Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

Urho Kekkonen Székesfehérvárott Ismerkedés a Vörösmarty Termelőszövetkezettel Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísére­te pénteken ellátogatott a szé­kesfehérvári Vörösmarty Ter­melőszövetkezetbe. A finn vendégeket vidéki útjára el­kísérte Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Matusek Tivadar, a Ma­gyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A finn államfő tiszteletére zászlódíszbe öltö­zött gazdaság bejáratánál piros nyakkendős úttörők vi­rágokkal köszöntötték Kekko­nen elnököt, akit dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Závodi Im­re, a Fejér megyei Tanács el­nöke és a tsz vezetői fogad­tak. Tőke Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke tájékoztatta a vendégeket a- mintegy 3300 hektárnyi területen gazdál­kodó szövetkezet munkájárói Elmondotta, hogy termés- eredményeik meghaladják az országos átlagot Fő mezőgaz­Lift M esélik, nem tudom, igaz-e, nem igaz, pél­dázatként azonban tet­szetősen hangzik: a Dabas új községközpontjában emelkedő lakóházak egyi­kébe költöző család meg­lehetősen nagy hangerővel reklamálta a liftet, azaz a személyfelvonót. Hol van, miért nem építettek, csak nem gondolják, hogy ma­napság természetes dolog gyalogosan közlekedni a harmadik emeletre? Mond­hatnánk: így változnak az igények. Van azonban ko­molyabb érv, eset erre, az, amit Űj hártyán és Újlen­gyel megyei tanácstagja úgy fogalmazott, hogy a női foglalkoztatás gyors bővülésével nem tartott és tart lépést a gyermekintéz­ményeik helyeinek gyara­podása. Lift ez is, ha per­sze képletesen értve, ám másféle, mint a bevezető­ben említett. Az mosolyt fakaszt. Ez nehéz gondként rátelepszik a mindenna­pokra, holott szintén csak az igények változásának egyik jele. Mégis, sokkal égetőbb tennivaló, mint sok egyéb, szintén telepü­lésfejlesztési teendő, mert szoros kapcsok kötik össze a termelésfejlesztési a fog­lalkoztatással. ezt az úgy­nevezett háttérágazatok­kal, benne a kereskedelmi ellátással, a gyermekintéz­ményekkel. az oktatási kö­rülményekkel. Csupán az iparban ezer- hatszáznál több nő talál ma kenyérkereső elfoglalt­ságot a dabasi járásban. A szám önmagában esetleg nem látszik nagynak, ha azonban figyelembe _ vesz- szük, hogy rövid idő alatt kétszereződött meg a női munkaerő, akkor már el­gondolkoztató. S ha még hozzátesszük, hogy ezzel egy időben a más terüle­teken — a mezőgazdaság­ban. a kereskedelemben, az egészségügyben — dol­gozó nők tábora is jelen­tősen gyarapodott, akkor világosabban kitapinthat­juk a gondot, ami miatt a megvei tanácstag, a járás, a községek vezetőinek fe­je fáj. E gyszerű lenne persze azzal elintézni a dol­got, hogy aki mun­kát vállal, az legyen tisz­tában a következmények­kel is. Mi tagadás, akad­nak, akik hajlanának e „megoldásra”, ám szögez­zük le rögvest: jogtalan az ilyesfajta okoskodás. A női foglalkoztatás javítása nem egyszerűen társadalmi gesztus, néhány tucat csa­lád életszínvonalának eme­lése ezen a módon is, ha­nem gazdasági, társadalmi érdek. A foglalkoztatás munkahelyen kívüli felté­teleit tehát nem azért kell megteremteni, hogy — mint valaki megfogalmaz­ta — „javuljon a szociálpoli­tikai helyzet”, hanem mert a további gazdasági növe­kedésnek az egyik feltéte­le. Különösen ott igaz ez, mint a dabasi járásban is, ahol az iparosítás szerény fokig jutott el, minden ipari munkahelynek még nagy a rangja, s ahol^ a mezőgazdaság korszerűsí­tése munkaerőt szabadít fel. Térjünk vissza a gyer­mekintézményekhez. A já­rásban a legtöbb gyerme­ket befogadó óvodák Da­bas, Gyál és Ócsa nagy­községben, vaiamint Bugyi községben vannak. Böl­csőde mindössze egyet­len működik a járásban, s az említett, viszonylag nagy befogadóképességű óvodák is zsúfoltak, sűrűn harminc, öt ven gyermek­kel több található falaik között az eredetileg terve­zettnél. Az építkezési kedv ugyanakkor nagy: tavaly Üjhartyánban tizenhat, Új­lengyelben tizenkilenc új othon épült fel, Ócsán öt- venhét, Gyálott hetvenket­tő, Dabason 135, s az ter­mészetes, hogy a beköltö­zők többsége fiatal házas. A „lift” tehát mozog, csak éppen nem lehet minden emeleten kiszállni belőle! Az igények sokat emlege­tett növekedése nem vá­lasztható úgy szét egyes szálaira, hogy az új ottho­nok emelése örvendetes, de a gyermekintézmények­kel szembeni fokozódó kö­vetelmények nem örvende­tesek: a foglalkoztatás ja­vulása örvendetes, a fog­lalkoztatás követelményei­nek rendbetétele nem ör­vendetes. I lyen és hasonló ténye­ket seregével állíthat­nánk szembe, s mert sok van belőlük, nem alaptalan a feltételezés: a „lift” gombját meglehető­sen szeszélyesen kezelik mindazok, akik a gazdasá­gi, társadalmi fejlődés egy-egy darabkájáért felel­nek. E szeszélyesség alatt persze korántsem egyéni hangulatokat értünk. Ha­nem azt, hogy egyenetlen, egyik területen gyors, a másikon nagyon lassú a haladás, hiányoznak bizo­nyos egyeztetések, mérle­gelések. a területi eltéré­sek reális vizsgálatai. Toldjuk meg e vázlatos képet még néhány vonás­sal- Például azzal, hogy az egyéni, családi igények nagy tempóban változnak, s így az is egyre nagyobb gond: a járás tizenöt tele­pülésén csak nyolc helyen található ipáin szaküzlet. Holott az igény folyamato­san növekszik az ezekben az üzletekben árusított ter­mékek iránt. Igenám, de hogyan legyen szakbolt, amikor még az élelmiszer- üzletekkel is sok a baj, mi­vel jó részük csupán bérle­ményként létezik magán­házakban. korszerűsíteni, bővíteni nem lehet. Onnét indultunk el, hogy örvendetesen növek­szik a dabasi járásban a női foglalkoztatottak szá­ma, s lám már a boltoknál tartunk. Gyorsan mozog sorsunk liftje, s kétségte­len, mindig magasabb emeletekre visz. A család, amelyik a harmadik eme­lethez a liftet reklamálta, véglet. Az igények általá­nos emelkedése azonban olyan tény, amely nap­jainkban fő jellemzője a lakosság magatartásának. E magatartás nem okvet­len a többet követeli, ha­nem bizonyos esetekben az összehangoltságot, az egyensúlyt, a láncszemek kaocsolódását. Azt, hogy a „lift” minden emeletnél megálljon, s olykor ne ló­duljon meg akkora gyorsa­sággal, hogy végül széde- legve szálljanak ki utasai belőle. Mészáros Ottó dasági terményük a búza, a kukorica, s jelentős zöldség­kertészettel is rendelkeznek. A tájékoztatót követően a vedégek megtekintették a ba­romfikeltetőt, s az egyik tehe­nészetet közben számos kér­dést tettek fel; érdeklődtek a .termelőszövetkezet tevékeny­ségéről,- a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A közvetlen hangulatú ta­lálkozón a termelőszövetke­zet elnöke Kovács Margit keramikusművész öreg ha- lász-t ábrázoló alkotását nyújtotta át a finn államfő­nek, aki viszonzásul finn acél­tállal kedveskedett vendéglá­tóinak. Urho Kekkonen örömét fe­jezte ki, hogy ellátogathatott az ősi Székesfehérvár egyik mezőgazdasági termelőszövet­kezetébe. Elismeréssel szólt tevékenységéről, elért ered­ményeiről, s további sikere­ket kívánt sokoldalú munká­jához. Elismerését, köszönetét szocialista brigádnaplóba írt sorokkal is kifejezte. ENSZ Magyar felszólalások Az ENSZ közgyűlése a jö­vő hét péntekjén rövid vitát tart a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételi kérel­méről. A tervek szerint a vi­ta után a közgyűlés felkéri a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül korábbi dönté­sét. A magyar ENSZ-küldöttség — mint a múltban — tovább­ra is melegen támogatja a le­szerelési világkonferencia ösz- szehívását, mint a leszerelési kérdések megvitatásának leg­átfogóbb formáját — jelentet­te ki az ENSZ-közgyűlés Po­litikai Bizottságának ülésén elhangzott felszólalásában Hollai Imre nagykövet. A közgyűlés plenáris ülésén folyó palesztin vitában is el­hangzott a magyar állásfogla­lás. Hollai Imre nagykövet emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarország mindig támogatta a palesztin népnek a saját ál­lama megteremtésére irányuló jogos követelését. A chilei állapotokról, az em­beri jogok megsértéséről tár­gyaló 3. sz. bizottságban fel­szólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. Megállapította: a magyar nép és kormánya se­gítő együttérzéssel és aktív tá­mogatással kíséri figyelemmel a chilei nép hősies harcát. Magyarország egyike azoknak az államoknak, amelyek ott­hont adtak a hazájukból el­űzött chilei állampolgároknak. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Áll i 80 FILLÉR 1976. NOVEMBER 20., SZOMBAT A MÁV-ot tehermentesíti A Volán segíti az őszi forgalom gyorsítását A Központi Szállítási Tanács intézkedései az igények kielégítését*) Tegnap dr. Ábrahám Kál­mán közlekedés- és postaügyi államtitkár elnökletével a mi­nisztériumban ülést tartott a Központi Szállítási Tanács, s a vauit fuvarozási gondjainak enyhítéséről, az év végi forga­lom zavartalan lebonyolításá­hoz szükséges intézkedésekről tárgyalt. Az államtitkár megállapítot­ta, hogy az utóbbi hetekben, főleg az ex por tfeladatok nö­vekedése miat, a vasút nem tudta kielé­gíteni a fuvarozási igénye­ket. A nehéz helyzettel számoltak ugyan, a korábbi szállítási el­maradásokat azonban egy hó­nap alatt nem tudják behozni, hiszen kapacitásuk nem növe­kedett. A MÁV jelenleg na­ponta 2—3 ezer vagonnal ke­vesebbet tud kiállítani a szük­ségesnél. Hangsúlyozta az ál­lamtitkár azt is, hogy még a jelenlegi helyzetben sem lát­szik indokoltnak, célszerűnek valamilyen vasúti szállítási korlátozás bevezetése. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy a torlódó feladatok is megoldhatók, a feszültségek enyhíthetők a közúti közleke­dés — a Volán és a közületi gépkocsik — fokozottabb be­vonásával. Ezért a miniszté­rium a KSZT javaslata alap­ján kötelezte a Volánt, hogy a vasútról közútra terelhe­tő áruk fuvarozását soron kívül vállalja el. Felajánlották annak a lehető­ségét, hogy egyebek között cukrot, lisztet, papírt, zsákolt műtrágyát — és a könnyűipari üzemek napi 1—5 vagonnyi áruját — a következő hetek­ben zömmel közúton továbbít­sák rendeltetési helyére. A cu­korrépa-fuvarozással kapcso­latos feladatait a vasút eddig rendben végrehajtotta a ter­vek szerint naponta mintegy 25 ezer tonna répát szállított Győri Imre látogatása Gyot-Sopron megyében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken részt vett és fel­szólalt a Győr-Sopron megyei pártbizottság kibővített ülé­sén, ahol a megye iparának és mezőgazdaságának háromne­gyed éves tervteljesítését ér­tékelték. A Központi Bizottság titká­ra ellátogatott a húszéves fennállását ünneplő Kisalföld című megyei lap szerkesztő­ségébe is, ahol a lap, a rádió győri munkatársaival és az országos hírközlő szervek Győrött dolgozó tudósítóival találkozott. A Központi Bi­zottság titkárának programja a Rába magyar vagon és gép­gyárban fejeződött be, ahol megtekintette a gyár néhány új üzemrészét. Tárcsázzák a paprikát A napokban kezdték meg a kiskunlacházi Petőfi Terme­lőszövetkezet 150 hold fűszerpaprikaföldjének tárcsázását. A munkát szovjet erőgépek segítik. Bozsán Péter felvétele á gyárakba. Az igény azonban az utóbbi időben 30 ezer ton­nában állandósult. A többlet- fuvar-feladatok végrehajtására ugyancsak a Volánt kérték fel. Az ülésen a Volán képvise­lője beszámolt arról, hogy a Volán-vállalatok október vé­géig hatmillió tonnával több árut továbbítottak, mint egy évvel korábban, de a követke­ző hetekben még ennél több­re is képesek, hiszen kocsiállományukat a fuva­roztatók megbízásai alap­ján két műszak helyett még most is csak napi 11 órán át foglalkoztatják. Kapacitástartalék tehát van, megfelelő kihasználásához vi­szont határozottan kérték az ipari vállalatokat és más fu­varoztatókat, az érvényes ha­tározatoknak megfelelően, a folyamatos éjjel-nappali, hét végi rakodásra, árufogadásra. A KSZT állást foglalt abban is, hogy a tárcák szigorúbb el­lenőrzéssel lépjenek fel a fe­lesleges szállítások ellen. A mi­nisztérium szükség esetén hoz­zájárul olyan szállítási szer­ződések időleges felbontásá­hoz, amelyek a jelenlegi ne­héz helyzetben feleslegesen terhelik a fuvarozókat, első­sorban a vasutat. A tanácsülés végül felhívta a megyei szállí­tási bizottságokat, hogy terü­letükön — amennyiben megfe­lelő Volán-kapacitás nem áll rendelkezésre — a közületi tehergépkocsik esetedkénti igénybevételével gondoskodja­nak a fuvarozási kapacitásról. Bolgár pártdelegáció a Csepel Autógyárban Gyárlátogatáson az autóbuszpadlóváz-szerelö nagycsarnokban. Koppány György felvétele Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkban tartózkodik a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propa­gandaosztályának delegációja, Todor Gancsev helyettes osz­tályvezetővel. A küldöttség tagjai Ászén Markov, az agi­tációs és propagandaosztály munkatársa, Maria Rosmano- va, a Jambol megyei pártbi­zottság, valamint Sztancso Ni- kolov, a Szilisztra megyei párt- bizottság agitációs, propagan­daosztályának vezetői. A bolgár testvérpárt küldöt­tei tegnap délelőtt, a Csepel Autógyárba látogattak. Elkí­sérte őket Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának titkára és Gabá- nyi Lajos, a pártbizottság osztályvezetője. Az autógyár­ban a vendégeket Fövényesi Ervin, a gyári pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Novak Béla vezérigazgató is­mertette a nagyüzem gazdasá­gi eredményeit és munkáját. Ezután felkeresték az Oerlikon üzemet, majd az autóbusz- padlóvázszerelő nagycsarno­kot. A gyárlátogatás után Fövé­nyesi Ervin tájékoztatta a bol­gár vendégeket, a gyári párt- bizottság gazdaságpolitikai és agitációs tevékenységéről, akik ezután számos kérdést tettek fel a gyár pártéletével, az ok­tatással kapcsolatban. Gabá- nyi Lajos Pest megye gazda­ságpolitikai helyzetét ismer­tette, majd Barinkai Oszkárné összefoglalójában a párt- és tömegszervezeti agitációs mun­káról tájékoztatta a vendé­geket. Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese hivatalában fogadta Phou- mi Vongvichit, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt Politikai Bi­zottságának tagját, miniszter­elnök-helyettest, a laoszi Ha­zafias Front főtitkárát és Souk Vonsakot, a Laoszi Forradal­mi Néppárt KB tagját, egész­ségügyi minisztert, a Laoszi Hazafias Front KB tagját. Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je, aki Bulgáriában részt vett a kulturális együttműködés kérdéseivel foglalkozó tanács­kozáson, tegnap hazaérkezett Szófiából. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter vezetésével pénteken hazaérkezett MoszkT vából az a magyar delegáció, amely részt vett a KGST kül­kereskedelmi állandó bizottsá­gának 48. ülésszakán. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter fogadta Phan Anh-t, a Vietnami Szocialista Köztársaság jogászszövetségé­nek elnökét, aki delegáció élén tartózkodik hazánkban, A kül­döttség látogatást tett dr. Sza­kács Ödönnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom