Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-16 / 297. szám
A kenyereden kis Szadától a gyümölcstermő Szadáig Székely Bertalan népének élete átalakult 1976. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Épp a legjobbkor érkeztünk Szádéra: egy Somogy megyé ből Isaszegre származott népi fafaragó kiállítását nyitotta meg Szitó Mária, a helyi mű velődési ház vezetője. A nép művészet mesterének, bizonyos Reitmayer Józsefnek a gyer mekjátékokat idéző faragvá nyai példás rendben sorakoz tak: a régi világot sok kis élet kép — köztük megbilincselt rabot kísérő csendőr — az újat peddiig a géppel találko zó és barátkozó parasztság je lenetei töltik ki. Aztán Novák IAszlóné. Béke fi Margit — a mi segítőnk, kalauzunk — szó lal meg, és kedves, értő szavai titán, felcseng a nóta, perdül a tánc: menyecskék forognak körben, majd gyermekeik utá nozzák őket, ki még kissé eset lenül, ki pedig már teljes ma gabiztossággal. Annyi bizonyos, itt aligha kell félnünk a nép- hagyomány feledésbe merülé sétől Megőrzött hagyományok A nézőtéren ott ülnek a bu dapesti III. éves néprajz sza kos hallgatók és mi, tanáraik is. Régi „hagyományunk’, hogy elsősorban a Pest megyei, sőt főváros közeli falvakat járjuk, így az utóbbi években Alsóné- ■medit és Ócsát, most pedig Szadára került rá a sor. Egy hétig gyűjtjük itt, ki-ki a ma ga témáját, de együttesen igyekszünk a falu életéről mi nél többet megtudni. Bár mese és ballada nincs a faluban, illetve már csali nyo mokban van, a régi stílusú nép dalok helyett is újakat énekel nek, sőt, legjobban a népies műdalokat kedvelik, az ünnepi szokások is meggyérültek, mégsem fáradságos a gyűjtés, olyan szívesek az emberek: készséggel elmondanak min dent. Mennyivel könnyebb ma néprajzi kutatást folytat ni, mint a múltban. A néprajz, a népművészet divathulláma ide is elért, ebben a rádió és a televízió műsorai is soka t se gítettek. A szorgalmasabb éne kesek önként összeírják dalaik kezdősorait, a vőfélyek pedig átadják kéziratos könyvüket, sőt az idős Molnár Istvánt ar ra is sikerült rávennem hogy a saját és a faluja életét pa pírra vesse. Kapott egy nagy füzetet azonnal meg is kezdte a munkát. Amikor néhány , hét után újra fölkerestem már, jól előre haladt, és rendkívül színesen, érdekesen foglalta össze élete fontosabb esemé nyeit. De van itt népi költő is: a 43 éves Petrák János, aki ver seivel szórakoztat: témái or szágosak, és helyi kérdések, egyéni történetek, gondola toa. Külön verset ígért a faluról. Egyik hallgatóm pedig rávett egy venselgető asszonyt, Oro szt Istvánnét, hogy ő meg szed je rímbe a saját életét. Majd meglátjuk, mi lesz belőle Párhuzamos lakodalom Az írásbeliség tehát mind jobban előrenyomul, nagyrészt át is veszi a szóbeliség helyét. De másféle, változás is van: nagy a népmozgás: legalább félezren (!) járnak Gödöllőre és a fővárosba ipari munkára, mert helyben csak egy kis gyümölcs- és zöldségcsomagoló üzem van. Gyakori a falvak lakói közötti összeházasodás is. Épp egyhetes itt-tartózkodá- sunk végén történt, hogy egy gödöllői menyasszony került ide: életkedvére és táncszere- tetére jellemző, hogy Szadán és Gödöllőn a táncot a meny asszony is eljárta. Különben egyszerre zajlott két lakoda lom is: mindkettő hét ország ra szóló és szenvedélyes volt. Feleievenültek a régi szoká sok: a menyasszonybúcsúztato gyertyástánc, a házasfeleket kifigurázó álvőlegény és ál menyasszony álarcos alakosko dásai, melynek végén talicskán tolták ki őket az utcára: és nem utolsósorban a menyasz- szonylanc. Egy-egy ilyen alka lommal annyi pénz összegyűl, hogy rendszerint még a legpa- zarlóbb lakodalmak költségei is megtérülnek. Bezzeg régen hónapokig, ha nem évekig nyögték ezeket a költségeket! Valamikor kenyeretlen kU Szódának csúfolták ezt a dom bok közt bujkáló valóban ki csiny, de nagy területen szét szóródott községet, ma már in kább a gyümölcstermő szent Szadát emlegetik. Még mindig egy kissé ironikusan, mert itt a három fefókezet — katoliku sok, reformátusok, és baptis ták élnek békésen egymás mel lett — hatása még érződik. Szerencsére a vallásfelekezetek között jó a kapcsolat, a fiata lok közt pedig nagy az össze- házasodási kedv, tehát — kép letesen szólva — az olvadás itt. is megkezdődött. A szadai lakosság törzse a török hódoltság pusztításait er dőkben, dombok hajlataiban rejtőzködve vészelte át. Nem volt aztán sem könnyű az éle tük: az egész halár mindössze 1400 hektárra terjedt, az is zömmel egyházi birtok volt. Innen is sokan jártak sumroás munkára. íme egy régi daluk, a 70 éves özv. Szabó Györgyné énekelte: Intéző úr ha bemegy a raktárba. Ráteszi a búzát a nagy mázsára. ütször-hatszor ráteszi a Még sincs meg a summásoknak búzája. Itthon, pedig feltöltöttek a mocsaras földeket; zöldséget és gyümölcsöt termeltek és régtől fogva piacoztak Pesttel. Sze gény, de élelmes volt a nép, ma pedig gazdag és elégedett. Kérdezés nélkül is szívósén beszélnek kedvezőre fordult sorsukról. Kedvelt összejövetelek A századforduló évtizedei ben itt élt és festett Székely Bertalan, emlékmúzeuma egy vándorkiállítással együtt szé pen helyreállítva várja a láto gatókat: egyébként minden év ben külön is megemlékeznek róla. Képein szadai tájék és emberek is felfedezhetők. De a művelődési ház egyik termé ben közszemlére vannak téve a Gönyey Sándor néprazi ku tató által az 1930-as években készített fotók is, ki-ki boldo gan fedez fel köztük ismerősö ket vagy, már csak ősöket! Szadán) sokáig fennmaradt a nemzetség, illetve rokonság és a nagy család, ma is kedvelik a közös alkalmakat, összejöve teleket. Ilyenkor vidám .törté netek hangzanak el, köztük egy, megbővített monda is a Mátyás királynak okos vála. szokat adó, bő torkú cinkotai kántorról: a királyi engedély, lyel megnagyobbított itcébő! ivott, mohóságában a borral együtt egy egeret is lenyelt. Amikor figyelmeztették, csak legyintett: á. az csak egy szőlő, szem volt, észre sem vettem! A helyi népi együttes gon doskodik a java hagyományok fenntartásáról, e munkába még a nyugdíjasokat is bevon, ják, sőt még a szociális otthon öregjei sem unatkozhatnak Tőlünk is azt kívánták, hogy gyűjtéseinket majd írjuk le. adjuk át nekik, és a falu veze tői valahogy megjelentetik. Katona Imre docens A KÖZG ;p AZ ÉLEN Sikeres bripdv tclkedó'-sorozat Amint a ról már hirt adtunk lapunkban ez év szeptemberé ben nagys afaású kulturális ve télkedő ke dődött Cegléd város üzemei, il etve szocialista cí mért küzd i brigádjai között. A verseny, . melynek szervezője és bonyol: ója a Kossuth Mű velődési I özpont, fél eszten deig tart. A ve senybe huszonhat üzem, vál üat, illetve termelő- szövetkezt százhuszonhat bri gádja net '.zett, összesen ezer nyolcszáz! .lencvenhat taggal. A kiírás írtelmében azok a brigádok i ehetnek részt a már ciusban s* rra kerülő elődöntő kön, ame veknek minden tag ja legalá! b háromszáz pontot gyűjtött A verse íy meghirdetésekor még senk sem gondolt arra, hogy miit en nagy érdeklődést vált majt ki ez a vetélkedő nemcsak : z üzemek és a brigá dok, hant n általában a ceglé di emibei ;k között. Október közepi hí adásunkban már ar ról számi Ihattunk bel olvasó inknak, 1 >gy a Ceglédi Cipő ipari Vali ilat műszaki brigád ja már 2‘ ?5 pontot gyűjtött, ami azt ílentette, hogy min den brig: dtagra 303 pont ju tott. Vág is ez a brigád már október k kepén megváltotta a belépőjeg ’ét a márciusi elő döntőbe. Azóta 3 lég tovább nőtt a ceglédi b igádtagok érdeklődé se a várt ;ban zajló kulturális eseménye : iránt. Ezt mi sem bizonyitjí jobban, mint az, hogy mól kilenc brigád jutott túl a i igonkénti háromszáz pontos ke -etelményen. Első he lyen jeler eg a Sütőipari Válla lat Májúi 1. szocialista brigád ja áll ta ionként gyűjtött 596 pontjával Második, kerek 500 ponttal a ÉVIG Egyensúlyozó brigádja, míg a korábbi első. a Cipőipc -i Vállalat műszaki szociálistí brigádja 410 pont jával csa : a harmadik helyet foglalja < .. A válla átok versenyében a magát hí sz brigáddal képvi seltető K jZGÉP áll az élen 26 790 po ltjával. Második az ÁFÉSZ. ] armadik a PENO- MAH és negyedik a Sütőipari Vállalat, /alamennyien húsz ezer fele i pomtszámmal. P. P HETI FILMJEGYZET A copíos csoda Jelenet a Copfos csoda című szovjet filmből Sportfiilm? Játékfilm? A kér dés indokolt e színes szovjet film kapcsán, mart a képso rok legtöbbje (és a legérdeke sebbek) kifejezetten sportdo- kumentum-filmet sugall — ugyanakkor a filmnek sztori ja is van, azaz elmesélhető története, konkrét figurákkal. De talán nem is kell keres gélni a műfaji meghatározást, mert Viktor Tyitov rendező maga sem igen törekedett ar ra, hogy a stílusok keveredé sétől megóvja ezt a filmet. És A copfos csoda így is érde kes, látványos alkotás, bár annyit meg kell jegyeznünk, hogy a játékfilm követelmé nyeinek azért nem nagyon fe~ lel meg, s ajánlatos is nem ilyenként nézni. A copfos csoda hősnője egy kis tomásEíány. A filmben Tatjana Maliisevának hívják, de a néző hamar kitalálja, hogy a név ugyan más, de a sztori a nagyszerű szovjet tor- násklányról, Olga Korhűiről szól. (Egyébként ő maga is megjelenik a filmben, egy ri portban.) Tanya életútja, küz delme, sikerei és kudarcai fel tűnően hasonlítanak mindah hoz, amit Olga Korbut megélt. De nem is ez a lényeg, hiszen ami ebben a filmben végül is fo-ntos, az maga a sport. Még hozzá az egyik leglátványo sabb, de egyben az egyik leg nehezebb sport, a női torna. Elgondolkoztató látná, mekko ra erőfeszítés kell ahhoz, hogy valakiből, aki magyon-nagyon tehetséges, rátermett, igazán jó tornász legyen. A film min denkit meggyőzhet arról, hogy maga a puszta tehetség meny nyire nem lehet elég a nagy eredményekhez. Nem mintha ez a tanulság merőben új len ne, de nem árt újra meg újra elmondani, mert még ma is so kan úgy képzelik (köztük spor tolók is), hogy a tehetség meg óvja a sportolót az iszonyatos mennyiségű munkától, tréning től. Az persze nem ártana, ha a film frissebb, vagy kevésbé naiv keretbe, történetbe ágyaz ná a tornász kislány karrier jét, mert akkor talán a fent elmondottakkal szélesebb kö rű, mélyebb tanulságokat, gondolatokat is közvetíthetne a nézőknek. Lázroham Rendkívül nehéz időszakban játszódik a nálunk is (rendező ként, színészként egyaránt) jól ismert csehszlovák Martin Holly filmje. Sámel nyomdamérnök, fiata lon kerül egy nagy nyomdába, s különböző események folytán néhány év után már az egyik vezetői posztot bízzák rá. Majd az igazgató váratlan halála után, pártfeladatként kell el fogadnia az igazgatói tisztet. 1968 tavaszát írják ekkor, s nem kell hangsúlyozni, milyen súlyos problémákkal teli idő- Művészeti könyvlapok Emlékek a múltból a jelennek Most aztán nincs könnyű helyzet ben a krónikás! Mint egy étellel- itallal megpakolt „terülj asztalkám!” láttán válogathat az értékesebbnél értékesebb, sőt mi több, hasznossá gukat tekintve aligha felülmúlható kötetek között, hogy a bőséges vá lasztókból kiszűrje mindazokat, amelyek a házi könyvespolcra kí vánkoznak. Az idei téli könyvvásár száznál több kötete ugyanis nem kis gond elé állítja az olvasókat, még akkor is, ha ezúttal a művészeti ki adványok között tallózunk. A kulidra fejlődéstörténetének nyomában igényes kiállítású De - Böngészve az kötetek lapjait, Kosztolányi ügzsö szavai kívánkoznak szinte vala mennyi elé mottónak: A könyv ... mindenütt jelenlevővé varázsolja a szellemet, megteremtette az emberi ség lelki közösségét... nemcsak a teret hódította meg, hanem béklyó ba verte a térnél is nagyobb ellen ségünket, megállította az időt. így Henry de Morant Az iparmű vészet története című Corvina-ki adványban, amely a kezdettől nap jainkig végigkíséri az emberi kultú ra fejlődéstörténetét, összefonódva a festészettel és a szobrászattal, de a kézműves, majd az ipari techni kával is. A francia szerző állította meg az időt? Igen is meg nem is. Azt is mondhatnánk, hogy elénk varázsol ja az évezredeket, mindenekelőtt azokat a tárgyi kultúrákat, ame lyek mindenkor és mindenütt visz- szahatottak az emberiség alakulásá ra, szükségletei révén meghatároz ták célszerű látásmódját. Az etruszk anyagművesség legalább olyan fon tos számunkra, mint a prekolum- biánus Mevico épületdíszítése, nem különben az elkövetkező évezred embereinek korunk ipari formater vezése, amely „design” címszóval vonult be köztudatunkba. Morant történelemkönyvet terít elénk. Olyan képeskönyvet, amely mintegy nyolcszáz illusztrációjával nemcsak az ötvösség, a textilművé szet, a kerámia, a fafaragás, az üveg- és bútorművesség történeté nek látleletét mutatja, hanem a freskóművészet, a díszítő szándékú épületplasztika és a népművészet gazdag tárházát is. Ilyen széles te matika mellett a kötet szükségsze rűen csak a legfontosabb áramlato kat ismerteti az őskor, az ókori Ke let, a régi Amerika vagy az antik világ művészetéből. Az európai iparművészet tárgyalá sa Bizánctól napjainkig már részle tesebb. De minden korszakra és mű fajra találunk példát ebben a könyv ben: fellelhető lapjain elefántcsont- parti aranyból készült maszk, ar chaikus stílus, japán bronzharang, a trójai háború jelenetét ábrázoló görög váza, üvegablak a chartresi székesegyházból, XV. századi spa nyol kovácsoltvas ajtószárny, fekete mázas barokk cserépkályha, rokokó kanál és karosszék vagy éppen dí szes kalocsai ruha. A könyv zárófe jezetei pedig korunk képét mutat ják, lakáskultúránkat hangolják maivá az otthonok berendezési tár gyaitól a formatervezett gépekig, összességét adva egy olyan vizuális kultúra megteremtésének, amely mindenképpen visszahat körérze tünkre, munkánkra. S ez a hatszáz oldalas kötet éppen ezért íemcsak a szakemberek, hanem a i agyközön ség számára is újat mond Ismerjük meg - i kerámiát Hasonlóan igényes fela latra vál lalkozott P. Brestyánszk'i Ilona is (Kovács Margit életútját, művésze tét elemző kötete az id i ünnepi könyvhét slágere volt), tinikor a Gondolat Kiadó Ismerjü : meg ... sorozatában közreadta a cerámiáról szóló könyvét. A másod k kiadás ban megjelent mű a ma ryar népi kerámiáról szóló fejezet el bővült, s az agyagművesség és a porcelán- művészet fejlődését mu atja be. Edényformák és díszítés ;k százait elemezve tárja fel ennek a nagy múltú kézművességnek a történetét, ismerteti a terrakotta, a názas cse rép, a majolika és a kő dény ala kulását a neolitikumtól lapjainkig. Tanulmánya foglalkozik porcelán előképével is, s a teljes; égre töre kedve három és fél ez -r ábrából álló kerámia- és porcelái jegy-gyűj teményt mellékel kötetéhi i. A szak- kifeiezések magyarázatáv; I a laikus számára is kézzelfoghatót í válik a különböző használati és díszítőtár gyak elkészítésének módj . A legféltettebb műa Utasokból Csalt az elismerés har ;ján lehet üdvözölni a Corvina Kiad >nak azt a törekvését, hogy a Szé művészeti Múzeumban őrzött minti gy tízezer rajzból és közel százezer tokszorosí- tott grafikai lapból kit ílassza és közkinccsé tegye a legfélt ttebb kin cseket. A grafikai gyűjte nényt be mutató, hat kötetre terve: itt sorozat első albuma szintén a t tli könyv vásár újdonsága. A n metalföldi rajzművészet két évszá: Idába ka lauzolja el a nézőt, Ge szi Teréz válogatásában és tanulmányával. A 64 ofszet nyomású színes tábla a németalföldi rajzművészet nagy kor szakát, a 16—17. századot öleli át. Rembrandt művei mellett megtalál hatjuk ebben a gyűjteményben töb bek között Jan Brueghel, Flíris, Ru bens, Jordaens, Dusart alkotásait is. A keletkezéstörténeti, tartalmi és egyéb adatok, ismertetések közlése mellett a reprodukciókkal szemben levő oldalon más múzeumokban őr zött analóg művek képei is helyet kaptak, mintegy bemutatva egy-egy alkotás érlelődését vagy hatását a kortárs művészek munkásságára. Históriai utazás Molnár József könyve — A tö rök világ emlékei Magyarországon — méretével eltörpül a díszes ki állítású albumok, kötetek mellett. Tartalmával azonban legalább olyan fontos és sokatmondó számunkra, mint az előbb említett három kiad vány. Érdekfeszítő tanulmánya nemcsak históriai utazás a középko ri országba, hanem oknyomozó fel derítő munka is egyben. A szerző jóvoltából áttekinthetjük az oszmán birodalom kialakulását, megismer kedhetünk szokásaikkal, életmód jukkal, s ezen belül bepilantást kap hatunk művészetükbe is, amelynek maradandó nyomait ma is szemmel követhetjük Egertől Pécsig, Sziget vártól Budáig. Molnár József azon ban nemcsak hangulatképeket vil- liant föl, hanem egykori írások, met szetek, rajzok segítségével feltárja az elpusztult emlékeket is. Kosztolányi megállított idője e négy könyv segítségével válik jelen né. Méghozzá olyan művészeti em lékké, amely maradandóan követi a századok képregényét, s így össze- gyűitve, albumok, könyvek lapjain kerül az olvasók asztalára, válik hozzáférhetővé. M. Zs. t szak volt ez Csehszlovákia éle tében. S valóban: mindaz, ami Sámellal történik, így vagy. úgy összefügg az országban leját szódó eseményekkel, azzál a politikai szituációval, amely egyre ingatagabb talajra ve zette annak idején az ország akkori irányítóinalt jelentős ré szét, s megzavarta az egysze rű emberéltet is. Holly filmje becsülettel és az igazság keresésének nem minőig fájdalommentes őszin teségével idézi fel ezit az idő szakot, s igyekszik nem meg kerülni a problémákat. Már maga a témaválasztás is dicsé rendő. Egyúttal meg is jegyez hetjük: a csehszlovák filmmű vészet az utóbbi egy-két évben határozottan felismerhető ten denciát mutat a hasonló témá jú filmekkel. Mintha tudato san keresnék azokat az irodal mi alkotásokat is, amelyekből ilyen film készíthető. (A Láz roham is Jozef Kot Láz című, terjedelmesebb és jelentős visszhangot kiváltó novellája alapján készült.) Idán, a Kar lovy Vary-i fesztiválon, külön böző jellegű vetítéseken több olyan csehszlovák filmet is be mutattak. amelyek valamilyen formában az 1968-as esemé nyekkel foglalkoztak. Valószí nűleg hozzánk is eljut majd közülük néhány. A Lázroham talán az első ezek közül. A témaválasztást dicsérve sem hallgathatjuk el azonban néhány kifogásunkat. Minde nek előtt azt, hogy Sámel mér nök-igazgató történetébe mint ha túlságosan sok és sokfelé ágazó mondanivalót akartak volna belegyömöszölni a film alkotói. Mintha a korszak va lamennyi jellegzetes kérdését ennek az egy figurának és en nek az egy történetnek a kap csán akarnák feltárni és körül járni. A kevesebb valószínűleg több lett volna. így az a be nyomásunk támad» hogy Holly rendező kicsit példatá rat vitt a filmre, példatárat, amelyben túl sok a magyará zat,' s meglehetősen kevés a valóban művészi alkotássá emelt matéria. Fő gondolatai persze — a becsületes, elv hű helytállásról, a nehéz helyzetimen is bátorságot mu tató emberi jellem értékei ről — így is megnyerőek. A Lázroham, hibáival együtt is, érdekes, fontos film, s nem tanulságok nélkül való. Takács István t
