Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
Ötös ekesorral Az aszód—iklad—domonyi Egyesült Galgamenti Termelő- szövetkezetben jól haladnak az őszi talajmunkákkal. Felvételünkön Majer János, a szövetkezet traktorosa utolsókat igazit a 250 lóerős Rába—Steiger vontatta ötös ekesoron. Bozsán Péter felvétele Megkezdték a Kistarcsa—Nagytarcsa—Kerepes regionális csatornarendszer építését A kistancsai tanács sokéves előkészítő munkája után a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megkezdte a Kistar- csa—Nagytarcsa—Kerepes regionális szennyvízcsatornarendszer építését. A nagyszar bású közműberuházás munkálatainak megkezdésével nemcsak a három község lakóinak régi óhaja teljesül, de egyben azt is biztosítja, hogy az érintett területek ipari és közületi létesítményei —egyebek közt a Fésűsfonó és az épülő új kórház — eleget tehetnek környezetvédelmi kötelezettségeiknek. Az érintett területek szennyvizeit ugyanis jelenleg a Szi- las-patak nyeli el — vize ezért egyre piszkosabbá válik. Ennek további fokozódása — különösen az ipari eredetű szennyeződés növekedése — sok veszélyt jelent a környező községek lakóira. A regionális csatornamű megépítése ezt a veszélyt előzi meg, mert korszerű előtisztítás után, többszöri átemeléssel, a szennyvizet a főváros csatornahálózatába szállítja. A mintegy 70 millió forintos beruházás megvalósítására és lebonyolítására az érdekelt községek üzemeinek és intézményeinek bevonásával a közelmúltban csatornatársulás jött létre. Az építkezés ütemének megfelelően fokozato san csatlakozik majd ehhez a lakosság. A gerincrendszert az V. ötéves terv végére helyezik üzembe. K. Z. DNSZ-10 A B—15-ÖSBEN A takarékos automata Korábban sok gondot okozott a mezőgazdaságban az, miként lehet a lehető leggazdaságosabb módon szárítani a szemesterményt. Ha túlságosan nedves marad a gabona, könnyen befülled — ha pedig túlszárítják, az rendkívül magas tüzelőanyag-felhasználással' jár. Most Gödöllőn, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben elkészült egy olyan automata, amely a Bábolnai Állami Gazdaság által gyártott B—15-ös szárítóberendezéssel ellátott gabonasilókban tehet jó szolgálatot a mező- gazdaságnak. A DNSZ—10 elnevezésű automata feladata az, hogy egyszázalékos pontossággal meghatározza a szemestermény nedvességtartalmát, s csak az automatába beprogramozott értéknek megfelelő minőségű gabonát engedjen ki magából a siló. A berendezés — amelyből idén már 30 darabot készít el a Bábolnai Állami Gazdaság — haszna kettős. Megtakarítás érhető el alkalmazása révén a tüzelőanyagnál, s mi. vei elkerülhetővé válik a túl- szárítás, jelentősen növekedhet magának a berendezésnek a teljesítménye is. III. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM íli'líífilíJi' 1976. NOVEMBER 27., SZOMBAT A nőpolitikái határozat szellemében Két ÁFÉSI eredmény Hét éve született meg a párt Központi Bizottságának nőpolitiltai határozata. Azóta minden intézményben, vállalatnál, szövetkezetben rendszeresen intézkedési tervet készítenek, amelyben egy-egy évre meghatározzák a nők élet- és munkakörülményeinek javítására teendő intézkedéseket A káderfejlesztési, iskoláztatási tervekben ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nő- dolgozókra. A megkülönböztetett gondoskodás hatására szűnőben vannak a különbségek nő és férfi jogai és le- letőségei között. Szűnőben, de még nem mondhatjuk, fölszámolásuk is megtörtént. A váltig emlegetett szemléleti okokon kívül objektív magyarázata is van ennek. A gyermekgondozási segélyen levő kismamák több évre kiesnek a munkából, a gyors változások korában szakmailag nem könnyű pótolni a lemaradást. A pici gyermekkel járó gondolt miatt az esetleges vezetői beosztás munkaidőn túli kötelezettségeinek nehezebben tudnak eleget tenni. Ugyanez áll a továbbképzésre, ami az irányításban dolgozóknak különösen nélkülözhetetlen. Az egyenlőség gyenge pontjai Sok helyen ezért, bevallva vagy tagadva, szívesebben látják a munkára jelentkező férfit, mint a fiatal lányt vagy asszonyt. Akadnak azonban munkahelyek, ahol többségében nők dolgoznak, itt még nagyobb jelentőségű a nőpolitikád határozat szellemében könnyíteni a női munkavállalók terhein. Az elnőiesedő szakmák közé tartozik a kereskedelem. A Túra, Aszód, Zsámbok ellátásáért felelős Galgavidéke ÁFÉSZ dolgozóinak 71, a Pécel—Isaszeg fogyasztási szövetkezet munka- vállalóinak 65 százaléka nő. Arányuk rohamosan nő. Pé- celen hét ev alatt a férfiak száma két százaiéioial, a nőné 14-gyel nőtt. A megüresedő állasokra, kereskedelmi, ipari tanulóknak is tuLnyomóre&zt lányok, asszonyok jelentkeznek. A Galgavidéke Fogyasztási Szövetkezet 370 harminc éven aluli dolgozója közül 300 nő. Mindkét szövetkezetben szép számmal találunk női vezetőt. Munkájukat jól ellátják, nagyobb forgalmú bolt irányítását mégsem vállalják. A fiatal, szülőképes korban levőket is nehéz megnyerni ilyen munkakörre. Nem tudják egyeztetni a fokozott felelősséggel járó vezetői beosztást az anyasággal, a gyermekneveléssel. Csak kis boltokban Az egy-két személyes zöldség-, gyümölcs-, élelmiszer-, runázati üzletek élén már jócskán akad nő. A Galgavidéke 125 kiskereskedelmi boltja közül hetvenhatot igazgat lány, asszony. Ezek többségében azonban a nehéz fizikai munkát is kénytelenek elvégezni: mozgatni az áruval megrakott 40—50—60 kilós csomagokat, zsákokat. Ezek a kis boltok régi épületekben vannak, s a szociális körülmények is általában mostohák. A Pécel—Isaszeg szövetkezet 49 egységét sorolja a minimális ellátottsága kategóriába, 14-et tartanait középszerűnek, 5 megfelel az előírásoknak Ezekben fürdő, öltöző is van. Sokkal jobban állnak a galgavidékiek. Minden boltban van mosdó, öltöző, négy kivételével a dolgozók étkeztetését is megoldották. A piciny üzletekben a modern szállítóeszközök, a konténerek nem alkalmazhatók. A nehéz fizikai munkát könnyítő targoncák, szállító- és tolókocsik, tolólapok azért segítenek valamit. Az aszódi múzeumi füzetekről (1.) A helyi tiirténetkutatás szolgálatában A z aszódi Petőfi Múzeum jö- vő év májusában ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az eltelt két évtized alatt sokrétű tudományos munka folyt az épületben, de falain kívül is. A sokoldalú tevékenységnek csupán egy kis töredékét képezi a Múzeumi Füzetek címmel napvilágot látott kiadványsorozat nyolc számozott darabja. Az első 1963- ban jelent meg, s ezt követően átlagosan másfél évenként került az érdeklődők kezébe egy-egy újabb tanulmánycsokor. Az utolsó ez év októberében jelent meg, amely Pesty Frigyes nagyszabású heJynév- Iku tatásának Aszódra és a környező községekre vonatkozó részét tartalmazza. A számozott füzeteken kívül 1965-ben U. Varga Marianna Túrád hímzésminták című kétkötetes munkáját adatta ki a múzeum, melyben a művészettörténész szerző a túrái viselet hímzésmintáinak történeti kialakulását, a falu népi díszítőművészetét és azok alkotóit mutatta be. gazdag illusztrációval. A másik számozatlan füzetet az elmúlt hónapban vehették a kezükbe a látogatók Aszód a kőkorban címmel. A füzeteket lapozgatva jelentős változásokat figyelhetünk meg. Az első kiadványok jelentősége abban van, hogy egybefogta a különböző tudományos és művelődési intézményeknél dolgozó helytörténészeket, s néhány év leforgása alatt a múzeumnak egy olyan lelkes és hozzáértő kuta- tócso'portja kristályosodott ki, amely kitűzött céljainak egyre magasabb színvonalú megvalósítására volt képes. Az első két kiadványt nézegetve azt Is könnyen észrevehetjük, hogy a szerzők még tapogatóznak, nem vállalkoznak nagyobb terjedelmű, hosszabb levéltári elmélyedést igénylő tanulmányokra. A harmadik füzetben már fellelhetők ilyenek is. Aligha véletlen, hogy a tartalom nívójának emelkedésével egybeesik a kiadvány külsejének előnyös változása, ízlésesebb kivitele. A múzeum helytörténészeinek írásai megközelítik a húsz oldal terjedelmet. A negyedik füzetben Arató Mátyásnak, az 1848—49 Aszódjá- hoz és környékéhez adatokat szolgáltató, túlnyomórészt levéltári forrásokra támaszkodó tanulmánya több mint negyvenoldalas, s már a későbbi füzeteik felé mutat," amelyek csak egy témát bontanak ki, alaposan részletesen. Ilyen szempontból teljes a hetedik és a nyolcadik, mert az adott témával kapcsolatos vaiameny- nyi adatot tartalmazza. A cikkek, dolgozatok, egyik központi témája az intézmény névadója, Petőfi Sándor, aki 1835-tcÜ 1838-ig, ide, a múzeum épületébe járt iskolába, a Schola Latinába, amely még ebben a században is működött iskolaként, később kollégiumként, a felszabadulás után pedig lakókat helyeztek el benne. A múzeum megalapításáig mintha kissé elfeledkeztek volna a G alga-parti település lakói arról, hogy itt töltötte diákkorának legnyugal- masabb éveit a költőóriás. A múzeum megalapítása óta, majd a múzeumi kiadványokban újra és újra felbukkanó Petőfi-tanu Írná n y ok, s végül az önálló Petőfi-kiadvány, amelynek folytatása is lesz, mélyen emlékezetébe vési Aszód jelenkori és jövőbeli lakódnak községük és a nagy költő kapcsolatát és a községnek a költő életpályájában betöltött szerepét A közvetlen kapcsolat emlékei kedvesebb, meghittebb képet formálnak Petőfi Sándorról az utódokban. E célt szolgálják a személyével foglalkozó írások, kutatások. A kutatási terület jelentős témakörét nemzetünk történelmének. nagy sorsfordulói, kiemelkedő eseményei • adják. Sorrendben haladva: megismerhettük a füzetekből a tatárjárás időszaikát képet alkothatunk a Galga-völgy népének szenvedéseiről a töröli uralom idején. Megérthettük mindazokat, akik fegyvert fogtak az osztrák iga lerázására Rákóczi zászlaja alatt. Ugyancsak igazi hazafiságról adtak példát az 1848—49-es forradalom és szabadságharc helyi katonái is. Végül megismerkedhetünk az időben viszonylag közel álló Tanácsköztársaság Galga-völgyi megvalósulásának, létének fennmaradásáért vívott küzdelmének és bukásának körülményeivel. Amint az elmondottakból is látható, a múzeum helytörténészei történelmünk haladó hagyományait állították reflektorfénybe. A sor azonban még nem teljes: hiányzik a felszabadulás történetének megörökítése, amelyre remélhetőleg sor ikerül majd az elkövetkezendő esztendőkben, annál is Inkább, mert e jeles történelmi fordulatnak még nagyon sok tanúja él, és ők az élmény erejével tudnak vallani 1945-ről. Az idevonatkozó adatok összegyűjtése azonban nemcsak az aszódi helytörténészek feladata. Bene Mihály (Folytatjuk) Az egyenjogúság igen fontos ismérve az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Ezt sem szabad mechanikusan vizsgálni. Mondjuk úgy, hogy kiszámítjuk a nők és a férfiak átlagbérét, s összehasonlítjuk. Figyelembe kell venni a szolgálati időt, a szakképzettséget, a beosztást, a munka nehézségi fokát. A meglevő ellentmondások feloldását éppen az jelenti, hogy megteremtjük az azonos feltételeket. Ha a lehetőségek azonosak, ha mindkét nem tagjai képezhetik magukat, egy-egy poszt betöltésénél csak a tudást, rátermettséget veszik számításba, megszűnik a régi szokás, hogy a vezető férfi, a beosztott nő, szükségképpen kiegyenlítődik a bérszínvonal is. Pécelen jelenleg főként abból ered a nők hátránya, hogy a nehezebb, felelősségteljesebb munkákat többnyire férfiak végzik, több szolgálati idővel is rendelkeznek, minek következtében bérük is magasabb. A vendéglátásban, ahol a nők szolgálati ideje több, kisebb az eltérés. Juttatások — megfelelő arányban Kínosan ügyelnek a szövetkezet vezetői arra, hogy a juttatásokból létszámúéinak megfelelő arányban részesedjenek nődolgozóik. Százhuszonegy kiváio dolgozó közül Pécelen, Isaszegen 76 a nő, a Galgavidéke szövetkezetben 70 százalék az arányuk. A szabadságot is lehetőleg akkor adják ki, amikor kérik; a sok gyermekes vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek külön szabadságot is adnak, másfajta anyagi segítséget is, iskolaév kezdetekor például tanszersegélyt. A péceliek három vagy annál több gyermeket nevelő anyát csak lakóhelyén foglalkoztatnak. Egyik szövetkezetnek sincs önálló gyermekintézménye. Hogy a náluk dolgozó édesanyák gyermekeiket elhelyezhessék, a községekben levő óvodákat, bölcsődéket anyagilag támogatják. A Galgavidéke az idén 49 ezer fo- ritot fordított erre a célra, a kartali óvoda építéséhez 30 ezer forinttal járultak hozzá. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 1976-ban 110 ezer forintot adott az isaszegi óvodának, tavaly ugyanennyit a péceli- nek. A bölcsődéket 10—10 ezerrel segítették. Ha szükséges, dolgozóik társadalmi munkával is hozzájárulnak az óvodák, bölcsődék fejlesztéséhez. (K—P) Kismamák klubja Nagytarcsa n Több mint húsz résztvevővel alakult meg Nagytarcsán a kismamák klubja. Ä téli hónapokban hat ismeretterjesztő előadást tartanak a klubtagoknak a gyermekek helyes táplálásáról, neveléséről, a kismamák életmódjáról. Az igényes programok előadóiról a járási TIT-szervezet gondoskodik. Mesekötény Vasárnap, 28-án mutatják be a Mesekötény című játékot a járási-városi művelődési házban, a Pöttöm színház második előadásaként. Jegyek a helyszínen kaphatók. Sz ombalí jegyzet Paritás A nők egyenjogúságáért kioomaKozu mozgalom naj- naiaa — még a múlt sza- zaaoan — otzonyos Külsőségén is nagy szerepet nap- tan. ivieresz Hölgyen szivarra gyújtottak, nadrágot nuztak, jerjinaiapot csaptak a jejünbe. rtöLCS jer- jiak és nők bizonyára akkor is mosolyogtak ezen, jól tudva, a masodrendű- seg korántsem szűnik meg, ha a szebbik nem Képviselői majmolják jérjitansaik szokásait. E hetyke kihívás is jelzett azonban bizonyos mélyebben rejlő tartalmakat: nevezetesen a tabuk elleni harc lényegbevágó voltát. Az első nekifutás he- vessegenek csuultával megnezdodött a vadhajtáson nyesegetése. A szocialista nomozgalom kiaianu- tása es megerősödése együtt járt a meiyebb ösz- szejüggesek föltárásával, a kór megnevezése lehetővé tette a gyógyítást szolgáló javaslaton pontosabb megfogalmazását. Egyszerűsítve: a nőknek nem a férfiakhoz kell hasonlítaniuk, az egyenjogúság úgy is elérhető, sőt csak úgy, ha mindkét nem megtartja természetadta, jellegzetességeit, magatartási jellegét. S noha a ruházkodás távolról sem tekinthető természet által megszabottnak, a viselet kétségtelenül hordoz a nemek más-más sajátosságaira utaló vonást. Egészen más jellegű, de alapjában véve mégis hasonló gyermekbetegségek még mindig fellelhetők a női egyenjogúságért zajló küzdelemben. Nem a külhoni feminizmus újjáébre- désére célzunk — honi torzulásokra. Elmúltak azok az idők, amikor izmos leányokból bányászt, traktorost akartak faragni. Manapság szőrszálhasogató méricskélés folyik a munlcahelyeken: minden bizottságban, testületben arányuknak megfelelően képviseltetik-e magukat a nők. Gondosan számba veszik, mennyivel több a férfi osztály-, főosztály- vezető, üzem-, műhelyvezető, elnök, igazgató, titkár. A minap tárgyalta a gödöllői járási pártbizottság két szövetkezet nőpolitikái munkájának tapasztalatait A kérdezők igencsak aprólékosan kifaggatták a jelen volt munkahelyi vezetőket az arányok felől. Nem állítjuk, hogy ezek harmadrendű kérdések. Azt viszont igen, hogy így gyakran elsikluid a lényeg Az arányok pontos megtartása miatt esetleg olyanok is bekerülnek bizonyos vezetőségekbe, akik képzettség, rátermettség híján alkalmatlanok erre, jó okot szolgáltatva az ellenkező végleten hangoskodóknak, a bezzeg mi megmondtuk unos-untalan ismétlésére. A kisebbik baj, hogy lovat adunk az okoskodók alá. nagyobb kár, ha megtépázzuk a túl nagy feladataik terhe alatt összeroppanó nők sokszor amúgy is ingatag önbizalmát. Járhatóbb útnak látszik a két ÁFÉSZ vezetőinek ama törekvése, s erre ösztönözi őket a párt-végrehajtóbizottság is, hogy a vezetésre kiszemelt lányok, asszonyok tanuljanak, sajátítsák el a vezetéshez nélkülözhetetlen ismereteket, s közben fokozatosan egyre nehezebb feladatokat bíznak rájuk. így szoktatva őket a nagyobb erőpróbákhoz. Még mielőtt atyásko- dással vádolnának, sietünk hozzátenni, a nők sem olyan törékeny lelkek, hogy minden esetben pszichológiai tapintatra szorulnának. Minél több nőnek adatik meg a képzettség és a lehetőség a felelősségteljes munkára, annál ritkábban kell majd álmegoldáshoz folyamodni, csak azért kinevezni valakit, hogy javítsák a statisztikát. Gond lesz ezenkívül is bőven. Kör Pál i i
