Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
Fenyőfavásár Javában tart a fenyőfavásár. Gödöllőre a Szabadság téri áruházba mintegy 1500 méter fenyőfa érkezett, amelyből ki-ki kedve szerint válogathat. Ifj. Fekete József felvétele Egy üzem — egy iskola Szocialista brigádok segítsége A tanévből három hónap telt el, de már figyelemre méltó eredményeket könyvel hetnek el az egy üzem. egy is kola mozgalom résztvevői. A gödöllői iskolák sok segítsé get kaptak: a máriabesnyői Török Ignác gimnázium szo cialista brigádokkal tart fenn jó kapcsolatot. A televízió gö döllői mikróállomásának Pe tőfi szocialista brigádja meg javította az audiovizuális esz közöket, stúdióasztalt készí tett és ezzel az iskolarádió működését segítette elő. Az elektrotechnika iránt érdek lődő fiatalok csoportját meg hívták magukhoz, harmadik és negyedik osztályos tanulók húsztagú csoportja látogat fel az Öreghegyre. Ez a találko zás jól szolgálhatja a pálya- választás előtt álló végzősök terveinek alakítását. A Betonútépítő Vállalat dol gozói, akik az M3-as autópá- I lyát építik, az iskolai sport- ' pálya építésében segédkeznek. A földmunkákkal elkészültek, most az aszfaltozást készítik elő. Többen ajánlották fel se gítségüket a tornaterem meg építéséhez is. A szülői i. .un kaközösségen kívül az Agrár- tudományi Egyetem gazdasági j főigazgatóságához tartozó mű- j szakiak vállalták az ajtók, ab- í lakok elkészítését, a padló- burkolást, festést, mázolást. I Cs. J. A III. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM w.n r-u- ’Hfc-v 1976. DECEMBER II., SZOMBAT Javult a közlekedési fegyelem Tizenkét százalékkal kevesebb baleset A városi-járási KBT tájékoztatója A Városi-Járási Közlekedés- biztonsági Tanács elnökségé nek idei utolsó értekezletén Bolcsik Mihály rendőr főhad nagy, a közlekedésrendészet vezetője, a tanács titkára be számolt az elmúlt tizenegy hó nap tevékenységéről, a járás területén történt balesetek ről. A városban és a járás terü letén az év eddig eltelt hó napjaiban tizenegy-tizenkét százalékkal volt kevesebb bal eset, mint tavaly. Hatásosnak bizonyult a rendőri és társa dalmi szervek törekvése, hogy megelőzzék a baleseteket, ja vuljon a közlekedés kulturált sága. összesen 269 baleset tör tént az elmúlt évi 298-cal szemben. Ezek között 15 ha lálos, 114 súlyos, és 140 a könnyebb sérülés. Sajnos, ar ról is számot adott, hogy olyan községekben is előfordult ha lálos végű baleset, ahol ko rábban még sérülés sem tör tént, mint például Vácszent- lászlón, Kerepesen, Mogyoró don, Aszódon és Calgamácsán. Veszélyes gócok A szakbizottságok 1976 első felében föltérképezték a bal eseti gócokat és javaslatokat tettek felszámolásukra. Nagy mértékben csökkent a veszély Verseg a háború éveiben (1.) Hanyatló gazdasági élet A második világháború el- ső súlyos terheként közsé günkre a férfiak bevonultatá- sa nehezedett. Pontos adat nem áll rendelkezésemre, de hozzávetőlegesen négyszázra becsülhető a számuk. Mozgó sításuk a munkabíró lakosság legjavát érintette, aminek kö vetkeztében az itthon mara dottaknak még keservesebb körülmények között, több fá radozással kell küszködniük a puszta létf earn tartásért. Külö nösen sanyarúvá vált annak a néhány családnak az élete, ahonnan az egyedüli férfit vitték ki a frontra; a feleség nyakába szakadt a gazdálko dás sok-sok gondja mellett a férfimunkák jelentős része, olykor egésze. A háború kitörése az első két esztendőben bizonyos mér tékig kedvezően hatott Verseg gazdasági életére. Egyrészt a munkaerő nagyfokú elvonása miatt megemelkedett a nap szám, ami átmenetileg vala melyest enyhített a családok hetven százalékának anyagi helyzetén, másrészt a mező- gazdasági termékek árának fokozatos emelkedése felvil lantotta a parasztcsaládok előtt gazdasági helyzetük to vábbi gyorsabb ütemű meg erősödésének reményét. A kormány intézkedései azonban csakhamar el torlaszolták e csekélyke lehetőségek kapu ját: maximálták a cselédek, napszámosok járandóságát, és 1940-ben bevezették a beszol gáltatást kötelezettséget, amit a még terhesebb Jurcsek-féle rendszer váltott fel, megfoszt va a parasztokat terményfe leslegeiktől, mivel a termés- kilátásoktól, a gazdái? kenyér gabona-fejadag és vetőmag- szükségletétől függetlenül szabta meg a gazdaságok által beszolgáltatandó termékmeny- nyiség nagyságát. A falusiak kiszipoly ázásának ez a módja elsősorban a kis- és köziéppa- rasztokat sújtotta, mintegy ki lencven helybeli családot, de nagy nyomást gyakorolt a gazdag parasztokra is. A ki rótt teher ugyanis a földtulaj don nagyságának növekedésé vel fordított arányban csök kent. Amíg az öt holdnál ke vesebb földdel rendelkezőknek holdanként hatszázhetvenöt kiló búzának megfelelő ter mékmennyiséget kellett be szolgáltatnunk, addig földbir tokosainknak csak a felét. IT edvezett a földbirtokosok- nak a napszám felső hatá rának megállapítása, hiszen a rendelettel helyhez kötötték bizonyos fokig a napszámoso kat, cselédeket, mert értelmet len lett volna más faluba ke resniük hasonló, de jobban jö vedelmező munkát. Egy alka lommal azonban még a hely hez kötött, uradalmainkban dolgozó vérségiek is kevésnek bizonyultak a behordási, illet ve őszi munkák elvégzéséhez. A Majthényiak birtokán ugyan is háromszáz lengyel menekült katona dolgozott a háború egyik esztendeje nyarának vé gén és őszén három hónapig, valószínűleg 1940-ben. A fog lyokra fegyveres őrök vigyáz ta!?, s rendkívül szigorúan bántak velük. Sokan megsaj nálták a rongyos, lesoványo dott foglyokat, s amikor ke nyeret vagy egyéb élelmet akartak nekik adni a szána- kozók. az őrök elzavarták az emberséges vérségiekét, meg akadályoztál?, hogy bármit is juttassanak a szerencsétlenek nek. Némelyek azt is tudni vélik, hogy. a háromszáz len gyelt Tápiószelére szállitották a községből. Mindenesetre sem velük, sem a bérszabályozási rendelettel nem tudták útját állni a művelt földterület foly tonos csökkenésének, aminek következtében a háború első évétől az utolsóig ötezer hold ról háromezerre zsugorodott a bevetett föld nagysága. Az ország egyre ijesztőbb eladósodásával párhuzamosan romlott a forgalomban levő pénznek, a pengőnek az érté ke. A városi munkások kere sete fokozatosan elmaradt a megélhetési költségektől, ami miatt rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem tudták megvá sárolni a legfontosabb élelmi szercikkeket. Más falvak lakóihoz hason lóan, előnyösebb helyzetben voltak a vérségiek. Itt azon ban a közhasználati cik kek beszerzése okozott gon dot. Különösen 1944-ben nem lehetett hozzájutni ruházati cikkekhez, petróleumhoz, do hányhoz, de szűkös volt a cu korellátás is. Szorultságukon igyekeztek segíteni. A beszol gáltatásokon felül megmaradt jelentéktelen feleslegeiket a fővárosba vitték, és ruhára cserélték, de budapesti lako sok is sokszor jártak közsé günkben, s áruikat szalonnára, zsírra cserélték. Világításra petróleum helyett benzint használtak, s hogy fel ne rob banjon, sót szórtak bele. Az erős dohányosok is találtak megoldást; cseresznyefalevelet csavartak újságpapírba, do hány gyanánt. A világháború, ha nem is ** teljesen egyformán, de na gyon súlyos terheket rótt a köz ség lakosságára, a fennálló rend kizsákmányoló gépezetének embertelen gazdasági nyomá sa ellen azonban nem tilta kozhattak nyíltan, mert az el lenszegülőkre a börtön vagy a frontvonal várt. S mig az itt honiaknak a verejtéke csörgött a létért folyó küzdelemben, hozzátartozóik idegen földön hullatták vérüket értelmetle nül. Bene Mihály (Folytatjuk) a 3-as úton, ahol elkészült a gyorsító- és elfutó sáv. Gö döllő belterületén az autóbusz- vonalak szőnyegezése tette biztonságosabbá a közlekedést. Számos rendezvényt és ver senyt szerveztek az idén, me lyeknek a helyes és biztonsá gos közlekedés volt a tárgya. Ide tartozik a vezess baleset nélkül mozgalom, amelyben 22 vállalat 1300 hivatásos gép kocsivezetője vett részt. Az első félévi értékelés szerint első helyezést ért el a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet, a Közmű- és Mélyépítő Válla lat, az Árammérőgyár, vala mint a vérségi Barátság Ter melőszövetkezet. Második lett a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat, a hévizgyörki Petőfi Termelőszövetkezet és a gö döllői Építőipari Szövetkezet, harmadik helyre került az Állami Erdő- és Vadgazdaság, az aszódi Galgamenti Víztár- sulat és a veresegyházi Vörös Csillag Szakszövetkezet. Vetélkedők Nagy sikerük volt a Túrán megrendezett közlekedési ve télkedőknek, ahol mind elmé leti, mind gyakorlati felké szültségből jól vizsgáztak a részvevők. Ugyanezt mondhat juk a Gödöllőn rendezett me gyei szakmunkásipari tanulók és ifjúmunkások KRESZ-ve télkedőjéről, amelyen kétezren vettek részt, illetve az egye temi közlekedési fórumokról, örvendetes, hogy az ifjúság és különösen az útörők élnek a felkínált lehetőséggel, tanul nak és több községben a forga lom irányításában is segíte nek. A központi szervek által a középiskolások és úttörők ré szére meghirdetett közlekedés- biztonsági mozgalomban a gö döllői járásból és a városból beterjesztett pályázatok közül a Megyei Közbiztonsági Ta nács, a túrái Varjú János út törőszakasz pályaművét kivá lónak értékelte és továbbította az országos tanácshoz. Ma már tíz közlekedési út törőrajunk van, amelyekben kétszáz gyerek teljesít szolgá latot. Felkészítésükben jó szol gálatot tesznek a KRESZ-par- kok. Az idén készült el az Isaszegi úti, jövőre Aszódon, az Ipari Műszergyár lakótele pén, illetve Veresegyházon lé- tesítnek. A hozzászólók közül Kälber György közölte, a télre való felkészülés megtörtént, az út- felügyelet folyamatos lesz, gondoskodni fognak a forga lom biztonságáról, az utak jár hatóvá tételéről. Forgalmi elterelés Gányi Zoltán elmondta, Gö döllő központjában januárban elterelik a forgalmat. A Dózsa György úti építkezés és a Kos suth Lajos utcában történő cső- és kábelfektetések megkí vánják a közlekedés átszerve zését. A Dózsa György úton közlekedő buszok az áruház előtt állnak majd meg és a Gábor Áron, Bajcsy-Zsilinszky és Szilhát utcán át közleked nek. Tájékoztatta az értekez let résztvevőit arról, hogy 1979-re elkészül a főgyűjtő- út, a Kobzi János utcát híddal összekötik a Kossuth Lajos ut cával. Elkészült a város hat közlekedési csomópontjának komplex terve, ami elbírálás ra vár. Bársony Endre a többi között szóvá tette, hogy Zsám- bok és Jászfényszaru között van egy útszakasz, amely sen ki földjének tűnik, nincs gaz dája. Fehér Béla javasolta, hogy a jövő évi útfelújítási programba vegyék fel az aszód—iklad—püspökhatvani út Vácszentlászló, Túra, illet ve Túra és Heves megye ha tára között húzódó szakaszát. Dr. Süpek Zoltán: építsenek Túrán is KRESZ-parkot; az Aszód és Verseg, valamint a Bag és Túra közötti út sür gős felújításra szorul. Mihály István, járási-városi rendőrkapitány összefoglalójá ban hangoztatta: örvendetes, hogy a legfiatalabbakkal sike rült megszerettetni a helyes közlekedést. Továbbra is azon fáradozunk, hogy a fogathaj tóktól a buszvezetőkig min denkit a biztonságos közleke désre neveljünk. El kell ér nünk, hogy az V. ötéves terv végére minden községben le gyen KRESZ-park. De a vál lalatoknak és tsz-eknek is na gyobb gondot kell fordítaniuk járműveik műszaki állapotá ra, illetve ellenőrzésére. Saj nos, sok balesetet idézett elő eddig is a járművek műszaki hibája. Fokozni kell az ellen őrzést az utakon, az ittas ve zetőket a jövőben is szigo rúan meg kell büntetni. Per sze, eredményt csak akkor ér hetünk el, ha az öntudatos buszvezetők és valamennyi közlekedő ember segít a KRESZ előírásainak megtar tásában és megtartatásában. Csiba József A TAPASZTALATOK NYOMÁN Kísérleti rajvezetőképzés Kísérleti rajvezetőképzést indított el a gödöllői városi úttörőelnökség. Az új forma célja az, hogy az úttörőveze tők megismerkedjenek az if júsági mozgalom alapelveivel, szervezetével, lássák a raj sze repét, feladatait. Az oktatás az önképzésre, a megyei vezetőképző szakbi zottság által kiadott, szerkesz tett rajvezetői munkanaplóra épít. Az úi próbálkozást az el múlt idők kedvezőtlen tapasz talatai indokolják, kevés raj vezető jutott el a vezetőképző táborokba, s a csapatoknál folyó évközi képzés sem volt folvamatos. öt foglalkozást vettek terv be. Egty-egy téma feldolgozása elméleti előadásból, gyakorla ti bemutatóból és konzultá cióból áll, ezeket mindig más más úttörőcsapatoknál tartják meg Az első foglalkozáson a próbarendszerről volt szó, a következőkön pedig ilyen té mák kerülnek elő: a rajveze tőség értékelő munkája, ju talmazás. büntetés. Rajvezető ségi ülés. A rajközi kapcso latok. a KISZ-szel, szocialista brigádokkal, pártoló tagokkal, tömegszervezetekkel való együttműködés. Nyári rajmun ka. Az utolsó foglalkozásom a rajvezetők akadályversenyen teszik le a próbát. Sz onthati jegyzet Mikulás Föltettek kérdést a fej lett szocializmusról is az ismert írónak. Hogy mikor lesz az? Ha a tónus is a miénk — hangzott a vá lasz. Amennyire ki tudtam hüvelyezni rövid magya rázatából, valami olyasmit értett ezen, hogy ha már nemcsak a gazdasági jólét teremtődik meg, hanem az élet minden területén ma gától értetődően elfogadjál: a szocialista magatartás formát, aszerint élnek az emberek. Jókora keménypapír do boz állt a konyha egyik sarkában, mindkét oldalára színes ceruzával nagy- szakállú Mikulást rajzol tak, kiszolgált nadrágszíj ból volt a vállpántja, ki sebb gyerek hátára akaszt hatta. Kérdő pillantásomra nyomban válaszoltak; a két fiúgyermek találmá nya, a nagyobbik — tízéves — beöltözött nagyapja el használt ruhájába, kócból szakállt ragasztott, a kam rából egy zsíros kalap is került a fejére, a puttony ba pedig a szülei által vá sárolt ajándék. S te nem tudtad, hogy ki a Télapó? — kérdeztem a kisebbiket, aki másodikos. Dehogynem, válaszolta foghegyről, min dent közösen csináltunk. Hét-tíz éves legénykék, felvilágosult emberkék, tudják, hogy igazi Mikulás nincs, de a játékot élvezik, még jobban a kisautót, do minót, cukorkát, narancsot, datolyát. Nem várják, hogy apjuk, nagyapjuk jelmezbe bújva, elváltoztatott han gon kérdezze meg tőlük, jók voltak-e, majd a szom szédban voltam mesével, hogy csodálkozva tudakol ják, vajon mit is hozott a szakállas. Nincs szükségük ilyesmire. Elszórakoztatják saját magukat. Jól emlékszem rá, ha sonló korban, nyiladozó ér telemmel hányszor kérdez tem a nagyoktól, van-e igazi Mikulás, Jézuska. Csúfolódva mondták: ki csi vagy te még ehhez. Később, buzgó ateista ként abban bíztam, az utá nunk következő generációk már nem sok ügyet vetnek a vallásra, nem ülnek fel különböző — akármilyen szép — legendáknak. Az idő nem igazolta derűlátá somat. A materialista tu dományos gondolkodásmód lassabban terjed, mint ahogyan annak idején hit tük. Értekezleteken sokszor hallottam; a gödöllői járás falvaiban erős hadállásai vannak még ma is a val lásnak. Fokozni kell a fel világosító propagandát. Mi közben az egyházak képvi selőivel sok tekintetben együttműködünk, tisztelve egymás ideológiáját, min den lehetőséget — TIT-elő- adást, szemináriumot, tan folyamot — a mi világné zetünk terjesztésére, az idealista nézetek bírálatá ra kell felhasználni. EqyetárH'e ezzel, nagyon lényegesnek tartom, az élet, a való világ hatását. Ama két fiú, kikről szó esett, mint megtudtam, jár hittanra. Legalábbis be vannak íratva, mert — pa naszolta nagyanyjuk —, hogy járnak is. abban nem olyan biztos, sokat bliccel nek. Ha ritkán járnak is. mindenképpen kettős ne velést kapnak. Ám a konf liktus, higgyek, ne higgyek, nem olyan drámai, mint volt annak idején nekünk. Könnyedebben fogják fel az egészet, s ez azzal biz tat, hogy jobban megis merve a világot, nem lesz nehéz belátniuk a materia lizmus nagyobb igazságát. Lehet, hogy túl nagy je lentőséget tulajdonítok a i Mikulás-példának. Lehet, hogy tévedek, amikor azt hiszem, hogy ez az apró mozzanat része annak a foi"'ama*nak. amely elvezet odáig, hogy a tónus is a miénk lesz, nemcsak a ha talom. De az biztos, hogy több mint a Télapó elne- vezés erőltetése Mikulás helyett. Kör Pál á
