Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

1976. NOVEMBER 30., KEDD "KMätm ÓCSÁROL Kavics helybelieknek9 házgyáraknak Zöldség a konténerben A konzervgyárak műszaki programja A Kavicsbánya Vállalat ácsai bányájában megkezdő­dött a termelés. A mintegy 100 millió forint beruházással épült üzemben évente 400 ezer köbméter kavicsot ter­melnek; toi. Jelentős része a kecskeméti házgyárba kerül, de jut inneni kavics Budapest házgyárainak ás. A teljesen automatizált üzemet egy mű­szakban mindössze négy em­ber irányítja. Az elsőként ki­termelt 3 ezer 500 köbmé­ternyi kavicsot a daíbasi já­rási építőipari kivitelezőknek adja át a vállalat. Ezután mintegy 20 ezer köbméteres depót készítenek, hogy a kecs­keméti házgyár téli ellátása folyamatos legyen. A szalag alatt már kavicshegy tornyosodik. Folyamatosan termel az úszó kavi csbánya-bcrendezés. Koppány György (elvételei A zöldségtermesztés fejlesz­tésére hozott minisztertanácsi határozat nyomán a konzerv­ipar felkészül a mezőgazda- sági termelőkkel való szoro­sabb együttműködésre, s a várhatóan nagyobb termés feldolgozásához műszaki programot való­sítanak meg. Az ipar üzemeiben gépesí­tik, korszerűsítik a nyersanya­gok beszállítását és fogadását. Nagy reményeket fűznek a tartályládák alkalmazásához, ezekben a konténerekben ér­keznek a földekről a paradi­csom- és a zöldborsószállítmá­nyok. Elmélyítik a termelők­kel az együttműködést, már eddig is a zöldségfélék több mint 60 százalékát az iparral szervezett kapcsolatban levő bázisgazdaságoktól vásárolták meg. Az ipar részt vesz a kü­lönböző termelési rend­szerek kialakításában, szervezésében is; egyebek kö­zött növényvédelmi társuláso­kat hoznak létre, miután az elmúlt években bebizonyoso­dott, hogy a zöldségtermelés ingadozását részben a növény- védelmi mulasztások, szak­szerűtlenségek okozták. Segí­tenek a termelőknek abban is, hogy gépeket kölcsönöznek számukra. A gyárakban az igényeknek megfelelően belső korszerűsí­tést hajtanak végre. A nagy teljesítményű gé­pek kiszolgálását javítják, növelik az emelővillás targon­cák számát és egyes terméke­ket emberi kéz érintése {léikül szállítanak majd a belső gyár­tó vonalakon. Nyitás április 4-én Száfári-park Pest megyében Korán kezdték a hajrát Hűtőberendezések Szent mártonkáiéról A budapesti Klíma Ipari Szövetkezet szentmártonkátai üzemében néhány napja javá­ban tart már az év végi hajrá. A kis üzem az év elején mé­reteit meghazudtoló nagy fel­adatokra vállalkozott. Az ipari tamuüókikaii együtt a kétszázas létszámot is csak alig elérő kollektívája 100 millió forin­tos termelési érték előállítását vállalta decemberig. Az üzem­ből a legkülönfélébb ipari be­rendezések., közöttük is első­sorban az élelmiszeriparban nagy előszeretettel alkalma­zott hűtőgépek kerülnek ki gazdag forrna- és méretválasz­tékban. Növekszik a kereslet — Hűtőgépeink húsüzemek­be, vágóhidakra, konzervgyá­rakba és sörgyárakba is elke­rülnék — mondotta Túróczi Pál üzemvezető. — Sok­helyütt korszerűsítik mostaná­ban a h űitőberendezóseket, s egyre inkább növekszik a ke­reslet a horganyzott kivitelbe'n készülő gépek iránt. Mi már régebben áttértünk ezeknek a típusoknak a gyártására, s ma már szinte kizárólag ezek a hűtőgépfajták készülnek ná­lunk. Az üzemben a 14 négyzet- méter hűtőfelületű változattól a háromszáz négyzetméter hűtőfelülettel ellátott típusig sokfajta berendezés készül. A szentmártonkátai üzem fel­adata például azoknak a hűtő­tornyoknak a gyártása is, amelyek révén a szegényes vizellátottságú területen mű­ködő üzemek — egy vissza­forgató és hűtőrendszer segít- siágével — gazdaságosan hasz­nálhatják fel víztartaiékaikat. Ebből egyébként négy típust gyárt az üzem, s a termékek egy része külföldön talál ve­vőkre. A járműprogramhoz is A szövetkezeti telephely munkájában a harmadik ne­gyedév során gyakran okozott gondot a hegesztőgáz és oxi­génhiány. Az üzemben a roun­sel, a hasuk pedig fehér. A muflonnál jóval nagyobb ar­gali, az altáji vadjuh is kerül ide. Ezt aztán nagyon érdemes tenyészteni, súlya a két má­zsát is meghaladja. Távolabbi terv: a gím­szarvasnál jóval termetesebb vapitit behozni Észak-Ameri- káiból. A háború előtt megho­nosodott már egy baranyai uradalom erdejében, de a har­cok idején kipusztult. Amíg nyugalomban élt, párosodott a gírnmel, azon a vidéken ma is akadnak még olykor vapiti- szarvas agancsára emlékezte­tő fej díszt hordó gímbikák. Később még néhány más egzotikus vadfajta betelepíté­sét is tervbe vették a vadas­kertbe. Négy-ötszáz nagyvad­nál azonban több már a te­rület túltelítődését jelentené. De az állatok szaporodnak. — A szaporulat nagy ré­szét kíméletesen kifogjuk, el­visszük más erdőrészbe és a legidősebbek szintén va­dászterületre kerülnek — mondja Györky Attila. Nem lesz puskazaj A vadaskertben természete­sen nem lesz vadászat, csend és zavartalanság honol. Az ál­latok hát nem fognak félni áz embertől, némelyik rövidesen el sem iramodik, ha a közelé­be kerül. Nemcsak négylábú, hanem a szárnyasvadak is láthatók lesznek itt. Fácán és fogoly­féleségeket a siker biztos re­ményében igyekeznek a va­daskertbe telepíteni. Héja, karvaly, egerésző ölyv most is van már néhány pár, sőt egy az immár annyira ritka kere­csensólyompár f észkelését is megfigyelték a nyáron. Ki tudja, ha más ragadozómada­rak rájönnek, hogy mennyire biztonságos a vöröshegyi pihe­nőerdő, nem telepednek-e meg benne. Szokoiy Endre A szentmártonkátai Klíma Ipari Szövetkezetben Zrupkó József a Rába—Man» levegő-előszűrőket festi. ka legalább 40 százalékát teszi ki a hegesztés, gázra és oxi­génre tehát minden áldott nap szükségünk lenne. Voltak azonban olyan hetek a har­madik negyedévben amikor hétfőtől szombatig annyi teli palackot sem kaptak, ami egyetlen napi munkára ele­gendő volna. Dunaújvárosra, Pestre és az ország más vi­dékeire rohangáltak teher­autóval — eredménytelenül. Az ilyen és ehhez hasonló anyagellátási gondok miatt az üzennék november első nap­jáig 78 millió forintos tervet sikerült teljesítenie a 100 mil­lióból. Az év még hátralevő részé­ben ezért alaposan néki keli gyűrkőzniiük a szenumárton- kátaiaknaik. Kötelezi őket az is, hogy az év végéig összesen 60 hűtőgépet kell szállítaniuk csehszlovák exportra, s koope­rációban 68 darab festékszóró fülke elkészítését vállalták szovjet megrendelésre, a Ha­zai Felvonógyár nyíregyház;! gyáregységével közösen. Ezzel azonban még koránt sincs vége a szentmártonkátai üzemben készülő árúik «órá­nak. A Klíma Ipari Szövetke­zet itteni üzemében készülnek például a Rába-Man prog­ramhoz a levegőszűrő elő­szűrő betétek. A járműprog­ramhoz évente mintegy 20 ezer darabot gyártanak e ke­resett cikkből. Széles távlatok Túróczi Pál elmondotta, hogy harmadik negyedévi gondjaik ellenére megvan a lehetőség a terv teljesítésére. Ha lassan is, de most már fo­lyamatosan kapják a gázt és az oxigént, a többi a szerve­zésen múlik. Annál is inkább, mivel a termékeik iránt nö­vekvő kereslet egyre szélesebb távlatokat nyit, a szentmárton- kátaiak előtt. Rájuk vár pél­dául a bajai húskombinát re­konstrukcióját követően an­nak ellátása hűtőgépekkel, de megrendelőik közé tartozik' a debreceni Biogál Gyógyszer- gyár, sőt még a balatoni hal­gazdaság is. A Klíma Ipari Szövetkezet vezetői a közel­múltban kezdtek tárgyaláso­Utolsó simítások a lengyel ex­portra készülő H—20-as hűtőtor­nyon. Rozsán Péter felvételei kát szovjet üzletkötőkkel az oreniburgi földgáz- és olajve­zetékek egy speciális hűtőbe­rendezésének a gyártásáról. A hűtőgépek feladata az lenne, hogy a vezetékek csatlakozó porutj álnál — télen melegítés­sel, nyáron pedig hűtéssel — megakadályozzák a csőben áraimló olaj megdermedését. A szentmártonikátaiak a leg­fontosabb alkatrészeket szállí­tanák az ügyes géphez. Az ötödik ötéves tervben bővül, gyarapszik a vidéki te­lephely is. Hamarosan meg­kezdik egy 12 millió forintos beruházás keretében egy új üzem építését, amely évente 160 ezer négyzetméter hor­ganyzott felület előállítására lesz képes. A hegeszitőműhely villástargoncái is hamarosan nyugdíjba vonulnak, mert a jövő év tavaszától pályán futó daruk emelgetik az üzemben a súlyos munkadarabokat. B. P. Útburkoló gép * — autópályákhoz Svájci műszaki napok a fővárosban Svájci műszaki napok kez­dődtek hétfőn délután Buda­pesten, a Technika Házában, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ szervezésében. A műszaki napok alkalmá­val 11 építőipari cég számol be legújabb termékeiről? tech­nológiájáról, közöttük az egyik legérdekesebb egy korszerű útburkolat-építő gép jellem­zőit ismerteti. A berendezés a nehéz testi munka kiküszöbö­lésével az eddigieknél gyor­sabb ütemű útépítést tesz le­hetővé, s különösen előnyös az autópályák kialakításánál. Egy másik előadás a Bieri cég szi­vattyúiról hangzik majd el, ezek a berendezések a magyar vállalatoknál már jól ismer­tek, különösen a Könnyűipari Építő-Szerelő Vállalat vásá­rolt már sok ilyen szivattyút. MEGJELENT A legújabb száma, a javító és karbantartó szolgáltatásokról — A javításról és a karbantartásról általában — Melyek a vállalkozó főbb kötelességei?- Milyen szolgáltatásokért kell kötelező jótállást vállalni? — Mikor követelhet a megrendelő kártérítést? — Mire kell ügyelnünk gépjárművünk javítás utáni átvételekor? kapható az újságárusoknál, ELŐFIZETHETŐ A POSTÁN Ara: 3,50 Ft Jogász a háznál a házi jogtanácsadó fc I I 1 Afrika rezervátumként ke­zelt vadászterületeinek száfári a neve. és róluk nevezik szá- íám-parknaik Európa számos országában azokat a gondosan elkerített, kiépített autóutak- kal átszelt területeket, ame­lyekben megtekinthető min­den szabadon élő vad. Ma­gyarországon mind ez ideiig nem volt ssáfári-park, de rö­videsen lesz, mégpedig Pest megyében. Már csaknem tel­jesen el is készült, április 4-én ünnepélyesen megnyílik. Budakeszi határában Hivatalosan nem száfári- parknak hívják. Budakeszi Vöröshegyi Pihenőerdő és Va­daskert lesz a neve. Abban is különbözni fog a külföldi szá- fári-parkoktól, hogy autóval nem, csak sétálgatva lehet közlekedni benne. A budake­szi MÁV-szanatórium mögötti kapujáig Budapestről, a Moszkva tértől 1 forint 50 fil­lérért a 22-es autóbusszal kö­zelíthető meg. Persze azért autóval is, már épül a kapu mellett parkírozóhely. Megle­het, hogy bejáratánál nem lesz pénztár, nem szednek belépő­díjat. Ez azonban még nem dőlt el véglegesen. Aligha akad erdész, aki kényszerűségből választotta pályáját. A tájat, a tiszta leve­gőt, a növényeket, az állato­kat, az egész természetet, te­hát a szépséget imádó ember mind. Csakhát mások is na­gyon sokan szeretik a termé­szetet és a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság vezető erdészei, élükön Tollner György igazgatóval, rájuk gondoltak, amikor lelkesen vállalták a feladatot: a ma­gyar száfári megvalósítását. Népesek a vadaktól a budai hegyek és ahol leginkább ta­lálhatók, mind kerítéssel : öve­zettek az erdőrészek. A léte­sülő vadaskertet azonban még külön is erősen be kellett ke­ríteni. El is tartott vagy há­rom esztendeig, amíg az erdő- gazdaság saját, más munkák­kal is alaposan ellátott dolgo­zóival elvégeztethette. Meg azért is tartott sokáig, hiszen egy hajdani kisebb uradalom területének megfelelő 222 hek­táron, tehát vagy félezer hol­don fekvő erdőt kellett „ket­recbe zárni”, hogy azon belül az állatok szabadon mozogja­nak természetes életkörülmé­nyeik között és az emberek így gyönyörködhessenek ben­nük. Kísérő és magasfigyelő S hogy nagyobb területen jobban láthatók legyenek az állatok, épül egy akkora ma- gasfigyelö. amin egyszerre tizenöt ember is elfér. Több valamivel alacsonyabb figye­lő is készül, két-három ember számára egy-egy. A gyalog­ösvények és gyalogutak már kiépültek. Az utak mellett pa­dok. a padok között asztalok várják a látogatókat. Pihen- gethetnek, eszegethetnek és nehogy a csontokat, papírt, üres konzervdobozt elszórják, minden pihenőhely mellett szemétgyűjtő alkalmatosságot helyeznek el. Vezető is lesz, vadász szakember, akn végig­viszi a területen a látogatókat és élőszóval elmagyarázza a látnivalókat. Aki pedig egye­dül sétálgat, azt feliratos táb­lák igazítják útba. A szervezést és a terület ál­latokkal benépesítését irányító Györky Attila erdőmérnöktől, a gazdaság műszaki tanács­adójától halljuk, hogy raga­dozóvad nem kerül ebbe a vadaskertbe, rókán és vad­macskán kívül, ami már van és nem űzik el. Mutatkozni azonban aligha fognak, mindig elrejtőznek az ember elől. S még milyen szelídebb vad kerül a vadaskertbe? Válasz: Lakók az állatkertből — Harminc-negyven vad­disznó, tizenöt-húsz gím­szarvas, ugyanannyi őz, tíz- tizenkét dámvad és nem keve­sebb muflon. Továbbá nyolc- tíz szikaszarvas, ami az állat­kertben és egy Fejér megyei erdőgazdaságban már van. Ez a szarvasfajta Japánban ho­nos, termetre kisebb a gím- nél és barna szőre fehérpety- tyes, A budakeszi vadaskert és a Fővárosi Állatkert között egy ü t tműköd és alakul ki. Többféle állatfajtából néhány példányt idetelepítenek kísér­leti célra az állatkertből, ahol már meghonosodtak, jól vise­lik el éghajlatunkat és az itt beszerezhető növényi táplálé­kot szívesen fogyasztják. Sza­porodnak is. Élettartamuk sem rövidebb a fogságban, mint a szabadban. Itt világrajött pél­dányok miként szoknak ismét a teljes szabadsághoz, a na­gyobb mozgáslehetőséghez — ezt megállapítani a kísérlet célja. Ha azután tetszik nekik a szabadság és elszaporodnak, kikerülnek más erdőkbe, ahol majd vadászni is lehet rájuk. Elsőnek Észak-Afrika hegy­vidékéről származó sörényes kecskéket ad át az állatkert. Meg indiai antilopot, amely­nek bakja hátán fekete, nős­ténye halványbarna szőrt vi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom