Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
MA _ 4 V/! 1 n < M Sß 1976. NOVEMBER 17., SZERDA Bagtól Váchartyánig Emlékezés egy antropológusra Nemrég jelent meg dr. Ki- szely István könyvének második, átdolgozott kiadása: A Sírok, csontok, emberek figyelmet kelt a könyvesboltok kirakatában. Érdekes, színes védőborítóján egy feltárt női csontváz, eredeti helyzetében, ékszereivel, a háttérben a régész szerszámai. Dr. Ki szel y István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa. Történelmi embertannal foglalkozó könyvét azonban nemcsak a szakemberek szűkebb körének szánta, a nagyközönség számára is érdekfeszítő, műveltséget, tájékozottságot gyarapító olvasmány. De most nem magával a művel szeretnék foglalkozni, csupán, az író ajánlásával: „Ajánlom e munkámat Fehér Miklós antropológusnak, aki egész életét egy munkára, a magyarság megismerésére tette fel, de munkáját nem tudta befejezni.” A múlt év júliusában váratlanul elhunyt dr. Fehér Miklóst Pest megyében is igen sokan ismerték. Nemcsak bírósági szakértő volt, aki számos apasági perben mondta ki a döntő szót, hanem ismerték kiterjedt kutatómunkája révén is. Fáradhatatlanul utazott, vizsgált, gyűjtötte munkájához az adatokat. Több mint százezer vizsgálatával a magyar embertanban egyedülálló gyűjtőmunkát végzett. Testméreteket, vércsoportot, kéz- és talplenyomatokat, fényképfelvételek tízezreit gyűjtötte ösz- sze. Jómagam két évtizeden keresztül segédkeztem a hatalmas anyag, főleg a kéz- és talplenyomatok meghatározásában és feldolgozásában. A megyében egyebek közt Bagón, Gombán, Cegléden, Kiskunlacházán, Tinnyén, Tökön, Váchártyánban vizsgálta meg az emberek százait. Iskolákban is járt, növekedési vizsgálatokat végzett a gyermekeken. Már diákkorában — a harmincas években — elhatározta, hogy a magyar nép antropológiájával fog foglalkozni. Magányosan élt és fantasztikus energiával dolgozott. Minden idejét, minden jövedelmét tudományos munkájára fordította. Az ötvenes években kerékpárral, később vonattal, autóbusszal járta a falvakat. Útjairól mindig derűs történeteket és súlyra is jelentős vizsgálati anyagot hozott. Már közeledett az összegezés ideje, amikor közbeszólt végzetes betegsége. Munkáját már nem (végezhette be. A páratlan, hatalmas gyűjtemény azonban megvan, feldolgozásra vár. Tudományos hagyatéka, mely egész népünk kincse, nem fog elveszni. Dr. Kiszely István tett ígéretet, hogy Fehér Miklós munkáját befejezi és sajtó alá rendezi. Hajdú Károlyné József Attila osztályfőnöke volt Nyolcvanhárom éves korában, november 15-én elhunyt dr. Eperjessy Kálmán neves történettudós. Gazdag életének, munkásságának irodalomtörténeti érdekessége az az időszak, amikor Makón József Attila gimnáziumi osztályfőnöke volt. Ám neve nemcsak ezért maradt fenn. Tevékenysége szorosan összekapcsolódik a Szegedi Tanárképző Főiskolával, melynek a felszabadulás után első igazgatója volt, s itt három évtizeden át képezte, tanította a tórténsiiem:tanárak nemzedékeit. Alkotó, kutató egyénisége nem nyugodott szinte élete utolsó hetéig. A közeljövőben fejezte volna be a kiadásra előkészített nagy művét: hazánk XVIII. századi országleírását, amely a legteljesebb ilyen mű. A helytörténeti kutatásolt, honismereti mozgalmak kiválóan hasznosították az utóbbi években a széles körű érdeklődést kiváltott falu- és várostörténeti monográfiáit. Történettudományunk sokat vesztett halálával. A Farkasréti temetőben búcsúztatják hamvasztása előtt, majd urnáját Szegeden helyezik nyugalomra. Fórum Dunakeszin A tudatosabb fejekért A dunakeszi művészeti napok gazdag programjából jelentőségével kiemelkedett a nagyközségi tanács dísztermében rendezett fórum, amelyet Az eszmei, politikai és kulturális nevelömunka helyzete az agglomerációs övezetben címmel rendeztek meg. A bevezető előadást Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális és tudományos alosztályvezetője tartotta. A fórumon Papp István, a nagyközségi pártbizottság titkára és dr. Ja.ncskás Sándor, a tanács végrehajtó bizottságának titkára töltötte be a házigazda szerepét Herczeg Ferenc kiemelte, hogy gazdasági feladataink teljesítése mellett kiemelkedő szerepe van a dolgozók eszmei, politikai és kulturális nevelésének. A szakmai képzés és továbbképzés mellett nem szorulhat háttérbe a politikai nevelőmunka és az általános műveltségi szint folyamatos növelése. Államunk fokozottan igyekszik biztosítani ennek tárgyi, anyagi feltételeit. Ebben a tervidőszakban a kulturális kiadások a kétszeresére növekednek. ezen belül oktatásra mintegy 16 milliárd forintot költünk és a szakmai képzésre KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Pest megyei művészek a fővárosban BartI József Rátonyi József kiállítása a Csepel Galériában és a Műcsarnokban A szentendrei Bartl József festményei novemberben tekinthetők meg a Csepel Galériában, hétfő kivételével naponta 1(2-tői T8 óráig, a ráckevei Hátonyi József szobrai december 5-ig láthatók a Műcsarnokban, hétfő kivételével naponta ll-től 19 óráig. Bartl József Soroksáron nevelkedett, Szentendrén alkot, fontos élménye a népművészet. Ennek jegyében elemezte a trombita, mézeskalács, színes babák motívumát festmények egész sorában. Most a tulipán a főszereplő. Nagyított, kicsinyített, bokrosí- tott formáit színekben is átírja, most ez a fő ösvénye, útja, eszköze a képhez. Mert Bartl József minden idegszáMOZIMŰSOR NOVEMBER 18-TOL NOVEMBER 24-IG DUNAKESZI, Rákóczi CEGLÉD, Szabadság 18—13: A Charlot-k bejárják Snanyolországot 20—21: Cirkusz 22—24: Kísértet Lublón CEGLÉD, Kamara 13—21: Halálos tánc 22—24: A Hiéna utazása GÖDÖLLŐ 18—21: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 22— 23: Fehér csuklya 24: Maréknyi szerelem** SZENTENDRE 18— 19: A négy muskétás újabb kalandjai 20— 21: Szüzek elrablása 22: Maréknyi szerelem** 23— 24: Ellenintézkedés VÁC, Madách Imre 19— 21: Prémium 22— 24: Csizmás kandúr ABONY 18: a Hiéna utazása 19— 20: Olsen tervez, a banda végez 21— 22: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 23— 24: Tibbs és a szervezet BUDAÖRS 18— 19: Én és a tábornok 20— 21: A négy muskétás újabb kalandjai 22— 24: Cirkusz DABAS 19— 20: Száguldás a semmibe* 21— 22: Betyárok 23— 24: Helga és Michael* DUNAHARASZTI 18—19: Az ötödik pecsét 20— 21: Fehér csuklya 22— 23: Előkelő alvilág* DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—21: A kék katona** 22—23: Prémium 24: Távoli mennydörgés 17— 18: Fennakadva a fán 20— 21: Pénzt, vagy életet! 22: Prémium 24—25: Nemo kapitány és a víz alatti város ÉRD 18: Jelszó: a puszták angyala 21— 22: Lázadás a buszon 23—25: Kölyök — Semmittevők FŐT 18— 19: Bizalmi állásban 20— 21: Csizmás kandúr 22— 23: A Charlot-k bejárják Spanyolországot GYÁL 18: Lázadás a buszon 19— 20: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 21— 22: Drága John* KISTARCSA 18—19: Fehér csuklya 20— 21: Előkelő alvilág* 22— 23: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán NAGYKÁTA 18— 21: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 22—24: Legendák lovagja PILISVÜRÜSVÁR 19— 21: Akció az elnök ellen 22—24: Tenkes kapitánya I—II. POMÁZ 18— 19: Előkelő alvilág* 20— 21: Vidám gazfickók 22—23: De hová tűnt a 7. századi RÁCKEVE 18: Amerikai anzix 19— 21: De hová tűnt a 7. század? 2?—23: Az ötödik pecsét SZIGETSZENTMIKLÓS 18—19: A kőszívű ember fiai I—II. 20— 21: Az Ötödik pecsét 22—23: Mágnás Miska • Csak 16 éven felülieknek! •* Csak 18 éven felülieknek! Iával arra törekszik, hogy rajzi leírások helyett a kép véglegességét érje eL Ezért nem látványosság, nem bravúr a célkitűzése, hanem a látott, tapasztalt, átélt világból az, ami most kizárólagosan az ő kincse, távlata. Ezúttal a tulipán. Fekete, fehér, sárga, piros, zöld, kék, barna tulipánok időznek magányosan vagy társasán, egymásba kapcsolódva vagy egyedül a festő által teremtett színes tér- ?: ben, melynek ők az élő szín- központjai, ratjhelyei, végállomásai; a valóság és az f álom virágai. Bartl József ed- ; dig is, most is az élet egye- | temességét sűríti a tárgyak és í növények alsó fokú létezésé- nek egyedi formáiba. Csak- | hogy ez a Bartl által kivá- I lasztott alsó fokú virágmo- dell azt szolgálja, hogy utat találjon a létesülő emberi harmónia kifejezésére. Mindez egyszerre az ifjúság feltámadt maradéka, megidézett élmény és a tisztult, tisztított holnap — spelyet Bartl József festményekkel épít tehetsége és hivatása szerint. Szellemes ötlet, hogy a Csepel Galéria hét képét a kirakatban helyezte el, így a kiállítására érkező csukott ajtó esetén is részben tájékozódhat az „ablaktárlat” pótlásában. Rátonyi József nagy nevek mellett állította ki részben Ráckevén megálmodott szobrait; a Műcsarnokban Tóth Menyhért és Paul Klee társaságában. Erős a mérték, de ez ilyen fiatal és fejlődőképes szobrász esetében nem nyomasztó, hanem szerencsés pillanat, hiszen közönségét és önmagát’ is helyesen méri, orientálja. Mi határozza meg Rátonyi József szobrászi értékeit? Elsősorban az, hogy hiányok nélkül megtanulta a szakmát. Ez megdönthetetlen alap. Ennél a pontnál érdemes el- gondolkodnunik, ugyanis a főiskolai képzés szakmai szigorúsága nálunk kiemelkedő, kibír minden összehasonlítást, sokkal alaposabb az európai átlagnál, melyet a párizsi kiállítások sok' elsietett félkész műve is jelez. Rátonyi József és korosztálya saját ambícióján és tehetségén túl a művészképzés kollektív energiáinak is köszönheti azt, hogy már az életmű nyitánya biztosított; tudás teszi megalapozottá az előrelépéseket Ez Rátonyi József esetében a Rátonyi József: Megkötözött képzelőerő tágasságából adódik. Ö a teret is a szobor részének tartja, a természet erőit, elemeit társítja a „Magány"-hoz, mely egyúttal oldja is az egyedüllétet Fa, égitest kapcsolódik az emberhez a valóságban is, Rátonyi művészetében szintúgy. A mű oldalszárnya ez, nem kiküszöbölhető. Számára a jellegzetes mozdulat mellett fontos rész a könyezet jellemző attribútuma, melyet a szoborhoz kapcsol. így válik teljessé az „Ünnepi szekér”, a „Horgász” és a Ráckevén megfigyelt „Tükröződés” is, ahol a szobrászi formák a víz síkjától lefelé, felfelé azonos méretű sűrítéssel jelennek meg — egymásba ötvözve a természet és az ember alakzatát. E feloldás nemcsak művészi, hanem gondolati — mintegy bejelenti a létezés fény által létrehozott egységét; remeklés a javából. Portréi, köztéri szobrai is azt igazolják, hogy jövője van elképzeléseinek. s hogy milyen hűség él szűkebb környezetéhez, mi sem bizonyítja jobban: több művét minden ellenszolgáltatás né'kül felajánlotta a ráckevei Ady Galériának. Losonci Miklós fordított összegek 60 százalék- | kai növekednek. Mindazoknak, akik részt vesznek az eszmei, politikai és kulturális nevelőmunkában, vagy csak közvetetten is hatnak erre a tevékenységre, a „mozgató rugó” szerepét kell betölteni, ami felkelti az érdeklődést, fokozza az igényeket. A fórumon elhangzott valamennyi hozzászólást három elkülöníthető részre oszthattunk: a helyi — mármint munkahelyi — színvonal ismertetésére; néhány, máshol is hasznosítható módszer közzétételére, illetve a továbblépés feltételeinek körvonalazására. Figyelmet érdemelt Novák Istvánnak, a dunakeszi III-as számú iskola igazgatójának az a felhívása, hogy az oktatási intézményeknek az iskolai jelleg mellett meg kell teremteni a kulturális légkört is. Például : meg kell szerettetni, adott esetben meg kell tanítani a könyvtárak használatát, el kell vinni — a felnőtt hallgatókat is — a diákokat művészeti rendezvényekre. Különösen érdekes volt az iskola- igazgatónak az az észrevétele, hogy a rendelkezések a lakosság létszámától függően engedélyezik a dolgozók általános iskolájának indítását. Tehát például egy tízezer lakosú községben csak 15 jelentkezővel lehet megkezdeni az oktatást. De mi történjen, ha csak 13 hallgató van? Érdemes volna megfontolni, hogy jók-e ezek a keretszámok és kellenek-e egyáltalán. Jelenleg az oktatás akkor is megkezdődik — szerencsére! —, ha nincs meg a szükséges létszámminimum. A házgyár szakszervezeti bizottságának képviselője beszámolt arról, hogy Vállalatuknál 27 dolgozó részvételével folyik az általános iskolai képzés. Budapestről hívtak pedagógusokat és a szakszervezet megvásárolta az iskolai szemléltető eszközöket is. Ennek tulajdonképpen örülnünk kellene, de mégis úgy érezzük, hogy ezzel szétforgácsolják az erőforrásokat. Hiszen a községben jól felszerelt iskola van. Az viszont kitűnő ötletnek tűnik, hogy a bejáró dolgozókat szállító autóbuszokon „Panoráma-rádiót” létesítettek: utazás közben tájékoztatják a dolgozókat a vállalati eseményekről és színes műsorokat is összeállítanak. Az Alagi Állami Tangazdaság egyik dolgozójának hozzászólásából megismerhettünk egy jó kezdeményezést: a KISZ-fiatalok tanulócsoportokat szerveznek az általános iskolába járók és a szakmunkásképzésben részt vevők pat- ronálására, segítésére. Tolnai György, a konzervgyár pártbizottságának titkára a szocialista brigádok ideológiai és kulturális szintjének emeléséről beszélt. „A szocialista tudat erősítése a legfontosabb feladatunk — mondta —, hiszen a társadalmi fejlődés tudatosabb fejeket igényelne.” Az üzemekben folyó nevelőmunka eredményességéhez fontos lenne, hogy szociológiai ismereteket szerezzünk a kollektívákról. Mert csak a konkrét helyzet ismeretében lehet megfelelő oktatási-nevelési programot összeállítani. A hozzászólásból kibontakozó legfontosabb gondolat minden bizonnyal az, hogy az eszmei, politikai és kulturális nevelést csak komplex feladatnak szabad tekinteni, tehát az egyes képzési formák között biztosítani kell az összehangoltságot. Csupán néhány, hozzászólást idéztünk és azokból is inkább az általánosabb érvényű, a szélesebb körben hasznosítható gondolatokat. Ha a Dunakeszin tartott fórum leszűkült is egyetlen község konkrét helyzetére, az agglomerációs fórum gondolatának felvetése már önmagában is érték. Jó volna, ha az ötlet megvalósítóra találna, ha a Budapest környéki községek egy fórumon kicserélhetnék ötleteiket, az eszmei, politikai és kulturális nevelésben alkalmazott módszereiket, amolyan gondolatbörze formájában. Kriszt György Mikor mit láthatunk? A Pest megyei Idegenfor- galm; Hivatal számos rendezvényét láthatták, hallhatták megyénk lakói is az elmúlt nyáron. S hogy miképp lesz jövőre ? A hivatalnál a kö- vetkező tájékoztatást kaptuk: — Június 2-től 24-ig ismét gyönyörködhet a színházkedvelő publikum a Szentendrei Teátrum műsorán. Tizennégy előadás lesz; Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját tűzik műsorra. Jövőre is Czigány György lesz a kalauza a zebegényi zenés hétvégieknek, ahol hazánk számos nagy népszerűségnek örvendő művészét látja vendégül a házigazda. A kétnapos programokra — melyeknek a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum ad otthont — előzetes jelentkezés alapján szívesen látják a diákcsoportokat is. A műsorok időpontjai: április végétől szeptember elejéig. Júliusban és augusztusban tartják majd a két vácrátóti komolyzenei hangversenyt s ugyanebben az időszakban Foton a négy orgcsnahangver- senyt. A kiskunsági Pásztor- és lovas.napok eseménysotrazatá- ra pedig július utolsó két napján kerül sor. Filmre veszik a néptáncokat Filmről tanulmányozzak a tudósok a néptáncokat a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi intézetében: a néptánc osztály munkatársai nyáron hat alkalommal voltak néptánc- és népzenegyűjtésen. Ritka alkalmat kínált a parádíürdői palóc nap, amelyen Nógrád, Heves és Borsod megye 23 palócközségéből származó női körtánc-változatokat rögzítettek a filmre. Gazdag „lelőhely” az egri járás is. A parádfürdői palóc napon a nép íáncoszrtály munkatársai több mint 400 táncos előadását rögzítették a celluloidszalagra. Tankönyvcsere, rendszeresen Évtizedesnél régebbi múltra tekint vissza a Tankönyv- kiadó Vállalat és a jugoszláv — újvidéki, zágrábi, belgrádi és ljubljanai — tankönyv- kiadók együttműködése. Elsősorban a tankönyvkéziratok kimunkálásához nyújtottak és nyújtanak egymásnak segítséget, kölcsönösségi alapon. Jelentős a két ország között a tankönyvek átvétele is: eddig mintegy 650—700 féle tankönyvet és jegyzetet cseréltek. A sokrétű munkát a két ország tankönyvi vegyesbizottsága fogja össze, amely évenként felváltva ülésezik hazánkban, illetve Jugoszláviában. A bizottság idei, immár hetedik ülését november 23—26 között Pécsett tartja.
