Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

1976. NOVEMBER 17., SZERDA 7 ’xMúap Heti jogi tanácsok Hä a dolgozó a munkálta­tóba utasítására más vállalatnál teljesít munkát, az ezért járó bért a munkáltatója köteles mégfizetni. Minap felkeresett bennün­ket a jogi tanácsadáson három olvasónk, és elmondták, hogy vállalatuk utasítására más ré­szére kellett munkát végez­niük. Egy rendezvény lebo­nyolításához adták át a kul- túrhelyiségüket, és vele együtt a műszaki személyzetet. Hosz- szabb időt kellett a különféle műszaki dolgok beszerelésére és leszerelésére fordítaniuk, amiért ez utóbbi vállalat kilá­tásba helyezte részükre a kü­lön juttatást. Meglepetéssel vették tudomásul, hogy a bért nem is ez a vállalat, hanem a saját vállalatuk fizette, és semmiféle többletjuttatást nem kaptak. Fordulhatnak-e valahová panasszal? — kér­dezték. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó köteles ideig­lenes munkát végezni, állandó munkahelyén kívül és más vállalatnál is. E rendelkezé­sek értelmében a más vállalat­nál végzendő munkát is a dol_ gozó munkáltatója rendeli el. A dolgozók — jelen esetben a panaszosaink — munkavi­szony alapján a nekik járó szolgáltatásokat a kirendelés tartalma alatt is csak a válla­latuktól igényelhetik. Tehát az a körülmény, hogy nekik a másik vállalat részéről ígártek-e valamilyen többlet- juttatást vagy nem, a megbí­zás lényegét nem érinti. Ter­mészetesen, ha túlóráztak, vagy munkaszüneti napon, he­ti pihenőnapon végezték ezt a munkát, akkor a Munka Tör­vénykönyve, illetve a vállalati kollektív szerződés szerinti díjazást meg kell kapniuk. En­nek elmaradása esetén, a saját vállalatuk munkaügyi döntő- bizottságához fordulhatnak pa­nasszal. Ha a fegyelmi büntetést ha­tályon kívül helyezték — an­nak ellenére, hogy a dolgozó a munkakönyvét az eljárás jogerős befejezése előtt átvette —, a kiesett időre járó munka­bér megtérítésére a dolgozó igényt tarthat. Érdekes vitája volt egyik ol­vasónknak volt vállalatánál. Fegyelmi elbocsátással sújtot­ták nagyobb arányú leltárhiá­nya miatt. A munkaügyi dön­tőbizottság is elutasította pa­naszát, majd ezután munka­ügyi bírósághoz fordult, kérte munkaviszonyának helyreállí­tását és elmaradt munkabérét. Ez utóbbira vonatkozóan azt adta elő, hogy a vállalat a munkakönyvét a jogerő bevá­rása nélkül, akarata ellenére adta ki, és „kilépett” bejegy­zéssel nem tudott megfelelően elhelyezkedni. A vállalat a tárgyaláson azt adta elő, hogy a volt dolgozója a fegyelmi büntetés kiszabásának napján a munkakönyvét átvette, és ennélfogva elhelyezkedési kö­telezettség is terhelte. A mun­káltató kérte a kereset elutasí­tását. ' Itt áll most olvasónk ügye, és anélkül, hogy belebocsát- koznánk az ügy érdemi részé­be, elmondjuk azt a sokakat is érdeklő esetet, amely ha­sonló ügyben, még a Legfel­sőbb Bíróságot is megjárta. Persze két azonos eset nincs, így most is csak az elvi és a tételes jogi részre térünk ki. A jogszabály kimondja, ha a vállalat a dolgozó munkavi­szonyát jogellenesen szüntette meg, a dolgozót olyan helyzet­be kell hoznia, mintha a munkaviszony meg sem szűnt volna. Ebből következik, hogy eredeti munkakörében őt to­vább kell foglalkoztatni, és meg kell téríteni elmaradt munkabérét és egyéb járandó­ságait, továbbá felmerült ká­rát is. A dolgozót azonban kárenyhítési kötelezettség ter­heli, hiszen a jogszabály ki­mondja, hogy nem kell megté­ríteni a munkabérnek és egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett meg­térülhetett volna. A Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiuma 66. számú állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a most említett jogszabályi rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a dolgozó munkaviszo­nyának megszüntetése fegyel­mi eljárás során, fegyelmi büntetésként (Mt. 55. § f./ pont) történt, és ezt a fegyelmi határozatot utóbb a munka­ügyi vitát intéző szerv hatá­lyon kívül helyezte vagy eny­hítette. Idevonatkozóan a fe­gyelmi eljárás alá vont dolgo­zó átlagkeresetének megtérí­tésében az Mt. V. 91. és 92. §-ának rendelkezései az irány­adók. Ezek értelmében pedig a dolgozót ilyen esetben elhe­lyezkedési (Kárenyhítési) kö­telezettség nem terheli. A fentiek figyelembevételé­vel, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor reá is vonat­kozhatnak ez utóbb írtak. Eh­hez még annyi hozzátartozik, hogy megfelelő munkahelyen való elhelyezkedése olvasónk­nak most van folyamatban. Ha a bíróság döntése reá néz­ve kedvező lest, és sem a munkaviszonya fenntartását, illetve helyreállítását, sem át­helyezését nem kiváltja, akkor úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya a határozat jogerőre emelkedésének nap­jával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ennélfogva hátrány olvasónkat nem érhe­ti ebben a vonatkozásban sem. Rövid kérdés — rövid fele­let, a tanulmányi szabadságok ügyében. P. Z.-né gyáli olvasónknak. Ha munkaviszonya a tanév­re előírt összes vizsga sikeres letétele előtt szűnik meg, ak­kor a ki nem adott tanulmá­nyi szabadságot a MIL-lapjára fel kell jegyeznie a munkálta­tónak. Ugyanitt kell feltüntet­ni, hogy a dolgozó e címen hány munkanapra kapta meg átlagkeresetét. Munkahely­változtatás esetén a korábbi vállalatnál ki nem adott ta­nulmányi szabadság új mun­kahelyén illeti meg olvasón­kat. T. G.-né budakeszi lakos- nak. Arra a kérdésére, hogy a továbbtanuló dolgozó kedvez­ményeiről szóló 23/1974. (IX. 4.) Mü.M. rendeletben előír­takon felül adhat-e a vállalat valamilyen többletet, kedve­ző a válaszunk, de természete­sen attól is függ, hogy mit ír elő erre vonatkozóan a válla­lati kollektív szerződés. Az idézett rendelet 19. §-a ugyan­is kimondja, hogy a kollektív szerződés az említett rende­letben meghatározott tanul­mányi kedvezmények mérté­két a dolgozók, illetőleg az ok­tatási intézmények meghatá­rozott körére nézve, legfeljebb kétszeresére felemelheti, és a többlet kedvezményt feltéte­lekhez kötheti. Dr. M. J. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen legyen a családi ház fedeuszerkazete? A fedélszerkezetek — minit köztudott — az épültetek le­fedéséire szolgálnak. Bájuk kerül a cserép- vagy a pala­borítás, mely a csapadékvíznek az épületbe való bejutását akadályozza meg. Azokat a tetőket, amelyeket beépíthető tétiként használnak, épp ezért különlegesen kell kialakítani. A tetőforma be­folyásolja az épület képét, s építészeti egységét is. ezért megválasztását bízzuk szak­avatott tervezőre. Hazánkban a legel terjedet- tebb fedélidom a sátoríorma; legtöbbször négyzetes alap­rajzú épületet fed. Sajnos, egyszerűsége ellenére több hi­bája is van. Így például az. hogy a lakás bővítésekor nem alakítható a tető egyszerű hoz- zátoldással. Ez a tetőidom al­kalmatlan az alatta levő tér beépítésére; nem használható a padlás lakótérként. Előnye viszont, hogy kevés silóból áll s a csatlakozásnál keletkező törések száma csu­pán négy, így azok bádogo­zása után kevés a könnyen meghibásodó csomópont. A fe­délszerkezetek közül az üres, a torokgerendás, a kétál!ószé­kes és a bakdúcos a legismer­tebb. Nagyobb fesztávolságok- nál háromállószékes tetőszer- kezet vagy feszített rendszerű fedélszék épülhet. A manzárd fedélidomot Is sok házon láthatjuk. Sajnos, többnyire öncélúan készítik, anélkül, hogy a belső teret kihasználnák. Ezek a nagy­tömegű fedélidomok sok fa­anyagot igényelnek, s az épü­lethez képest gyakran túlmé­retezettek. Akkor célszerű ezt a fedélformát használni, ha az alatta levő tetőteret beépít­jük. Nem felel meg a való­Antikvnr könyvvásár! rendezünk november 16-án, 17-én és 18-án a ceglédi könyvesboltban Könyvek vétele és eladása. Keresse fel — böngésszen! Felesleges, elolvasott könyveit megvásároljuk. Nyitva: 16-án 8-tól 17 óráig, 17- én 8-tól 17 óráig, 18- án 8-tól 14 óráig. Ságnak az a közszájon forgó állítás, hogy a manzárd tető- szerkezet gazdaságosabb a többinél. Rövidebb faanyag­ból is lehet más fedélszerke­zeteket építeni szakszerű ács- kötésekkel. A tetőszerkezeteket csak ács szakemberek készíthetik. A faanyagokat a beépítésikor — a gombakár megelőzése miatt — védőanyaggal kell kezelni. A fagerendáik összeillesztéséire szolgálnak az ácsszerkezetek, a kapcsolások, melyek bizto­sítják, hogy a tető váza időt álló legyen. A csak szegekkel készített tetőszerkezet hamar tönkremegy, mert a vas kor­róziójával a tetőváz elemeinek kapcsolata elveszti merevsé­gét. Csíki Róbert építészmérnök Áttekinthetetlenné vált az alapszabály Vizsgálat három termelőszövetkezetben Először tartott állami törvé­nyessági felügyeleti vizsgála­tot a ráckevei járási hivatal élelmiszergazdasági és keres­kedelmi osztálya három buda­pesti tsz-nél, amióta azok fel­ügyelete alá tartoznak. Baghy László osztályvezető összefog­laló jelentésében megállapítja, hogy mind a három szövetke­zet, a csepeli Duna, a sorok­sári Aranylcalász és a pester­zsébeti Magyar—Bolgár Tsz az újonnan megjelent jogsza­bályok alapján módosította alapszabályait. A többszöri módosítás és kiegészítés során azonban az alapszabály óí- tekinthetetlenné vált. ezért annak egységes szervezetbe foglalását ren­delte eL A vizsgálat természetesen kiterjedt a tagok munkajogi viszonyaira is. Ezen a téren törvénysértést nem talált. Ki­emeli a jelentess hogy egyik szövetkezet tagjai sem tagok más szövetkezetben. Ellenben előfordult, hogy mellékfoglal­kozásra adtak ki engedélyt olyan munkakörre, amely csak munkaidőben látható el és ezért másodállásra kellett volna az engedélyt megadni- A Duna és az Aranylcalász tsz-nél emiatt a második jog­viszonyban foglalkoztatottak alkalmazásának jogszerűségé­re nézve ugyancsak vizsgála­tot kellett volna elrendelni. Adminisztratív munkaterü­leten néhol akadozik a mun­ka, részben munkaerőhiány, részben a lélszámzárlat miatt. Sok esetben egy személy több munkakört is betölt, helyet­tesítésükre nincs minden eset­ben mód. Még megnehezíti a helyzetet, hogy több nődolgozó a közeljövőben szülési szabad­ságra megy és. azután igénybe veszi a gyermeknevelési se­gélyt is. Mindhárom szövetkezet­ben eredményesen műkö­dik a nőbizottság. Munkáját általában egybe­kapcsolja a szociális és kultu­rális bizottságéval. Mind a há­rom szövetkezet nőbizottsága naigyon tevékeny szervező és felvilágosító munkát is végez. Nagy a szerepük a nemzetközi nőnap és a névadó ünnepsé­gek megszervezésében. A csepeli Duna Tsz-ban a vezetőség által jóváhagyott alapszabályok szerint eredmé­nyesen működő újítási bizott­ság is van. A tsz dolgozói által tavaly benyújtott 58 újítási ja­vaslatból 38-at valósítot­tak meg, és ezzel a termelőszövetkezet 1975 folyamán 1 millió 283 ezer 610 forint megtakarítást ért el. Az újítóknak 83 ezer 820 forint újítási díjat fizetett a tsz. A három szövetkezet kis földterületet művel meg, de ezt többszörösen használja ki és jelentős mennyiségű zöld­ségfélével járul hozzá a főváros ellátásához. Kisegítő üzemágaik komoly szolgáltató és javító tevékeny­ségének bevétele mind a há­rom szövetkezetben jelentősen elősegíti a célszerű gazdasági fejlesztésit és beruházást. Sz. E. A Legfelsőbb Bíróság döntése Kié a menyasszonyiéncpénz? Házassági bontóperekben na­gyon gyakori, hogy mindket­ten válni akarnak, de a va­gyonközösség megosztásában nem tudnak megegyezni, s a bíróságnak kell döntenie. Két ilyen ügyben hangzott el állás- foglalás a Legfelsőbb Bírósá­gon. A házasság alig fél évig tar­tott, amikor a válóper megin­dult. Vita volt, hogy a nász­ajándéktárgyak és a meny­asszonytáncból befolyt tekinté­lyes összeg közös vagyonnak minősülnek-e. A járásbíróság és a megyei bíróság ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság, a következőképpen döntött: — A házasságkötés alkalmá­val adott ajándékok és a meny asszony tánc címén kapott pénz rendszerint a házastársak közös tulajdonába tartoz­nak. de nyomós okok ese­tén lehetőség van különva­gyonba sorolásukra is. Tíz nap rendeleteibő! A könyvvitel rendjéről szóló 56/1970. (XII. 30.) PM. számú rendelet módosításáról a 34/ 1976. (X. 31.) PM. rendelet rendelkezik. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 82. számában.) A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról a 39/1976. (XI. 10.) PM—Kk. M. rendelet, a vámtarifa magya­rázatról pedig a 40/1976. (XI. 10. ) PM. rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny november 10-én megjelent 84. számában. A gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról a Magyar Köz­löny 85. számában jelent meg a 14/1976. (XI. 11.) Eü. M. szá­mú rendelet. A gyógyszerek térítési díjá­ról, a postai hírlapterjesztés­ről ugyanitt találják meg az érdekeltek a 15/1976. (XI. 11.) Eü. M.—ÁH., és a 11/1976. (XI. 11. ) KPM. számú rendelkezé­seket. A zöldségtermelés, valamint a szőlő- és gyümölcstermesz­tés fejlesztését szolgáló, 1977. január 1-től érvényesülő tá­mogatásokról Tájékoztató je­lent meg a Pénzügyi Közlöny 28. számában. Ennek eldöntésénél az alsófo­kú bíróságok nem értékelték a tanúvallomásokat, amelyek ar­ra mutatnak, hogy egyes roko­nok és barátok ajándékukat csak egyik félnek kívánták juttatni. Ennek mérlegelése nélkül pedig megalapozatlan az a döntés, amely minden nászajándékot a közös vagyon­hoz tartozónak minősít. A to­vábbiakban a határozat rámu­tatott arra: a házastársak a férj telkén családi ház építé­sébe kezdtek. Márpedig az együttélés alatt végzett építke­zésnek vagyont gyarapító ered­ménye a vagyonközösségbe tartozik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Egy másik válóperben a férj családi házuk közös tulajdoná­nak oly módon történő meg­szüntetését kérte, hogy felesé­ge, aki a házban lakik, az ő részét váltsa magához. Az asz- szöny lei jelentette: ennek ele­get tenni nem tud, mert pénze nincs, mire a járásbíróság a ház árverés útján történő érté­kesítését rendelte el, kimond­va: a befolyó összegből 70 szá­zalék az exférj et, 30 százalék az asszonyt illeti meg, mert a házban lakik és az ebből ere­dő értékcsökkenés kizárólag őt terheli. A bíróság a szakértő meghallgatásával tisztázta, hogy a ház beköltözhető és la­kott állapotban milyen értéket képvisel. Ezt az ítéletet a me­gyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét ítéle­OX IS TEKINTSE HEG GYERMEKÉVEL A PIK VÁLLALAT játékkiállítását BUDAPESTEN, AZ V., TANACS KRT. 24. SZ. ALATT. ÁRUSÍTÁS A HELYSZÍNEN x Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Hívjuk és várjuk Ont is! tét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint a közös tulajdon megszün­tetésénél elsősorban a ter­mészetben való megosztást kell választani. Amennyiben ez nem alkalmaz­ható, arra kell törekedni, hogy az egyik tulajdonos hányadát a másik magához váltsa és ha er­re sincs mód, akkor kell árve­rést elrendelni. A lehetősegek közül a legcélszerűbbet a bíró­ság választja ki, de azt a meg­oldást nem alkalmazhatja, amelyik ellen mindketten til­takoznak. A házat az asszony tartja birtokában, tehát tisz­tázni kell: anyagilag képes-e volt férje részét magához vál­tani. A bennlakással előálló értékcsökkenés következmé­nyeit rendszerint az illetőnek kell viselnie, azonban tekintet­tel arra, hogy a felek házas­társak voltak, ezért figyelembe kell venni az egykori közös lakás használata kérdésében irányadó szempontokat is. Ennek az is lehet az eredmé­nye, hogy a bennlakás által okozott értékcsökkenés követ­kezményeit csali részben vagy egyáltalán nem lehet az illető­re hárítani. Mindezek értéke­lése a bíróság feladata. Az el­járt bíróságok azonban e szempontok figyelmen kí­vül hagyásával a lakottság miatt előállt értékcsökkenést kizárólag az asszonyra hárítot­ták. A vita rendezésénél a bennlakás értékcsökkentő hatásának következménye alól az illetőt mentesíteni kell. ha — az onnan önként és vég­leges jelleggel távozott — há­zastárs maga idézte elő azt a helyzetet, ami a további együttlakást lehetetlenné tette — hangzik tovább a határozat. Ezért tisztázni kell, hogy az együttélést mi dúlta fel, mi okozta az életközösség meg­szakadását. Jelentősége van annak is, hogy a házasság fel­bontása kizárólag csak egyi­kük, vagy mindkettőjük maga-' tartására vezethető-e vissza. Mindezek alapján megállapít­ható, hogy az alsófokú ítéle­tek megalapozatlanok illetve törvénysértők, ezért új eljá­rásra és új határozat hozata­lára van szükség. 4 [ Ugyancsak ebben a közlöny- , ! ben található a 329/1976. PM— j I MÉM. számú együttes közle­mény, a saját vállalkozásban végzett, év közben befejeződő beruházások teljesitményérté- ' kének megállapításáról és a i beruházási támogatás elszá- | molásáról. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom