Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEX! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1976. NOVEMBER 30., KEDD Költözők N em sok holmit hord a hátán az öreg Csepel, mégis fújtat, nyög, lassan araszol a ceglédi Budai úton. Nem tudom megelőzni, gurulok mögötte, nézem, a rakfelületen néhány bútor, lepedők átfogta batyuk, s a férfi, aki óvja a szerény javakat. Később, amikor végre a nyöszörgő Csepel elébe kerülök, a tükörben látom, a vezető mellett az asszony ül, s egy gyermek. Akadnak, akik utána fordulnak a kocsinak, talán kíváncsiságból: ki megy el, ki költözik? Ütirányom más, elfordulok a ki tudja, merre tartó vén jószág elől, ám a gondolat megragadt bennem, s mintha , csak erősíteni kívánná a véletlen, vagy tíz perc elteltével ismét költözőket pillantok meg, csak hogy ők most érkeztek, rakják le a holmit, a teherkocsi oldalán a békéscsabai Volán emblémája lát / ó. ' Meghökkenve tudom meg azután, hogy tizenkét hónap alatt 1362 személy költözött a városba, illetve el onnét állandó jelleggel. Az ideiglenes be- és elköltözők száma pedig meghaladja az ezrhé tszázat, summa summárum, háromezer fölött van azok tábora, akik mozogtak, s ez nem kevesebb, mint a város népességének kilenc százaléka! Képletesen szólva, minden száz ceglédi közül kilenc egy esztendő alatt kicserélődött, ide jött vagy elment. Persze, a miért a lényeges kérdés,« talán a számadatoknál is nyomosabb tanulságokat szolgáltat, ha ... Ha lenne megbízható válasz erre a miértre, de nincsen. A szakemberek migrációnak nevezik a népességmozgás e bonyolult folyamatát, s kétségtelen, hol gyorsuló, hol lassuló, de szüntelen mozgásnak lehetünk szemtanúi, azaz valóban folyamatnak, amelynek vége soha nincsen. Ha vége nincs is, lehet egészséges és egészségtelen mértéke e vándorlásnak, s ez indokolja a miért fontosságát. T erítsük magunk elé a nagyobb térképet, a ceglédi járásét. Azt láthatjuk, hogy a községek harmadának népessége csökken, második harma • fiának lakossága lényegében változatlan, a harmadik harmadnál viszont gyarapodik. Az a nézet, hogy a városkörnyéki községekhp sokan költöznek a távolabbi településekről, igazolható is, tagadható is. Cegléd- bercel és Csemő nagyjából azonos távolságra van a várostól, népességük változása egészen más mértékű, összetételű és irányú Az eltérésekről mond az is valamit, hogy előbbi helyen a közelmúlt esztendőkben négyszer-nyolcszor annyj új lakás épült, mint utóbbiban. Folytathatnánk a születések számával, ám a költözések, a mozgások mögött csak részben rejlenek megragadható, esetleg számokba is foglalható okok. Rejtélyről persze szó sincsen. Arról azonban igen, hogy meglehetősen tétova s véletlenszerű vizsgálódások próbálják meg csupán föltárni a tele- pülészerkezet és a migráció összefüggéseit, a népességmozgásnak azon okait, melyek nem köthetők közvetlen gazdasági hatásokhoz. (Ceglédbercel és Csemő egyformán nem kínál ipari foglalkoztatási lehetőséget, s bár Cegléd 'ezt megadja, tartós a munkaerőhiány, szoros köteléknek ez sem bizonyul.) Hibás az a feltételezés is, hogy esetleg egyik helyen nem mozdul a világ, a másikon viszont igen, mert amit Csemő a községfejlesztésben felmutathat, azt nem kell röstellnie, s ami Ceglédbercelen történik, az is kevés az igényekhez mérten. Ha az okok nehezen tárhatók fel, s ráadásul megismerésüket nem szorgalmazza különösebb biztatás, elképzelhető-e, hogy bizonyos döntések a települések holnapját illetően hibásnak, rossznak bizonyulnak? Igen, elképzelhető. Arról nem beszélve, hogy az ilyen döntéseknek nehezen visszacsinálhatóak a következményei, hatásuk évtizedekre terjed. E zen a ponton válik a költözők magánügye közüggyé, olyan problémává, amelynek igazi súlyát még sem a tanácsok, sem más szervek nem ismerték fel eléggé. Köny- nyebben kerülnek elő a sémák — így az, hogy a vándorlás fő iránya a város —, mint a tények bonyolultságát hűen ábrázoló, sokféle jellel zsúfolt térképek. Mert igaz ugyan — egyetlen jellemzőt kiragadva, s most már túllépve a ceglédi járás tapasztalatain —, hogy a városokba igyekvés egyike a meghatározó irányoknak a vándorlásban, de az is igaz, hogy Pest megyében a népességmozgás nagyobb részét a községből községbe költözők alkotják. Márpedig fogas kérdés, miért vélik egyik községet „jobbnak”, a másikat „rosszabbnak” a lakóhelyüket változtatók? Vannak természetszerű táplálói az emberfolyamnak. A többi között az, hogy a megyében a különböző helyekről érkező, s állandó jelleggel letelepülők 22—24 százaléka gyermek, azaz tizennégy éven aluli. Szülői „hozomány” ez a megye népességének növekedésében, az viszont már az elgondolkoztató tényékhez tartozik, hogy meglehetősen magas a lakóhelyet változtatók csoportjában a hatvan éven felüliek, s azon belül a nők aránya, ők miért indulnak útnak, s vajon felkereke- désükben mennyire hat a kényszer, s mennyire az önkéntesség? Megszokott látvány a megyében a költöző, aki hol hatalmas szállítókocsit, hol csupán egy kézitáskát megtöltő holmijával indul vagy érkezik. E látvány már annyira megszokottnak tűnhet, hogy föl sem merül a miértekre adandó válasz igénye. Márpedig a költözők indokai csak addig egyéniek, ameddig a közös vonások ki nem mutathatók a miértek sokaságából. E közös vonások felkutatása lényeges eleme lehetne a település- és területfejlesztésnek, hozzásegítene ahhoz, hogy a döntések meghozói világosabban lássák a holnap népességmozgásának irányait. Mészáros Ottó Napirenden: a jövő évi költségvetés irányelvei Tanácskozás az országgyűlés soron következő ülésszakáról Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés állandó bizottságának elnökei, a képviselőcsoportok vezetői és a Parlament tisztségviselői. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Rajjal Sarolta, az országgyűlés alelnökei. Elsőként Apró Antal tájékoztatta az értekezlet részvevőit az Országgyűlés következő, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Madarast Attila pénzügyi államtitkár és dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár számolt be a készülő 1977-es állami költségvetés főbb irányelveirőL Nem lesz év végi hajrá Pest megye tanácsi iparában egyenletes a termelés A megye tanácsi vállalatai általában reális, többségükben feszített középtávú terveket készítettek. A tervciklus első esztendejéből egy hónap van még hátra, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egész évi tervszerű munka eredményeként nem lesz kétségbeesett, kapkodó hajrázás. Sok múlik ezen, mert az idén alapoztuk meg valójában az ötödik ötéves terv eredményeit. Ha most nem teljesülnek a tervek, a későbbi évek során halmozódhat a lemaradás. Megkérdeztük három tanácsi vállalatnál, hogyan alakultak az eredmények, mi várható az év utolsó hónapjában. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat az előzetes számítások szerint teljesíti idei tervét. Jók a mutatószámúk a költségeket és az eredményt illetően egyaránt, s a módosult közgazdasági szabályzók adta lehetőségek szerint megfelelő nyereség képződött. A hátralevő munkák mindenesetre sok energiát követelnek a szabadban dolgozó szerelőktől. Elkészültek Nagykovácsi villamosításával, s az utolsó hónapban kell még befejezni a fővárosban, Rákosligeten az összesen 10 millió forint értékű villamos körzetfelújítást, bővítést. A munkások maximális erővel dolgoznak, s már most látni, hogy tervszerűen zárják az évet. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat 960 millió forintos tervét várhatóan teljesíti. Az eredmény a tartalékok, feltárása, takarékossági intézkedések végrehajtása nyomán előreláthatóan magasabb lesz a tervezettnél. Szocialista brigádok a Mindenki iskolájában \ A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szociál- politilea távlati fejlesztésének irányelveiről és a szociálpolitika állami irányításáról szóló előterjesztést. A javaslatokat a Munkaügyi Minisztériummal közösen a kormányzati szervek elé terjesztik. Az elnökség azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik még hatékonyabban az ijjúság testnevelését és tömegsportjának fejlesztését. További napirendi pontként az elnökség intézkedési tervet fogadott el a televízió és a rádió Mindenki iskolája című adássorozata konzultációs hálózatának kiépítésére, s ehhez központi alap képzésére. A SZOT elnöksége felkérte a szakmai szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák a szocialista brigádok széles körű részvételét a program nyújtotta ismeretek elsajátításában, s dolgozzák ki annak tervét, hogy a Mindenki iskolája segítségével a VII. osztály anyagából vizsgát tett dolgozók folytassák tanulmányaikat a VIII. osztályban. Végül az elnökség elfogadta a SZOT és a saját 1977. első félévi munkatervét Segítenek szárítani A herceghalmi kísérleti gazdaság még november 10-én befejezte 1000 hektáros kukoricaterületének termésibetaka- rítását és szárítását. De a gazdaság szemestermóny szárítója azóta is üzemel, mert a környező gazdaságoknak nyújt segítséget a betakarított kukoricájuk szárításánál. így többek között korábban a pátyi Zsámbéki Medence Lenin Termelőszövetkezetből, a Törökbálinti Állami Gazdaságból, a Saisad Termelőszövetkezetből, a Fejér megyei mányi termelőszövetkezetből érkeztek és jelenleg az Érdi Benta- völgye Tsz-ből érkeznek a kukoricaszállítmányok szárításra. Saját 700 vagonos tenmé- | sük mellett mintegy 600 va- j gont tesz az a mennyiség, I amit a környező gazdaságok- j nak szárítanak. Képünkön: az | érdi termelőszövetkezet kuko- I ricáját rakják be a Herceg- I halmi Gazdaság szárítójához. | Az export árbevétel kedvezően I alakult. A szocialista országok év közi megrendeléseinek kielégítésére is volt lehetőség, ezért többet szállítottak például műanyag szelepekből, szelepszivattyúkból, s túlteljesítik export tervüket. A vállalat kollektívája már a jövő évre készül. Tervüket a jelenlegi tervidőszak második évére kitűzött célokhoz igazítva dolgozzák ki, az előzetes koncepciókon alig változtatva. A piaci információk alapján a terv belső összetétele módosul az új termékek javára. A szolgáltatások között a mosás-vegytisztítás fejlődött eddig is legdinamikusabban, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat munkája révén. Az idén — a várható mutatók szerint — újabb húsz százalékkal emelkedett e szolgáltatás kapacitása Év közben például Százhalombattán avattak vegytisztító szalont, decemberben pedig Dabason adják át rendeltetésének a megye legújabb korszerű, gyorstisztító szalonját. A tervezett felvevőhelyeket megnyitották — legutóbb Monoron —, s ezzel elősegítették, hogy az őszi csúcsforgalom zökkenőmentes volt mo- sás-vegytisztításban, több mint húsz százalékkal múlta felül az év többi hónapját. A vállalat mindenben eleget tesz^ az idei előírásoknak. Jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megvalósuljon a tanácsi ipar terve, miszerint 1980-ig a vállalatok szolgáltatási tevékenysége ösz- szesen 80 százalékkal emelkedik. B. L Az utolsó fordulóban A tejtermelési verseny megyei eredményei ■. ■ ■ : ~ . s ' A herceghalmi kísérleti gazdaság még november 10-én befejezte 120o hektáros kukoricaterületének termésbelakaritását és szárítását. De a gazdaság szemestermény-szárító.ja azóta is üzemel, mert a környező gazdaságoknak nyújt segítséget a betakarított kukoricájuk szárításánál. Koppány György felvétele A MÉM és a Pest megyei Tanács által meghirdetett tejtermel é&i versenyben az idén 62 tenmelőszövetkeizet, illetve állami gazdaság, valamint 690 kistermelő vesz részt a megyében. A napokban értékelték az első három negyedév verseny- eredményeit a megyei Állattenyésztési Felügyelőségen. Megállapították, hogy a magyartarka kategóriában a ko- cséri Petőfi Tsz törzstenyészete áll az élen, ahol a tehenek átlagos — laktációs — tejtermelése 4700 liter. Második a dunabogdányi Úttörő Tsz, majd a kerepest Szálas-mente Tsz, a jarmosi Tápió-mente Tsz, a pomázi Dunakanyar Tsz és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz következik a sorban. A Holstein-friz kategóriában első helyezést ért el a Kiskunsági Állami Gazdaság 5584 literes átlagos laktációs tejtermelésével, második a duna- varsányi Petőfi Tsz. A versenyben azt is mérték, hogy a gazdaságokban hogyan alakult a tejtermelés mennyisége 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve. Ilyen szempontból első a dunabogdányi Úttörő Tsz, amelyben 100 hektárra 85 ezer 196 liter tejértékesítés jutott. Követi az érdi Benta- völgye Tsz, a soroksári Vörös Október Tsz, majd a nagy földterülettel rendelkező du- navarsányi Petőfi Tsz és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz, a negyedik, illetve ötödik helyen. Az elmúlt évhez viszonyított tejárutermelés növelésében a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz áll az élen, második a kocséri Petőfi Tsz, harmadik a Kiskunsági Állami Gazdaság, negyedik a ceglédi Lenin Tsz, ötödik pedig az Alagi Állami Gazdaság. A kistermelők versenyében — a több tehenet tartók között —első a megyében Paliaga Istvánná vecsési lakos, aki szeptember végéig 18 ezer 110 liter tejet értékesített. Második helyezést ért el Göndöcz József kiskunlacházi. harmadikat Miskolczi István tápió- györgyei lakos. Az egy-két tehenet tartó gazdák közül az alsónémedi tejtermelők klubjának tagjai, Deli Miklós és Jobbágy Boldizsár, valamint Wagner Mátyás tafesonyi lakos érdemelték ki az első három helyezést. A tejtermelési verseny utolsó fordulójában, még minden résztvevő számára adott a lehetőség a helyezési sorrend megváltoztatására, erre törekednék a közös gazdaságok és kistermelők egyaránt Már most megállapíthatjuk, hogy a verseny jól szolgálja azt a célt, amiért meghirdették: jelentőben emelkedett a megyében a tejtermelés — a becslések szerint második helyen állunk az ország megyéi között A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya már elküldte a gazdaságoknak a jövő évi versenyfelhívást, változatlan feltételekkel. Jelentkezési határidő: 1976. december 31. Támfal az áteresznek Az ócsai bekötő úton a vízlevezető csatorna fölé hidat épít a Közép-dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat Bogdáni fy Ödön szocialista brigádja. Most a támfalon dolgoznak. Nagy Iván felvétel«» Dr. Viíomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete tegnap hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen, amelyen részt vett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a kormány több tagja. Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter tegnap hazaérkezett Kuwaitból. Dr. Molnár Ferenc, kulturális államtitkár és dr. Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese vasárnap Párizsba utazott. A századelő magyar művészete című kiállítás megnyitására. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök tegnap ellátogatott a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára, ahol részt vett a kubai fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen. Jani Polena, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából tegnap fogadást adott a nagykövetségen, amelyen részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a gazdasági élet számos képviselője. I k á
