Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
yMiiim 1976. NOVEMBER 6., SZOMBAT Segíteni és fejleszteni Az amatör mozgalmak társadalmi haszna Munkás és mérnök. Paraszt- ffiatad és diák. Közgazdász és adminisztrátor. Különböző foglalkozású és korú emberek alkotják az amatőr művészeti együtteseket. Ami összeköti őket: a művészetek — irodalom, színház, zene. tánc, képzőművészet — szeretete. Ez a sajátos, évszázados hagyományokon alapuló kollektív művészeti tevékenység kiváló alkalmait ad arra, hogy ne csak a résztvevőkben, hanem a produktumaikat megtekintő közönségben is felkeltse a művelődés, a többet tudás általános igényét. Az amatőr művészeti mozgalmak jelentősége vitathatatlan, Célja, miként a közművelődési törvényben is megfogalmazódott: nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedveltetése, jobb megértése. A cselekvő részvétel. a közösségi élmények, a művészet világával létrejött kapcsolat hozzásegít ahhoz Is, hogy tovább erősödjön a kultúra és a tömegek kapcsolata. Színház és irodalom Pest megyében több ezren vesznek részt a különböző amatőr művészeti együttesek munkájában. Jelenleg mintegy kilencven színjátszó csoportot, Illetve irodalmi színpadot tartanak számon. Ezek munkájában hozzávetőlegesen ezerötszázan vesznek részt. Nem egy közülük már országosan, is meglátta a helyét, így például a monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada, a veresegyházi Forrás együttes, a százhalombattai Villon színpad, az érdi gimnázium és a dunakeszi Radnóti Miklós Irodalmi Színpad, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Hogy md a helyük, szerepük a közművelődés egészében? Az amatőr színjátszó egyszerre két oldalról, az alkotás és a befogadás oldaláról közeledik a műhöz. Befogadó, amikor ismerkedik a mű szerzőjével, korával, elemzi mondanivalóját. Alkotóvá a próbákon, a produkcióra készülve válik, amikor is megjeleníti mindazt, amit a szerző a művel mondani kíván a közönségnek, hogy formálja érzés- és gondolatvilágát. Az amatőr szabad idejében és önkéntesem, elsősorban önmaga és jól ismert, helyi közönsége műveléséért foglalkozik az irodalommal, a színjátszással. A művészettel élés szorosan hozzátartozik életformájához, anélkül azonban, hogy élethivatásává válna. Vagyis: az amatőr színjátszás lényege az alkotás és befogadás egységén nyugvó mélyebb művészetismeret, az alkotás képességének és örömének elsajátítása, a társadalmi felelősségérzet és cselekvőkészség nevelése. A színpad: közéleti fórum is. Nem véletlen tehát, hogy a műkedvelésnek ezt az ágát jellemzi leginkább a közéleti szenvedély. A monori gimnazisták, a veresegyházi fiatalok vagy éppen a Radnóti Miklós irodalmi színpad tagja — de más együttesek is — a ma valóságának színpadra állítáVALÓSÁGOS KBKÖHWTÁB EGVETLEN KÖTETBEN KINCSES KALENDÁRIUM A Kincses 1977 Kalendárium kapható é hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél. sát tartották és tartják jelenleg is legfontosabb feladatuknak. ' Népi együttesek Napjainkban reneszánszukat élik a népi együttesek. Népszerűségük annak felismerésén alapszik, hogy az együttesek produkciói nyomán olyan értékes népi kincsek kerülnek ismét felszínre, amelyek mór- már veszendőbe mentek. Ezek a régi szokásokat és zenei értékeket feltáró műsorok mindenkihez szólnak, mindenki számára érthetőek és élményt adók. Ugyanakkor képesek arra is, hogy a kartárs művészetek élményeit magukba szíva, korszerű színpadi művészetként éljenek tovább. Feladatuk kettős. Az egyik: a helyi hagyomány minél mélyebb, minél hitelesebb őrzése, ápolása, bemutatása. A másik, amely legalább olyan lényeges, mint az első: az önművelés, á művészeti ön- és helyismeret, a kulturális örökség tudatosítása és elsajátítása, azonosulás saját művészi anyanyelvűnkkel. Jóleső érzés tudni, hogy_ a megyében egyre több népi együttes — közöttük nem egy nemzetiségi együttes is — válik tartós művelődési loözös- séggé. Hagyománygyűjtő és ápoló tevékenységük már messze túlnőtt a seűkebb pátrián, sőt az országhatárokon túl is. A nagykő taiakat jól ismerik Lengyelországban, csakúgy, mint a nyugatnémet városokban, A tököllek többször jártak Jugoszláviában, a tápiószecsőiek és a pilisvörös- váriak az NDK-ban, a maglódia k Csehszlovákiában és hosszan sorolhatnánk még népi együtteseink sikeres szerepléseinek állomásait. Pávakörök, énekkarok Negyvennyolc pávakor működik Pest megyében, köztük olyan közismertek mint a ta- piószecsői, tököli, a túrái vagy az érdi. A negyvennyolc pávakor mintegy ezer dalost tömörít. Ezer embert, akik nemcsak éneklik a népdalokat, hanem gyűjtik is, megmentve a feledéstől azokat, amelyeket ma már csak a nagyon öregek ismernek. Mindez spontánul kezdődött, egy szerencsés televizió- rnűsor folytatásaként, amatőrök körében, akik addig legfeljebb önmaguk szórakoztatására énekeltek odahaza esténként vagy munka közben a határban. Ma viszont már közösségeket alkotva, szakemberek irányításával készülnek műsoraikra, s a dalokat tanulva sók minden másról is szó kerül'a próbákon, összejöveteleken. így tágítja látókörüket, gazdagítja a világról alkotott elképzeléseiket a szórakozást jelentő közös éneklés. S lényegiében ugyanezt mondhatjuk el a nagyobb múlttal, gazdagabb hagyományokkal rendelkező énekkarokról, kórusokról is, amelyek közül nem egy, mint például a váci Vox Humana külföldön is elismert reprezentánsa a magyar mozgalomnak. S csak fokozza örömünket, hogy ma már tizenhét minősített munkáskórus tevékenysége is gazdagítja megyénk egyre inkább kiteljesedő zened életét. Képzőművészet Az, hogy az ország megyéi közül nálunk tálalható a legtöbb múzeum, szám szerint huszonöt, nemcsak azt jelenti, hogy Pest megye rangos szerepet tölt be az ország képzőművészeti életében. Azt is jelenti — epppn ennék hátasára —, hogy egyre gyarapszik azok tábora, akik nem érik be az értékek szemlélésével, hanem többet kívánnak tudni a képzőművészetekről elméletben es gyakorlatban egyaránt. Aki csalk egyszer is részese volt már a zebegényi szabadiskolának, meggyőződhetett róla, mennyi többletet ad az embereknek a művészetek szeretete, megismerése. Akik nyaranként itt töltenek két vagy négy hetet, nem hivatásos művészek: diáiKok, mérnökök, tisztviselők, rajztanárok vagy éppen munkások. Olyanok, akiknek kedvenc időtöltése a festés, a rajzolás, az anyag megformálása. Ennek érdekében szívesen tanulnak, ismerkednek a különböző művészeti irányzatokkal, stílusokkal, nagy mesterek munkásságával. S az eredmény a születő alkotások mellett: több tudás, szélesebb látókör, értőbb ismerete a világ dolgainak. S ugyanez a cél vezeti a veresegyházi járási szakkör tagjait, csakúgy, mint a szentendrei amatőr alkotókat vagy éppen váci kollégáikat. Érthető tehát, miért fogalmazódott meg a közművelődési törvényben az a gondolat, hogy az eddiginél is fokozottabban segíteni és fejleszteni kell az amatőr mozgalmat, mint a közösségi nevelés nagy lehetőségét. Prukner Pál Középiskolásoknak Képzőművészeti vetélkedő Képzőművészeti vetélkedőt hirdettek középiskolásoknak az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A vizuális nevelés hatékonyabbá tétele érdekében első ízben írtak ki ilyen vetélkedőt 14—18 éves fiataloknak. Az iskolai csapatok egy-egy pályaművel nevezhetnek. A Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria által megjelölt műalkotások egyikéről kell megírniuk két-három gépelt oldalon: mit mond, mit ad számukra a műalkotás. A pályamunkákat az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztályára kell beküldeni november 30-ig. A pályamunkákat bíráló bizottság értékeli és döntésük alapján megyénként négynégy, a fővárosból 20 csapat jut a középdöntőbe. A középdöntőket januárban tartják az ország öt városában: Budapesten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen. A vetélkedő döntőjére tavasszal kerül sor Budapesten, s a legjobb öt csapat a televízióban is összeméri tudását. Az első helyezett csapat külföldi utazáson vehet részt. — A vecsési ősz keretében november 10-én rendezik meg a helyi és a bejáró dolgozók találkozóját a nagyközségi tanács dísztermében. A program keretében Munkásművelődés, agglomerációs sajátosságok címmel tartanak vitával egybekötött előadást. KONZULTÁCIÓK KÖRÖSÖN A képesítésért tanulnak Pest megyében az idén 550 képesítés nélküli óvó- és tanítónőt vettek fel levelező tanfolyamra. Számukra Nagykőrösön tartanak félévente egy- egy hetes bentlakásos konzultációt. Az egyhetes foglalkozáson egyszerre harmincán vesznek részt. Az óvónők két évig, a tanítónők három évig tanulnak.' Ezután vizsgát tesznek, s ha megfeleltek a követelményeknek, képesítéshez jutnak. Október óta A tanfolyamokat a Pest megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet szervezi. A kabinet igazgatója, Meszlényi Miklós válaszol a kérdésekre: — Mióta rendezik a bentlakásos tanfolyamokat? — Az első "csoport október 18-án érkezett, ök és az utánuk következő két csoport óvónőkből állt, a többiek tanítóképzősök. — Kik vezetik a foglalkozásokat? — A kecskeméti óvónőképző, a jászberényi és az esztergomi Tanítóképző tanárai. — Milyen módszerrel folyik az oktatás? — A kézügyességet igénylő tantárgyakat például szemléltetőeszközökkel tesszük érdekesebbé. Félnapos foglalkozások vannak — szünetekkel —, így elég idő jut egy-egy témakör részletes és átfogó megbeszélésére. „Elvállalták" Az Arany János Művelődési Központ ad otthont a csoportoknak. Kiss István igazgató így beszél az eddigi tapasztal latokról: — Az októberi kezdés óta ez a harmadik csoport. Látszik rajtuk, hogy tanulni akarnak. Egyébként igyekszünk a növendékek szabad idejét is tartalmasán kitölteni. Ha kérik, megmutatjuk nekik a várost, jegyet is kaphatnak rendezvényeinkre, színházi előadásainkra. Az egyik, Veresegyházról érkezett óvónőképzős, Rapai Ferencné mondja: — Sokat segít ez a konzultáció a vizsgára való felkészülésben. A tankönyvek szakszerűek persze, de ugyanakkor szárazak is. Én úgy érzem, az élőszóval elmondottakat könnyebben megjegyezzük. Tanáraink készséggel válaszolnak kérdéseinkre, egy- egy anyagrészt akár többször is elmagyaráznak, nem maradnak fehér foltok. Meg azután az sem árt, hogy megismerkedünk későbbi vizsgáztató tanárainkkal. — Munkahelyén hogyan pótolják az ön kiesett óráit? — Kolléganőim igen szívélyesele voltak hozzám, elvállalták, hogy amíg én távol vagyok, túlóráznak. Vácott is A képzés során nehézségek is akadnak: sokan vannak olyanok, akik szívesen eljönnének, de mivel kisgyermekes anyák, nem tudnak részt venni a féléveként egyszef biztosított konzultáción, ök csak a tankönyvekből tanulhatnak. Ami viszont örvendetes: november 8-án Vácott is megkezdődik egy hasonló tanfolyam. A növendékek a Komócsin Zoltán Kollégiumban laknak majd, és a Sztáron Sándor Gimnáziumban tanulnak. Galla Miklós Új politikai könyvek A szövetkezetekről A szövetkezés hazánkban nagy, néptömegeket átfogó mozgalom, milliók tartoznak hozzá. A különböző szövetkezetek éppen ezekben a hónapokban tartják kongresszusukat, az ipariaké mór megvolt, a SZÜVOSZ-é novemberben, míg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kongresszusa decemberben lesz. Igen érdekesek tehát azok az új könyvek, amelyek a szövetkezetek történetét, feladatait különböző oldalaikról világítják meg. Szövetkezetpolitikai kérdések A százhatvan oldalas füzetet dr. Szlameniczky István, az MSZMP osztályvezető-helyettese, valamint Zsuffa Ervin és dr. Szaszkó László rendezte sajtó alá és szerkesztette. Ezzel már jelezzük, hogy milyen fontos kötetről van szó: azokat a dokumentumokat tartalmazza, amelyek a XI. pártkongresszust előkészítő időszakban, majd a kongresszusi határozatok nyomán születtek Mondanivalójuk időszerű. A XI. pártkongresszus határozata ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Pártunk tovább folytatja bevált lenini szövetkezeti politikáját.” Megállapította. hogy a szövetkezetek jelenleg és a jövőben is szükséges és hasmos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik országunk gazdasági, társadalmi alapját, sokrétűen járulnak hozzá az előttünk álló népgazdasági feladatok megoldásához. A dokumentumok megvilágítják azokat a kérdéseket is, amelyek az utóbbi években a szövetkezetekkel kapcsolatban felmerültek így a tulajdonviszonyoknak, az elosztás szocialista elvének, az ellenőrzésnek, a demokratikus működésnek kérdéseit. Az egyik dokumentum például a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetével és fejlődésének ténetét választotta. A rendkívül magas mérőét jól vitte át, vagyis a ki tűzött célt megvalósította: kezünkben tartunk egy hézagpótló könyvet, amely pontos adatokkal, történeti visszatekintéssel bizonyítja: íme, ilyen volt Magyarországon a szövetkezeti mozgalom, s mára ilyenné fejlődött. A szerző visszatekint a termelőszövetkezeti mozgatóm előzményeire, megállapítja, hogy hazánkban, már a múlt szazadban törvényt hoztok, amely a szövetkezetek jogviszonyait szabályozta, persze ezek még csak nagyon kezdetleges viszonyok voltak, s főleg a hitelszövetkezet létesítésére adott eligazítást. Később, a század elején megszerveződött országunkban az Általános Fogyasztási Szövetkezet, amely egészen 1939-ig működött, amikor is beolvadt a Hangya nevű álszövetkezőibe. Megemlíti, hogy a Tanácsköztársaság idején igazi termelőszövetkezetek jöttek létre, amelyeket eltiport az ellenforradalom, de az emberek leikéből már nem lehetett kiirtaná a szövetkezés gondolatát, mert még a felszabadulás előtt történtek kezdeményezések kisparaszti szövetkezésre, amelynek az értékesítés, sőt, néhol a termelés együttes megszervezése is célja volt, ilyenként említi a Ceglédberceien, Gyulán, Kunágotán alakult rövid életű paraszti társulásokat. Ezt követően a földműves- szövetkezeti mozgalmat értékeli, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a napirendre tűzését elemzi, hangsúlyozza, hogy az MKP 1948-as áprilisi szövetkezeti irányelvei reálisak, előremutatóak voltgk, viszont a végrehajtás során az akkori vezetők eltorzították, túlhajtották, s erőszakos módszerekhez folyamodtak, amelyek végül is a szövetkezés megtorpanásához. stagnálásához vezettek. Csalt az MSZMP helyes agrárpolitikájának következtében értek meg a feltételek az általános szövetkezésre, s indult meg 1958-ban a magyar mezőgazdaság forradalmi átalakulása, teremtődött meg hazánkban a szocialista szövetkezeti mezőgazdaság. Elemzi a különböző fejlődési szakaszoltat, majd rátér a termelőszövetkezeti gazdálkodás rhegszilárduLásának időszakára, hangsúlyozza, hogy a párt politikája nyomán végül is győzött hazánkban, a szövetkezés gondolata: gyökeresen átalakult a falu társadalmi arculata, megváltoztak a parasztság életkörülményei, létrejöttek a szocialista-szövetkezeti korszerű nagyüzemek, amelyekben modernül gazdálkodik a szövetkezeti parasztság. A könyvet Gyenls János szerkesztette értően, a borító Erdélyi János munkája. Ipari szövetkezeti mozgalom Magyarországon Ferenci Tibor is jó és alapos munkát végzett, ha nem is dolgozott olyan nagy adathalmazzal, mint Fazekas Béla, de jól érzékelted, hogy hazánkban hogyan alakult ki az a helyzet, hogy mára az ipari szövetkezetek hálózata az egész országot átfogja. Visszatekint az ipari szövetkezésre, majd a felszabadulást követő \esz- tendőket tárgyalja, amikor főleg kisiparosok társultak egy- egy termelési szakma művelésére. S aztán az ipari szövetkezetek mind nagyobb tért hódítottak meg, mára már a tagok száma meghaladja a kétszázezret, a termelési érték pedig a több milliárdot. Az ipari szövetkezetele legutóbbi kongresszusa bizonyítja fontos szerepüket az ország népgazdaságában és a szövetkezeti mozgalomban. A szerző is részletesen taglalja ezt a szerepet, s kimutatja, hogy az ipari szövetkezetek tevékenysége kiszélesedett, a szocializmus erőit gyarapítja. A könyvet a Közgazdasági és Jogi Kiadó jelentette meg, Dalos Vilmos szerlcezslésében, a borító Rudas Klára munkája. Gáli Sándor irányával foglalkozik. Ez a szövetkaaési forma Pest megyében is bőven található, azért is érdemes ezt a dokumentumot forgatni, mert sok olyan kérdésre ad feleletet, amelyek még a vezetők számára is újaik, hiszen a közös tevékenység kialakítása és a termelőszövetkezetté válás útján nem kevés az akadály, amelyet könnyebben le tudnak gyűrni, ha ismerik az ide vonatkozó párt- és kormányzati álláspontot. A kötetben olvashatunk az ellenőrzés fejlesztésére hozott intézkedésekről, a szövetkezeti társulások helyzetéről, fejlődéséről, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdálkodásának fejlesztésére hozott határozatról, a könyvviteli és mérleg- beszámoló rendszerének egyszerűsítéséről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottak szakszervezeti érdekvédelméről, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének formáiról, helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a háztáji kisegítő gazdaságok és egyéb kistermelés fejlesztésének szükségességéről, valamint arról, hogy az agráripari egyesülések milyen elvek alapján működjenek. Végül a füzét közűi az MSZMP Szövetkezetpolitikai Munkaközössége tagjainak névsorát és a munkaközösség által 1973—1976 között megvitatott előterjesztéseket. Az igen hasznos, iránymutató füzetet a Kossuth Kiadó gondozta, dr. Sipos János szerkesztésében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon Dr. Fazekas Béla szép, de egyben nagyon nehéz feladatra vállalkozott, amikor könyve tárnájául a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának, megszilárdulásának tör- :
