Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

1976. NOVEMBER 34., SZERDA XMrfan Heti jogi tanácsok , településen belüli fekvés, a megközelíthetőség, a műszaki I jellemzők és állapot, az épí- | tés ideje, a korszerűség, vala­mint a beköltözhetőség alapján kell megállapítani. A beépített ingatlan értékét a telek (föld) és az épület (egyéb építmény) együttes ér­tékére figyelemmel kell meg­állapítani. Az ingatlan közművesített- ségét akkor kell figyelembe venni, ha a közművet a tulaj­donos létesítette, annak költ­ségeihez hozzájárult, vagy a közmű a tulajdonjog megszer­zésének időpontjában már megvolt. Az ingatlan értékének meg­állapítása során figyelembe kell venni az épületnek és egyéb építménynek nem minő­sülő létesítmény, továbbá az évelő növényzet értékét is. Az előbb említett feltétele­ket mind a kisajátított ingat­lannál, mind pedig a helyette felajánlott csereingatlannál egyaránt figyelembe kell ven­ni. Az is igaz, hogy a hosz- szabb idő — legfeljebb 5 év — alatt, szélesebb körben ki­alakult forgalmi értéket kell figyelembe venni. Ha a csere- ingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözeiét a tulajdonos köteles megfizetni. Ha a csereingatlan értéke ki­sebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdo­nos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Ez utóbb említett rendel­kezéseket kell alkalmazni ak­kor is, ha a részben kisajátí­tott ingatlan kiegészítése, fel­ajánlott terület értéke, és- a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különbö­ző. Az értékkülönbözet meg­fizetése alól a 21/1976. (IX. 5.) PM. számú rendelet 9. és 11 Mi a szabálya a kisajátítás­nak, ha a kártalanítás csere- ingatlannal történik? Az új kisajátítási jogszabály, amely jövő év január 1. nap­ján lép hatályba, máris fog­lalkoztatja érintett olvasóin­kat. Általában azon nincs vita; hogy az illetékes szerv kisajá­títást rendelt el valamilyen ingatlanra. Bár korábban elő­fordult olyan panasz is; vala­ki azt sérelmezte, hogy miért az ő kertje végéből vesznek el, s miért nem a másikéból. Olyan esetben volt ez különö­sen sérelmes, amikor ezáltal a megmaradt terület kisebb lett, mint amennyi a helyben szokásos lakóterületek nagysá­ga. Ebből kifolyóan azután építkezési problémák is adód­tak. Ilyen ügyekről már ko­rábban írtunk, és ha netán is­mét előfordulna, levélben szí­vesen megválaszoljuk az in­tézés módját, illetve a jogi le­hetőségeket. Az új jogszabállyal kapcso­latban többen az iránt érdek­lődnek, hogy mi lesz a helyzet január 1-től olyan esetben; amikor csereingatlannal törté­nik a kártalanítás. Jár-e még a csereingatlanon felül pénz, vagy nem jár? A kisajátításról intézkedő 1976. évi 24. számú törvény- erejű rendelet azt mondja, hogy csereingatlannal történ­het a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik. A telek érté­kének megállapításánál fi­gyelembe kell venni a telepü­lés jellegét, a településen be­lüli fekvését, a terület rendel­tetését, megközelíthetőségét, valamint a beépítési lehetősé­geket. A föld értékét minősége, fekvése, megközelíthetősége, művelésre való alkalmassága, művelési módja, továbbá — ha annak nyivántartását jog­szabály írja elő — művelési ága alapján kell megállapítani. Az épület és egyéb építmény értékét a település jellege, a §-ában meghatározott esetek­ben és mértékben mentesítés, illetve fizetési kedvezmény adható, ha az illető azt kéri. Melyek a mentesítés esetei, ha értékkülönbözet van a ki­sajátított és a felajánlott csere- ingatlan között? Az értékkülönbözet kama­tának megfizetése ami az igaz­gatási osztály mentesítést ad, ha: a) a tulajdonos, valamint a kisajátítás jogerős befejezését követően a vele együtt élő sze­mélyiek) együttes keresete (jövedelme) egy főre számít va a havi 1200 Ft-ot nem ha. ladja meg, vagyona pedig — a kártalanításul adott cserela­káson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül — nincs, vagy b) a tulajdonos legalább há­rom kiskorú gyermekének el­tartásáról gondoskodik, és a kisajátítás jogerős befejezését követően vele együtt élő sze­mélyek együttes havi keresete I (jövedelme) egy főre számítva az 1200 Ft-ot nem haladja I meg. Azoknak pedig, akik azt kér­dezik, hogy mikor lehet rész­letfizetést engedélyezni, az alábbiakban adjuk meg a vá­laszt. Az igazgatási osztály a csereingatlannal történő kár­talanítás esetében a kisajátí­tott ingatlan és a -csereingat­lan közötti értékkülönbözet megfizetésére kötelezett ma­gánszemély részére évi 3%- os kamat mellett legfeljebb 15 évi részletfizetést en­gedélyezhet. A havi rész­let összege azonban 300 Ft-nál kevesebb nem lehet. A részletfizetés nyilvántartását, a kötelezettségek előjegyzését, továbbá a részletek megfizeté­sének elmaradása miatt az igazgatási osztály értesítését a kisajátítási eljárást lefolytató igazgatási osztály székhelyén működő első' fokú pénzügyi feladatokat ellátó szakigazga­tási szerv (pénzügyi osztály) végzi. A fegyelmi büntetés felfüg­gesztéséről. Azt kérdezte néhány olva­sónk, hogy ha fegyelmi határo­zatban több büntetést szab ki a vállalat a dolgozóra, felfüg­geszthető-e azok közül egy vagy kettő, vagy pedig csak mind együttvéve, ha erre a törvényes indokok megvannak. A fegyelmi büntetés végre­hajtásának felfüggesztéséről rendelkező szabályok (Mt. 55. § (3.) bekezdés, Mt. V. 88. § (4.) bekezdés) nem tiltják, hogy több fegyelmi büntetés együt­tes kiszabása esetén egyes bün­tetések végrehajtását próba­időre felfüggesszék, míg más büntetések végrehajtásra ke­rüljenek. Például a dolgozó át­helyezés és emellett prémium­megvonás fegyelmi büntetés­ben részesül. A vállalat az át­helyezés végrehajtását próba­időre felfüggesztheti, azonban a prémiummegvonást végre­hajtja. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A kisajátítási kártalanításról Az ingatlanok kisajátítása miatt keletkezett nagyon sok perben iránymutató állásfog­lalás hangzott el a Legfel- ,sőbb Bíróságon. Az egyik Pest megyei nagy­községben egy telket kisajátí­tottak. A tulajdonos a négyszögölenként tíz fo­rintban megállapított kár­talanítást nem fogadta el, hanem többletkártalanítás fi­zetéséért a nagyközségi ta­nács ellen a váci járásbírósá gon pert indított. A bíróság megállapította: a szóban for gó ingatlan a község belterü­letén van. Egyik oldalán a Duna holtága, a többi olda­lán beépített telkek veszik körül. Az ingatlan adottságai különbözőek;. Egy része hasz­nálaton kívüli homokbánya, más része vadon nőtt erdő, mo­csár és rét. Részben vízállá­sos, részben magasan fekvő, sík és építésre is alkalmas te­rület. A kisajátítás időpont­jában gondozatlan és műve­letlen volt. A községi rende­zési terv szerint tizenöt évvel ezelőtt zöldterületté jelölték ki. A bíróság a kisajátitőtt in­gatlanért négyszögölenként ti­zenöt forintot, a rajta levő nö­vényzetért pedig 9200 forint kártalanítást ítélt meg. Fel­lebbezésre az ügy a Pest me­gyei Bíróság elé került, ahol a tulajdonos egyebek közt ar­ra is hivatkozott, hogy az ingatlant csak azután jelölték ki zöldterületnek, hogy megvásárolta. A Pest megyei Bíróság ítéle­tében kimondta: a földterület nagyságára, a szakvélemény­ben foglaltakra és a telek­könyvi adatokra tekintettel az ingatlan nem felel meg az építésre szánt telek követel­ményeinek. Ezért értékét négyszögölenként tíz forint­ban kell megállapítani. A jogerős ítéletnek a te­lekért járó kártalanítást meg­állapító része ellen törvény­sértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helytadott, a Pest megyei Bí­róság ítéletét hatályon kívül, helyezte és új eljárásra, va­lamint új határozat hozata­lára kötelezte. A határozat Indoklása sze­rint, ha a város (község) ma­gánerőből történő beépítésre is kijelölt részét a telek tu­lajdonjogának megszerzéséi követően készült rendezési terv, , illetve államigazgatási határozat, más célra jelölte ki, a telek értékét a vonatko­zó kormányrendeletben fog­laltak alapján kell megállapí­tani. Ennek a rendelkezésnek alkalmazását a Pest megyei Bíróság tévesen mellőzte. A jogszabályi rendelkezés ugyan­is nem építési telekre, ha­nem telekre vonatkozik. Teleknek tekintendő a közte­rületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló te­rületek, a vízügyi és a közle­kedési létesítmények által el­foglalt területek, továbbá — az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek kivételé­vel — a városok és a közsé­gek belterületén, valamint a külterületi települések beépí­tésre szánt területén levő minden földrészlet. A kisajá­tított földrészlet tehát ' akkor is teleknek minősül, na egyéb­ként nagysága, rendezetlen­sége, a közművesítés hiánya, vagy egyéb adottsága miatt nem építhető be, tehát nem tekinthető építési teleknek. Ez a körülmény csak az értékelésre és nem a minősítésre hat ki. A perben szereplő kisajátí­tott ingatlan — hangzik to­vább a határozat — a község belterületén fekszik. A Pest megyei Bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy amikor tu­lajdonosa megvásárolta, az in­gatlan magánerőből történő beépítésre is ki volt-e jelöl­ve, az építésügyi hatóság ma­gánosok részére építési en­gedélyt; adott volna-e rá. Amennyiben igen, akkor esze­rint kell értékelni. Mindeze­ket a Pest megyei Bíróság­nak az új eljárásban kell tisz­táznia. H. E. Nem keli annyi receptet íratni Rendelet a gyógyszerek áráról és beszerzéséről A Magyar Közlönyben meg­jelent az egészségügyi minisz­ternek a gyógyszerek rendelé­séről és kiadásáról, illetve a gyógyszerek térítési díjáról szóló rendelete. 1975-ben a gyógyszertárak­ban 160 millió vényt váltottak be. Ennyi recept felírásakor ennyi gyógyszer kiadásakor nemcsak a terápiás szaksze­rűséget, hanem a pénzügyi el­számolások követelményeit is figyelembe kellett venni. A gyógyszerkiadás új rendjében egy részük recept nélkül is megkapható. Ezek jegyzéké­nek meghatározását körülte­kintő vizsgálatok előzték meg, annak szem előtt tartásával, hogy az orvos—beteg kapcso­latát csak az töltse ki, ami egészségügyi szempontból fel­tétlenül Indokolt. A január 1-én életbe lépő új rendszer lényege, hogy megszűnik a gyári gyógyszer- készítmények és gyógyszer- alapanyagok fogyasztói ára, illetve az értük fizetendő té­rítés összege közti kettősség. Az új árak nem jelentenek lé­nyeges változást az eddigi tel­jes árból számított 15 százalé­kos térítéshez viszonyítva. A legjelentősebb eltérés az, hogy a gyári gyógyszerkészítmé­nyek esetében az eddigi 50 fil­léres minimális térítési díj két forintra növekszik. Ez ter­mészetesen növeli a lakosság gyógyszerkiadásait — mintegy 160 millió forinttal —, általá­nos azonban a vélemény, hogy az egy-egy gyógyszerért kifi­zetendő két forint az alacsony jövedelműek számára sem okoz nehézséget. Ezzel szem­ben jelentős' megtakarítás, hogy recept nélküli vásárlás esetén is érvényesülnek az új> térítési díjak. Például a Karil- tablettáért eddig recept nélkül 7,50 forintot, receptre 1,10-et kellett fizetni, a jövőben — függetlenül a vénytől — egy­ségesen 2 forintot. Az egyik oldalon tehát 90 fillér többlet­teher, a másikon 5,50 megta­karítás. A népgazdasági egyensúly is hasonlóképpen alakul, a 160 millió forintos többletkiadással 250 millió fo­rint megtakarítás áll szemben: tehát 90 millió forinttal csök­ken a lakosság gyógyszer- kiadása. \. Ennél jelentősebb kedvez­ményhez jutnak olyan megbe­tegedésben szenvedők, akik­nek tartósan kell — viszony­lag drága — gyógyszereket szedniük. A mostaninál ol­csóbb lesz például a vérnyo­máscsökkentő Dopegyt-tab­letta, s ugyanígy kevesebbet kell fizetni az erek állapotát javító Prödectin-tablettáért. Az epilepszia, a Parkinson- betegség, a cukorbaj, a zöld- hályog, asztma egyes megha­tározott gyógyszereinek térí­tésmentes rendelése is lehető­vé válik, s ugyancsak ingye­nesen kaphatók majd a reu­más lázon átesett gyerekeknél tartósan alkalmazandó gyógy­szerek is. A gyógyszeralapanyagod a gyógyszertárakban készített úgynevezett magisztrális gyógyszerek új térítési díját nem lehetett egységesen meg­határozni. Számos alapanyagot a belkereskedelem is forgal­maz. s felhasználásuk nem ki­zárólag gyógyászati célt szol­gál (pl. szalicilsav, citromsav, borkősav, stb.), ezek általában olcsó készítmények, a gyógy­szerekhez kis mennyiséget használnak belőlük, térítési díjuk az eddigi árhoz viszo­nyítva nem sokát csökken. A kizárólag gyógyszerként al­kalmazott alapanyagok új té­rítési díja viszont az eddigi ár 10—20 százaléka lesz. (Pél­dául a lázcsillapító Amidazo- phen vagy az asztmások gyógyszereihez szükséges Theophyllin stb.) Változatlan áron kerülnek forgalomba a szérumok, gyógytápszerek és kötszerek, ezeknél meghatározott esetek­re — az eddigi kedvezmények kibővítésével — megmarad a térítésmentes beszerzés lehe­tősége is. Ném változik a szesz, a gyógybenzin és a gyógyvizek ára — ebben a körben viszont megszűnik a kedvezményes beszerzés lehe­tősége. A felírt recept egyszeri be­váltás után nem veszti érvé­nyét, nem kell a gyógyszer- tárban visszatartani, nem kell elszámolni velük, az orvos úgy is rendelkezhet, hogy beváltá­suk többször — legföljebb há­romszor — megismételhető le­gyen. A betegnek tehát nem kell nyolc-tíz naponként re­ceptíratás céljából megjelen­ni az orvosnál, kizárólag a betegség jellege, lefolyása szabja az orvosi vizsgálat gyakoriságát. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Miért szükséges az épület padlójának, falainak burkolása? Tíz nap rendeletéiből A közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehaj­tásáról az 1035/1976. (XI. 13.) Mt. határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny 86. Száma.) A társadalmi munkában végzett tevékenység elszámo­lásáról a 41/1976. (XI. 13.) PM—Mü. M. rendeletet, a ta­karéklevélről kiadott 42/1976. (XI. 13.) PM. rendeletet, vala­mint az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási fel­tételeiről szóló 43/1Ö76. (XI. 13.) PM. rendeletet is a 86. számú Magyar Közlöny tartal­mazza. Az állami gazdaságok el­avult lakásai felszámolásának feltételeiről a 26/1976, (X. 30.) PM—MÉM.—ÉVM. rendelet intézkedik.- (Pénzügyi Közlöny 29. száma.) A háztáji és kisegítő gazda­ságok jövedelemadó járói szó­ló 36/1976. (X. 17.) MT. számú rendelet egységes szerkezetben a 38/1976. (X. 31.) PM. számú végrehajtási rendelkezéssel együtt ugyancsak a Pénzügyi Közlöny 29. számában találha­tó. A pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről, a pedagó­gusmunkakörök betöltésérő* a 4/1976. (XI. 20.) OM. rende'.et rendelkezik. (Magyar Közlöny 88 . száma). A munkásszállások működé­sének egészségügyi szabályai­ról a 22/1976. KPM. számú utasítást a Közlekedésügyi Ér­tesítő 10. számában olvashat­ják az érdekeltek. A családi házak és hétvégi házak tartószerkezeti és kő­művesmunkáinak elkészülte után a szakipari teendők kö­zül a megfelelő minőségű bur­kolat beépítése a soron követ­kező, A burkolat az épület belsejében a padló kialakításá­ra szolgál. Anyagát tekintve lehet hideg és meleg. Ezm kí- •vül készülheti. még falburkolat a ház homlokzatán, vagy belső falfelületein is. A lapburkolatok kószl ését az alapszerkezetek és a csőhá­lózat lefektetése utáni Időre kell hagyni. A belső burkola­tok általában a padlóvonal alatti síkot adják. Ez egyúttal az épület alapszerkezetének felső síkja is. Az aljzatbetonok magasságát úgy kell megvá­lasztani — lehet eltérő is —, hogy a rákerülő különböző vastagságú padlók, végül egy magasságba kerüljenek. Az aljzatbetonokat a házi kivitelezésnél kőműves, vagy maga az építtető készítheti el. Persze előfordul, hogy a szak­ipari munkát végző szakembe­rekkel nem egyeztetik időben a burkolatok lefektetésének módját. Ez mindenképp hely­telen eljárás, s azt eredménye­zi, hogy helyiségenként külön­böző szintű lesz a padló. A hideg padlóburkolatok anyaga többnyire mozaiklap, kőagyaglap, keramitlap, ce­mentlap, vagy kőlap. A burko­latokat habarcsba ágyazzák. Az anyagok kiválasztásánál három szempont lényeges: tar­tósak, kopásállók, valamint fagyállók legyenek, és az esz­tétikai igényeknek is felelje­nek meg. A fal- és padlóburkolat anyaga, és színezése akkor jó, ha harmonikusan illeszkedik a másikhoz. A harsogó, sok­színű burkolatoktól — ha egy mód van rá — tartózkodjunk. Kőburkolatot csak nagyon Igénybe vett helyeken érdemes lefektetni. A burkolat minőségét nem­csak a lapok anyagminősege befolyásolja, de lényeges az is, hogy szakértelemmel fek­tessék a lapokat. A réseket oe- menttejjel kell tömíteni. An­nak érdekében, hogy közben a lapok ne mozduljanak el. cél­szerű, ha a hézagos kitöltését deszkapallóra állva végezzük. Három napig tart, amíg a bur­kolat megszilárdul, addig sem­miképp ne lépjünk rá! A falburkolatok csali a pad­ló elkészülte után kerülhetnek helyükre. A burkolandó felüle­tet úgy válasszuk meg, hogy a legjobban igénybe vett falré­szeket takarja a burkolat. Csiki Róbert, építészmérnök mu A VOLÁN 1. sz. Vállalat B, C és E kategóriára GÉPKOCSIVEZETŐKET KÉPEZ KI A tanfolyam költségeit a vállalat megtéríti. A kiképzés feltétele: budapesti vagy Pest környéki állandó lakás, büntetlen előélet, általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 óra között a személyzeti vezetőnél, az alábbi helyeken: 1. sz. üzemegység: XIV., Pillangó utca 13/a. 2. sz. üzemegység: XIV., Mogyoródi út 32. 3. sz. üzemegység: III., Zay utca 24. 5. sz. üzemegység: IX., Táblás utca 38. 9. sz. üzemegység: XIII., Hegedűs Gyula utca 45. 12. sz. üzemegység: Gödöllő, Dózsa György út 65. / Cegléd és környéke lakói Cegléden, a Külső Körösi út 12035 hrsz. alatt jelentkezhetnek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom