Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
Zsdmboki Téli esték ÖNKIADÁSA r; -fyíty-.-A ;~,c .y. • " 11 * ' ' III. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1976. DECEMBER 15., SZERDA Bővült, de még mindig kevés Óvoda, tanterem, napközi Mi valésssit meg az okiatáspeliükni ha terez®Ű ól Javult Gödöllő városában az alsó.okú oktatási intézmények oktató-nevelő munkája, kedve zőbbek a tanítók, tanárök élet- és munkakörülményei ■— álla pította meg a város párt-vég- rehajtóbizotfcsága legutóbbi ülésén. A Központi Bizottság 1972 júniusi oktatási határoza ta alapján a megyei pártbi zottság az állami oktatás fej lesztésére feladattervet foga dott el. Meghatározta a párt szervezetek, az állami és tár sadalmi szervezetekben dolgo zó kommunistáik feladatait. A megyei tanács intézkedési ter vet készített, amely 1985-ig meghatározza az elérendő cé lokat, a hozzávezető utakat és eszközöket. A városi pártbi zottság és a városi tanács az óta két ízben vizsgálta meg az iskolák, óvodák helyzetét és megielölte a megfontolandó feladatokat Taneszköz, pénz Az iskolák, óvodáik hiányzó taneszközeinek pótlására köz ponti és megyei keretből egy millió forintnál többet fordí tottak; 439 férőhellyel bővült az óvodai hálózat, felújításra, karbantartásra és új létesítmé nyekre évente szintén körül belül egymillió ípninlot költe nek. Több pedagógusnak tet ték lehetővé, hogy gyarapítsa szakmai, pedagógiai ismereteit. Csökkent a tanulók túlterhe lése, kevesebb feladatot kell otthon megoldaniuk. A legtöbb gondot továbbra is a diákok teljesítményének ellenőrzése, értékelése és osztályozása je lenti. Fokozatosan kibontako zik az iskolai élet demokratiz musa, erősödik az iskolában működő mozgalmi szervezetek öntevékenysége, önkormányza ta. Az időközben létrehozott négy pedagógus pártái apszer- vezet elősegítette a nevelő- munka hatékonyabbá válását; a pedagógus szakszervezet munkája már korántsem ilyen jó, gyakran nem is igénylik közreműködését. A pedagógus KISZ-szervezetnek is nagyobb lehetőséget kell adni, hogy részt vállalhasson a fiatalok eszmei, politikai fejlődéséből, társadalmi munkák szervezé sével is hozzájárulhasson a vá ros fejlesztéséhez. Gondosan történik a fiatalok orientálása az, alkatuknak, ké pességeiknek legjobban megfe lelő pályákra. Az általános is kolában végző diákok többsége szakmunkásképző és szakkö- zépislcoldba jelentkezik, kiseb bik hányaduk kéri felvételét gimnáziumba. Az ének-zeneta gozatos osztály megszervezésé vel négyszáz városi és járási gyerek kap magas színvonalú zenei óktatást. Az idén újabb tagozatos osztályt állítottak fel. A Damjanich utcai iskolában létrehozott sportosztályba több száz fiú közül választották ki a legtehetségesebbeket. Az elmúlt négy évben emel kedett az esti iskolába járó fel nőttek száma (557-en fejezték be 4 év alatt általános iskolai tanulmányaikat), de még min dig sokan vannak, akiknek nincs meg a nyolcadik osztá lyuk. Sőt még azzal sem dicse kedhetünk, hogy felszámoltuk volna az analfabétizmust. Az általános iskolát el nem vég zettek száma városunkban nem nagy, de ez a réteg évről évre újratermelődik. Nem kívánatos jelenségek Ma már nem vitatják, hogy a tanulók iskolai sikere vagy kudarca nagy mértékben függ az előkészítéstől. Két éve, 1974 őszén kezdték meg tanulmá nyaikat aszok az elsősök, akiket már teljes egészében az óvo dákban bevezetett új nevelést elv szerint készítettek elő az isko’ára. Ennek hatása is csak korlátozott, egyrészt azért, mert nem minden gyermek jut be az óvodába, másrészt a zsú foltság (30—50 százalékkal van nak többen egy-egy csoport ban), és a képesítés nélküli ne velőit miatt kevésbé hatásos az új módszar. Négy évvel ezelőtt egy képesítés nélküli nevelő foglalkozott a kisgyerekekkel, számuk az idén huszonkettőre emelkedett. Sokkal jobb az arany az iskolákban, ahol majdnem 97 százalékban kép zett pedagógusok oktatnak. Az iskolába kerülő gyerme keknek csupán kétharmada járt óvodába, a többieknek is- kolaelőkészítőt szerveztek, saj nos még mindig évi 20—30 azoknak a gyermekeknek a száma, akik minden előkészí tés nélkül kerülnek az iskola padjaiba. Ennek oka a városi tanács művelődési osztálya sze rint az, hogy a szülök nem idő ben íratják >’ gyermekeiket. Az iskolaköteleselmek körül belül tíz százalékát kell éven te „feldönteni” mert a tanács nál nincs olyan nyilvántartás, amelyből meg lehetne állapíta ni a 6 éves gyerekek számát: Az 1976—77. tanévre az isko lakötelesek 95 százalékát írat ták be. Hátrányos helyzetben Városunkban sok cigánycsa lád él. Az ő gyermekeikkel a szokásosnál is több a gond. Lét számúit a szükségesnél lassab ban növekszik az óvodákban és a napközi otthonokban. Többségük az úgynevezett ki segítő iskolába jár, átlagosán egy-két évet veszítenek tanul mányaik során. Összesen mint egy kétszáz cigánygyerek tanul a város iskoláiban, óvodába hu szonhatén járnak. Az iskolai napközik zsúfoltak, az élelme zéssel is sok a probléma. Az ötszáz személyre méretezett konyhákban 650 gyereknek főznek. Városunk iskoláiban is meg kezdődött az új rendszerű ma tematikaoktatás. Az első osz tályokban tanítókra a 35—40- es létszám miatt túlságosan nagy terhek hárulnak, emiatt munkájuk nem elég eredmé nyes. A feladatlapos ellenőr zés és egyéni foglalkozások ko rát éljük, amihez napról nap ra újabb feladatokat kell ösz- szeállítani, javítani és ami még fontosabb megtanítani. Míg a gyermekek túlterhelését csök kentettük, megfeledkeztünk arról, hogy a nevelők munkája növekedett, s ez pedig valahol az oktatás és nevelés rovására megy. A törvényes előírásokhoz közelítve A jogszabályok szerint az általános iskolai tankötelezett ség tíz év érvényesítésének fo gyatékosságait Igyeksnik kikü szöbölni a felnőttoktatás. Fon tos társadalmi érdek, hogy mi nél többen elvégezzék a nyolc osztályt, megszerezzék az álta lános műveltség alapjait, ké pessé váljanak szakmai és egyéb tudásukat gyaraoítani. A városi tanács művelődési osz tálya. a városi pártbizottság segítségével a felnőttoktatás kiterjesztésére több intézkedést tett. A pedagógusok tovább képzésében nagy súlyt helyez tek a tagozatvezetők és a fel nőtteket oktató tanárok felké szítésére és tapasztalatcseréjé re. Foglalkoznak a gondolattal, hogy önálló dolgozók általános iskoláját hozzanak létre. Ezen kívül is sokféle módon igye keznek az alsófokú oktatási in tézményekben az óktató-neve- iő munka színvonalát emelni. Ilyenek: az óvodák zsúfoltsá gának csökkentése, a napközi otthonok ellátásának javítása, a pályakezdő és lakásra váró pedagógusok otthonhoz juttatá sa, a nevelőmunkához szüksé ges szieméiyi és tárgyi feltéte lek biztosítása. K—P Két-Mromszerűs fúrási sebesség ötven gyémántkoronát vá- sárolt az idén a Szovjetunióból az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat, s így ha a geo lógiai viszonyok úgy kívánják, már csaknem valamennyi fú- róberendezásét a legkorszerűbb eszközökkel működtetheti. Eddig főleg acólkoronával szerelték fel a fúróberendezé seket, azok azonban nagyon hamar elkoptak és lassúak is voltak. A gyémántkoronákkal két-háromszorosóra növelhető a fúrási sebesség, ugyanakkor a legkeményebb kőzetből is összefüggő, nem töredezett mintát kapnak. A speciális fel adatokhoz eddig is vásároltak gyémántkoronát, de csak nyu gati importból tudták beszerez ni. Szép sikerrel mutatták be a zsá ni bolti népi együttes új mű sorát, Téli esték címmel. A szereplők nagy része hatvan éven felüli, a korelnök, Dudás János, nyolcvanegy esztendős kora ellenére vidáman ropta a táncot. Az anyag gyűjtője, fel dolgozója és a műsor rendező je Győré Béláné tanárnő. Első képünk a tánc egy-egy részle tét mutatja. A másodikon a régi idők szokása: a fiatalság kukoricát morzsol. Foto: Czangár Gyula KÉZIRAT KART ÁLRÓL Az Új Élet története A Barátság Termelőszövet kezet vérségi irodájának egyik helyiségében szerényen lapul és porosodik a sok irat között egy ízléses, fekete kötésű kéz irat, melynek borítólapján a következő áll aranyozott be tűkkel: Dr. Villányi László; A kartali Üj Élet Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet tör ténete. A kézirat első része az 1949- ben megalakult Szabadság Termelőszövetkezet eredmé nyeit és problémáit vizsgálja. A második egység a Kossuth, a Petőfi és a Szabadság tsz egyesülése nyomán létrejött Üj Élet fejlődését mutatja be. A hatvanas évek utolsó har madában olyan jelentős vál tozások álltak be a szövetke zeti gazdálkodásban, amelyek egyúttal határkövet is jelen tettek a történetükben. Erről az új szakaszról tudósít a kéz irat harmadik része. A kötetnek különös értéket ad az, hogy a gazdasági tény anyag feldolgozása mellett nagy súlyt fektetett dr. Villá nyi László a társadalmi prob lémák rögzítésére is, ami azért tekintendő erénynek, mert a szóban forgó termelő egységre, annak fejlődésére a gazdasági és társadalmi ténye zők szerves egységben hatnak. A kézirat másik fő értéke a szerző szaktudásából ered: biztos kézzel válogatta ki az adatok özönéből a lényegese ket. Csupán egy a sajnálatos: a kézirat három év múltán is kézirat maradt. Kapcsolatban öt egyetemmel Magyarul először: növénynevek szótára — Tegyünk egy próbát! Ké rem, mondja meg gyorsain a balzsamfenyő nevét angolul és franciául. — Angolul Balsam fir. Franciául: Balsanick. — Szlovákul? — Jedla balzamová. — Oroszul? — Balzamicseszkaja píhta. Aki egy pillanatig is azt gondolja, hogy e szép nevű növény nevét fejből, kapásból Professzor és képviselő volt Emléksorok Baskay Tóth Bertalanról Ha egy hallgató Gödöl lőről hazament az ország bármely részére, Zuluim. vagy békésbe, Szabolcsba vagy Nográaoa, a régiek közül muuxig megkérdezte valami: taiáíkozial-e az öreggel, hogy van a Berci bácsi. Nem bizalmaskodás, a szeretet és a tisztelet megnyiívánuiása volt ez. így hívták dr. Baskay Tóth Bertalant a családban, az egyetemen, a városban és a járásban, sőt tanúja voltam, amikor a panament folyo sóján szólították így. Tanácstagi beszámolóra készültünk. Az Öreglegyen ez mindig nagy esXnény, ilyenkor sok mindenről szó esik. Felkerestem Berci bácsit munkahelyén, hogy felkérjem, jöjjön el kö zénk, legyen a vendégünk, én majd a helyi dolgokról, ő az ország eseményeiről tájékoztassa a választókat. Mikor is lesz az a beszá moló — kérdezte? Akkor éppen Pesten leszek, na, de majd sietek haza, ott le szek, ha akarjátok. Bizto sak voltunk benne, Berci bácsi hírére sokan eljön nek majd. Mikrofont sze reltünk fel, s hangszórókat az utcára, hogy azok is hallhassák, akik nem fér nek a terembe. A közönség nyugodtan várakozott a meghirdetett kezdési idő után is, nyilván késik a vo nat — gondolhatták. Amikor a kis állomáson üdvözöltük, első szava az volt, mi ez a nagy zene? Voltak több mint kétszá zan, nem fértek az iskola tantermébe. Taps fogadta és éljenzés. Politikáról, a gazdasági életről szólt — az egybegyűltek elégedet ten távozták. Máskor Aszódon tartott választási gyűlést a Haza fias Népfront. Országgyű lési választások előtt áll tunk. Itt is nagy volt az érdeklődés, a helyiség zsú folt. Elhangzott a javaslat, amely körülbelül így szólt: a jeiölt nem Aszoaon la kik, nem itt dolgozik, Gö döllő a hazája, az egyete men tanít. Neve hallatán éljenezték és tapsolták. Mindig szívén viselte vá lasztói érdekeit. Interpel lált az aszódi buszjárat ügyében, nagy része volt a Galga rendezésében, a Do- mony völgyének villamosí tásában. Mindenről tudott, minden érdekelte. Soha nem mulasztotta el meg kérdezni, mi újság a város ban, hogyan alakul sorsa. A család, a munka és a közélet — ez a három együtt jelentette számára az életet. Nyugdíjazása után is igen aktív volt. Az elmúlt nyár hozott fordu latot az életében. Beteges kedni kezdett, egyre több ször érkezett rossz hír fe lőle. Baját titkolta családja és az emberek előtt. To vábbra is dolgozott, köny vet írt, míg ágynak dőlt. Novemberben történt. Feleségével az Örs vezér téren találkoztam. Férje vért kapott, újságolta, va lamivel lobban van. Ha megerősödik, hazajön, jobb lesz neki családi környe zetben. Nekem szóló üze netét is átadta: sok monda nivalója van, szeretné, ha találkoznánk. Erre azonban már nem került sor. Cs. J. fordította a válaszadó — az könnyen tévedhet. Igaz, Tiha nyi László mezőgazdasági technikus, szakfordító, a Me zőgazdasági Gépkísérleti In tézet munkatársa több nyelven beszél, ha kell, az ilyen ritkán használt növénynevek neki sem juthatnak eszébe pillana tok, alatt. Tulajdonképpen nincs is rá szükség, hogy min den Ids fűnek, fának a nevét betéve tudja egy-egy szakfor dító. Arra azonban igen, hogy munka közben a kezeügyében legyen a' megbízható, jó szó tár. Olyan szótár viszont még nem jelenít meg hazánkban, amely magyarul és még to vábbi hét nyelven tartalmaz ná a növényneveket. Ez indí totta arra, hogy évekkel ez előtt hozzálásson a gyűjtés hez. — 1969 óta foglalkozom az anyaggyűjtéssel. Ez abból az egyszerű igényből fakadt, hogy nekem is sokáig nehéz séget okozott, ha külföldi fo lyóiratból, vagy könyvből kel lett tudományos cikket fordí tani. Azokban ugyanis a szer zők sokszor csak saját anya nyelvükön közük a különböző növények nevét, s nem jelölik meg a latin neveket. S gya korta gond az is, hogy nem egy esetben a növények népi neve szerepel a cikkekben az illető szerző anyanyelvén — mondja Tihanyi László, aki több, mint húsz éve fordít, tolmácsol, levelez német, cseh, szlovák és lengyel nyelven. — A növénynevek szótárát tehát egyelőre nyolc nyelven készítette el, s jelenleg kéz iratban van. Honnan, s ho gyan gyűjtött hozzá anyagot? — Abban az időben Moson magyaróváron; az agrártudo mányi egyetemein dolgoztam, amikor az anyaggyűjtést el kezdtem. Levelezés útján se gítséget kértem és kaptarp a Prágai Mezőgazdasági Főisko la, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, a Oxfordi Egyetem, továbbá a Gödöllői Agrártu dományi Egyetem könyvtárá tól, valamint az Országos Szé chényi Könyvtártól. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyújtott számomra dr. Varga János, a mosonmagyaróvári egyetem professzora, aki je lenleg a Keszthelyi Agrártu dományi Egyetem rektora. So sem fogom elfelejteni, hogy amikor megtudta, hogy a szó tár összeállításán dolgozom, egy hatalmas ölre való anya got hozott a szobámba, mond ván: Lacikám, ezeket a for rásmunkákat is használja fel a szótárhoz! — Végül is, mely növények neve került a szótárba? — Valamennyi szántóföldi kultúrnövényé, a gyümölcs fáké, az erdei fáké, a rét-le gelők növényeié, a dísznövé nyeké, a zöldségféléké és a déligyümöicsöké. Nyelvenként mintegy tíz-tizenkétezer cím szót tartalmaz a kézirat. — Egy ilyen munka elké szítése a magánszorgalom gyü mölcse. De mik a további ter vei ezzel kapcsolatban? — A latin, orosz, angol, né met, francia, cseh és szlovák nyelveken kívül már gyűjtőm az anyagot angol, spanyol, ro mán, olasz és lengyel nyelve ken is. Most elsősorban ezek nek a teljessé tételén dolgo zom. Egy ideje közelebb kerültem a gépesítéshez. Foglalkoztat a gondolat, hogy az általam használt szótárszerkesiztési módszerrel a műszaki gya korlatban előforduló gépek, gépelemek, alkatrészek és egyéb fogalmak neveit, meg nevezését szótárba gyűjtsem. Tihanyi László jószáíjdékú szenvedélyéhez aügha kell bármit hozzátenni. Törekvése, hogy segítse a szakfordítást, s gyorsítsa a különböző nyelve ken gondolkodó, fogalmazó szakemberek eszmecseréjét. Fehér István A divat és a mozgásigény szerint Korszerűbb gyermekruhákat terveztek Jó úton halad a gyermekru házati ellátás korszerűsítési programjának végrehajtása — tájékoztattak a Könnyűipari Minisztériumban. A ruházat ipar mintegy 300 milliárd fo rint értékű éves termelésének egyharmadát a gyermekek és a fiatalok részére készülő ter mékek adják. Mint minden más termékcsoportnál, úgy itt is bővült p divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet. Az idén hozzáláttak a 2—10 éves korosztály korszerű öl töztetésének megoldásához. A Magyar Divatintézet összeállí totta az évszakoknak, az egész ségügyi követelményeknek, a gyermek mozgásigényeinek, s általában a célnak leginkább megfelelő mintakollekciókat.
