Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

1976. NOVEMBER 27., SZOMBAT Elsők között a tejtermelési versenyben Őszi eredmények a dunobcgdányi termelőszövetkezetben ttrcrrl "dj/Pj? W x/umtm Hétről hétre azt halljuk az illetékesektől, szinte közhely­nek számít már: a kedvezőtlen időjárás hátráltatta és hátrál­tatja a mezőgazdasági munká­kat. így igaz ez a dunabogdá- nyi Úttörő Tsz-ben is, ahol Kiss Kornél főagtxjnómus a gondjaikról és eredményeikről beszélt. — Szövetkezetünk a 700 hek­táréval a kisebb gazdaságok közé tartozik, ám a bajok min­ket sem kerültek el. Sújtott a szárazság, befolyásolja mun­kánkat a hetek óta tartó esős. s most már havasra forduló idő. Ugyanakkor nagymérvű a vadlcár is, hiszen közvetlen szomszédságunkban húzódik a Pilisi Parkerdőgazdaság s a szarvasok, őzek, vaddisznók át-átruccannak hozzánk láto­gatóba, egész évben. Éppen ezért átalányszerződést kötöt­tünk a gazdasággal, évente 60 ezer forint kártérítést fizetnek részünkre. — Mint már utaltam rá, ez az év különösen kedvezőtlenül alakult, s ez elsősorban a magnak, illetve silónak ter­melt kukoricánál bizonyítható. Fővetésű silókukoricából 120 hektárnyi területünkön hektá­ronként 170 mázsányit takarí­tottunk be. Ha hozzáteszem, hogy 240 mázsás termésátlag­ra számítottunk, rögtön érzé­kelhető; ez nem a legjobb eredmény. Magkrikoricából 45 mázsa helyett 30 mázsás ter­mésátlagot tudtunk elérni. A silókukorica pótlására 70 hek­tárnyi területen takarmányt vetettünk, s ezzel elértük, hogy az állatoknak kellő mennyisé­gű takarmány jut télire. — Termelőszövetkezetünk fő profilja évek óta az állatte­nyésztés, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés, a Ut épül az erdő mélyén GYARAPSZIK PILISSZENTLÁSZLÓ Nehéz elképzelni, hogy a teljesen hegyek közé zárt kis Pilisszentlászlónak és a nem­zetközi összefogással épülő Gabcsikovó—Nagymaros ví­zilépcsőnek bármi köze legyen egymáshoz. Mégis, a Duna vizét ener­giaforrásként felhaszná­ló távoli erőmű segíti majd a községet. Eddig ugyanis csak Szentend­re felől, ízbégen át lehetett megközelíteni. A KPM a Pi­lisi Parkerdőgazdaság révén az év elején széles, betono­zott autóút építését kezdte meg, amely a falut Visegrád- dal fogja összekötni. A 15 km hosszú útra akkor lesz nagy szükség, ha megindul a vízi­erőmű építkezése. Az új út nemcsak azért je­lent majd előnyt, mert a Visegrádon székelő Pilisi Parkerdőgazdaságot kerülő nélkül lehet majd elérni, ha­nem azért is, mert ettől vár­ják az idegenforgalom fellen­dülését. A lakosok nagy több­sége az erdőgazdaság dolgo­zója, azonkívül a Sasad és az Óbuda tsz-be járnak külön- autóbusszal dolgozni. Szeret­nék azonban, ha több turista keresné fel a községet, 1700 hektáros határukat rendkívül szép természeti tájak, erdők, patakok tarkítják. Az élénkebb idegenforga­lom a vele járó gondok elle­nére előbbrelépést jelentene. A kis falunak jóformán nincs önálló bevétele, a községfej­lesztési adó minimális, ha a szükséges fejlesztéshez mér­jük. Eddig a Külkereskedelmi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium dolgozói vettek itt főleg magántulajdonban le­vő kisebb-nagyobb telkeket. Most a falu nagyobb területet szeretne átengedni az üzemi kol­lektíváknak. Ha legalább ötventagú cso­port kíván itt építkezni, meg­kapják a telepszerű üdülő­hely kialakítására érvényes engedélyt. Ghyczy Tamásné mielőtt vb-titkár lett, a járási hiva­tal dolgozójaként ismerkedett Pilisszentlászló problémáival. Az utóbbi években az általá­nos jövedelememelkedés már megmutatkozik nemcsak a fa­lu rendezettségén, hanem az egyre emelkedő igényeken is. Az eddigi kommunális létesít­mények mind szűknek bizo­nyulnak. Miután saját erejük kevés hozzá, sok segítséget kapnak a megyei tanácstól és a Pilisi Parkerdőgazdaságtól. A megyei tanács az idén nagyobb összeget utalt át Pilisszentlászló fejleszté­450 ezer forintból ravatalozót építene«, s ugyanekkora ösz- szegból kibővítik az óvoda konyháját. A korszerűtlen tűz­helyeket villanyra és meleg vizet szolgáltató boylerre cse­rélik ki. Ez az egyetlen kony­ha főzött eddig az óvoda, az iskola tanulóinak .és a peda­gógusoknál! olyan mostoha körülmények között, hogy a KÖJÁL, a konyha megszünte­tését helyezte kilátásba. A szentendrei járási ÁFÉSZ a bolthálózatot növeli. Most egyetlen élelmiszerüzlet, mel­lette egy kis zöldséges, vala­mint húsbolt áll a vevők ren­delkezésére. A boltok azon­ban elavultak, nagyon kicsik. Ezt az ősöreg, a falu közepén terpeszkedő régi házat le sze­retnék bontani, amint az új üzletek elkészülnek s az ott­lakó családnak állami lakást adhatnak. Szórakozóhely sincs más a faluban, mint a kocsma. Mindezen gondok megoldásá­ra a szentendrei járási ÁFÉSZ jelentős építkezésbe fogott. Egy régi házat alakítanak át presszónak, cukrászdáinak. A mostani kocsmából kisvendég­lő lesz. Arra már nefn futja, hogy új épületben nyissanak élelmiszerüzletet, hanem he­lyette ERDÉRT-elemekből ál­lítanak össze egy 300 négyzetméter. alapte­rületű önkiszolgáló bol­tot. Ez a megoldás átmenetileg mindenütt bevált. A Pilisi Parkerdőgazdaság­tól már eddig is sok segítsé­get kaptak. Nemcsak munka­alkalmát nyújtanak, hanem törődnek is a falu fiataljai­val. A végzős általános isko­lásoknak bemutatják külön­böző műhelyeiket, ipari mun­kahelyeiket és amelyik fiatal szakmát választ, azzal társa­dalmi szerződést kötnek. Részt vesz a gazdaság a község belterületének rende­zésében is. Jövőre két parkot kívánnak építeni. Az egyiket az iskola mögött, a másikat pedig oda, ahová a falugyű­lés kívánja majd. k. m. tejtermelés. Kapcsolatunk a Tejipari Vállalattal évek óta kitűnő, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy évente 700 ezer liter tejet biztosítunk szá­mukra. Az országos tej terme­lési versenyben az idén is várhatóan az első három he­lyezett között leszünk. — Jó eredményt érünk el a sertéstenyésztésben is, éven­te 3—400 hízott állatot értéke­sítünk. Űjabban bérhizlalást is vállalunk. Az elmúlt héten 150, egyenként 34 kilogrammos sül­dőt vettünk át, amelyeket kö­rülbelül 100—120 kilogrammra hizlalunk. — Zöldségtermeléssel is fog­lalkozunk. Az ezer négyzet- méternyi ü vegh ázu nkban 25 hollandi melegágyban négy­öt féle termény — paradicsom, paprika, uborka, káposzta, karfiol — van, ezzel Dunabog- dány ellátását biztosítjuk. Az elmúlt napokban a karfiol ki­vételével mindent leszedtünk. S. Zs. Munkáslakás -építés a szentendrei járásban A főváros közelsége, a nö­vekvő termelési feladatok megkívánják, hogy a szent­endrei járás üzemeiben a dol­gozók lakásépítését szervezet­ten segítsék, ily módon csök­kentsék a létszámgondot és a munkaerő-vándorlást Erről a mind fontosabb té­máról a járási-városi népi el­lenőrzési bizottság nemrégiben nagyszabású vizsgálatot foly­tatott. A tapasztaltakról Pesti \ Istvánnal, a járási-városi NBB j elnökével beszélgettünk, aki i elmondotta, hogy a Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaságnál, a I Papíripari Vállalatnál, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat bu­dakalászi és a Hazai Fésűsfo­nógyár pomázi gyáregységé­nél tájékozódtak, míg a taná­csok közül a visegrádit, a po- mázit és a budakalászit ke­resték fel, Szentendrén pedig a városi tanácsot. A termelés arányában A gazdasági, politikai veze­tőiekéi, a munkásokkal folyta­tott tájékozódó beszélgetések nyomán megállapítható, hogy az üzemek mindinkább érzik: nekik is van tennivalójuk dol­gozóik lakáshelyzetének javí­tásában. Nem a szemlélet, in­kább az anyagi keretek szű­kössége szabja meg a segítés mértékét. Mind a négy üzem kollektív szerződésébe foglal­ták a segítés szükségességét és mértékét. Azonban a megva­lósítás a gazdasági eredmé­nyektől függ. A Hazai Fésűs­fonó pomázi gyára az elmúlt évben veszteséges volt, s idén sem számítanak előbbrelépés- re, így nem is képezhetnek la­kásépítési alapot. Csak bon­Uj termékeket gyártanak — enyhülnek a gondok A pomázi Fatömegcikk Kísz-nél ez az esztendő rosz- szuil kezdődött. Közitudott, hogy elsősorban exportra ké­szítenek faikanalakat, s az első félévben kevesebb termiéket igényeltek tőkés partnereik, miiint amennyire a szövetke­zetiek számítottak. így az első negyedévben időarányos tervük 60 százaléilcárt teljesítet­ték csupán. Profilváltásra nem készülték fel és helyzetüket nehezítette a belső szervezet- lanséig is. — Hogyan állt talpra mégis a ktsz, milyen intézkedéseket foganatosítottak a terv/ telje­sítéséért — ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Zakariás László elnökhelyettessel. — Mindenekelőtt kül- és belföldi piackutatások, a régi, megbízható partnerek mellé újabbakat kerestünk és biztosítottuk a második félév export-megrendelé­seit. Elhatároztuk új termékek gyártását is, így holland ex­portra konyhai ülőalkalmatos­ságokat, fejőszákeket , készí­tünk. Nyugágy-keretekét szál­lítunk svéd, angol és holland cégek számára, ezekből az esz­tendő végéiig egymillió forint bevételre számítunk. Termé­szetesen maradt a fakanál is, ebből az idei termelési érté­künk 1 millió 300 ezer forint lesz, valamivel kevesebb, mint tavaly. — Üj termékkel is jelent­keztünk, turisitabotot készí­tünk — zömmel a TRIÁL szá­mára —, még az idén 1 mil­lió forint értékben. Ezenkívül szerszámnyeleket szállítunk elsősorban a VASÉRT meg­rendelésére, - negyedik negyed­évben már ismét fellendülő­ben van a ktsz. Az első fél­év teljesítésével azonos 5 millió 100 ezer forint terme­lési értéket várunk. A bel- és külföldi piac stabilitása mel­lett gondot fordítottunk a bel­ső munkaszervezésre. Megteremtettük a hatékony munkához szükséges feltétele- rket és sor került egynéhány i személyi változásra is. Újjá­szerveztük a szocialista bra- I gádmozgalimat és megszilárdi- j tottuk a munkafegyelmet is. i Ezzel párhuzamosan stabilizá- ' lódott a létszámunk. S. Zs. tott anyaggal, műszaki ügyin­tézéssel. társadalmi munkával, a szocialista brigádok segítsé­gével tudják támogatni a la­kásépítkezéseket, A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál megint más a hely­zet. A vállalat több gyáregy­ségből áll. Az elmúlt években S65 ezer forintot adhattak la­kásépítésre, amiből a budaka­lászi gyárnak 585 ezer forint jutott. Az ország különböző vidékein levő gyáregységeknél más és más az igény. A 35 ezer forintos kamatmentes kölcsön a legtöbb, amit adhat­nak, ezenkívül fuvarral, mun­kaeszközökkel, bontott anyag­gal segítenek. A budakalászi gyár mellett 1963—72 között 166, 3 szobás lakásból álló lakótelepet épí­tettek vállalati támogatással. Ezt szeretnék tovább bővíteni, egyelőre azonban nem áll ren­delkezésre közművesített terü­let. Csoportosan gazdaságosabb A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság rendelkezik a legna­gyobb lakásépítési alappal, 1 800 000 forinttal, amit két évvel ezelőtt létesítettek, s eddig 30 dolgozónak adtak be­lőle támogatást. Ennél a vál­lalatnál eddig kizárólag csa­ládi házakat építettek. A szentendrei Papíripari Vállalatnál mintegy 900 ezer forint áll rendelkezésre. Ti­zenöten kaptak visszatéríten­dő és ketten vissza nem térí­tendő segélyt ebből az összeg­ből. Kétségtelen, hogy az egyéni családiház-építésnél nagy se­gítséget jelent a nagyobb ösz- szegű, kamatmentes kölcsön, a fuvar- és gépkölcsönzés. — Mégsem lehet a jövő út­ja az egyéni építkezés —mon­dotta Pesti István. — Ha fi­gyelembe vesszük az egyéni kezdeményezéssel járó bonyo­lult adminisztrációs eljárást, az anyagbeszerzés és munka- szervezés gondjait, altkor vi­lágos, hogy sem az egyénnek, sem a közösségnek nem ez jelenti a legmegfelelőbb for­mát. A gazdaságos, hatékony építési mód csak a csoportos, telepszerű építkezés lehet. A közművekre nincs pénz A telepszerű építkezésnek azonban nagyon sokszor gátat szab a megfelelően közműve­sített terület hiánya, vagy hogy a várható kommunális fejlesztésre, útra, boltokra, bölcsődékre és iskolákra nincs i a helyi tanácsoknak pénzük. 1 — Nézzünk csak néhány példát — javasolta a NEB- elnök. — Pomázon nagyon so­kat tesznek az építkezés elő­mozdítására. ötvenhárom, részben közművesített, vagy már munkálatok alatt álló osaliádiiiháztelket adtak el az OTP útján, amikre két éven belül építeni kell. Ezenkívül 227, telepszerűen épített lakás részére tudnak területet biz­tosítani. Itt is az a hiba, hogy az új lakótelep kommunális létesítményeire a tanácsnak nincs /pénze. A másik a csa­tornahálózat teljes kiépítése. Dolgoznak rajta, de időköz­ben megváltoztak az árak. Az eredetileg számított 13 millió helyett négymillióval többe fog kerülni. A továbbiakban megtudtuk, hogy Budakalászon ugyancsak a pénzen múlik a víz- és csa­tornahálózat megépítése, ami a területfelhasználást gátolja. Ingyenesen, illetve méltányos áron, örök használatra 20—25 telket juttattak a nagy csalá­dosoknak, ikerházépítésre. Ide portalanított utat építettek, típustervet és műszaki ellen­őrzést biztosítottak. Visegrádon nagyobb az elő­relépés. Százötven lakás épí­tésére van hely, elkészült a beépítési terv is. A családi házak 80 százaléka kész, so­kat közülük a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság munkásai építettek. A tanács 20 lakást épít, amiből tíz ebben az év­ben, tíz pedig jövőre készül el. A területre bevezették a vil­lanyt, a vizet, és helyi csator­nát építettek. A járásban csak Szentend­rén van lakásfenntartó szö­vetkezet, és itt a legnagyobb ütemű a tervezett munkásla- kás-építés. A Vasvári lakóte­lep III. szakaszát szövetkezeti formában építik, telepszerű, több szintes házakban, 55 la­kással. Koncentrált kivitelezés A járási-városi NEB a vizs­gálat alapján javasolta, hogy a járásban vizsgálják felül a telepszerű, több szintes épí­tési mód pénzügyi támogatásá­nak lehetőségét. Ennek kere­tében lehetne összefogni a munkáslakás-építés vállalati, tanácsi támogatását, az egysé­ges, i koncentrált kivitelezést. De szükséges az is — állapí­tották meg —, hogy tovább egyszerűsítsék és gyorsítsák a családi házak építésével kap­csolatos ügyintézést. Gyor­sabb legyen az építési enge­dély kiadása, az OTP-hitel fo­lyósítása. Komáromi Magda Czínheily: a 11-es főút a 23. kilométerkő környéke. Az út egyik felét lezárták, a for­galom lelassult, adó-vevő ké­szülékkel felszerelt forgalom- irányítók terelik a megrekedt kocsisorokat hol az egyik, hol a másik irányba. A lezárt ré­szen bontják az útburkolatot, a kiásott gödörbe 40 centiméter átmérőjű vízvezeték-csöveket fektetnek. A téma tehát a főútvonalon hever, már csak rajtam múlik, hogy gyorsan, frissen hírt ad­jak az itt folyó munkákról. Megkeresem hát a munkave­zetőt. Bánffy György művezető azonban sajnálattal közli, semmiféle felvilágosítást nem adhat a sajtónak, mert válla­lati rendelkezés tiltja az ilyes­mit. Azt tanácsolja, Szentend­rén keressem meg Rasztovics Péter építésvezetőt, ő az ille­tékes. Szentendréig, az úton azon töröm a fejem, úristen, milyen csövet fektethet le egy vízügyi építő vállalat az út mentén, ha erről még a mű­vezető sem beszélhet? A titok nem derül ki Szent­endrén sem. Az építésvezető arról tájékoztat, ő sem nyilat­kozhat az igazgató, a főmér­nök, a főkönyvelő engedélye nélkül. Ha közülük valaki en­Bementem a csőbe gedélyezi, ő szívesen elmondja, mit csinálnak Leányfalun. A dolgok logikája azi sugall­ja, bizonyára a Dunakanyar­ban épülő regionális vízmű­rendszer csövei ezek ott Leány­falun. Próbafúrások során Ta- hitótfalu és Leányfalu között gazdag víznyerőhelyeket talál­tak, az itt épülő kutakból in­dul majd a fővezeték a Duna mentén Szentendre felé. A fo­lyó medre és a főútvonal kö­zötti terület annyira összeszű­kült, hogy 600—700 méter hosz- szan az úton kell vezetni a vá­ros irányába a főcsövet. Ezt biztosan tudom, mert a regionális vízműrendszerről számos helyen olvastam, hal­lottam már. (Legutóbb a leány­falui tanácsnál!) Aztán tudom a művezető, az építésvezető, a főkönyvelő, a főmérnök, az igazgató, a kivitelező vállalat nevét. Csak azt nem tudom, milyen csöveket fektetnek le Leányfalun, mert az szigorú vállalati titok. Erről nem be­szélhet sem a művezető, sem az építésvezető. És írni sem szabad róla a magyar sajtóban. Lapunkban sem. Legalább is Képünk Leányfalun készült, a Vízügyi Építő Vállalat igazgatójá­nak engedélye nélkül. a főkönyvelő, a főmérnök, az igazgató engedélye nélkül nem! Igaz, ez ellentmond a sajtó- törvénynek. K. Gy. M. Kotruck Ferencné, a termelösz »vetkezet kertészetének dolgozója szedi a karíiolt. Nagy Iván felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom