Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
1976. NOVEMBER 27., SZOMBAT A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata sat a kölcsönösség elve alapján. Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a záróokmányban elismert, sajátost problémákat, amelyek az európai országok gazdasági fejlődésében meglevő különbségiekből adódnak. A PTT ülésének résztvevői szilárdan eltökélték, hogy két- és több oldalú keretek között elősegítik valamennyi érdekelt állam hosszú távú és nagy volumenű együttműködésének további fejlődését, beleértve az olyan formákat, mint a termelési és műszaki-tudományos kooperáció, a szakosítás és a kompenzációs ügyletek. Egyfelől a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és tagállamai, másfelől az Európai Gazdasági Közösség és tagállamai, egyenjogú, tárgyi, üzleti kapcsolatainak megvalósulása megfelelne kölcsönös érdekeiknek. A Varsói Szerződés tagállamai fontosnak tartják, hogy az európai értekezlet záróokmányának megfelelően az egész kontinensen előbbre lépjenek átfogó intézkedések kidolgozásával és megvalósításával a környezetvédelmi, a közlekedési és szállítási, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintettel a nemzetközi és különösen az ENSZ európai gazdasági bizottságának keretein belül megvalósult együttműködésben szerzett tapasztalatokra, célszerű a közeljövőben gyakorlati szemszögből is megvizsgálni ezeket a kérdéseket európai szintű államközi értekezletekenA Varsói Szerződés tagállamai üdvözlik, hogy a Szovjetunió az érdekelt országok egyetértése esetén kész Moszkvában megrendezni, az államközi energetikai értekezletet. A PTT ülésének részvevői abból indulnak ki, hogy az európai gazdasági együttműködés fejlődését nem szabad elválasztani a világméretű gazdasági kapcsolatoktól. A részvevők síkraszálinak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus ás igazságos átalakításáért, minden állam egyenjogúságának alapján, legyenek azok kicsik, vagy nagyok, szocialisták, vagy kapitalisták, fejlettek, vagy fejlődőek. A részvevőik támogatják a fejlődő és az el nem kötelezett országok által javasolt nemzetközi együttműködési program elvi irányvonalát. A gazdasági együttműködés fejlesztése mellett a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tájékoztatási együttműködésnek, valamint az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítésének is az európai politikai légkör további javítását kell elősegítenie. Az elmúlt évek során e téren kedvező eredmények születtek. Egészében sikeresen valósulnak meg az európai értekezlet záróokmányának idevonatkozó rendelkezései. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kapcsolatok fejlődését a népek közötti barátság és kölcsönös megértés ügyével ellentétes célra, az államok belügyeibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten aláhúzzák, hogy ez kilátástalan út és határozottan el is vetik azt. Az európai értekezlet záróokmánya számos kérdésben rögzít megállapodást a két- és sokoldalú együttműködésről a humanitárius területeken, egyben meghatározza e lehetőségek valóravá 1 tásának feltételeit is. A PTT ülésén képviselt államok készek megállapodni e lehetőségek mind teljesebb kihasználásáról és hatékonyságuk növeléséről azzal, hogy minden egyes ország részt vehessen az igazi szellemi értékek széles körű cseréjében. Ezért többek között hasznos lenne európai akciókat, köztük fesztiválokat, versenyeket, kiállításokat, valamint más művészeti és kulturális rendezvényeket tartam. Szükséges továbbá, hogy a tömegtájékoztatási eszközök hitelesen tájékoztassaK a közvéleményt a világ eseményeiről és a népek közeledését szolgálják, Nein szabad megengedni, hogy ezeket az eszközöket a béke és az európai együttműködés ellen használják fel. A PTT ülesenek részvevői mélységesen elégedettek az általuk képviselt szocialista országok sokoldalú együttműködésének fejlődésével. Kapcsolataik, azok társadalmi és politikai jellege, céljai és tartalma tekintetében, testvéri kölcsönös viszonyuk nem áll ellentétben más európai országokkal folytatott kapcsolataikkal. Együttműködésük, amint azt az európai értekezlet tapasztalatai is bizonyították, teljes mértékben megfelel a béke megszilárdításának , az európai kontinensen. Ez olyan tényező, amely ösztönzi az európai együttműködést a béke és biztonság megszilárdítása, a gazdaság és a kultúra fejlesztése, a népek szellemi gyarapodása területén. A Varsói Szerződés tagállamainak, melyeket összefűz szocialista rendszerük közössége, az elkötelezettségük a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség ügye iránt, eltökélt szándékuk állandóan erősíteni együttműködésüket a a marxizmus—leninizmus, az internacionalista szolidaritás, minden állam egyenjogúságának és szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás elvei alapján. A PTT ülésének résztvevőit az az eltökélt szándék vezeti, hogy a jövőben is folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az európai és a világbéke megerősítése érdekében, amit többek között a mostani ülésen elfogadott azon döntés is szdl- gál, miszerint létrehozzák a külügyminiszterek bizottságát és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének egyesített titkárságát; mélyítsék a testvéri népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parlamenti képviselők, a közvélemény képviselőinek konzultatív találkozóit a nemzetközi élet időszerű problémáinak megvitatására; szélesítsék a kölcsönös tájékoztatást és a tapasztalatcserét a kommunista és szocialista építésről, járuljanak hozzá az állami és társadalmi szervezetek, valamint a dolgozó kollektívák kapcsolatainak fejlesztéséhez; fejlesszék a két- és sokoldalú együttműködést a gazdasági élet minden területén, a műszaki-tudományos haladás vívmányainak olyan felhasználósában, amely népeik anyagi és szellemi jólétének további növelését szolgálja, a KGST többi tagországával együtt járuljanak hozzá a komplex program egyre teljesebb megvalósításához, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán a hosszútávú célprogramok közös kidolgozásáról és megvalósításáról hozott határozatok végrehajtásához. A magas szintű műszaki-tudományos együttműködés nagyszerű megnyilvánulása a szocialista országok űrhajósainak az 1978—1983 közötti időszakra tervezett közös űrutazása szovjet űrhajókon és űrállomásokon; erősítsék az együttműködést a kultúra, az irodalmi és művészeti alkotások cseréje területén, erősítsék a művészeti szövetségek, . a testvérmegyék és -városok kapcsolatait, ösztönözzék a turizmust, a kontaktusok bővítését az állampolgárok között. A PTT ülésének résztvevői kijelentik, hogy minden tagország határozott szándéka tovább erősíteni, a széles körű, egyenjogú együttműködést és a barátságot azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meggyőződésük, hogy az öszes szocialista országok szolidaritása egyaránt megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a szocialista világ- rendszer egésze, valamint a világbéke és a haladás érdekeinek. V. bői vonják ki az összes külföldi csapatokat. Az ülés résztvevői hangsúlyozzák országaik szilárd elhatározását, hogy a jövőben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket a szocialista orientációjú fiatal államókkal. Az új társadalom építése formáinak megválasztásában mutatkozó valamennyi lehetséges különbség mellett, a szocialista országok és a szocialista orientációjú államok természetes szövetségesei egymásnak a népek békéjéért és biztonságáért folytatott harcban. Megelégedéssel állapítják meg Ázsia, Afrika, Latin-Ame- rika fejlődő államainak növekvő szerepét a nemzetközi ügyekben. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfődnek Colomlbóban tartott V. konferenciája ismét megmutatta pozitív szerepüket a nemzetközi életben. Az ülésen képviselt államoknak eltökélt szándéka, hogy erősítik együttműködésüket ezekkel az országokkal az imperializmus, a ko- lönializmus ellen, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az ülésen részt vevő államok megerősítik, hogy támogatják az arab államok és népek harcát a közel-keleti konfliktus igazságos politikai rendezéséért. Egyetértenek abban, hogy az ilyen rendezés megköveteli valamennyi izraeli csapat kivonását az 1967- ben megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen jogainak érvényre juttatását, beleértve az önálló állaim létrehozásához való jogot, a konfliktusban érintett valamennyi — közte az izraeli — állam jogának biztosítását a független létezésre, a hadiállapot megszüntetését az érintett arab államok és Izrael között. A genfi közel-keleti békekonferencia napirendjére is ezeket a kérdéseket kell tűzni, s a konferencia munkáját a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével a legrövidebb időn belül fel kell újítani. A közel-keleti konfliktust meg lehet és meg kell oldani, erre feltétlenül szükség van a térség valamennyi népe, a világbéke érdekében. Az ülés résztvevői határozottan síkraszállnak a libanoni helyzet haladéktalan normalizálása mellett, azért, hogy az ország valamennyi belső problémáját maguk a libanoniak oldják meg békés úton, külső beavatkozás nélkül, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet által képviselt palesztin ellenállási mozgalom érdekei és törvényes jogai kellő figyelembevételével. Államaik és népeik nevében kijelentik, hogy készek a jövőben is támogatást és segítséget nyújtani Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek a fajüldöző rendszerek, az apartheid és a neokolonialista összeesküvések ellen, az ENSZ-nek a gyarfnati rendszer és a fajüldözés felszámolásáról szóló határozatai végrehajtásáért vívott áldozatos harcához. A szocialista államok az emberiség összes haladó erőivel együtt támogatják a chilei népnek országa törvényes alkotmányos rendje visszaállításáért, a chilei nép kiváló fia, Luis Corvalán és a többi politikai foglyok kiszabadításáért vívott hősi harcát. Az ülés résztvevői hangsúlyozzák a nemzetközi munkás- mozgalom és valamennyi társadalmi erő fontos szerepét a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. Megerősítik, hogy készek együttműködni valamennyi haladó és demokratikus mozgalommal, minden békeszerető erővel a tartós európai és világ- béke megszilárdításában. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kijelenti: Fokozni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásáért, a béke megszilárdításáért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott harcban. ★ Ahhoz, hogy e történelmi feladatok megoldásában újabb sikerek szülessenek, szükség van minden olyan állam, minden olyan politikai és társadalmi erő aktív fellépésére, amely tudatában van felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában és megvalósításában, megbízható és hű szövetségesre találnak a szocialista országokban, aiaofc népeiben. A Bolgár Népköztársaság nevében Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Gustáv Husák Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében Edward Gäerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára A Magyar Népköztársaság nevében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára A Német Demokratikus Köztársaság nevében I Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára Bukarest, 1976. november 26. Be!- és külpolitikai vita a jugoszláv szövetségi képviselőházban Joszlp Broz Tito beszéde A jugoszláv szövetségi képviselőház két tanácsának pénteki napirendjén Jugoszlávia bel- és külpolitikájának megvitatása szerepelt. A vita be-' vezetőjeként Tito elnök mintegy 20 perces beszédet mondott. „Az utóbbi időben — hangoztatta bevezető szavaiban — a szocialista önigazgatási rendszer jelentősen fejlődött, számos döntést hoztunk társadalmi-gazdasági rendszerünk jövőjéről. így például az «ízzel kapcsolatos akcióprogram célul tűzte ki a munkásosztály szerepének erősítését az élet minden területén. Sok új törvény is született, amelyek közül a legfontosabbat, a társult munkáról szólót most fogadtuk el”. Joszip Broz Tito ezután így folytatta: „A jelenlegi helyzet egyik jellemzője a munkásosztály és a parasztság egyre szorosabbá váló szövetsége. A falun egyébként jelentős társadalmi és gazdasági fejlődést értünk el, ami a parasztság pozitív politikai hangulatában és politikánk általános támogatásában jut kifejezésre. Ez egyébként a legjobb útja annak. hogy folytatódjék a falu szocialista átalakítása, és annak is, hogy sikerrel szálljunk szembe azokkal a nehézségekkel, amelyele a falun történt alapvető változásokból fakadnak.” A jugoszláv államfő a továbbiakban hangsúlyozta: „A kitűzött célokért kizárólag az osztály ellenség maradványainak felszámolásával és a különböző dogmatikus, illetve liberális ellenállásokkal szembeni küzdelem fokozásával harcolhattunk. Ugyancsak sikerült meghiúsítanunk a nacionalista erőknek különféle formákban és színekben jelentkező kísérletét arra, hogy aláássák társadalmunkat,” „A gazdaság stabilizálásának hosszú távú politikája területén jelentős eredmények születtek — hangoztatta. — Azonban változatlanul szembe kell néznünk a gazdaságunkban jelentkező komoly és tartós problémákkal, így például a termelékenység gyorsabb növelésének szükségességével, a tervezés megjavításának és általában a gazdálkodás intenzívebbé tételének fontosságával.” Az ország külpolitikájáról szólva Tito elnök hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia a jövőben is az el nem kötelezettség politikájának útján halad. Készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik ezt óhajtják és támogatjuk mások konstruktív elgondolásait is — mondotta egyebek között a jugoszláv államfő. PÁRIZS Ba!o!da!i gaulleista csoportosulás Külön szervezetet alakítottál« a Chirac-féle „tömörülés” politikájával elégedetlen baloldali gaulleisták Jean Char- bonnel (de Gaulle volt miniszterének) vezetésével. A haladó köztársaságiak szövetsége (Federation des Re- publicains de Progres), az új gaulleista csoportosulás csütörtökön sajtóértekezleten ismertette felhívását, amely leszögezi, hogy a szervezet kész a baloldallal való párbeszédre a három baloldali párt közös programjában lefektetett gazdasági és társadalmi célkitűzések alapján. A ZIMBABVEI felszabadítási mozgalom két vezetője Géniben, hosszas tanácskozások után, elfogadta azt a brit javaslatot, hogy 1978. március 1-ét tűzzék ki a kelet-afrikai ország önállóságának időpontjául. Magyar—olasz fórum Pénteken Budapesten, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megkezdte tanácskozását a magyar—olasz fórum II. történésztalálkozója, amelynek munkájában 15 európai ország történészei, szakemberei és közvéleményének képviselői vesznek részt. A történésztalálkozót Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alelnöke nyitotta meg, s Jelen volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Magyar részről a fórum eddigi munkáját eredményesnek ítélik elsősorban azért, mert lehetőséget nyújt a nemzetközi helyzet, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek a két ország különböző politikai beállítottságú személyiségei által történő rendszeres megvitatására. Az a vélemény, hogy szerepet játszhat a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében, mivel a fórum javaslatával „elébe mehet” a hivatalos állami szerveknek. A tanácskozáson részt vevők egységes megítélése szerint a fórum fontos tényezője a két nép együttműködésének, az úgynevezett „népi diplomácia” megvalósulásának egyik példája. A tanácskozás fontosságát jelzi, hogy az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nagy jelentőséget tulajdonít az eszmecserének. / IV. Amikor a PTT ülés résztvevői nagy figyelmet szentelnek a humanitárius kérdések meg- / oldásának, a szocialista humanizmus elveiből indulnak ki és fontosnak tart ják a méltó munka- és életkörülmények biztosítását a földrész lakói számára, a munkanélküliség megszüntetését, valamint azt, hogy a tudomány, a technika és a kultúra vívmányai közkinccsé váljanak. Az európai biztonság erősítésével szorosan kapcsolódik a népeknek az a törekvése, hogy a jövő nemzedékek békében és együttműködésben éljenek és fejlődjenek, teljes mértékben érvényesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket. Éppen ezért a fiatal nemzedékeknek közvetlenül és aktívan, részt kell vennie a béke megerősítésében. A tanácskozáson részvevő államok 'fontosnak tartják, hogy különleges figyelmet fordítsanak olyan programok megvalósítására, amelyek elősegítenék az ifjúság nevelését a humanizmus, a béke és a haladás szellemében. A jóakarat és egyenjogúság alapján sokat lehet tenni., A Varsói Szerződés tagállamainál kedvező visszhangra talál más országok minden olyan kezdeményezése, mely valóban a népek kölcsönös megértését és barátságát szolgálja. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei véleményt cseréltek más közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína népeinek történelmi jelentőségű győzelmeit. Az ülés résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más testvéri országokkal közösen —, jelentős mértékben hozzájárul az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kombodzsa létrejöttét. Az ülésen részt vevő államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország mindenféle külső beavatkozástól mentes, békés, demokratikus egyesítésére irányuló törekvését, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreá-
