Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
1976. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK itVm JT x/únasí Szocialista kultúránkat gazdagították Programúmat a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulóján Egész napos ünnepi prog rammal emlékeztek meg szer dán Budapesten a népi kollé giumi mozgalom elindulásá nak és a NÉKOSZ megalaku lásának 30. évfordulójáról. Tudományos ülésszak A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tudo mányos ülésszakot rendeztek az egykori népi kollégisták részvételével. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhe lyettes elnöki megnyitóját követően előadások hangzot tak el a népi kollégiumi moz galom múltjáról és szerepé ről. Ezekben a napokban fél évtizedes tudományos munka ért végére, befejeződött a mozgalom forrásait felkutató, dokumentumait összegyűjtő kutatómunka, elkészült az összegezés is. Néhány összege ző mű már korábban megje lent, néhány más műnek a nyomdai munkálatai pedig most folynak. Az ülésszak ennek a nagyszabású vállalko zásnak és eredményeinek rö vid összegezésére vállalkozott. Csatári Dániel tanszékvezető egyetemi tanár a népi kollé giumi mozgalom 1939—1949 közötti társadalmi és politikai szerepéről, Pataki Ferenc, az MTA pszichológiai intézetének igazgatója a népi kollégiumok közösségi neveléséről, Kardos László akadémikus a mozga lomnak a demokratikus és szocialista értelmiség kialaku lásában betöltött szerepéről tartott előadást. Ezt követően több korreferátum hangzott el. Az ünnepi üléshez kapcso lódóan került sor az évforduló alkalmából készült művészi emlékérmek kiosztására. Az emlékérmet a szerdai rövid ünnepségen az egykori moz galom kiemelkedő tagjai és pártfogói közül ötvenen kap ták meg. Tárlat a Nemzeti Galériában Délután nyílt meg a népi kollégiumokiban nevelkedett képzőművészek alkotásaiból rendezett . kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. László Gyula tanszékvezető egyetemi Év vége a kereskedelemben JÖN A KARÁCSONYI HAJRÁ a kereskedelemben. Mint mindig, most is decem berre várható a vásárlási és eladási csúcsforgalom. Hogy miképpen sikerül majd a ka rácsony előtti nagy-nagy vá sárlás, hogy mérgelődünk-e majd, vagy többnyire örülünk, hogy türelmesek lesznek-e a kereskedők avagy idegesek ? — mindez a sok és nem kis kérdés alapvetően azon mú lik: vajon lesz-e elég áru az üzletekben. Mert higgyük el és vegyük tudomásul: igaz, hogy sok mú lik azon, tiszta-e, szép-e a bolt; sok múlik azon is, jól nevelt-e vágy esetlég nevelet len-e a kiszolgáló. De a fő kérdés most is, mint mindig, mégis csak az: mennyi lesz az áru. milyen lesz a választék, mibe fog kerülni, amit meg veszünk és az lesz-e az üzle tekben. amit a vásárlók keres nek. (Es ha ilyen szempontból vizsgáljuk az év vége előtti helyzetet, viszonylag meg nyugtató választ kaphatunk. Ami kétségtelenül és vitat hatatlanul pozitív: a magyar kereskedelem sok-sok évi ta pasztalatai birtokában most az eddiginél is jobban, szerve^ zettebben készült fel a kará csonyi forgalomra. Sok jel mutatja, hogy a többletáru, amelyre ilyenkor szükség van, máris megérkezett, vagy rövi desen megérkezik a boltokba. A Belkereskedelmi Miniszté rium több illetékesének a várható év végi ellátásról szó ló beszámolójából megtudhat tuk, hogy az ipari vállalatok többnyire teljesítették a keres kedelem megrendeléseit, sőt több gyár és üzem most, a ka rácsonyi csúcsforgalom idő szakában igyekszik behozni év közbeni elmaradását, a tervezettnél több árut küldvén a boltokba. KEDVEZŐ HÍREK érkeznek a fogyasztási cikkek import járól is: az év során megren delt külföldi áruk igen tete mes része most, az év utolsó negyedében érkezik az ország ba, a boltokba, ily módon is gazdagítva az üzletek év végi áruválasztékát. A kereskedelmi dolgozók el méletileg tehát nyugodtan nézhetnek az e napokban egy re erősödő év végi hajrá elé. Most mégis azt kell monda nunk: jó lenne, ha ezt az év végi rohamot a kereskedelem több százezer dolgozója nem hajrázná végig, hanem nyu godtan, szervezetten, éssze rűen dolgozna. Mert bármi lyen hajrát követel is az élet, az ilyen munka nem mindig célravezető. Az év első kilenc hónapja nem hozott kiemelkedő ered ményeket a kiskereskedelmi forgalomban. Elltemkezőleg: egy sor területen a vásárlások mértéke még a tervezettet sem érte el. így például a számí tottnál jóval alacsonyabb a ruházati kereskedelem első ki lenc hónapi forgalma. A kis kereskedelem vezetőinek és dolgozóinak volt idejük gon dolkozni az okokon és végig gondolni saját munkájukat, gyengeségeiket, volt idejük erőt gyűjteni ahhoz, hogy helytálljanak az év végi lázas vásárlási napokon. REMÉLJÜK: a kereskede lem dolgozói az eddiginél kevesebb panaszra és sokkal több örömre adnak okot a most következő hetekben. De mint minden vásár, a kará csonyi csúcsforgalmi vásár is kettőin áll: a kereskedőn és a vásárlón. A továbbiakban ép pen ezért a vásárlókhoz kívá nunk szólni. Ne higgyék, hogy minden rosszért — ha talál nak ilyent — a kereskedelem a felelős. Nálunk sajnos el terjedt az a nézet, hogy az áruellátásért kizárólag a ke reskedelem a felelős és sokan hajlamosak megfeledkezni ar ról a kézenfekvő tényről, hogy az üzletek csakis azt az árut képesek eladni, amit az ipar megtermel. Az üzletek ben tehát csak annyi és olyan árut vásárolhatunk, ameny- nyit és amilyent mi magunk termelőiként előállítunk. Ah hoz tehát, hogy a jelenleginél igényesebbek lehessünk, mint vásárlók, egyben a mainál igé nyesebbnek kell lennünk, mint termelőknek is. Mindebből az következik: az év végi eladási hajrá sikere sokban függ az ipar és a ke reskedelem kapcsolatától. Ha jó az együttműködés, ha a gyorsan elfogyott árut az ipar késedelem és huzavona nél kül képes pótolni-száliítani, ha az esetleges mulasztásokért nem egymásra mutogatnak, hanem kölcsönösen próbálják azokat megoldani, ha a szerző déseknek mindkét fél a lehe tőségeket jól kihasználva ele get tesz — ebben az esetben az áruellátás lényegesen ja vulhat. Ha viszont mindez hiányzik: ha sántít a szerző déses fegyelem, ha elmarad nak az ígért szállítások, ha a hibák okát nem azért keresik, hogy segítsenek, hanem azért, hogy bűnbakokat találjanak (sajnos az ilyesmi még ma is előfordul), altkor mindez az ellátás színvonalában bosszul ja meg szavát. És mindennek egyik szenvedő alanya a vá sárló lesz. NE LEGYÜNK ÜNNEP- RONTÓK. Maradjunk annyi ban: az eddig érkezett hírek és információk szerint a ke reskedelem év végi felkészü lése a szokásosnál jobb. A belföldi és az import fogyasz tási cikkek boltokba szállítá sa — jelenleg — ütemes, meg felelő, kielégítő. Remélhető, hogy az év végi vásárlási ro hamot a kereskedelmi dolgo zók szervezetten szolgálják ki, valamennyiünk örömére. Buzási János tanár mondott megnyitó be szédet. Nyolcvan művész 300 műtárgya tekinthető meg a december végéig nyitva tartó kiállításon, amely korabeli fo tók, írásos dokumentumok és népi kollégisták egykorú ta nulmányai bemutatásával egy ben betekintést is ad a mozga lom múltjába. Ünnepi műsor Este a Madách Színházban rendezték meg a népi kollé gisták ünnepi műsorát, ame lyen megjelentek Huszár Ist ván és Szekér Gyula, a Mi nisztertanács elnökhelyette sei. Pozsgay Imre kulturális miniszter méltatta a népi kol légisták mozgalmának és a NÉKOSZ-nak, mint a mozgal mat tömörítő szervezetnek a szerepét. Utalt arra, hogy a népi kollégisták mozgalma ha tékony része volt annak a né pi demokratikus folyamatnak, amelynek eredményeként né pünk történelme során első ízben talált tartósan és végér vényesen otthonra hazájában. Szólt azoknak az értékeknek a jelentőségéről, amelyekkel szá mos egykori ' népi kollégista mind eredményesebben fejlő dő szocialista kultúránkat gaz dagította, gazdagítja. Ezután elemezte a népi kollégiumok pedagógiai és közösségi ha gyományainak szerepét abban a munkában, amelynek célja a szocialista közösségi tulaj donságokat és egyéni képes ségeket harmonikusan és ma ximálisan kibontakoztató em ber formálása. Az ünnepi est műsorát a mozgalom élettörténetének do kumentumaiból, népi kollé gista írók, költők és művészek alkotásaiból és produkcióiból állították össze. Előadóik többségükben népi kollégista alkotóművészek, színészek, énekesek, előadóművészek vol tak. Új munkabizottság alakult a népfrontban Alakuló ülését tartotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában teg nap délelőtt a település- és szövetkezetpolitikai munlcabi- zottság, amely a HNF VI. kongresszusának iránymutatá sa alapján a korábbi város- politikai, és falu- és szövet kezetpolitikai munkaközösség helyett jött létre. Az alakuló ülésen meghatá rozták a munkabizottság fel adatait. munkamódszeréit. A munkabizottságban négy al bizottság fejti ki tevékenysé gét, a településpolitikai, az agrárpolitikai, és a szövetke zetpolitikai kérdésekben, vala mint a kertbarát-mozgalom ban és kisállattenyésztésben. Helyes elvek alapján, jó módszerekkel a cigány lakosság helyzetén — állapította meg a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a Pest me gyei Tanács végrehajtó bizott sága megtárgyalta, milyen ha tással van a cigány lakosság életére a társadalom sok irá nyú segítése, a velük való fog lalkozás. A megyei tanács vég rehajtó bizottsága legutóbb 1973-ban határozta meg a to vábbi fejlődéshez szükséges feladatokat. Azóta is fokozó dott a cigány lakossággal való törődés. Kedvezően változott a cigányok szemlélete, életmód ja, többségük él azokkal a le hetőségekkel, amelyeket a tár sadalom kínál számukra. Ok is akarják, segítik A változás egyik szembetű nő példája, hogy lassan foko zatosan eltűnnek a megyében is a putrik, az egészségtelen telepek. Sok család varosba költözött, vagy nagyobb közsé gekbe, s az új lakóhely, az új környezet nagy hatással van kultúrszimtjük alakulására is. Sokat segít a kívánt változás ban az a tény, hogy a cigá nyok nagy része szintén akar ja, sőt, elő is segíti a beillesz kedést. Mind többen becsülik meg azt, amit csinálnak, lát ják és érzik munkájuk értel mét. Zártságuk és szorongásuk oldódik — állapította meg a vb. Mind többen szeretnének taniulni, fejlődni. Munkahe lyeiken többségében megállják helyüket, sokan már törzsgár- datagok. Mindez a változás eredményezi azt is, hogy akik már állandóan dolgoznak, jó körülmények között laknak, könnyebben alkalmazkodnak a mindennapi élethez. Lassan megszűnnék azok az évszáza dos terhek, amelyek oly súlyo san nyomták eddig a cigányo kat. Pest megyében a számuk évente öt százalékkal emelke dik, ez az arány magasabb az átlag lakossági növekedési ütemnél. Jelenleg több mint tizenkilencezer cigány él a me gyében. A családokra három, vagy annál több gyermek jel lemző. A harmadik ötéves terv ide jén 491, a negyedik ötéves terv időszakiéiban 589 telepi család költözött egészséges, kulturált körülmények közé. Állami tá mogatásiból további 346 egy szerűbb kivitelű lakás épült. Bár ez a szám csekély, de a korábbihoz képest nagyon nagy eredmény: a cigány la kosságiak csupán 25 százaléka él ma még telepen. A kormány tavaly újabb határozatban szabályozta a kedvezményeket, mely szerint, ha indokolt, el lehet tekinteni az előtakaré- kosságtól, s más módon is tá mogatást kall nyújtani a kör nyezet megváltoztatásához. A tanácsok üres családi házak megvásárláséval, lépcsőzetes lakáscserékkel; a munkahe lyek kedvezményes lakásak ciókkal, munkáslalcás-építé- sekkel gyorsítják a telepeik megszüntetését. A tanács vb megállapította, hoígy csaknem 11 ezer munka képes személy közül több, mint 7590 állandó munkavi szonnyal rendelkezik. Nagy eredmény az is, hogy csökkent az alkalmi munkások aránya, s haladás, hogy sokan már la kóhelyükön helyezkednek el. Szívesen befogadják a szorgalmasakat Fontos változás az is, hogy a munkahelyi kollektívák szí vesen befogadják a szorgalmas cigányokat, és a községekbe, városokba települtek jelentős része sem él elszigetelődve. Hasonló megelégedéssel nyugtázta a végrehajtó bi zottság azt, hogy a terhes nők rendszeresen megjelennek a terhesrendeléseken, egyéves korig a csecsemők gondozás alatt állnak. Csökkent a ko rábbihoz képest a koraszülé sek száma és a csecsemőhalan dóság, noha ez még mindig magas. Mind többen veszik igénybe az öregek napközi ott honát és az a tapasztalat, hogy ott jól is érzik magúkat. A társadalom gondoskodásának hatására tudatosabb a család- tervezés. higiénikusabb körül ményeket teremtenek ottho nukban. Az általános iskolai tanu lóknak 3,6 százaléka _ cigány gyermek. Az országos átlagnál jobb Pest megyében a felső tagozaton tanulók aránya. Sok azonban az évismétlő.^ a tanulás alól felmentett diák. Hatszáz gyermek napközi ott honban étkezik, tanul. Mind többen igénylik az óvodai fel vételt, az iskoláztatást, sőt a felnőttek közül is sokan vál lalkoznak az írás—olvasás megtanulására. Már belátható az azonosulás távlata A pozitív tapasztalatok elle nére is sokat kell még fára dozniuk a tanácsoknak, a tár- 3 1 almi szervezeteknek azért, ty véglegesen megszűnje- í az egészségtelen telepek, egyetlen új se alakulhasson, mielőbb mindenki megfelelő lakáshoz jusson, valamennyi munkaképes ember dolgozzon, a cigány gyermekek mind egyike elvégezze az iskolát, bekapcsolódjon a közéletbe, megváltozzon a maradiak, a visszahúzók szemlélete is —, hangsúlyozta a megyei tanács vb. Ügy, ahogy Pátyon, Érden, Kiskunlacházán nagy-nagy erőfeszítéseik árán megszün tették a telepeket, úgy másutt is ezen kell munkálkodni. Ügy, ahogy a gödöllői járás ban a munkavállalók 25 szá zaléka öt évnél régebben dol gozik egy helyen —, más munkahelyeken is meg kell találni a módját a na gyobb törzsgárda-ki alakítás nak. Ahogy Pilisvörösvárott megteremtették a _ szakmun kásképzés lehetőségét, így te remthetik meg másutt is. VSgy, ahogy Pomázon Horváth György saját házat épített, mint tanácstag jól intézi te rülete lakóinak közös dolgait, számtalanszor interpellált közügyben, s a megyében dol gozó többi 25 tanácstag is megállja helyét —, úgy kell mind több rátermett, felvilá gosult cigányt jobban bevonni a közügyek intézésébe. Ahogy Offela Nándor meg tudta te remteni a kulturális kis cso portokat, s rajta kívül még sok népművelő tartja fontos nak a cigány lakosság ilyen formán való művelését Is, el kell érni, hogy általánossá váljon a cigány lakosság be illeszkedésének siettetése, a rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználásával. Így valósulhat majd meg az a terv, hogy 1990-re egyetlen család sem él majd rossz kö rülmények között, hogy vala mennyi gyermek elvégezze az iskolát. A tanács vb elismeréssel szólt a szakigazgatási szerv ilyen irányú alapos munkájá ról. azokról a tanácsokról, társadalmi szervezetekről, amelyek rendszeresen, követ kezetesen és eredményesen te vékenykednek a cigány lakos ság felemelkedéséért, életkö rülményeik, tudatuk megvál toztatásáért. A tömegkapcsolatok elsőrendű órizői Elhordanak egy hegyet A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányájában évente 300 ezer tonna követ bányásznak. Az egy kilométer átmérőjű, 150 magas hegyből az idén 220 ezer tonna terméskövet szállítanak a Duna hazai szakaszára, ahol partrendezésre és folyamszabályozásra használják fel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a ta nácsi szervek káder- és sze mélyzeti helyzetét is. Megálla pította. hogy a tanácsi vezetők és alkalmazottak hagy többsé ge megfelelően dolgozik, ren delkezik a szükséges politikai és szakmai végzettséggel, érett arra. hogy a lakosság ügyeivel eredményesen foglalkozzon. Csökkent a korábbi évek fluk tuációja. A szakember-után pótlásra kedvezően hatott a bérrendezés. A megye tanácsi apparátusában jelenleg 213- an tanulnak. Bevált a gya kornoki rendszer bevezetése. A tanácsi kollektívák együtt működése egy-két kivételtől eltekintve az egész megyé ben jónak értékelhető. A nagyközségi és a községi ta nácsok tisztségviselőinek ösz- sízetételében is kedvező a vál tozás, megfelelnek a növekvő követelményeknek. A tanácsi ügyintézőkkel szemben is emelkedtek a kö vetelmények, s a tanácsok ve zetői sokat tesznek azért, hogy az ügyintézők is megfe leljenek a várakozásoknak. Közülük is a többség képezi magát. Mindemellett a tanács vb felhívta a figyelmet arra, hogy még nagyobb gondot kell for dítani a káderutánpótlás ne velésére, a biztonságosabb szakember-utánpótlásra. Fon tos, hogy azok az emberek, akik naponta érintkeznek a lakossággal, a lakosság min den ügyes-bajos dolgával fog lalkoznak, olyan szinten te gyék ezt, ahogy a választó polgárok jogosan elvárják tő lük. Ott dolgozzanak, ahol szükség van rájuk A megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta azt a ja vaslatot, amely a vállalatok különböző kategóriákba való sorolását határozta meg. En nek megfelelően A kategóriá ba sorolta azokat a vállalato kat, amelyek a helyi és napi igények kielégítését szolgál ják, a megye lakosságának közvetlen napi ellátásáért fe lelősek, szolgáltatási tevé kenységet folytatnak. Ezek a vállalatok az új rend szerint 1977. január 1-től a szükség letüknek megfelelően vehet nek fel munkaerőt, szabadon gazdálkodhatnak. A többi kategóriába sorolt vállalatok csak meghatározott keretek között, vagy egyálta lán nem számolhatnak fejlesz téssel, több munkaerő alkal mazásával. Belső tartalékok feltárásával, átcsoportosítással, a termelékenység növelésével kell megoldaniuk feladataikat. Akadnak olyan vállalatok is, amelyeket gazdaságtalan munkájuk miatt, városrende zési vagy környezetvédelmi okból előbb, vagy utóbb fel számolnak. A döntésre úgy került sor, hogy előzőleg tanácskoztak az ágazati minisztériumokkal, az érdekelt vállalatokkal, a tár sadalmi szervezetekkel. A jól előkészített munkaerőgazdál kodási terv remélhetőleg ha marosan hozzájárul ahhoz, hogy minden munkahelyen jobban megszervezik a mun kát, tervszerűbben, felelőseb ben gazdálkodnak a meglévő munkaerővel, és ahol népgaz daságig olyannyira szüksé ges: az építőiparban, a keres kedelemben, az egészségügy területén, a kiemelt vállalatok munkájában, a felszabaduló erők oda irányulnak. S. A.
