Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
1976. DECEMBER 15., SZERDA Uíítbm Kati jogi tanácsok • A nyugdíjas dolgozót is megilleti a szabadság, éppen úgy, mint a többi munkavál lalót. Bár korábban foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, de sok nyugdíjas olvasónk isimét kér te, ha lehet, bővebben adjunk választ problémáikra. Tekin tettel arra, hogy soilc helyen úgy kezelik a nyugdíjasok sza badságát, mintha az ajándék lenne, vagy nem is járna, csak a vállalatok jóindulatától függ; kap-e szabadságot a nyugdíjas vagy sem, ezért fog lalkozunk ismét e kérdéssel. Nem kegy a vállalat részé ről, ha a nyugdíjas szabadsá got kap, a törvény alapján őt is megilleti a szabadság. A vállalatok kötelesek a nyugdí jas dolgozónak kiadni a sza badságot, mégpedig a ledolgo zott idő arányában. Ez azt je lenti, hogy a nyugdíjas részé re meg kell állapítani az évi szabadságot, mégpedig úgy, hogy a nyugdíjazást megelő zően munkaviszonyban eltöl tött időket is figyelembe kell venni. Az így megállapított évi szabadságból annyit kell kiad ni, amennyi a munkában töl tött, illetőleg ezzel egy tekintet alá eső időre esik (vannak ugyanis olyan idők, amelyeket ténylegesen nem tölt munká ban a dolgozó, de a 6 1967. Mü. M. rendelet szerint mun kában töltött időnek kell te kinteni, pl. betegség). Mint ismeretes, évenként 12 nap alapszabadság jár. Az a nyugdíjas, aki 840 órát (4 hó napot) dolgozik, az évi szabad ságának 4 hónapra eső részére jogosult, vagyis évi szabadsá gának egyhanmadára. A sza badság kiadását akkor sem akadályozhatja meg a mun káltató, ha a nyugdíjas a 840 órát nem egyhuzamban vagyis, teljes munkaidővel dolgozta le, hanem részmunkaidőben. Ha a részmunkaidőben foglal koztatott nyugdíjas a hét min den munkanapján dolgozik, a szabadság ugyanolyan mérték ben megilleti. ■ mint a törvé nyes munkaidővel foglalkozta tott dolgozót- Ez azt jelenti, hogy az évi szabadságát teljes egészében megkaphatja. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor is csak a munkaidővel arányos időre jár. Lássunk az érthető ség kedvéért egy példát: Ha a dolgozót 6 napon át napi két órás munkaidővel alkalmaz nák, akkor egy szabadságnap ra is két órai átlegkereset il leti meg. Ha azonban a dolgo zó csak a hét meghatározott napjain dolgozik napi 8 órá nál, vagyis a törvényesnél rö- videbb munkaidőben, szabad sága a munkában eltöltött na pok szerint arányosan csök ken. Ha tehát a nyugdíjas nem dolgozik minden nap, hanem csak minden harmadik nap, szabadságának csak egyhar- madát kaphatja meg, az pe dig aki minden második nap jár be dolgozni, szabadságának felére jogosult. A 840 órába a szabadságon töltött idő is be számít. 0 Hozható-e fegyelmi hatá rozat a dolgozó Jelenléte nél- ‘ kül? Egyik olvasónk azt írja, hogy tudomása szerint a fe gyelmi büntetés kiszabása előtt, a fegyelmi jogkör gya korlójának meg kell hallgat nia az eljárás alá vont sze mélyt. Öt mégsem hallgatták meg, mert betegállományban volt, kérdezi, hogy törvényes-e az ilyen módon ellene hozott fegyelmi döntés? Igaza van olvasónknak ab ban, hogy a Munka Törvény könyve a fegyelmi jogkör gya korlójának előírja, hogy a fe gyelmi eljárás során a dolgo zót a döntés előtt meg kell hallgatnia. A rendelkezés sze rint, a kötelezettségszegés el követésével kapcsolatos meg állapításokat, és azok bizonyí tékait a dolgozó tudomására kell hozni, és részére lehetővé kell tenni, hogy védekezését előterjeszthesse, észrevételeit, javaslatait az ügy vizsgálatá ra, tisztázására elmondhassa. Ha a dolgozó akadályoztatva van és emiatt szóbeli meghall- hatására nem kerülhet sor, akkor a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos meg állapításokat, és azok bizonyí tékait írásban kell közölni ve le, és megfelelő határidő meg jelölésével fel kell szólítani a fegyelmi eljárás alá vont sze mélyt, hogy védekezését ter jessze elő. Ha a dolgozó ezt alapos ok nélkül elmulasztaná, s mulasztását nem tudja el fogadhatóan igazolni-, a fegyel mi határozatot meghallgatása nélkül is ki lehet szabni. A jogszabály értelmében ki sebb mulasztás esetén a fe gyelmi büntetés indokolt írás beli határozatban fegyelmi el járás mellőzésével is kiszabha tó, feltéve, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles ismertetni a dolgozóval. Ezeket kell tehát olvasónk nak szem előtt tartania, mert ha írásban nem közölték vele a fegyelmi vádat, és a kisebb súlyú fegyelmi büntetést nem is ismertette vele a fegyelmi jogikör gyakorlója, akkor a döntéstől. számított. 15 ...napon belül, panaszt lehet előterjesz teni a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál- Megoróvás és s<zigorú meg- róvás mellett, egyes kedvez mények és juttatások megvo nását nem írhatja elő a kollek tív szerződés. Mindenütt gondos előkészí tés előzte meg az új 5 éves kollektív szerződés megalko tását. Ennek ellenére termé szetesen kerülhetnek bele hi bák, vagy esetleges törvényel lenes szabályozások, amikor is ez utóbbi esetben a törvé nyes rendelkezések lépnek a törvényellenes helyébe. Így olyankor is, amikor megrovás, vagy szigorú megrovás bünte tés kiszabásakor fegyelmi bün tetésként prémium, illetve az év végi részesedés megvonását is előírják. Van olyan olvasónk, aki azt említette, hogy az ő kollektív szerződésük szerint, az év vé gi részesedés mértékét csök kentik, hogy a tárgyév során jogerős kártérítési határozat tal, a dolgozó gondatlan kár okozását állapították meg, például géptörés volt. Azt is előírja a vállalati szabályzat, hogyha kötbért kell fizetni a dolgozó hibájából, vagy a bi zonylati fegyelmet megsérti, helytelenül gazdálkodik a vál lalati anyaggal, akkor az év végi részesedése — 5—20%-ig — csökkenthető. Az ilyen intézkedések hely telenek. Nincs ugyanis törvé nyes alapja annak, hogy a kár térítés kiszabásához automati kus büntetésiként az év végi részesedés csökkentését kap csolják. Ilyen rendelkezést a kollektív szerződés nem álla píthat meg. Itt jegyezzük meg ismétel ten, hogy helytelen az olyan vállalati intézkedés, miszerint nem kaphat év végi részese dést az a dolgozó, aki a kiű zetés időpontjában nincs a vállalatnál munkaviszonyban. Az év végi részesedés o min denkori tárgyévre vonatkozik, és a dolgozó megítélése nem terjedhet ki. azon túlra, tehát a következő évre. Ha a dolgo zó az éves vállalati feltételek nek eleget tesz, akkor megilleti őt a részesedés, függetlenül at tól, hogy a kifizetés időpontjá ban a vállalatnál van-e. Dr. M. J. Kevesebb a táppénzes beteg Mentién jártunk az SZTK ellenőrével Kis kék kartonpapír, a be tegellenőrző lap. Egyik oldalá ra a biztosított neve, személyi adatai, betegségének „ megne vezése kerül, a másikra az el lenőrzés időpontja és eredmé nye. Ez utóbbi háromféle lehet: az R arról árulkodik, hogy az ellenőrzéskor mindent rend ben találtak. Az NVO felirat mögött a nem*,volt otthon té nye lapuL A harmadik azonos a másodikkal, csupán a mellé írt K jelzi, hogy a beteg táp pénzes ideje alatt kijárhat. Nem találtuk otthon Még a rendelés kezdete előtt érkeztünk Mendére Bé res Ferencnével, a Budapesti és Pest megyei Társadalom- biztosítási igazgatóság ellen őrével. Amíg az orvosi napló ból kiírja a betegek adatait, a körzeti orvossal beszélgetünk: — Négyezren laknak a köz ségben — mondja dr. Józsa A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Kenyérsütésre alkalmatlan lisztet szállítottak Tíz nap rendeletéiből A büntető eljárási cselekmé nyeknek hangfelvétellel való rögzítéséről kiadott 14/1976. (XII. 7.) IM—BM. rendeletet a Magyar Közlöny 93. száma közli. A szakmunkásképzési alap ról és felhasználósáról ugyan itt olvashatják az érdekeltek a 15/1976. (XII. 7.) MÜ.M.-PM. rendeletet. Az általános jövedelemadó ról szóló korábbi intézkedések módosításáról és kiegészítésé ről kiadott 41/1976. (XI. 30.) MT. rendeletét és ezek végre hajtásával kapcsolatos 47/1978. (XI. 30.) PM. rendeletet az alaprendelkezésekkel egységes szerkezetben adta közízé a Pénzügyi Közlöny december 8-án megjelent 32. száma. A lakosság községfejlesztési hozzájárulásának rendszeréről szóló 1976. évi 28. számú tör vényerejű rendelet az 1976. évi 30. tvr. módosította. (Megjelent a Magyar Közlöny december 11-1 94. számában.) A Magyar Közlöny 94. száma még több más, fontos rendelkezést is közzétett. Így az útlevelekről szóló 4/1970. (III. 3.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/ 1970. (III. 3.) PM.-sz. rendelet módosítá sáról, a 7/1976. (XII. 11.) BM. rendelkezést, a vállalati dolgo zók alapbérének megállapítá sáról szóló 16/1976. (XII. 11.) Mü.M. rendeletet, az igazgatá si és adminisztratív ügyviteli létszámgazdálkodás szabályo zásáról a 17/1976. (XII. II.) Mü.M.—PM. rendelkezést. Egy sütőipari vállalat egy Budapestet és Pest megyét ellátó vállalatnál két vagon 80-as lisztet rendelt. A szál lításra az egyik vidéki ma lomipari vállalat kapott meg bízást. A gyárban a próbasü téskor a liszt minőségét erő sen kifogásolták. Érvelésük alátámasztására kenyérmintát küldtek a Sütőipari Kutatóin tézetnek. a KERMI-nek és a Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetnek. A kapott eredmények megerősí tették a gyár észrevételét. Ezek után a budapesti és Pest megyei vállalat ellen a kifogásolt két vágón liszt ki cserélése, és kötbér fizetéséért a sütőipari vállalat pert indí tott. Ezenkívül bejelentették: a liszt a hosszú tárolás foly tán tönkrement, ezért mint hulladékot voltak kénytelenek értékesíteni. Mindezek követ keztében — a vizsgálati di jakkal együtt — százezer fo rint káruk keletkezett, s en nek megtérítését kérték. Az első fokon eljárt bíróság szakértője bizonyítást rendelt el és ezzel a Fővárosi Élelmi szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetet bízta meg. A szak- vélemény szerint a lisztet hő sérült búzából őrölték. Az ilyen lisztből sütött kenyér emberi fogyasztásra alkal matlan. Az egyes búzaszállítmányok hősérült voltát a malomipar is megállapíthatta volna vizsgá lat alapján. Ezek után a bí róság úgy döntött: a sütőipari vállalat szavatossági igénye megalapozott, ezért ítéletében a budapesti és a Pest megyei vállalatot kötbér, valamint a vizsgálati és szakértői költsé gek megfizetésére kötelezte. A szavatossági, illetve a kárté rítési követelést azonban azon a címen utasította el, hogy a liszt a hosszú tárolás alatt a megrendelő hibájából ment tönkre, tehát kicserélni nem lehet. Fellebbezésre az ügy a Leg felsőbb Bíróság elé került, amely ítéletében a követke zőket mondta ki: — Aki a szállítási szerző dést megszegi, kötbér- és kár térítési felelősséggel is tarto zik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt, el, aho gyan az szocialista szervezet től az adott helyzetben meg kívánható. A felek szerződés ben a szállítandó liszt minő ségét a szabványban foglaltak szerint határozták meg. Amennyiben a . szolgáltatás tárgyának törvényes vagy szerződéses kellékei olyan mértékben hibásak, hogy azt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, a meg rendelő kicserélést is követel het. A BL 80-as lisztnek, mint a sütőiparnak szállított min den lisztnek, törvényes kelléke, hogy abból emberi fogyasztás ra alkalmas, jó minősé gű kenyeret lehessen süt ni. A szakértő viszont a próbasü tések eredményeként megálla pította, hogy a szóban forgó két vagon lisztből gyártott ke nyér emberi fogyasztásra nem alkalmas. Egyébként a próba sütésnél, amelynek elvégzése kor a budapesti és Pest me gyei vállalat, valamint a Ga bona Tröszt képviselője is je len volt, nem merült fel olyan adat, amiből arra lehetett vol na következtetni, hogy a ke nyér fossz minősége a* gyár nem megfelelő sütési techno lógiájának következménye. Ez zel szemben a szakértői véle mény szerint a kedvezőtlen eredmény oka az, hogy a ma lomipari vállalat hősérült bú zából gyártott lisztet szállított. Ebből pedig az következik, hogy bár a liszt a szabvány és a szerződés előírásainak megfe lelt, törvényes kellékhiányban szenvedett, s rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. A sütőipari vállalat tehát sza vatossági igényét jogosan ér vényesíthette. — A budapesti és Pest me gyei vállalat, illetve a malom ipari vállalatnak — a szab vány előírásaitól függetlenül is — tudniuk kell, hogy a hősérült búzából gyár tott liszt sütőipari célra alkalmatlan — hangzik tovább a határo zat. A Legfelsőbb Bíróság vé gül rámutatott arra, hogy a budapesti és a Pest megyei vállalat — szavatossági fele lőssége alapján — a kicseré lést felajánlotta, de a sütő ipari vállalat nem fogadta el, mert a csere költségeit szer ződő társa nem volt hajlandó viselni és a különböző vizsgá latok elvégzéséig a lisztet ma gánál kívánta tartani. Ez az érvelése azonban nem meg alapozott. Kellő gondossággal köteles lett volna a csere le bonyolítása céljából a lisztet a vállalatnak visszaszállítani és a költségeket szükség ese tén később per útján érvénye síthette volna. A vizsgálatok elvégzéséhez felesleges volt a teljes lisztmennyiséget vissza tartani, mert megfelelő min ta alapján ezek elvégezhetők lettek volna. — Mindezek alapján meg állapítható: a csere a sütőipa ri vállalat hibájából hiúsult meg és ő felelős azért, hogy a két vagon liszt használhatat lan lett. A szavatossági felelősségen alapuló kártérítés igénye azon ban ennek ellenére részben megalapozott. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság döntését megváltoz tatva megállapította: a buda pesti és Pest megyei vállalat a sütőipari vállalatnak 25 ezer forint kárt okozott és ezt, va lamint a vizsgálati költsége ket megtéríteni tartozik. H. E. 1 András. — Alig fél éve még hetenként 160—180 táppénzes volt Mendén. Mióta itt dolgo zom ötödére csökkent a szá muk. Mondják is a faluban: az új orvos szép is, jó is, csak hát nem ír ki táppénzre... Az ellenőr munkanapja rosszul kezdődik. Nem talál ja otthon az első beteget, aki hez látogat. — Már vagy öt éve, hogy elköltözött — — mondja egy barna közép korú asszony a kapuban. A következő beteg viszont otthon van. Fejfájására pa naszkodik a kendős asszony. Takarítónő a Ganz Villamos sági Műveknél. A betegellen őrző lapra R betű kerül, job- bulást kívánunk, s tovább megyünk. Tréningruhában fogad a mendei téglagyár bicegő mun kásnője. Térdén, combján még látszik a műtétből vissza maradt hosszú heg. Talán két hónap múlva szedik le a le mezt — szól kissé aggódó hangon. — A sáros úton es tem el. A combcsontom és a térdkalácsom tört. Most 500 forinttal kapott kevesebbet... A balesetről jegyzőkönyvet készít az ellenőr. Ha az asz- szony kártérítést kér, a fizetés és a táppénz összege közötti különbséget visszamenőleg is az fizeti, aki felelős a rossz járdáért. Fodrászmühely. A beteget ideges panaszaira való tekin tettel írja ki az orvos. Hiva talosan csak férje dolgozhat a műhelyben, az asszonyt mégis munka közben érjük. Mentegetőzik: sok volt a kun csaft, meg ismerősök is, be kellett segíteni. Az ellenőr szóban figyelmezteti: táppén zes beteg nem dolgozhat. Hiteles történetek A falu végén járunk, a Dó zsa ; György út sarát dagaszt juk. Elmúlt déL Az egyik asz- szonyt, akit azért vett beteg állományba az orvos, hogy gyermekét ápolhassa, nem ta láljuk otthon. A szomszédokat faggatjuk. — Talán orvoshoz vitte... Biztosan megjön nemsoká ra... Az ajtóhasadékba kis cé dula kerül az alábbi szöveg gel: A mai napon 13 órakor nem találtuk otthon. Szíves kedjék munkahelye társada lombiztosítási tanácsának el nökénél igazolni íavollétét. Az igazolás elmulasztása ese tén táppénzét nem fizetik ki. Fiatalember. Holnap már dolgozni megy. Otthon talál juk. akárcsak az influenzás kislányt, a terhes fiatalasz- szonyt s a Compack Kereske- • delmi Csomagoló Vállalat isiászos munkásnőjét. — A többség nem szegi meg a szabályokat — mondja az ellenőr. — Hanem a rafinál tabbak ... Például azok, akik a betegszabadság alatt fusiz nak. — Volt egy szobafestő, sós kávét ivott, hogy láza legyen, s az egyhetes időt, amihez szélhámossággal jutott, mázo lásra használta, természetesen maszek alapon. Vagy az ön csonkító fiú esete: az ablakot csapta kisujjára, hogy időt nyerjen egy kis külföldi utaz gatáshoz. — Vannak azután cifrább történetek is. Megesett, hogy valaki az orvosi bélyegzőt lopta el, s segítségével hosz- szabb időre szanatóriumba utalta magát. Persze csak pa píron. Amikor a kórházi záró- jelentést kértük, bizony za varba jött. Akárcsak az a fia talember, aki csirkevérrel pre parálta saját vizeletét, hogy minél tovább kapja a táp pénzt. Közben házat épített... Mepdén ilyen esetekkel szerencsére nem találkoztunk. A 22 ellenőrzés során mind össze két háznál bukkantunk rendellenességre. Búcsúzóul mé,g meglátogattuk a fodrász műhelyt, s a második ellenőr zési rubrikába már a meg nyugtató R betű került... A közösségét dézsmálják Sokszor halljuk mostanában ezt a kifejezést: táppénzfe gyelem. S nem ok nélkül. Évente hazánk lakosságának hat százaléka szorul táppénz re. Ezzel 77 millió munkaóra esik ki a termelésből. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a társadalombiztosítás nyújtotta kedvezményekkel minél kevesebben éljenek vissza. Budapesten és Pest megyében ez év első 10 hó napja során majdnem 50 ezer táppénzes beteget ellenőriztek. Közülük több mint 1700-an szegték meg a betegségük alatt rájuk vonatkozó előírá sokat. Több mint 900-am voltak, akiknek táppénzét — átlago san három napra — megvon ták munkahelyük társadalom- biztosítási tanácsának bele egyezésével. Az így visszaka pott pénz mindössze kétszáz ötvenezer forint. Aligha fede zi a kárt, amit a kisebb-na- gyobb csalásokkal, trükkökkel elvontak az országtól, az er kölcsi kárról nem is szólva. Mostani utunk nem adott teljes képet. Másutt és más kor még manapság is szép számmal akadnak kirívó ese tek, melyek arra figyelmez tetnek: többet kell tenniünk a táppénzfegyelemért. Vasvári G. Pál VÁLASZOL AZ ILLETÉKES d? Építési tanácsadó Hol használjunk üvegbe tont és idomüveget a ház építésnél? A korszerű építőanyagok al kalmazása nem csupán gaz dasági, de esztétikai szempont ból is rendkívül fontos. Az utóbbi időben széles körben aratnak sikert a különböző üvegek, melyeket régebben csak a nagyobb irodaházakhoz használtak. A múlt századi la kóházak ablak- és ajtómére teit a falak anyaga és a ki váltószerkezet befolyásolta. A vasbeton megjelenésével azonban lehetővé vált, hogy nagy felületeket töltsenek ki üveggel. Az üvegbeton szerkezete egyszerű: vasbetonból és saj tolt üveg építőelemekből áll. Az üvegtáblák mérete 20x20x5, vagy 3 centiméter. Készülnek egy- vagy kétrétegű kivitel ben is. Olyan helyeken cél szerű használni, ahol szórt fényt kívánunk, valamint tűz és betörés elleni biztonságot. Az üvegbeton elemeket vas beton gerendák fogják közre, s merevítik. Az üvegbeton fal ba beépíthetők a legkülönbö zőbb nyílászáró szerkezetek is. Egy-egy ily módon készült egységben általában csak azo nos színárnyalatú üvegtestek lehetnek. Minden sort zsi- ; nór mellett helyeznek el, ügyelve arra, hogy a bordamé retek azonosak legyenek. A homlokzatok élénkítésé re, a változatos felületek ki alakítására, a belső lépcsők megvilágítására, loggiák és té likertek falaiként egyaránt al kalmatos eszköz az üvegbeton. Az idomüveg 25 centiméter széles, 5 centiméter vastag U- alakú. Készülhet egy és két rétegben. Egy-egy idom hosz- sza általában három méter. Az idomokat acélkeret szerke zetbe helyezik, mely mereven csatlakozik a fáihoz és a fö démhez. Az ipari épületeknél gyako ri hazai üveganyag a kislakás építésénél is felhasználható. Az üvegtáblákat függőlegesen helyezik el, a hézagokat tömí- tik. Másodlagos megvilágítást adó belső válaszfal, lépcsőhá zi ablak, erkély- és loggiakor lát egyaránt készíthető belő le. A szellőzést külön szerke zet teszi lehetővé. Legnagyobb előnye a tartósság, s hogy el lenáll az időjárás viszontagsá gainak. A huzalháló-betétes öntött üvegek több színben is kap hatók. Többnyire korlátok anyagaként szolgálnak. Csíki Róbert építészmérnök j I I
