Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

1976. NOVEMBER 5., PÉNTEK 3 Komszomoiisták tájékoztatója a BAM-építkezésről Szovjet fiatalok látogatása Százhalombattán Ülést tartott a TOT elnöksége Csütörtökön Szabó István vezetésével ülést tartott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége és meg­vizsgálta a mezőgazdasági szö­vetkezetek december 14-én kezdődő, III. kongresszusának előkészítésével összefüggő idő­szerű kérdéseket. Az elnökség megállapította, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom minden szintjén szervezetten, a TOT irányel­veivel összhangban folynak a kongresszusi előkészületek. A szövetkezeti fórumokon felszó­laló több ezer termelőszövet­kezeti tag és szövetkezeti kül­dött felelősségteljesen foglal­kozott a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének helyi és országos teendőivel, és hasznos kiegészítő javasla­tokat tettek a TIT kongresz- szusi ajánlásához. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában, Budapesten sajtótájékoztatót tartottak a század építkezésén kiváló munkát végző szovjet fiatalok képviselői, akik — mint már hírül adtuk — háromszáz személyes barátságvonattal érkeztek hazánkba, V. B. Ar- szentjevnek, a Komszomol Központi Ellenőrző Bizottsá­ga elnökének vezetésével. Kérdésekre válaszolva egye­bek között elmondották, hogy eddig több mint 400 kilomé­teres szakaszt építettek meg, s alig egy hete a Bajkál— Amur vasútvonal elérte a Jakut Autonóm Köztársasá­got. A komszomoiisták 150 fős csoportja tegnap Százhalom­battára látogatott A kül­döttséget Horváth György, a városi pártbizottság titkára és Ferenczi Illés, a városi ta­nács elnökhelyettese fogadta, s tájékoztatta a fejlődő vá­ros életéről. A vendégek egy csoportja ezután a Dunamenti Hőerőművet tekintette meg, s részt vett a KISZ-védnökség munkáját bemutató kiállítás megnyitásán is. A többi szov­jet fiatal a Dunai Kőolajipari Vállalatnál ismekedett az üzemek munkájával. Az üzemlátogatások után a kom- szomolisták és vendéglátóik baráti beszélgetést folytattak, majd a vendégek elbúcsúztak a város vezetőitől és vissza­tértek Budapestre. (Folytatás az 1. oldalról.) a készlet- és rezsi ga z d álík od ás dolgozója, aranykoszorús KISZ-jelvényt Bernáth László a motorgyáregységből; a ko­hó- és gépipari miniszter el­ismerő oklevelét kapta Len­gyel János, <* járműgyáregy­ség munkása; Selmeczi Lajos- né, a vszt munkatársa a SZOT-ezüstérem tulajdono­sa lett. Hatan SZOT-okleve- let, ketten 25 éves törzsgárda- enalékíap’Ot és -jelvényt kap­tak, huszonhatan nyerték el a kiváló dolgozó kitüntető jel­vényt. Átadták a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról című ve­télkedő győzteseinek jutalmát is. Elnyerték az MSZBT aranykoszorús plakettjét A monori járás központi ün­nepségét az állami gazdaság székházában tartották. Guba Pál, a<z MSZMP járási Bizott­ságának első titkára meleg szavakkal köszöntötte a meg­Várakozó tá Idézzük fel a magyar nép­gazdaság negyedik ötéves ter­véről szóló törvény — elfogad­ta az országgyűlés 1970. októ­ber 3-án — azon passzusát, amely kimondja: „Az ipari be­ruházásoknál központi állami eszközökkel elssőorban a nép­gazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szem­pontjából alapvető és a távlati iparfejlesztést is szolgáló célo­kat kell megalapozni...” S a törvény felsorolja, azt a hat ■— később eggyel gyarapodó — területet, amelyeken ezeket az elveket érvényesíteni kell, s amelyeket központi fejlesztési programokként jelöli meg, tar­tott számon a közvélemény. Már nem kezdet Szocialista brigád tagjai sze­gezték nekem a kérdést, miért „hallgat” az ötödik ötéves terv ezekről a programokról? Az 1975. december 18-án jóváha­gyott törvényjavaslatból ko­rántsem tűntek el a központi fejlesztési programok. Abban viszont a kérdezőknek igazuk volt, hogy nem foglalnak el olyan kiemelt helyet, mint a megelőző középtávú tervidő­szak feladatait rögzítő tör­vényben. A rövid 11. paragra­fus csupán annyit mond ki, hogy bizonyos központi fej­lesztési programokat folytatni, kettőt pedig befejezni kell az 1976. és 1980. közötti öt eszten­dőben. A kérdezők aggodalmát azért értem meg, mert csomó­ponton dolgoznak, a Csepel Autógyárban, a padlóvázgyár­tásnál, s ha a terv nem foglal­kozik külön a közútijármű­gyártásai, úgy vélhetik, ismét felhők jönnek fejük fölé. Mert hiszen a korábbi, hosszú ideig eget borító felhőket éppen a központi fejlesztési programok egyike, a közútigyártmű-gyár- tási oszlatta el Szigethalmon. A félreértés abból táplálko­zik, hogy a negyedik ötéves terv elkezdett, valami, addig soha nem gyakoroltat a ma­gyar iparfejlesztésben, az ötö­dik ötéves terv viszont már a létrejött változásokra alapoz­va szabja meg a termelés szer­kezetének további korszerűsí­tését. Vízbe dobott kő Meggyorsult a megye ipará­ban a tiszta jövedelem növeke­dése, s ennek leglényegesebb forrása a nagyüzemeknél a központi fejlesztési programok kisugárzása volt. Hasonló té­nyezők játszottak közre abban, hogy tetemesen bővült az egy foglalkoztatottra jutó termelés, a megye iparának egészében 37,5 százalékkal, ám a minisz­tériumi nehézipar üzemeiben, melyek sokféle szállal kötőd­nek a programokhoz, 45,7 szá­zalékkal volt nagyobb az egy foglalkoztatottra számított ter­melés 1975-ben, mint 1970-ben. Vízbe dobott kőként keltet­ték hatáshullámaikat a köz­ponti fejlesztési programok. Nemcsak a Csepel Autógyár, hanem például az Ipari Szerel- . vény- és Gépgyár, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei szerkezetüzeme is e kedvező következményeknek köszön­hette a gyors fejlődést, ez te­remtett lehetőséget a Pestvidé­ki Gépgyár kalorikus gyáregy­• Növekedési forrás • A forintnál több • Nem tűnt el | ségében új termékcsaládok — I olaj- és gázégők kialakítására. I A petrolkémiai ipar fejleszté­sének központi programja el­választhatatlanul kapcsolódik mindahhoz, ami Százhalom­battán, a kőolajfinomítóban termelőegységek sorának át­adásában öltött testet. Sokba kerül Tetemes haszonnal fizetnek már ebben a tervidőszakban a központi fejlesztési programok, ám igaz sokba is kerülnek. Végrehajtásuk ugyanis — két ötéves tervidőszakot figyelem­be véve — hozzávetőleg 170— 175 milliárd forintot követel, s ebből az összegből a negyedik Ötéves tervben több mint, nyolcvanmiiiiárdot használtak > fel. Csakhogy ott a mérleg má­sik serpenyője. Ha például a Detrolkémia központi fejlesz­tési programja nem teremti anyagszükségletének jórészére a fedezetet, akkor 1980-ban már a félmilliárd dollárt is meghaladná a tőkésországok­ból származó behozatal csupán ezekből az árukból. E szemszögből nézve meg­változik a fejlesztésre kiadott forintok értéke, hasznuk meg­többszöröződik. Az is igaz, hogy még mindig vannak üres tár­szekerek, melyek a társada­lomnak jutó kamatok elszállí­tására várnak, mert ami eddig csurrant, az bizony kevésnek látszik a szekérderékban, így a könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési prog­ramjánál, a textilipar rekonst­rukciójánál. Itt sem szabad azonban kizárólag a forintok mennyiségét nézni. Kétségte­len ugyanis, hogy még ezek a lassan törlesztő területek is át­alakultak a központi program nyomán, olyan építési módok, anyagok, eszközök és eljárások kaptak polgárjogot, melyek eddig hazánkban teljesen is­meretlennek számítottak. A textiliparban hasonló a hely­zet, lényegében a rekonstruk­ció mentette meg a Lenfonó és Szövőipari Vállalatot, a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár megyei gyáregységeit a felszá­molástól, ez kínált fejlődési le­hetőséget a Váci Kötöttáru- gyárnak. Szoros kapcsok Nehéz lenne meghúzni a ha­tárvonalat, hol ér véget a ne­gyedik ötéves tervben kezdett, s most folytatódó programok kisugárzó ereje. Hiszen pél­dául a közútijármű-gyártás több mint száz vállalatot fog át. Január és augusztus között 7565 autóbusz készült el a Cse­pel Autógyárban szerelt pad­lóvázakon, ám, ahhoz, hogy a végtermék-kibocsátás 8,6 szá­zalékkal növekedhessék, az is kellett sok más mellett, hogy a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat igazodjon a fokozódó követelményekhez, mert apró­nak látszó termékei nélkül nincs autóbusz! Pontosan itt van a lényege a központi fejlesztési progra­moknak. Abban, hogy vállala­tok sorát késztette, kényszerí­tette gyorsabb fejlődésre, já­ratlan utakra, új technológiák­ra. Szoros kapcsok fedezhetők fel olyan, látszatra egymástól távol eső területek között, mint például a műszálak fel- használásának megkétszerező­dése öt év alatt a textilipar­ban, s a vegyipari benzin gyártásának növekedése Száz­halombattán. E szoros kap­csok számontartása persze a szakemberek dolga, annak a közfelfogásnak a kialakítása azonban, amely nemcsak a központi fejlesztési programok hasznát méri, hanem teendőit is jól érzékeli, mindannyiunk- ra tartozó feladat. Kapun belül Visszatérve a cikk elején említett aggodalmakhoz: nincs szó semmiféle háttérbe szoru­lásról. Az azonban lényeges változás, hogy a,negyedik öt­éves tervben. fokozódó szerep-, hez jut az, ami gyárkapun belül történik, azaz a fejlesztési programok megnyitotta forrá­sok minél célszerűbb helyi kamatoztatása. Egyetlen példát erre: a Cse­pel Autógyárban 1980-ban a teljes termelési érték 96—98 százalékát olyan áruk alkotják majd, amelyek készítését 1971- től számítva kezdték el, közöt­tük több cikk napjainkban tart a gyártás kísérleti szakaszá­ban! E cél elérése most már kevésbé múlik azon, hogy a központi támogatások, elhatá­rozások, miként alakítják a gyár sorsát, sokkal inkább azon múlik a siker, hogy az autógyári közösség miként él lehetőségeivel. S ahogy az ő esetükben, úgy minden más érintett cégnél igaz: a várako­zó társzekereknek most már telniük kell a központi fejlesz­tési programok hasznával, az ipari átlagot meghaladó jöve­delmezőség forintjaival. jelenteiket: az elnökség tagjai között helyet foglaló Göndics Zoltánt, az. MSZMP Pest me­gyei Bizottsága oktatási igaz­gatóságának vezetőjét, Alek- szej lvanovics Klouovot, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó egyik szovjet katonai alakulat párttitfcárát, a mun­kásmozgalom járási veterán­jait, illetve a járás és a nagy­község politikai, társadalmi szervezeteinek vezetőit, vala­mint az üzemek, termelőszö­vetkezetek, intézmények je­lenlevő képviselőit. A megnyitó után, Göndics Zoltán méltatta ünnepi beszé­dében az évforduló jelentősé­gét Ezt követően a járási párt­bizottság első titkára a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége nevében átadta a Monori Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoportjának az MSZBT aranykoszorús pla­kettjét. Nagy Benő, a tagcso­port elnöke megkapta az MSZBT áranykpszorús jelvé­nyét A 'kitüntetések átadása után A. I. Klovow megemlékezett azokról a magyar katonákról, akik az orosz munkásokkal és parasztokkal vállvetve győze­lemre vitték a forradalmat, segítették a fiatal szovjet ha­talom megvédését az interven­ció támadásaival szemben. Az ünnepség irodalmi mű­sorral zárult. Váciak a munkásotthonban Vác város központi ünnep­ségét a Híradástechnikai Anyagok Gyára munkásottho­nának dísztermében rendezték meg. Az elnökségben helyet fog­lalt Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Tóth Albert, a váci járási pártbizottság titkára, Papp József, a váci városi pártbizottság első tit­kára, Weisz György, a városi Mészáros Ottó Mélyhűtött szilva Együttműködik Dunakeszin a konzervgyár és a hűtőház. Első alkalommal állapodott meg a két vállalat abban, hogy kö­zösen vásároljanak fel minden felhasználható gyümöcsfélesé- get, és amit már a hűtőház nem tud feldolgozni, azt a Duna­keszi Konzervgyár kapja. Koppány György felvétele A Nagy Október évfordulóján gerrij Alekszandrovics Spica, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet katonai ala­kulatok képviselője. Résztvet- tek az ünnepségen a társa­dalmi szervek vezetői és a vá­rosban élő veteránok képvi­selői is. Kovács Ferenc, a Híradás- technikai Anyagok Gyára párt- bizottságának titkára nyitottta meg az ünnepséget, majd Ga­bányi Lajos emlékezett meg a Nagy Október győzelméről, amely egy új világ születését, az első munikáshatalom létre­jöttét jelentette. A díszünmepség befejezése­ként a váci városi KlSZ-kó- rus adott műsort. Polgári védelmi tisztek kitüntetése November 7. alkalmából — ünnepi megemlékezés kereté­ben — a polgári védelemben Pest megyében tevékenykedő tiszteiknek kitüntetéseket nyúj­tott át Talcács Ferenc alezre­des. Az eseményen megjelent dr. Gulyás Ilona, a megyei tanácsi apparátus pártbizott­ságának titkára is. Hústz, illetve huszonöt évi szolgálat után Szolgálati Ér­demérmet kapott Bognár Gyu­la alezredes, Dömötör Antal őrnagy, Filó József alezredes, Imre András őrnagy és Weisz Lajos őrnagy. ötvenedik születésnapja al­kalmából aranygyűrűt vehe­tett át Kertész Károly alezre­des és Somogyi Károly alez­redes. Díszöiség az cmiéknnmél, Vácott tanács elnöke, dr. Risanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese. Ott volt Gre~ Előléptetések, kitüntetések a Belügyminisztériumban Pest megye rendőrfőkapitányát vezérőrnaggyá nevezték ki A Nagy Októberi "Szocialista Forradalom 59. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendez­tek a Belügyminisztériumban. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa — a Belügymi­nisztériumban végzett eredmé­nyes munkájuk elismeréseként — kinevezte vezérőrnaggyá dr. Honti János rendőr ezre­dest és dr. Koleszár István rendőr ezredest. Az Elnöki Tanács 10 belügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend ki­tüntetést, 30-nak pedig Kivá­ló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetést adományozott. A bel­ügyminiszter 10 alezredest ez­redessé előléptetett. Főtiszte­ket, tiszteket, tiszthelyettese­ket a Haza Szolgálatáért Ér­demérem, a Közbiztonsági Érem és a Tűzrendészen Érem arany, ezüst fokozatával tün­tette ki. A kitüntetéseket és előlép­tetéseket Benkei András bel­ügyminiszter adta át. Az ün­nepségen részt vett Biszku Bé­la, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, ott volt a társ fegy­veres testületek számos képvi­selője, a belügyminisztérium tábornoki és parancsnoki ka­rának több tagja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Biszku Béla köszön­tötte az előléptetett és kitün­tetett belügyi dolgozókat. A belkereskedelmi dolgozók helyzetéről tárgyaltak a minisztérium és a szakszervezet vezetői A Belkereskedelmi Minisz­térium vezető munkatársai dr. Sághy Vilmos miniszter és a KPVDSZ vezetői dr. Krekács György főtitkár irá­nyításával csütörtökön meg­beszélést tartottak a szakszer­vezet székházában. Értékelték a dolgozók élet- és munka- körülményeire vonatkozó elő­ző vezetői szintű megállapo­dás végrehajtásának eredmé­nyeit. Megállapították egyebek között, hogy a meglevő gon­dok ellenére a dolgozók élet- és munkakörülményei kedve­zően alakultak, számottevően fejlődtek. A hálózat fejlesztő- 1 sével együtt javult a fizikai munkát könnyítő gépesítés, a technikai ellátottság színvo­nala. A korábbi megállapodá­soknak megfelelően a minisz­térium nagy összegű központi támogatást nyújt a vállala­toknak a gépesítésre, az önki- szolgáló rendszer fejlesztésé­re és bővítésére, a konténer­program megvalósítására. Egyetértettek abban is, hogy az eredmények ellenére a dolgozók szociális ellátottsága nem fejlődött a kívánt mér­tékben. Szükségesnek tar- I tqtták a gyermekintézmények, a dolgozók munkahelyi egész­ségügyi ellátásának gyorsabb ütemű fejlesztését, s azt, hogy kedvezőbb feltételeket teremt­senek a dolgozók lakásépítésé­nek támogatásához. A megbeszélésen értékelték az idei terv várható teljesíté­sét, s az ezzel összefüggő gaz­dálkodási és személyi problé­mákat, s intézkedéseket hatá­roztak el a fogyasztásicikk- kereskedelem egyes területein jelentkező gondok megoldásá­ra. Értékelték a vállalati kö­zéptávú tervek összesített ta­pasztalatait, ezen belül a la­kosság jobb ellátása és a dol­gozók körülményeinek javítá­sa szempontjából kiemelten foglalkoztak a fejlesztési fel­adatokkal. A minisztérium és a szak- szervezet vezetői végül hang­súlyozták, hogy a lehetősége­ken belül mindent megtesz­nek a kereskedelmi dolgozók helyzetének, élet- és munka- körülményeinek javítására. Erőfeszítéseik azonban csak akkor vezethetnek eredmény­re, ha maguk a kereskedelmi dolgozók is — például a vá­laszték bővítésével, a társa­dalmi tulajdon védelmével, a szocialista kereskedelemhez méltó erkölcsi magatartással, udvarias, fegyelmezett mun­kával — segítik a lakosság színvonalas ellátását, kiszolgá­lását. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom