Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

Vetélkedő a Petőfi moziban Ajándék a nyerteseknek Fogászati, egészségnevelési filmvetítéssel egybekötött ve­télkedő volt tegnap délután Gödöllőn a Petőfi moziban, mintegy ezer résztvevővel. A film után az orvosok kérdé­seire legjobban válaszoló kis­diákok az ÁFÉSZ gödöllői el­nöksége által fölajánlott aján­dékokat — fogkefét, fogmosó poharat, fogkrémet — kaptak. Ünnepi taggyűlésen is a munkáról Kiosztották az új tagkönyveket a MÁV-állomás alapszervezetében Megtartotta ünnepélyes tag- könyvkiosztó taggyűlését a gödöllői MÁV-állomás MSZMP alapszervezete. Dobos István, állomásfőnök beszélt röviden a tankönyvesére jelentőségéről, majd Árpás L. Gézáné, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sa elsőnek Martinak Ferenc alapszervezeti titkárnak adta át az új tagkönyvet. Jó mun­kájukért öten könyvjutalmat JÖVŐRE ISMÉT MEGRENDEZIK Eredményes egészségügyi hét Gödöllőn és Aszódon Egészségügyi felvilágosító liét fejeződött be szombaton Gödöllőn és Aszódon. A ta­pasztalatok összegzésére kér­tük dr. Cseri Lászlónét, a Vö­röskereszt járási és Méray Tibornét, a városi titkárát Mindkét helyen előadáso­kat, kiállításokat, vetélkedő­ket rendeztek, egészségügyi filmeket vetítettek;. megtar­tották az ingyenes véradók találkozóját. Mind Gödöllőn, mind Aszódon az egészség- ügyi jórumnak volt 'a legna­gyobb sikere. Az Agrártudo­mányi Egyetemre a város in­tézményeiből, vállalataitól is1 több mint százan jöttek el, az egyetemisták rádióadón ke­resztül, a kollégiumból tették fel kérdéseiket. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy este fél héttől fél tízig százhúsz kérdésre válaszoltak a rende­lőintézet és a kórház orvosai a genetikáról, a bel-, ideg-, bőr- és. nőgyógyászat téma­köréből. Aszódon a fegyveres erők klubjában, is szép szá­mú közönség hallgatta a mintegy ötven — részben írásban, előre megadott — kérdésre a helyi rendelőinté­zet. orvosainak válaszát. Több mint ezren nézték meg a gödöllői Árammérő- gyárban bemutatott, A vak­ság megelőzése című kiállí­tást Ugyanitt megközelítőleg százain vettek részt az ebben a témakörben tartóit előadá­sokon. Hasznosnak bizonyult az a játékos bemutató, amelyen a kisiskolás egészségőrök figyel­mét hívták- fel a higiénia fon­tosságára. Meghívták ide az alsó tagozatos tanítókat is. Aszódon a véradók találko­zóján tizenegy' sokszoros vér­adót tüntettek ki: egyet arany-, tizenegyet bronzjel­vénnyel. Az egészségügyi hét Gö­döllőn és Aszódon is elérte célját, sikeres volt. A megje­lentek kérésére hasonlót a kö­vetkező években is rendez­nek. A járásban már a héten folytatódik a sorozat: hétfő­től szombatig Szadán lesz egészségügyi hét. Januárban Szilasligetre kerül a sor. S végül említetlenül rfe hagy­juk a siker fő részeseit, a vö­röskeresztes titkárokat, akik a programok szervezésében mű­ködtek közre' nagy lelkesedés­sel és az orvosokat, akik a fó­rumokon elhangzó sok-sok kérdésre válaszoltak. kaptak. A nevükben köszöne­tét mondó Lantos Dániel pá­lyamester nyugalomba vonu­lása alkalmából fölidézett né­hány mozzanatot életéből, gaz­dasági és pártmunkájáról. Né­ha már fáradtnak érzi magát — mondotta —, de ha párt­munkáról van szó, mindig erős. Az ünnepi taggyűlés után néhány gondjukról beszélt Buskó András pályamester, az az V. gépesített mozgó pálya­mesteri szakasz vezetője. Ko­csisoruk, amelyben a hetente csak egyszer hazajáró dolgo­zók laknak, a toronyházak szomszédságában áll, a tároló­vágányon. A lakótelepiek több szőr panaszolták, hogy a kály­hákból gomolygó füst rontja a környék levegőjét. Egy ré­szüket már korábban olajtüze­lésűre cserélték, de további ötöt csak tanácsi engedéllyel szerezhetnek be. Mivel a vá­rosi keret kimerült, a megyé­nél próbálkoztak. A beszél­getés után 24 órával a pálya­mester örömmel értesített ar­ról, hogy a megyei tanács se­gítségével megkapták a vá­sárlási engedélyt. Rövidesen tizenkét új dolgo­zó érkezik a szakaszra. Lakó­kocsijaikban már elvégezték a belső villanyszerelési munká­kat, áramot mégsem kapnak; a Keleti pályaudvar villamos­fenntartási főnöksége megta­gadta „a feszültség alá helye­zést”, mert az ő szabványuk más, mint amilyen alapján a Szerelő Szakipari Vállalat a bekötést végezte. Reméljük az illetékesek a megyei tanácshoz hasonló gyorsasággal intézked­nek. Cs. J. Tájház, falumúzeum, úttörőház A műemlék jellegű épüle­tek sorsáról döntöttek azon a járási hivatal művelődési osztálya által kezdeményezett értekezleten, amelyen a hiva­tal és a műszaki osztály ve­zetőin kívül részt vett dr. Er­délyi Zoltánná, az Országos Műemlék Felügyelőség Pest megyei felelőse és az Agrár­tudományi Egyetem építésze­ti tanszékének vezetője, dr. Tormay László is. Elhatároz­ták, a közeljövőben ^megkez­dik a védetté nyilvánításra alkalmas régi házak jegyzé­kének összeírását. Ezekben a népi hagyományokat őrző épületekben táj-, falumúzeu­mot rendeznek be, illetve út­törőházként vagy más közcél­ra kívánják hasznosítani. Ez a tanácskozás is része a já­rás és az egyetem együttmű­ködésében egy éve folyó népi építészetet feltáró kutatómun­kának. Amíg a bor kiforr (2.) Szüret, szüreti mulatság Bármilyen termést takarí­tottunk is be, arattunk, krumplit ástunk, tördeltünk, mindig ugyanaz az érzés töl­tött el bennünket: az évi munkánk gyümölcse feletti öröm. A gazdán nyugalom vett erőt, el lehet képzelni, a családról neki kellett gondos­kodnia, nem csoda hát, ha pusztán az ég borulása is ráncokat szántott amúgy is barázdált homlokára. Szüret­kor meg kiváltképp örült, hisz a bor javát ő itta meg. Az asszonyok tartózkodtak az ivástól, nem akartak a falu csúfjává lenni. Télen azért forraltan ők is szopogattak be­lőle valamicskét, vagy ünne­peken. A férfiaknál más volt a norma: nem botránkoztak meg, ha valaki felöntött a garatra. A szüretre gondosan fel kellett készülni. Előtte egy­két héttel kiguringattuk a hordókat a pincéből vagy kamrából az udvarra, s mind­egyiket megvizsgáltuk. Ha a hordónak semmi baja nem volt, kimostuk egyszer hideg majd meleg 'vízzel. Penészfol­tok esetén szódát használ­tunk, de azt követően ötször is kiöblítettük. Ha a hordó' bedohosodott, kiszedtük az egyik fenekét, a másikra bá­dogot tettünk, arra parazsat, és kieégettük. Némelyek más­képpen csinálták; kanállal kikaparták. Ezután szintén jó erősen ki kellett öblíteni. A tiszta hordókat két szál ge­rendára vagy létrára fektet­tük szájukkal a .föld felé. Két-három naoig íev álltak, miközben kiszikkadtak. NAGY SZŐLŐTERÜLETE senkinek sem volt, így káda­kat nem mindenki tartott. A rokonságban elég volt belőle egy, hisz csak ilyenkor lehe­tett hasznát venni. Az járt kézről kézre. A szüret előtti délután felraktuk a kádakat kocsira, este pedig meghívtuk a rokonokat szüretelni. Sok­szor egy-két héttel előtte már megbeszélték a családok egy­más között a szüretelés sor­rendjét, a külön meghívás a szokás miatt történt. Reggel hét óra tájban in­dultunk. Kiérve kifogjuk a lo­vakat, dobtunk eléb'ük vala­mit, aztán megkezdődött a szüret. A puttonyos kivételé­vel beálltunk a szőlősorokba, s mert általában többen vol­tunk a sorok számánál, egy- egy sorra két ember is jutott. Nem kellett sietni, mert a sok kéz lassú tempóban is győz­te a puttonyost. DÉLBEN egy alkalmatos helyen leültünk körbe, s a gazda húsfélével, szalonnával, paprikával és paradicsommal kínálta meg segítőit. A végén óborral hozakodott elő, ha ke­rült még neki. Ebéd után foly­tatódott a munka. A legrosz- szabb a nova összeszedegeté- se volt, mert amint a fürt­höz értünk, lehullottak a sző­lőszemek. Ez a fajta egyéb­ként a húszas és a harmincas években terjedt el Valkón. Először Pap Józseféknek volt a faluban. Előtte az ezerjó, mézesfehér, kövidinka, kadar­ka fajták fordultak elő leg­gyakrabban. Érdekességként megiegv- zem: ma már leginkább nvlonzsákokba szüretelnek a va’kóiak. A szüretelők az utoljára megtelt vödröket hazavitték, az dukált nekik. Az asszo­nyok egyenesen hazamentek, a férfiak pedig a gazdával tartottak, akinek otthon segí­tettek leemelgetni a teli káda­kat. Ezután a gazda előhozott a kamrából egy dézsát, amelynek a fenekén csapdu­gó nagyságú lyuk volt. Ezt egy hasonló nagyságú edény­re, másik dézsára vagy kis méretű kádra helyezték. Míg a gazda az edényekkel fog­lalatoskodott, a többiek meg- töltöttéK a külön e célra ké­szített ritka szövésű zsákot három vödör szőlővel, s bele­tették a lyukas dézsába. Közben a „táncos” lábat mo­sott, fellépett a felső edénybe, s le kezdte taposni a zsákba ■ töltött szőlőt. A táncos taposta a zsákot, a must pedig le.sor- dogált az álsó edénybe. Ami­kor már gyéren szivárgott a szőlőlé, a zsák tartalmát ki­cserélték, a megtaposott szólót .pedig üres kádba gyűjtötték. A gazdasszony közben már se­rényen forgolódott a tűzhely körül, vacsorára várta a kalá­ka tagjait. Egyetlen fogásból állt: birka- vagy marhagu­lyásból. Helyenként leves he­lyett pörköltet főztek. Vacso­ra után pedig minden család kapott egy üveg mustot, kósto­lót. Néhány háznál volt ugyan prés, de mivel túl nehezek vol­tak, a szőlőt kellett odacipelni. A sutulás a taposáshoz hason­lóan lassan haladt, s a sutuból kicsorgó must már nem is volt olyan édes, mint a korábbi, már erjedésnek indult a tör­kölyben. Préselés után a tör­kölyt kádba rakták, tormale­véllel lefedték, letapasztották, majd kifőzették pálinkának. A szőlő taposása a harmincas években kezdett elsorvadni. A darálástól azonban még sokan húzódtak az idősebbek intelme miatt: a daráló szétnyomja a szőlő csutkáját, és fanyar ízű lesz a bor! — hangoztatták. ' A MUSTOT hordókba töl­töttük, úgy, hogy a mutatóuj­III. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1976. NOVEMBER 23., KEDD Nem lesz mérleghiányos szövetkezet Befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása Vészesen közeledik az év vége. Az anyagi javakat elő­állító üzemek — ipariak és mezőgazdaságiak — már szá­molgatnak, elérik-e a maguk elé tűzött célokat, teljesítik-e terveiket. Gazdaságos, más szóval nyereséges lesz-e idei munkájuk, avagy ráfizetnek. A hátralevő néhány hétben még lehet pótolni bizonyos le­maradást, az iparban egy jó hajrá még sokat hozhat a konyhára, a mezőgazdaságban már csak elfecsérelni lehet a terményt. A hozamok már nem nőhetnek, a legtöbb amit tehetnek, hogy a még lábon álló termést minél gyorsab­ban, minél kevesebb veszte­séggel fedél alá juttassák. Végleges adatok termés- eredményekről, -átlagokról még nincsenek, sok minden azonban már tisztán látható az egész évre vonatkozóan. Ezért is kértük a járási hiva­tal kereskedelmi és mezőgaz­dasági osztályán Novák Lász­ló osztályvezetőt, és Mezriczky László , osztályvezető-helyet­test, adjanak átfogó jellem­zést áz idei mezőgazdasági évrőL Termésátlagok Novák László mindenek­előtt leszögezte: A kedvezőt­len időjárás következtében a járás gazdaságai ebben az esz­tendőben nem fogják elérni a tavalyi nyereséget, de biztos, hogy nem lesz mérleghiányos termelőszövetkezet. Ezt nem­csak a jó munkának, a kor­szerű agrotechnikának kö­junkkal érjük el a színét. Aki teletöltötte, annak a hordóit összekente a forrás által kivált habos üledék. Néhol burgonyát tettek a hordó szájára, másutt lopótökből átalakított tölcsért. A borok tíz-tizenhat napig forrtak- a cukortartalmuktól függően. Leghamarabb a csigir forrt ki, mert az a törkölyön is forrott, s amiatt különleges keserű ízt kapott. NÉHÁNY HÓNAP múltán, januárban vagy februárban le­húztuk a tiszta bort a seprőről, vagyis lefejtettük. Ebből szin­tén pálinkát lehetett főzetni. Amikor a falu lakóinak zöme végzett a szürettel, a fiatalok szüreti mulatságot rendeztek. Szőlővel, szőlőlevéllel díszítet­ték fel a kocsma termit, meg­fogadták a cigányokat, es meg­választották maguk közül a bí­rót és a bírónét. A mulatságra vasárnap délután került sor, s azt parádés felvonulás nyitotta meg. A legények előkotorták erre a délutánra a sublótfiából vagy a láda aljáról a bőgatyát, bőujjú inget, bekormozták ma­gukat, s beöltöztek maskará­nak. A lovakat felpántlikázták, s szőrén ülye fneg őket, a me­net elején lovagolták. Utá­nuk négylovas kocsin haladt a bíró és a bíróné. Őket a zene­kart szállító szekér követte, majd végül a maskarák szeke­re parádézott végig a falu ut- cián. Általában Vácszentlász- lóra is átmentek, azok meg vi­szont. A parádén negyven-öt- ven fiatal vett részt. Némelyik legény ócska fazekat húzott a fejére, komikusán nagy edény­ből itták a sört — mikor mit találtak ki. A felvonulást bál követte. A legények le-lesza- kítottak egy-egy fürt szőlőt, s ha elkapta őket a csősz, a bíró­né pénzre büntette meg a „tolvajokat”. így szórakoztak, amíg bír­ták szusszal a táncot. Szép volt az, különösen a felvonu­lás! Ma már nincs is annyi ló a téeszben ... — tűnődött el Sibak Mihály. Bene Mihály (Vége) szönhetik, hanem a kisegítő és mellékágazatnak is. November derekán a járás gazdaságainak földjén már csak kukorica és cukorrépa található. A tengerinek eddig mintegy 70 százalékát takarí­tották be, répából már csak száz hektár van hátra. Lát­szólag nem sok, de ha számí­tásba vesszük a mostani csa­padékos napokat, ez a száz hektár még nagy munkát ad embernek, gépnek egyaránt. Az osztályvezető beszélgeté­sünk előtt negyedórával érke­zett meg a dányi szövetkezet tábláiról. — Csoda, hogy nem roskadnak össze a gépiek a tengelyig érő sárban — össze­gezte a látottakat. Szóródás Egy-két mövényből már pontos eredményt is tudtak mondani. Búzából az idén 50 kilóval kevesebb volt a járás átlagtermése, mint tavaly. A hektáronkénti 33,1-es átlag azonban a tavalyinál sokkal nagyobb szóródást mutat. Még egy-egy gazdaságon be­lül is. Talán azzal is magya­rázható ez, hogy néhány he­lyen olyan földekbe is búzát vetettek, amelyikbe nem való. Első pillanatra ellentmon­dásnak látszik,' hogy a kisebb átlag ellenére több búzát vá­sároltak fel, mint tavaly. 1975-ben 2 ezer 260, az idén 2 ezer 705 vagonnal. Alapve­tően két dolog magyarázza; a tagoknak nem kenyér-, hanem takarmánygabonát adtak, hi­szen ők amúgyis föletetik, s valamivel nagyobb volt a ter­mőterület. Az ország éléstárá­ba tehát több búza került az idén a gödöllői járásból. A zöldségfélék közül járá­sunkban zöldborsóból ter­mesztettek jelentősebb terüle­ten. Ez sikerült a legrosz- szabbul. Lévén á borsó igen rövid tenyészidejű, a lemara­dást nem tudja pótolni. Az aszály a legrosszabbkor érte: virágzáskor, illetve kötésken" A júniusi nagy hőség kiégette mind a zöld-, mind a mag­borsót. A kár több milliós. Paradicsomból körülbelül a tavalyi szintet érik el. Akad szövetkezet, ahol a múlt évi duplája termett, de olyan is, ahol jóval kevesebb. A na­gyon hűvös augusztus és szep­tember, akárcsak a kukoricá­nál, meghosszabbította a té­ny észidőt. Ezért például Dány- ban, ahol magról vetik a pa­radicsomot, nem tudott be­érni, a tartós esővel jött a gombásodás, s a vége töme­ges rothadás lett. Zöldség Ismerve a zöldségellátas évek óta tartó gondjait, meg­kérdeztük, mi várható. Ebben az esztendőben, hangzott a válasz, minimális volt a ter­mőterület növekedése, a kö­vetkező években egyre na­gyobb táblákon termesztenek zöldségfélét-. A tervidőszak végére, 1980-ra 3 ezer 600 hektárra nő. Jelenleg 2 ezer 813. További gazdaságokban térnek át a rendszerszerű ter­melésre, ami önmagában nem növeli a hozamokat; ismerve e növények munkaigényessé­gét és a munkáskéz hiányát, mégis sokat jelent. Sajnos, a másodvetésű . zöldborsóval, uborkával sem volt szeren­cséjük szövetkezeteinknek, a tartás esőzés azt is tönkretet­te. A jelenlegi becslések szerint cukorrépából 260—270 mázsás jó átlagtermésre van kilátás. Burgonyából lehet, hogy nem térem kevesebb mint tavaly, de a kétszeri kötés miatt, aminek következtében a héja nem párásodott be — olyan mint az új krumplié — sok­kal gondosabban kell tárolni. Említettük, kukoricából mintegy 30 százalék még kint van. A betakarítás ütemét a szárítókapacitás határozza meg. Most is 38 százaléknál több a szemek víztartalma. A mezőgazdasági szakemberek szerint a kukoricának nem árt, ha szabadban van. A be­takarítógépek 5 fok hidegben is dolgozhatnak, s a csövek — ha csak nem esik újabb eső — a tövön is jól száradnak. Ejtettünk szót arról is, hogy az idén hosszabb volt a ku­korica tenyószideje. Nemcsak a nedves idő miatt, fajtája okán is. Járásunkban a tenge­ri 70 százaléka úgynevezett FAO-száma 400 felett volt. Tapasztalatok szerint a na­gyobb tenyészidő majdnem egyenesen arányos a hozam növekedésével. Milyen volt a termés gyü­mölcsből? Általában közepes. A tavaszi fagy a szőlőben — melynek minősége nem kivá­ló, 14—15 százalék a cukor- tartalma -+ az almában, kaj­sziban, őszibarackban is kárt tett. rr Állattenyésztés Az állattenyésztésről szólva azzal kell küzdeni, hogy a ta­karmány nemcsak az áttelel- ietéshez elegendő, hanem a szakszerű tartáshoz is. Nem­régen megnézték hetvenhárom Pest megyei gazdaságban az egy tehénre jutó fejési, átla­gok A vácszentlászlói a nyol­cadik, a galgamácsai tizedik, a kerepesi tizenötödik. A har­mincnyolc szakosított gazda­ság közül a vácszentlászlói szövetkezet valkói telepe a harmadik. Jelentősen nőtt az idén is a budapesti gazdasá­gok tojástermelése. Ezek a nem végleges adatok is sejte­tik, a rossz körülmények el­lenére, nem következett be súlyos helyzet a mezőgazda­ságban. K—P Már nem szívügy? Résnek a hírek a kispályás bajnokságról A main kívül még egy al­kalommal adunk hírt a gö­döllői városi kispályás labda­rúgásról. A bajnokság ugyan befejeződött a II. osztályban is, de a végeredmények még nem futottak be. A Járási- Városi Sportfelügyelőségen hiába kutattunk a bejegyzések után, egy sort sem találtunk a 13. fordulóról, ami egyben az 1976. év őszi végeredménye volna. Lehet, hogy az intéző bizottság sem kapta meg még az eredményeket a csapatok­tól. Mindenesetre a jövőben e téren is nagyobb fegyelemre lesz szükség, ha az egészet komolyan vesszük. Sokan ér­deklődnek, hogy is áll a baj­nokság. Mi most közre adjuk a 12 fordulót, eredményei alapján a tabella állása a II. osztályban. ' 1. Veresegyház 12 10 1 1 47-11 21 2. Alsópark 12 10 — 2 62-26 20 3. MGI 12 9 1 2 51-23 19 4. ATE 12 8 — 4 32-28 16 5. Tv Mikro 12 7 1 4 50-31 15 6. HTtJ 12 7 1 i 31-24 15 7. PAEV 12 5 1 6 23-26 11 8. K KIVÍV * 12 4 2 6 \ 29-41 10 9. Vízmű 12 4 1 7 35-24 9 10. Volán 12 3 3 6 24-48 9 11. Vadgazd. 12 2 4 6 23-33 8 12. Ganz 12 4 — 8 38-49 8 13. Humán 12 2 1 9 25-45 5 14. KATKI ÍZ 1 — 11 19-64 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom