen a gyermeknapon átadott sportpark létrejöttéhez is — a helybeliek mellett — bőkezűen és önzetlenül hozzá járultak. Legutóbb a 160 négyzetméter alapterületű ud varunk szilárd burkolatot ka pott: szocialista brigádjaik leaszfaltozták, így a gyerekek az óraközi szünetben már nem a sárban szaladgálnak. Az al só udvarunkon pedig megja vították a járdát. Talán mon danom gém kell, hogy e szo cialista kollektívák is szabad szombatjukat feláldozva tet ték mindezt diákjainkért. Kö szönet érte. — Hol gondoskodnak az is kolásokról tanítás után? Napközi-remények — Sajnos, ez a téma még ma is probléma, ugyanis nincs napközink. Azért lenne égető szükségünk ilyen intéz ményre, mert Perbálról a szü lők döntő többsége — rend szerint az anya és az apa is — a fővárosba jár dolgozni. A diákok felkészítése a másnapi órákra csak így lenne lehet séges, beleértve megnyugtató felügyeletüket is. Napközi épí tésére a megyei tanácstól ka punk másfél millió forintot, 500 ezret pedig a környező és a helybeli üzemek, intézmé nyek, gazdaságok bocsátanak rendelkezésünkre: kétmil lióért már dlyan központi fű- téses épületet hozhatnánk te tő alá, amelyben 80 gyerek kényelmesen elfér, s modern konyháján az óvodás gyere keknek is főznének. A telek az iskola szomszédságában mór megvan. A toki Egyetértés Tsz-ben társadalmi munká ban elkészítették az épület tervét, a kivitelező pedig szin tén a tsz építőbrigádja lenne. Tudomásom szerint jelenleg még tart a tervek felülbírál s- ta. Jó lenne, ha el is fogad nák, hiszen {gy kivitelezőt sem kellene külön keresnünk. S ta lán nem kell különösebben hangsúlyoznom, milyen sok felesleges talpalástól kímélné nek meg bennünket. A ma gunk részéről mindent elkö vetünk azért, hogy a követ kező tanév kezdetére elkészül jön a napközink. Őszintén kívánjuk, elképze léseik váljanak valóra. Hiszen jól tudjuk: a mesteremberek segítségére az építkezés során is számíthatnak a perbáliak. Falus Gábor I í
