Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
1976. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Henger az úton A pusztavacsi erdészet üzemanyag-állomásához 150 mé teres bekötő útszakasz épül. December 2-án adják át a tor sa lomnak. Halm-ágyi Péter felvétel« Pulzus-kód moduláció A telefonvonalak zsúfoltsá gának csökkentésére, s a ká belbővítéssel járó rendszeres útburkolat-felszedés elkerülé sére új technológiát dolgozott ki a Posta Kísérleti Intézet. Neve: pulzus-kód moduláció, (Pcm). A Pcm szisztéma lényege, bogy feldarabolja a beszédet, vagyis egy pillanat tört része alatt megszakítja, s másoknak is átadja a vonalat anélkül, hogy a beszélgető partnerek ebből bármit is észlelnének. Jelenleg ugyanis egy érpáron egyidőben egy beszélgetés bo nyolódhat, a Pcm alkalmazá sával azonban egyszerre akár 30 beszélgetést is továbbíthat az érpár. A módszer alkalma zásakor a telefonkábelek mentén kétkilométerenként különleges erősítőberendezése ket kell felszerelni. *, Nagy szükség van Vájjon mit szólnak az érde keltek, tehát a jelen esetben a kisiparosak a rájuk vonat kozó és kétségkívül számukra kedvező új adóztatási rendel kezéseikről. Erről is szó esett minap beszélgetés közben Iíe- szi Józseffel, a nagykátai já rási hivatal elnökével. A közösségért — Nemcsak a mi járásunk ban. — mondotta a járási hi vatal elnöke —, mindenütt szá mítani lehet óvoda-, iskolaépí téseknél, egyéb, közéredekű beruházásoknál is a kisiparo sok társadalmi munkájára. Eb ben a hónapban a nagykátai járás kisiparosai közül sokan, több csoportban indulnak Kis- tarcsára, tehát a járáson kívül fekvő területre, hogy az épülő kórháznál néhány napon, sőt egyesek teljes munkahéten át társadalmi munkát végezzenek. ' A járás kisiparosainak közös ségi érzülete, társadalmi segí tőkészsége ebben még jobban megnyilvánul. — Segítségüknek fogható fel, azonban az is, amikor díjazá sért ugyan, de gyorsan kija vítják a középületekben a vá ratlanul keletkezett hibát. A vízvezetékcső törését, a csap börözését, a rövidzárlatot pél dául, vagy mondjuk, kijavít ják a tetőt. Ilyen, legfeljebb néhány száz forintos vagy még kisebb értékű munka elvégzé sére távoli telephelyéről sem állami vállalat, sem ktsz nem vállalkozik. Sajnálatos, hogy kevés a kisiparosunk, és ezt a lakosság joggal hiányolja, hi szen sok gondja van emiatt. Időben jött könnyítések — Valóban, kevés járásunk ban a kisiparos — halljuk Kórós Jánosnétól, a KIÓSZ nagykátai csoportja titkárától —, de számszerű csökkenésről mégsem beszélhetünk. Idén 42 iparengedély szűnt meg, 52 újat adtaik azonban ki a ta nácsok. Mégis, visszatekintve a múlt esztendőre, kevesebb lett a kisiparos. Tavaly és ez év június 30-ia között a 679 iparengedélyből 114 jogosít vány szűnt meg, s csupán 96 új engedélyt adtak ki. Mi volt az engedély megszüntetésének oka? Elköltözés, elhalálozás, csak elvétve a kivetett adó nagysága. Viszont többen az adózással kapcsolatban a kis iparosra háruló bonyolult ad minisztratív teendőket sokali- va vonultak viszsa. A nagy adminisztráció most végre megszűnik. Ellenben a nagyon magas tá rsadal ara biztos irtási já rulék, ami miatt szintén sok kisiparos hagyta abba a mun kát, marad. Elmondja a körzeti titkár, hogy Tóalmáson egy kisiparos, aki nyugdíj mellett folytatta tovább iparát, miután 18 ezer forint volt az évi jövedelme, 80 forint SZTK-járulékot fi zetett havonta. Idén azonban 20 ezer forintban állapították meg az adó alá eső jövedel mét, és ez alapon társadalom- biztosítási járuléka havi 210 forintra emelkedett. Most vissza akarja adni az iparát. Még mindig hiány — Tanulót kevesen tarta nak, bár akinél van tanuló, az eddig is adókedvezményt ka pott — jegyezzük meg. — Egyrészt hivatalosan tá mogatják, fontosnak is tartják a tanulóképzést a különböző szolgáltató kisiparokban. Más részt azonban ... Múlt eszten dőben 45, idén csak 30 tanu lót tart nyilván körzeti cso portunk, de számuk még ennél is kevesebb lenne, ha a szom szédos megyében a jászberényi szakmunkásképző intézet nem vette volna fel kisiparosaink tanulóit. — Melyük községben milyen szolgáltató kisiparos hiányzik? — Felsorolni is sok lenne. Csak példaképpen említem Rókát, ahol most kezd folya matosan működni az egész köz séget behál ózó vízvezeték, és mindössze egyetlen vízvezeték szerelő van. Nagykátán évente átlag 80 családi ház épül. Nincs azonban annyi építő kisipar- ros, amennyi a sok munkát elvállalhatná, elláthatná. Itt is, A BKV Metró Üzemigazgatósága felvesz: 18. életévüket betöltött géplakatos, járműlakatos, elektronikai és mechanikai műszerész, villanyszerelő és villamosgép-szerelő SZAKMUNKÁSOKAT, valamint férfi és női BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Középiskolai végzettséggel felvesz férfiakat és nőket MOTORKOCSI-SEGÉDVEZETÖI TANFOLYAMÁRA, MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁRUGYELETESI, valamint ÁLLOMASPÉNZTÁROSI MUNKAKÖRBE Felvilágosítás és felvétel: a BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGNÁL XIV., Hungária krt. 46. fszt 59. (a metró Népsadion megállójánál, Irodaház). Telefon: 637—637/367-es mellék. Levélben: 1428 Budapest, 8. Pf. 11. másutt is aratnak a kontárok. Mi idén tizenhat kontárt je lentettünk fel. A tudomásunk ra jutott bírságok összege 24 ezer 100 forint* Sz. E. A. taksonyiak összefogása Óvoda helyett iskola Szombaton kezdődött, s ked den este fejeződött be a ha gyományos Taksony napok sokszínű rendezvénysorozata. Szoboravató és ünnepi ülés, ifjúsági klubok találkozója és ki mit tud a szocialista brigá dok tagjai számára, sportver seny és szórakoztató műsor váltotta egymást a négy nap alatt, egy kicsit ünnepibbé fé nyesítve az ősz végi napokat. Csak ünnepibbé, s nem ünnep pé, mert a mindennapok gond jai is gyakran szóba kerültek ez idő alatt. Közülük is a leg nagyobb : sok a diák, kicsi az iskola. Ezért is változtatta meg ko rábbi döntését a falu párt- és állami vezetése: a tervezett óvoda helyett inkább hat tan teremmel bővítik az általános iskolát ebben a tervidőszak ban. Es hozzá megépítenek egy úttörőszobát és egy politech- nikai műhelyt. A döntést a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet négyszázezer fo rintos társadalmi munka vál lalásával támogatta. Az épít kezés műszaki vezetését Kiss László építésvezető, társadalmi munkában kívánja elvégezni. És társadalmi munkában ké szült el az építkezés költségve tése és terve is. Hogy a nyár végi döntés nem csupán kimondott szó ma radt, azt mi sem bizonyítja jobban: szeptemberben hozzá kezdtek a földmunkákhoz, s alig két hónap alatt már az alapok betonozását is befejez ték. Eddig mintegy háromszáz- ötvenezer forint értékű mun kát végzett a termelőszövetke zet és a falu lakossága. A Taksony napok keretében rendezett ünnepi ülés szónoka. Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára méltán dicsérte a taksonyiak bátor kezdeményezését, eddig vég zett jó munkáját. Az ilyen nagyszabású összefogást, mon dotta, mindenkinek támogatnia kell, így a megyei vezetés is segíteni kíván, hogy egy esz tendő múlva már az új isko lában tanulhassanak a takso- nyi gyerekek. Réger Antal, országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö vetségének főtitkára csak foly tatta a megyei pártbizottság titkára által megkezdett gon dolatot: a szövetség nevében ígéretet tett arra, hogy az épü let elkészülte után minden se gítséget megadnak ahhoz, hogy még eredményesebben folytatódhasson az új épület ben a német anyanyelvi okta tás. Prukner Pál Fehérje zöldnövényböl Részvénytársaság alakult egy magyar világszabadalom hasznosítására Vepex Fővállalkozási Iroda Rt. elnevezéssel önálló vállalat kezdte meg munkáját Tatabá- GOMBÓ PÁL, A rablóbanda PICI PÉTER KALANDJAI Q H egyek között, völgyek között zakatol a vo nat. Az inkább fapadosnak minősíthető kocsi embertartalma mindössze a követ kező volt: négy fő söröző és ultizó ifjú, há romnegyedrészben (azaz 3 főnyi) szakállal is ellátva; két fő a szebbik nemhez tartozó, de nem a szebbek közül való asszonyság, számos kosár és számos szoknya birtokosai; egy szép lányfő, amelyhez azonban sajnálatosan elhí zott test tartozott; végül két fő közül egyik aludt, a másik éber volt, de mindkettő zsebé- > ben az. Egyik ,Lap munkatársi igazolványa lapult Ez utóbbiak pedig úgy kerültek ide, hogy előző nap össz-sizerkesztősági értekezlet volt amelyen felmerült az a világosan körvonala zott terv, hogy „kellene valami érdekes riport a vasárnapi lapba.” Ezen azután a kollektív bölcsesség még tovább pontosított: van valahol Csemő és Pataj között egy Galóca nevű nagy község, amelyben virulnak a kihaló foglalkozá sok, úgymint népi furulyakészítés, pipafaragás, autoszifonpatron-fabrikálás, továbbá működik egy csontkovács és egy szögbelövő. Az Érdekes Riport elkészítését Pici Péterre bízták és mel lé adták a nyugdíj előtt mozgó (nem álló — mindig is izgága természete volt), Vidy Zsig- mond fotóst. Galóca-Alsó előtt az ultiparti feloszlott, a négy Ifjú a sörösüvegeket sorba rakta az ülé sek közti átjárón, majd átugrálva őket össze szedte a csomagokat, és amikor a vonat meg állt, leszálltak. Ekkor felemelkedett Pici Péter is és azt mondta Vidynek: „Zsiga, leszállunk.” Vidy felébredt, kapta a gépét és elindult. Köz ben Péter odaszólt a szépfejű lánynak: „El lopták a bőröndjét, szálljon le Galóca-Felsőn és várjon.” A lány úgy nézett rá, mint aki bolond, majd a bőröndjét kezdte keresni és nyilván nem látta, mert a két újságíró — már a peronon — hallotta a sikítását, — Mi ez? — kérdezte Vidy. — Ki sikoltoz? — és szeme az állomás feliratára vetődött. — — Rossz helyen szálltunk le, te ló! Gyors magyarázat következett. Péter látta, amint négy csibész elemelte a lány bőrönd jét. — Megverjük őket? — kérdezte csillogó szemmel Vidy. — Nem hiszem, hogy sikerülne — mérte végig Péter. — Utói kell őket érni. A pályaudvar előtt a banda éppen beszállt egy taxiba. , — Na, ez reménytelen — mondta Vidy. De nem volt reménytelen. A taxi hörgött, ám nem mozdult. A négy fickó közben kiszállt és részben a taxi csikorgó hangjait, részben a közeledőket figyelte. A motor gyanús volt nékik, az ártatlan arccal közeledő Péter, nyo mában az öregúrral, nem. — Nem vinnének be? — kérdezte odaérve Péter. — Ha nem látná, telt a kégli — válaszolta az egyetlen szakálltalan ifjú és elutasítóan böfö gött egyet. — Nem kégli, hanem taxi — helyesbített Vidy, aki egész életében segédszerkesztő akart lenni. — Ha nem mozog, kégli! — világosította fel az egyik szakállas és ezen jót nevettek. Péter érzékelte a hangulat oldódását és pa tt aszkodni kezdett, mint a vízfolyás. — Az baj, ha nem visznek be, merthogy más kocsi nincs itt, minket pedig várnak a kultúrotthonban. Ugyanis újságírók vagyunk, az Egyik Lap munkatársai és a falusi fiata lokkal kell nagy riportot készítenünk arról, hogy mi a véleményük az öregekről. Maguk véletlenül nem falusi fiatalok? Mert akkor, ha van egy pár percük és úgy nézem van, mert a kégli nem indul, akkor maguk is nyilatkoz hatnának. A négy fő egymást bámulta, hárman a sza kállukat simogatták, a negyedik a helyét. A taxis közben felemelte a motorház tetejét és odavetette: — Gyertyát kell cserélni. — Éppenséggel nyilatkozhatunk — mondot ta a szakálltalan. Ö lehetett a szóvivő. — Ben ne leszünk a lapban? — Ojjé, még a fényképük is — mondotta Péter. A szakálltalan a csomagtartó felé san dított, nyilván ellenőrizte, hogy az elcsent bő rönd nem látszik és azt mondta: — Oké, mehet a kocsi. — De nem a taxira gondolt, hanem a nyilatkozatra. Péter is így értelmezte. — Tehát mi a véleményük az öregekről? — Ami azt illeti, a véleményünk az öre gekről , az, hogy:... — az egyik szakállas kezdte, de a szóvivő fejezte be: — ... az, hogy üresek a temetők. Péter úgy jegyzetelt, mintha kinyilatkozta tást hallott volna. — És önnek? — fordult az elsőnek megszó laló szakállashoz. — Nekem az a véleményem, hogy... — Ez úttal egy másik szakállas fejezte be: — Akad köztük jó fej, de a többség nem jó fej. — Ami az én véleményemet illeti..., fo gott bele újra az első szakállas, de most se jutott tovább. — Nem bírják a tempót. — mondta, aki eddig hallgatott. — Nincsen ben nük gógyi. — Érdekes, nagyon érdekes — mondotta Péter és jegyzetelt. — Ami az én véleményemet illeti... sza ladt neki negyedszer is az első szakállas, de sose tudták meg, mi az, mert a motor begyul ladt és már csak egy csoportképre volt idő. Vidy háromszor exponált egymás után. — Megvan a képük, a többi a rendőrség dolga — mondotta lezserül Péter, miközben kakasként dagadt a belle. — Most átbaktatunk Galóca-Felsőre, az áldozatot is lekapod. A lány már rendőrt is kerített, együtt men tek el a helyi fényképészműterembe, ahol előhívták a képeket. A következő pesti vona tig még arra is volt idő, hogy Péter megírja nagy riportját „MUNKATÁRSAINK RABLÓ BANDÁT FOGTAK” címmel. — És a kihaló foglalkozások? — kérdezte Vidy. — Arra nincs idő, ez frissebb és jobb —vá laszolta magabiztosan Péter. De kiderült, meggondolatlanul. Ugyanis Pesten a következők történtek: 1. — Meg vagytok ti neszülve! — mondot ta a segédszerkesztő. — Hogy gondoljátok, csak úgy ellenőrizetlenül le lehet adni egy rendőrségi anyagot? — Nézzék — mondotta a főszerkesztő, aki hez fellebbeztek — nem mondom, hogy ez rossz munka volt. De arra nem gondolnak, hogy ennek az apró bűnözésnek nem szabad aránytalanul nagy teret adni? Nálunk, tud hatnák, egy gyilkosság is csak tizenöt sor. Mi. barátaim, nem hajszolunk holmi szenzá ciókat. így hát a riport nem jelent meg. 2. Péter dúlt-fúlt és mikor találkozott Icá val, ő is. Mutatta Péter a képeket is és ekkor Ica nevű barátnője megváltoztatta vélemé nyét. — Ügy — mondotta a károsult lány arcké pére mutatva, —, te ezért a tyúkért tetted kockára az életedet? — és felháborodásában lekent egy pofont Péternek, majd rögvest sír va fakadt, aztán eltépte a képet. 3. Négy nap múlva megjelent az Egyik Lapban (is, mert a többi lapban is), egy nyolcsoros közlemény: „Bőröndtolvaj huli gánbandát fogott el a rendőrség a lakosság segítségével.” — így hát én vagyok a lakosság — kesergett Péter, de némi elégtételt azért érzett. Gombó Pál nyám egy nagy jelentőségű magyar találmány külföldi hasznosítására. A szabadalom lényege az, hogy állati takar mányozásra és humán célú táplálkozásra egyaránt alkal mas fehérjekoncentrátumot von nak ki a hulladék zöldnö vény ékből. Szinte az egész világon ku tatják a különböző zöidnövé- nyekiből a fehérje kinyerését, de a magyar feltalálóik három négy évvel megelőzték a kül földi szakembereket. Sikerült elérni, hogy találmányuk az egész világra szabadalmi oltal mat kapott. Dr. Holló János és Koch Lehel a szabadalomért Állami-díjat kapott. Az Álla mi Tervbizottság határozata alapján alakította a Nehézipa ri Minisztérium —> a MÉM-- '- mel, a Külkereskedelmi és Pénzügyminisztériummal egyetértésben — a jelentős szabadalom értékesítésére a Vepex Fővállalkozási Rt-t. Az új állami szervezet a Nehéz ipari Minisztérium önálló vál lalataként, részvénytársaság formájában, tatabányai szék hellyel működik. Részvényeséi a Tatabányai Szénbányák, a Licencia Találmányokat Érté kesítő Vállalat és a Phyiaxia Oltóanyag és Tápszergyártó Vállalat. A 400 millió forint alaptő kével alapított vállalat jogot kapott a vepex-eljárás és az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki, tudományos módsze rek, kutatási eredmények kül földi és belföldi hasznosításé ra. A fehérje előállításához szükséges berendezések ex portjára is vállalkozik az ex port-import joggal felruházott Vepex Rt. A főrészvényes a Tatabányai Szénibányák, már rendelkezik azzal a gépgyártá si technológiával, amely az el járás gépi hátterét biztosítja. A Vepex Rt. többféle mó don tervezi a szabadalom hasznosítását. Európában, valamint a Közel- Keleten és Afrikáiban klasszi kus fővállalkozási formában komplett fehérjeelőállító üze mek építésére vállalkozik. Tá vol-Keleten (Japánban, »a Fü- löp-szigeteken stb.) a licenc el adását szorgalmazza, míg az Egyesült Államokban az eljá rás bevezetésére közös vállalat alapításiát tervezi. A fehérje előállítás magyar módszere iránt sizámos országban érdek lődnek, hiszen a fehérjehiány ma világszerte problémát je lent. A Vepex Rt. máris meg kezdte a tárgyalások előkészí tését több külföldi céggel a szabadalom eladására, jlletve közös vállalat alapításéra.
