Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

1976. NOVEMBER 6., SZOMBAT í' cTm N K/umw AVATAS SOROZAT J b j>' v-J 6 <5 Q o o o o o o |IF3öM^KHH — Es mikor hozzák a ma­tek órára a számítógépe­ket? ... — Nincs több ollónk, szét­kapkodták, hiszen annyi minden épül... — örülünk, hogy felavat­ták, de működni is fog?!.. Zsoldos rajzai CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Eddig egymillió... Gondolatok a „gyesiről JUBILEUMRA KÉSZÜLŐD­HETÜNK. Januárban lesz tíz éve, hogy bevezettük a gyer­mekgondozási segélyt, ame­lyet eddig egymillió asszony — a munkaképes korú nőd né­pességből minden harmadik — vett igénybe. E törvényadta jogával jelenleg is majdnem 300 ezer kismama éL Jónak, eredményesnek bizonyult ez a társadalompolitikai kezdemé­nyezés. Fokozta a szülési ked­KERESZTREJTVÉNY NOVEMBER 7. y É 3 ♦ 3 9 7 t 9 10 1/ GY 12 13 /* « T » r II n 20 Sl S3 SS SS 25 29 ZT 39 S3 S0 sp 3i 39 33 34 35 Jé 3? u 33 60 *f § 19 « H 6* U 1 ** 48 i m * SJ S1 52 SS 16 35 58 57 n J Ü 60 61 «9 0 ' e SJ. 65 1 6t 97 09 ■ 70 74 l — November 7.: a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulója. Gyóni Géza: Utolsó tánc című verséből idézünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: Z, N, M, N.) 14. El , lövéssel eltalál, tréfá­san. 15. Drámai menetű elbeszélő költeményre jellemző. 16. Mással­hangzó fon., ford. 17. Sertéshús része. 19. Felső, fő németül. 20. Néma Jenő! 21. Párolgással kelet­kező légnemű anyag. 22. Lóver­seny. 25. Személyes névmás. 26. Bírósági tárgyalás egyik része. 27. Határozatlan névelő, németül. 29. Városi közlekedési eszköz nép­szerű neve. 31. Hírlapíró, poli­tikus, a Károlyi-kormány állam­titkára. 32. A német imperializmus terjeszkedési politikájának jel­szavából. 34. . . . ométer, fajsúly- mérő. 35. Nem valódi. 36. A nyelvi kifejezés módja. 38. Rádiólokátor. 40. Kén és bőr vegyjele. 41. Kerá­mián bevonat, ford. 42. Bikaviadal egyik szereplője. 44. Kártékony bogár. 45. Ozmium vegyjele. 46. Félénk, bátortalan ismert idegen szóval. 47. ősi magyar családnév. 49. Kosár. 50. Hüvelyes. 52. A ka­pálás egyik formáját végzi, for­dítva. 53. Határfolyó Korea és Kí­na között. 55. Legenda szerinti életre keltett agyagszobor (—’). 57. ... lista, a királyi hatalom hí­ve. 58. A művészet közismert ide­gen neve. 59. Ütöd, vered. 61. A Zöld-foki-szigetek egyike. 62. Azo­nos mássalhangzók. 63. Csupasz. 64. Földalatti gyorsvasút. 66. Szá­mok előtti rövidítés. 67. Kristály- rács. 70. Kikapcsolom. FÜGGŐLEGES: 2. Az erdő fái­nak kivágása. 3. önkéntelen hang­kitörésből eredő szó. 4. Fog betűi. 5. Jött-ment. 6. Megérkezik vala- | hová. 7. Kereskedelmi kifejezés. 8. VAO. 9. Vas megyei községből való. 10. Szükséges fordítva. 11. Ipari üzem (—’). 12. Mint a víz­szintes 16. számú sor. 13. Vissza­ható birtokos névmás. 14. Az idé­zet harmadik része. (Zárt betűk: M, U, T, A.) 18. Abban az irány­ban. 22. Dél-morvaországi város (ZNAIM). 24. Az idézet második része. 26. Hajít. 28. Len betűi. 30. Közvetít. 31. A paraszt régi neve. 33. Gumival bevont. 35. ... el, pár­huzamos. 37. Sámuel közismert angol neve. 39. Ütőhangszer. 40. Dimitrov-díjas bolgár író, iro­dalomtörténész. 43. Férfinév. 44. Felázott, pocsolyás. 46. Görög be­tű és hang. 48. Időszak. 49. Keleti egynemű betűi. 51. Fegyverét használja valamivel szemben. 54. Kristályos elem, végyülete méreg. 55. \A Lengyel-Kárpátok része. 56. Olcsó, modern szálló. 59. Világ­hírű tájképfestőnk (László, XIX. század). 60. Az USA elnöke, ford. 63. Három olaszul. 65. Bólogat ré­sze. 68. Róka egynemű betűi. 69. Téli sporteszköz. 71. Tóga párat­lan betűi. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 24. és 14. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy hét. OKTOBER 23-1 REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: A nagy- abonyi kocsma; öreg Marci; Palló Imre; Garay János; Burkus- ország. KÖNYVUTALVÁNYT NYER­TEK: Ágh János (1151 Budapest. XV., Batthyány u. 31.), Zelenáb János (1456 Budapest, 95. Posta­fiók 12/G.), Király Levente (2100 Gödöllő, János u. 8.), Gál József (2340 Kiskunfélegyháza, Tompa út 4.), Zsigó Zaltármé (2112 Veresegy­ház, Szabadság u. 9.), Molnár Lászlóné (2629 Márianosztra, Rákó­czi út 10/C.), Veszelák Ferenc (2635 Vámosmikola, Szabadság u. 15.), Borbély János (2600 Vác, Pe­tőfi u. 23.), Nyíri Lajosné (2377 Örkény, Mező Imre u. 7.), Szabó A. Tamás (2700 Cegléd, Széchenyi u. 41.). GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! 59 éve — 1917. novem­ber 7-én — győzött a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. Az évforduló alkalmából a XX. sz. első negyede egyik legkiválóbb magyar lírikusának forradalmi verséből idézünk: „Te, istenek közt új és proletár, — formáld boldoggá pörölyös kezeddel, —■ Emelj minket roppant tenye­reidre — És a magad képére gyúrj át minket!” Ki a költő? (lásd a függ. l. sort), és mi a vers címe? (lásd a függ. 7. sort) — ezt kell megfejteni! \ X r~ 40 i A 10 44 IX •3 4Ú ié tó <8 'A 20 21 21 23 2M 15 26 VÍZSZINTES: 1. Tragédiák előadásában a ve­zető szerepet játszó színésznő. 8. Elítélő szavakkal mutat rá a hi­bájára. 9. Tompa Mihály.. 11. Én latinul. 12. Tehén mondja. 13. Hadihajókból álló egység. 16. Át­pártolni. 17. Egyforma betűk. 18. Verskellék. 20. Ácsa közepe! 21. A környezetét beszennyezi. 24. Főleg tetőzetet készít. 25. Svéd fiúnév (AKE). 26. önfejűén. FÜGGŐLEGES: 2. A vers cége! 3. Egy névelő és egy személyes névmás. 4. Nagy orosz kritikai realista író (1809— 1852). 5. Tejtermék, savanykás fo­lyadék. 6. A kocsi eleje! 10. Meg­felelő kötőanyaggal, pl. panírra rávitt színes kép, másképp levo- nós kép. 12. Becézett Mária. 14. Vitustáncot. . . : betegesen ránga­tózik. 15. R. L. M. 19. A XIX. szá­zadi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja (Miklós). 22. Sóskúti Sport Club. 23. Kúp álakú kaptár. Pajtások! Az író nevét és a vers címét írjátok le egy levelezőlapra és november 13-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg­fejtők részt vesznek a novemberi jutalomsorsolásban. Az október 16-i rejtvényünk helves megfejté­se: Bölöm. Méh. Tisza. Kökör­csin. Földi. Vihar. Receptek ZÖLDSÉGES BABLEVES. A tar­ka- vagy fehérbabot este beáztat­juk, hamarább megfő. A babot hi­deg vízben feltesszük főni, ha nem főzünk bele füstölthúst, ak­kor tegyünk bele egy kávéskanál alajat vagy zsírt. Amíg a bab fő, megbiszitítunkés apróra vágunk két szál fehér- és két szál sárgarépát, megsózzuk a levest, és beletesszük a zöldséget. A petrezselyemlevél vastagabb szárát is összevágjuk és a levesbe dobjuk. Ha a bab és zöldség puha, berántjuk. Világos rántást készítünk, belekeverünk ízlés szerint apróra vágott fok­hagymát (eközben vegyük le a rántást a tűzről, nehogy megégjen a hagyma), és pirospaprikát, hi­deg vízzel felengedjük, a babhoz öntjük, összeforraljuk. Közben egy tojásból galuskát készítünk, amelybe egy kevés, apróra vágott petrezselyemzöldet is keverünk. A galuskákat belefőzzük a leves­be. Ha levettük a tűzről, egy csomag apróra vágott petrezse­lyemzöldjét és 1—2 deci tejfölt ke­verünk bele. Ha füstölthús is főtt a levesben, a húst ecetes tormá­val vagy mustármártással tálaljuk. MUSTARMARTAS. Személyen­ként számítva egy fakanál liszttel rózsaszínű rántást készítünk, adunk bele pici pirospaprikát, azonnal felengedjük, felforraljuk, ízesítsük ízlés szerint mustárral, két-három citromszelettel, egy-két babérlevéllel, kevés cukorral, só­val, ha szükséges, ecettel, majd belekeverünk tejfölt és a fcabié- vesből kivett néhány szem sárga- és fehérrépát a mártás díszítésére. Még ízletesebb lesz mártásunk, ha a bablevesben megfőzünk egy-két szál fehér- és sárgarépát, áttör­jük, és úgy keverjük a mártásba. SAVANYÜ KÁPOSZTA OLDA­LASSAL. Egy fej apróra vágott hagymát zsíron vagy olajon üve­gesre párolunk, majd hozzáadjuk a feldarabolt oldalast és ízlés sze­rint fűszerpaprikát, megsózzuk és fedő alatt 15—20 percig pároljuk. Közben kinyomkodjuk a savanyú káposztát, a levét félretesszük, a káposztát a húshoz adjuk. Egy kis vizet öntünk a káposzta alá és fedő alatt tovább pároljuk. Ha már majdnem kész, ízesítjük egy kanál Vég étával, egy kevés apróra vágott fokhagymával és törött borssal. Aki szereti, dobjon bele kevés majoránnát is. összeforral­juk, s ha levettük a tűzről, hozzá­keverjük a nyers savanyúkáposzta- lét. Utána már ne forraljuk, mert megfosztjuk a káposztalében levő sok C-vitaminlól. Tálaláskor leönt­jük bőven tejföllel. HÜSPÁSTÉTOMKONZERV RANTVA. A konzervet felnyitjuk, szeletekre vágjuk, lisztbe, tojásbá, zsemlemorzsába, majd ismét tojás­ba és zsemlemorzsába forgatjuk, és bő zsírban vagy olajban kisüt­jük. Közben készen kapható bur­gonyapüréporból, a használati utasítás szerint, pürét készítünk. Tavaszi salátával tálaljuk. TAVASZI SALATA. Lereszelünk két-három sárgarépát, szeletekré vágunk egy csomag retket, egy csomag újhagymát a gyenge zöld­jével együtt, és csíkokra vágunk egy fejes salátát. Üvegtálban ösz- szekéverjük, tejfeles salátaecettel leöntjük, megszórjuk egy kevés pirospaprikával és törött borssal. MAZSOLÁS SÜTEMÉNY. 25 dkg lisztet, 15 dkg RÄMA-margarinnal, 1 egész tojással, 1 csomag sütő­porral, 1 csomag vaníliás cukorral és 6 dkg porcukorral összegyú­runk. Kinyújtjuk és közepes tep­sibe tesszük ujjnyi vastagon. Fé­lig megsütjük, majd kivesszük, megkenjük baracklekvárral, meg­szórjuk 10 dkg rumban áztatott mazsolával. Végül 4—6 tojásfehér­jéből kemény habot verünk, bele­teszünk 2o dkg kristályckrot, fél citrom levét, és a tésztára tesz- szük. Visszahelyezzük a sütőbe, lassú tűznél inkább csak szárítjuk. Hidegen, vizes késsel kockákra szeleteljük. Napokig friss marad. BANANKRÉM. 1 deci tejszínt, 1 deci joghurtot elkeverünk 4 evő­kanál porcukorral, 1 evőkanál málnaízzel és 3 db, villával szét­tört banánnal. Talpas poharakba tesszük, a tetejét tejszínhabbal díszítjük, hidegen tálaljuk. VTTAMINOS ÜDÍTŐK. Egy rész ribizli- vagy málnaszörpöt elkeve­rünk négy rész tejjel. Személyen­ként számítva egy-egy tojássárgá­ját elkeverünk porcukorral és ösz- szekeverjük a szörpÖs tejjel. Tal­pas poharakban kínáljuk. .Fél li­ter paradicsomlét, kevés tejfölt, pici sót és egészen kevés borsot elkeverünk, azonnal fogyaszthat­juk. Fási Katalin vet, s az anyaközeiben nevel­kedő gyermekek százezreinek tette lehetővé, hagy egészségi és szellemi fejlődésük töretlen legyen. Küldöttségeik látogattak el hozzánk keletről és nyugatról, hogy ezt a világon egyedülálló család- és anyavédelmi intéz­kedést tanulmányozzák. A ju­bileum azonban némiképp számvetésre is késztet. Még­hozzá tárgyilagos számvetésre, amely nem elégedhet meg az egészében valóban sikeres „gyes” nyugtázásával akkor, amikor némely részleteiben még fejlesztésre szorul. A Munkaügyi Minisztérium felméréséből kiderül például, hogy a termelő munkából ki­eső asszonyok pályája megtö­rik. Szakmailag visszafejlőd­nek. „Mínusz helyzetbe” ke­rülnek, mert három, eseten­ként hat esztendő alatt any- nyit lép előre a világ, ameny- nyit sem fizikai, sem szelle­mi munkakörben nem lehet behozni. A „gyes” után. mun­kába álló nők kevesebbek lesznek előbbi önmaguknál, és a valamikor velük együtt ha­ladóknál. És ez a kár, ez a veszteség nem pótolható az anyaság, a gyermeknevelés szépségeivel... MAGYARORSZÁGON ta­valy 196 ezer asszony szült. Körülbelül 70 százalékuk 19— 30 éves korában. A számok azért érdekesek, mert mutat­ják, hogy a „gyes”-en levők nagy többsége a szellemileg legfogékonyabb, legfejlődöké­Vezetéstechnikai ismeretek Az előzésről Régiből - újat Az idén nagyon divatos a lábszárközépig érő nadrág. Ezt az alakítási ötletünket azoknak a tizenéveseknek ajánljuk, akik tavalyelőtti, ám még jó állapotban levő farmer-, illetve szövet tra­péznadrágjukat megunták. . (1. ábra). A mama segítségével, kis idő- és energiaráfordítás­sal könnyen sikerül átalakíta­nunk. A nadrág szárát 15—20 cen­tivel a térd alatt levágjuk. Ez­után kétféle megoldás is kí­nálkozik az átalakításra: a) a nadrág szárát felszegjük, kop- tatót gépelünk belülre, és 2— 3 cm magasan tűzéssel díszít­jük, b) készülhet 4—5 cm magas felhaj tóval is. A levá­gott részekből két nagy rá­tett zsebet szabunk (mint a katonazubbonyokon van), amely fényes patentgombbal csukódik (2. ábra). A nadrág­hoz csizmát, vastag, kötött harisnyát vagy térdzoknit, és kifejezetten sportos, fűzős, vagy nyel vés cipőt viseljünk. Cs. K. dolgunkban, soha ne kezd­jünk előzni. Türelmesen, vár­juk meg azt, amikor bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a manővert végre tudjuk hajta­ni. Ha felgyorsítottuk a gép­kocsit és megkezdtük az elő­zést, akkor már nem szabad bizonytalankodni, mert tem­pót vesztünk és könnyen elő­fordulhat, hogy a simán vég­rehajtható manőver helyett veszélyhelyzetet teremtünk. Pest megye útjain nagyon sok a kerékpáros, akiknek egy része nincs tisztában a közle­kedési szabályokkal. A KRESZ előírja, hogy lakott területen kívül a főútvonalon a kerék­páros nem kanyarodhat balra, hanem le kell szállnia a ke­rékpárról és azt áttolva ha­ladhat át az úttesten. Ennek el- elnére előfordulhat, hogy út­kereszteződés előtt a kerék­páros váratlanul gépkocsik elé kanyarodik. Előzéskor mindig készüljünk fel Ilyen veszélyhelyzet kivédésére. Az úttest szélén szabályosan ha­ladó kerékpáros előzésénél mindig tartsunk kellő távol­ságot, mert a kétkerekű jár­mű könnyen megbillenhet és járművünk elé kerülhet. A bi­zonytalanul haladó kerékpá­rost óvatosan kerüljük és kö­zelébe érve ne használjuk a kürtöt, mert könnyen előfor­dulhat, hogy azzal csak meg­ijesztjük és így magunkat is kellemetlen helyzetbe hozzuk. A megye útjain haladva számolni kell a lovas kocsik közlekedésével is. Gyakran előfordulhat, hogy a dűlőút- ról, vagy a bekötő útról vá­ratlanul kihajt a főútra egy szekér. Ilyenkor a gépkocsi­vezető lélekjelenlétén múlhat, hogy történik-e baleset» vagy sem. Nagy sebességgel halad­va ezt a veszélyforrást soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tehát nemcsak a fő­út, hanem a becsatlakozó utak forgalmát is ajánlatos figyel­ni. Az őszi termény betakarí­tása idején a magasra, vagy szélesre rakott szekerektől nem lehet kellően látni. Ilyen­kor mindig gondoljunk a ve­szélyességi zónákra és lehető­leg óvatosan, nagyobb oldal­távolság tartásával előzzünk. Hajmás! Béla pesebb korosztályhoz tartozik. A „mínusz helyzetbe” kerülés hallatlan társadalmi és egyé­ni veszélyét az bizonyítja a legszembetűnőbben, hogy a „gyes” idejét töltő anyák felé­nek nyolc általános iskolai vagy annál is kevesebb vég­zettsége vain. Tehát éppen azokat fenyegeti a lemaradás veszélye, akiket különféle le­maradások egyébként is hát­ráltatnak. Miért nem tanulnak ezek az asszonyok? Holott tovább­képzésüknek, továbbtanulá­suknak soha még ennyi szer­vezett módja nem volt, mint napjainkban. A válasz nem egyszerű, kz okok igen sokfélék. A szelle­mi tétlenséget előidézheti a kismama igénytelensége; _ a férj magatartása; a munkál­tató, a helyi tanács és a kü­lönféle társadalmi szervezetek nemtörődömsége, figyelmet­lensége is. Valójában csak az említettek együttes törekvése nyithatja ki a tanulás, a to­vábbképzés ajtajait az otthon- maradt anyák előtt. Ha va­lamelyikkel baj van — meg­hiúsul minden szándék. A TÍZ ÉV TAPASZTALA­TAI azt mutatják, hogy ola- jozatlanok még az együttmű­ködés fogaskerekei. A válla­latok, intézmények és a ta­nácsok egymástól különváltam próbálkoznak a „gyes”-en le­vők tanulásának megoldásá­val. Ám az sem ritka, hogy különféle pénzjuttatásokkal helyettesítik kötelességeiket. Tájékozatlanok az anyák csa­ládi életéről, szociális hely­zetéről, a férj apai minősíté­séről. A munkahely a pilla­natnyilag „meddő” munkaerőt látja bennük. A „gyes”-en levő asszonyok már a belátható jövőben, a munkásnő nemzedék gerincét alkotják. Nem mindegy tehát, hogy munkába állásuk után milyen minőségben, milyen színvonalon fognak majd dol­gozni. Ezért is vált elenged­hetetlenül szükségessé, helyi és társadalmi érdekké, hogy a helyi államhatalmi szervek és a munkáltatók együtt szorgal­mazzák, minél több jó elkép­zeléssel segítsék a fiatal anyák továbbtanulását, ^képzését, szellemi fejlődését. Sőt —még ha sokak számára merész is a gondolat — a férj gyára, üzeme is számolhatna az anyával. Persze, nem jogilag, hanem emberileg. Méghozzá úgv, hogy a férjet inspirálná, a feleség fejlődésének előmoz­dítására. A minisztériumi vizsgálat tapasztalatai szerint a „gves”- en levő nők zömmel fiatal férje általában csak saját elő­menetelére figyel! A fiatal fe­leségek többsége egyedül nem képes megvívni családon be­lüli harcát a férj megkövese­dett szemléletével. így aztán nem ritka, hogy épp a „gyes” ideje alatt a család — a féri és a gyerekek — „cselédjévé” süllyed legtöbbjük... Ezért nem háríthatja el magától ma már az apák tudatformálásá­nak feladatát a szűkebb mun­kahely sem. Az anyák tanu­lása, képzése ugyanis ma még legtöbbször a családi körön belül „megbukik”, mert az apák nem hajlandók időáldo­zatot hozni... Tanácstagok, lakóbizottsági elnökök, a tanácsok szakigaz­gatási szerveinek dolgozói és a védőnők épp ügy lehetnek a fiatal édesanyák szellemi igényességének gyarapítói, mint a férjek, a brigád tagok, vagy a lakóhelyi szomszédasz- saonyofk. GYARAPÍTANI KÍVÁN­TUK a „gyes” ügyét, az el­mondottakkal nem kisebbíte­ni. jelezni a csendes jubileu­mon, a társadalmi összefogás fontosságát, továbberősítését, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékét nevelő anyák még több kinyújtott, segítő kézbe fogódzhassanak! Szabó Iréné ; < A város központjából kife­lé haladva egyre inkább rit­kul a forgalom és ahogy el­hagyjuk a lakott terület vé­gét jelző táblát, felgyorítjuik járművünket. Ilyenkor a jár­művezetőnek más jellegű ve­szélyhelyzetekkel kell szá­molni mint a városi forga­lomban. Vizsgál jumk meg ezek közül egy-két jellemző helyzetet. A gépkocsivezetők nagy része az út- és látási viszonyoknak megfelelő egyenletes sebes­séggel halad, de gyakran ke­rül elénk túlzottan óvatosan, bizonytalanul közlekedő jár­művezető, akit meg akarunk előzni. Mielőtt az előzésbe kezde­nénk már előre mérjük fel, hogy az előzés feltételei biz­tosítva vannak-e? Ha az ösz- szes feltétel biztosított akkor határozottan, megfelelő gyor­sítással hajtsuk végre az elő­zést. Nagy sebességgel haladó gépkocsi előzésénél fokozott figyelemmel kell lenni a szembejövő forgalomra és ar­ra, hogy az előzés után visz- sza tudunk-e térni a menet­irány szerinti jobb oldalra. Ha nem vagyunk biztosak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom