Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

1976. NOVEMBER 17., SZERDA t Étit M gAsm %~/ívKÍfm Közös gazdaságok egymásért Ésszerű együttműködés ínárcson Szépen nőnek a csirkék az inárcsi Március 21. Tsz 1. számú ba­romfitelepén, ahol Szuróczki Mi hályné gondozza őket. Halmágyi Péter felvétele A mezőgazdasági üzemek legnagyobb gondja manapság a beruházások megfelelő elő­készítése, méretezése. Mekko­ra terményszárítót építsen egy tsz? Milyen és mennyi nagy teljesítményű erőgépet ve­gyen? Felelősségteljes előké­szítést igényelnek ezek a dön­tések, különösen, ha rossz ta- lajadobtsáigú, kis termelőszö­vetkezetről van szó, mint például az inárcsi Március 21. Szuróczki István elnök így mutatta be a gazdaságot: — Földjeink aranykorona­értéke hektáronként 13,1. A terület 30—40 százaléka futó­homok, melynek 0,2—0,3 szá­zalék a szervesanyag-tartal- ma. Összesen 1600 hektárunk van, ebből 800 a szántó, a többi rét és erdő. Sajnos, 350 hektárt foglal el a futóhomok, ezenkívül van még 200 hek­tár gyenge, homokos földünk. Nagyon meg kell gondolnunk, mit lehet eredményesen ter­meszteni rajta. Nem véletlen, hogy szinte mindent termesztési rendszer­ben, vagy úgynevezett egysze­rű gazdasági együttműködés keretében termelnek, felhasz­nálva más mezőgazdasági nagyüzemek tapasztalatait is. Cirkot az idén vetettek elő­ször azon a területen, ahol korábban rozsót termesztet­tek. Az elnök szerint sok se­gítséget kaptak az ócsai ciroktermesztési rendszer­től, melynek ők is tagjai. Az aszály okozta súlyos ká­rok ellenére jól bevált a szemescirok, jóval többet fi­zet, tnint a rozs. Ők csak baromfival foglalkoznak, így nincs szükségük a siliózásra alkalmas cirokszárra. A ter­mést az ócsai és a dabasi kö­zös gazdaság takarítja be. Ennek fejében ellenérték nél­kül megkapják a silót. Ellen- érték nélkül? Nem egészen igaz így, hiszen a kombájnok­tól egyenesen az ócsai szárí­tóba viszik az inárcsi cirok­magot, és a szárítás után on­nan történik a közös értéke­sítés. Vetőmagot szintén a rendszergazdától kapnak. Egyetlen gondjuk van a ci­roktermesztéssel: jó lenne, ha jövőre rövidebb tenyészidejű magot kaphatnának, hogy még a nagy őszi esőzések előtt befejeződjön a betakarí­tás. Hat évvel ezelőtt, 1970-ben kezdték meg a csirkehizlaló telep építését, s később be­léptek a hernádi rendszerbe. Ma már a 6 darab 1100 négyzetméteres telepen 108 ezer csirkét nevelnek egyszerre, s 7—8 hetes korban szállítják őket a hernádi feldolgozó- üzembe. Évente ez 80 vagon csirkét jelent a fogyasztók­nak, 20 millió forint bevételt a közös gazdaságnak. Három éve léptek be az együttműkö­dési rendszerbe, s 1 millió fo-"- rinttal járultak hozzá a for­góalaphoz. Évente 6—8 száza­lék nyereség-visszatérítést kapnak az üzem eredményes­ségétől függően, a leadott csirke után pedig 50—70 fil­lér felárat kilónként. Az előbbiekhez hasonlóan jelentős együttműködés ala­kult ki a kakucsi Lenin Tsz­szel és a Pest megyei MÉK- kel a szőlő feldolgozására, összesen 93 hektár szőlőjük van, melyből 62 hektárnyit nagyüzemi magas művelésre alakítanak át. Ez aránylag fiatal telepítés. A 31 hektár régi telepítésű, 30—40 éves tőkékből áll. A Lenin Tsz-nek szintén 90 hektár körül van a szőlőterülete. Már a betaka­rításnál kezdődik az együtt­működés: közösen szedik le a fürtöket az egész területről. Inárcson van egy 10 ezer hektoliteres pince, a kaku- csiaknak viszont megfelelő feldolgozógépeik vannak eh­A BKV Metró Üzemigazgatósága felveszi 18. életévüket betöltött géplakatos, járműlakatos, elektronikai és mechanikai műszerész, villanyszerelő és villamosgép-szerelő SZAKMUNKÁSOKAT. valamint férfi és női BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Középiskolai végzettséggel felvesz férfiakat és nőket MOTORKOCSI-SEGÉDVEZETOI TANFOLYAMARA. MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁRUGYELETESI. valamint ALLOMASPÉNZTAROSI MUNKAKÖRBE. Felvilágosítás és felvétel: a BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATOSAGNAL XIV.. Hungária krt. 46. fszt. 59. (a metró Népstadion megállójánál, Irodaház), Telefon: 637-637/367-es mellék. Levélben: 1428 Budapest, 8. Pf. 11. hez a nagy menyiségű szőlő­höz. A gyümölcsöt még fel­dolgozás előtt megveszi a MÉK. Inárcson feldolgozzák, kezelik a bort, majd a MÉK- és ÁFÉSZ-üzletekben palac­kozva árulják A bor árbevé­telének 8—12 százaléka a kö­zös vállalkozás nyeresége. Ennek csaknem egyharmada a két szövetkezeté, kétharma­da az üzemeltetésben részt vevő három cégé, a befekte­tett tőke arányában. Ezek a nagyobb, látványo­sabb együttműködések, de korántsem a teljes lista. Na­gyon sokszor előfordul, hogy gépekkel, eszközökkel segítik egymást a dabasi járás ter­melőszövetkezetei. Az sem ritka, hogy a Felsőbabád! Állami Gaz­daságtól kapnak támoga­tást, vagy éppen ők ad­nak a gazd aságn ak. A kakucsiak például szarvas- marha-tenyésiztéstsel is foglal­koznak. Tőlük kapnak a töb­biek istállótrágyát a meleg­ágyakhoz. A bálázógépeket az aratás idején átirányították a Babádi Állami Gazdaság területére, a gazdaság pedig aratás után speciális erőgé­pekkel viszonozta a segítséget. Igen, így is lehet. A dabasi járás gazdaságai igyekeznek minél jobban élni azzal, ami­jük van. Ha kell, együttmű­ködés keretében. Viszont nem építenek hasonló létesítmé­nyeket csupán azért, hogy ne­kik is legyen, hanem, ha va­lahol szabad kapacitást talál­nak, hozzájárulnak annak ésszerű kihasználásához. T. Ágoston László Öt év alatt 6000 négyzetméter Megkönnyítik a munkát otthon és az üzletben Megyénk élelmiszer-keres­kedelmének üzlethálózata bi­zony még sok kívánnivalót hagy. Nem egyhelyütt korsze­rűtlen, elavult körülmények között zajlik az élelmiszeráru­sítás, s megesik, hogy az új lakótelepek közelében nem épül élelmiszerbolt. A N>*ugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat V. ötéves tervében lapoz­gatva érdekes adatokat talál­hatunk. A tervidőszak során az üzlethálózat fejlesztésére nagy gondot fordítanak! Hat­ezer négyzetméterrel kíván­ják gyarapítani a boltok alap­területét, s 70 millió forintot szán­tait a beruházásokra. Az idei előkészítő- és terve­zőmunka után már a jövő év tavaszán elkezdik az új élel­miszerboltok építését. Első­ként Szigethialmon, Törökbá­linton és Szentendrén, majd sorban Ráckevéin, Visagrádon, Pilisvörösvárott, Solymáron és Érden. Még a jövő év tavaszáig két ÁBC-üzletet adnak át a vásár­lóközönségnek. Az egyik Szentendrén, a Lenin-lakótele- pen fog állni, a másik Száz­halombattán javítja majd a Pannóniia-telep élelmiszer-el­látását. A két ÁBC-üzlet épületeit a városi tanácsok adják, s egyenként két-két millió fo­rintos költséggel a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat rendezi majd be azokat. A kulturált kiszolgálás, s a dolgozók háztartási munkájá­nak könnyítése érdekében 15 millió forintot költ a vállalat gépek beszerzésére a követke­ző négy évben. A pénzből pél­dául hűtővitrineket, mélyhűtő pultokat, fóliás csomagológé­peket, szedetelőgépeket és árumozgató eszközöket vásá­rolnak. Ozon a szalagon A Mechanikai Művekben az idén már négyfajta változat­ban készítik a konyhai légtisztító berendezéseket. Felvéte­lünkön a keresett és gyorsan közkedveltté lett alaptípus, az Özön szerelése folyik. A termékből műszakonként több mint 60 darab készül el. Bozsán Péter felvétele VIETNAMBÓL Négymillió rubeles import A KONSUMEX Külkeres­kedelmi Vállalat piackutató delegációja eredményes üzleti tárgyalásokat folytatott Viet­namban. 4 millió rubel érté­kű szerződést írtak alá vietna­mi/ fogyasztási cikkek jövő ívi importjára. Eszerint 318000 munkaruhát, 50 000 acryl fel­ső kötöttárut, 125 900 pár ko­sárlabdacipőt, 220 000 pár strandszandáít, továbbá fo­nott és díszműárut, pamutru­házati cikkeket, lábbeliket, valamint pingpongütőket, és tollaslabda-felszereléseket szállít hazánkba a vietnami partner. Főleg a gyógyszergyártásban A Nehézvegyipari Kutató Intézet vezetői az utóbbi évek egyik legjelentősebb eredmé­nyének tartják, hogy kutató Tározók, gátak, felszeretés Befejeződött az árvédelmi művek őszi szemléje Az Országos Vízügyi Hiva­tal irányításával a vízügyi igazgatóságok befejezték a folyók mentén kiépített több mint négyezer kilométer hosz- szú árvédelmi töltés őszi mű­szaki szemléjét, ami egyúttal a téli jeges ár elleni védeke­zés előkészületeinek is fontos állomása. A vizsgálatok szerint a felkészültség jónak minősít­hető. Mindenütt gondoskodtak a védekezéshez szükséges fel­szerelésekről, anyagokról. Az árvízvédelmi bizton­ság folyamatos növelésére az idén előirányzott 2X7 millió forint értékű töltés­erősítési munkát már be­fejezték, s a kedvező időjárást kihasz­nálva, a jövő évi programból előbbre hozott feladatok meg­valósításával jelentősen túl­teljesítették 1976. évi tervüket. A Körösök völgyében befejez­ték a mérgesi és a mályvádi szükségtározók kiépítését. Több éves munkát fejeztek be a Szigetközben, ahol a Duna jobb partján 62 kilométer hosszú gátat erősítettek meg Rajka és Gönyü között. A Du­na legalsó balparti szakaszán az országhatártól Bajáig az előző években már megerősí­tették a gátakat, s az idén Baja és Solt között folytatták a korszerűsítési programot. Jelentős erőiekéi dolgoztak eb­ben az évben a Bodrog és a Szamos gátjainál, valamint a, szegedi és a győri partfalépP tésnél is. A téli felkészülés újabb ál­lomásaként november végéig gondos­kodnak a nyáron vontatá­si feladatokkal foglalkoz­tatott jégtörő hajók alapos műszaki felülvizsgálatáról, karbantartásáról és javításá­ról, így decemberben már 11 nagy teljesítményű, 9 köze­pes és 7 kis jégtörő hajó áll majd bevetésre készen a víz­ügyi igazgatóságok rendelkezi zésére, hogy folyóinkon késlel­tessék a zajló jég beállását és tavasszal segítsék a torlaszok megbontását, a jég Ieúsztatá- I sát. A magyar—jugoszláv víz­ügyi megállapodásnak megfelelően szükség ese­tén ezen a télen is átirá­nyítanak magyar jégtörő hajókat a közös érdekű jugoszláv Duna-szakaszra. Az OVH központi és vízügyi igazgatóságok területi kárel­hárítási osztagai is befejezték idei felkészülési programjai­kat. Valamennyi osztag sike­resen vizsgázott az őszi árvíz- védelmi gyakorlaton, amelyen már az áradás és a vízszeny- nyezés okozta károk elhárítá­sát is egymással összhangban oldották meg. gárdájuknak sikerült kidol­gozni a dikloracetilklorid gyártási technológiáját. Ezt az értékes anyagot eddig im­portból szerezték be hazai gyáraink. E fontos alapanyag hazai gyártása számos lehető­séget nyit majd a gyógy szer- és növényvédő szer gyártásban és kutatásban egyaránt. — Vezetésoktató brigád. Vác után Kiskunlacházán is szocialista brigádot alakíta­nak az ATI gépjármű okta­tói. Az alakuló ülést a na­pokban rendezik meg, ami­kor többféle kulturális prog­ramon vesznek részt az új brigádtagok. Feledékenység H át ez mégiscsak tűrhetet­len! Itt mindig ekkora tömeg várakozik? És mind beteg? No, ezt nem hinném. Mert ugye, egy' kis betegállomány mindig jól jön ... Két-három nap holmi meghűléssel, és máris túl vhn az embör a kis maszek mun­káján ...Én pedig már egy órája várakozom ... Pedig ha tudná a főorvos úr, milyen sú­lyos a panaszom, soron kívül behívatna... Na, végre ... Engem szólíta­nak, csakhogy győztem kivár­ni, mert aki idegekkel bírja a várakozást a körzeti orvosi rendelőben, az bizony megér­demelne egy jutalom szabad­napot. — Kérem szépen, főorvos úr... — Szólítson csak doktor úr­nak ... A főorvosi cím még odébb van. Legalább tizenöt esztendővel... Szóval, mi a panasza? — Az utóbbi időben króni­kusan feledékeny vagyok. — Tünetek? Úgy értem, en­nek milyen jelét tapasztalta magán? — Ö, hát ha én elkezdeném azt sorolni, nem győzné a fő­orvos úr... — Mondtam már, csak dok­tor vagyok. Magyarán: sima körzeti orvos. Tessék mondani a tüneteket... — Kérem szépen, én elfelej­tem a telefonszámolcat, a ne­veket, születésnapomra is csak hosszú percek után jöttem rá. rű oknál, hogy fel sem veszem. Megtörtént az is, hitvesemnek kellett bemenni helyettem a hivatalba. — ö dolgozott maga helyett is? — Miért? A doktor úrral, pardon, a főorvos úrral még nem fordult elő, hogy egy má­sik rendelőbe ment be? — Tehát azt panaszolja, a feledéltenysége megakadá­lyozza abban, hogy rendesen, tisztességtudóan elvégezze munkáját. — Ezt én kérem, nem mond­tam, egy árva szóval sem. — Dehát nem azt panaszol­ta, hogy mindent elfelejt? — Igen, ezt panaszoltam, de azt nem mondtam, hogy ez betegség, vagy micsoda gátol a munkámban. — Hát ez érdekes, ilyen esettel sem találkoztam még prakszisomban. Elárulná, hol is dolgozik? — Egy kis türelmet kérek, megnézem a noteszomban. Jaj, melyik zsebembe is tettem ... Csak. nem felejtettem otthon? Na, végre, itt van a szivarzse­bemben ... Bocsánat, mit is tetszett kérdezni? — Hol dolgozik, jóember... — A helyi kereskedelmi fel­ügyelőségen. Már hatodik éve! Sőt, jutalomban is részesül­tem, mert a munkámmal meg vannak feletteseim elégedve. Ügy bizony! — Konkrétan, milyen mun­kakört lát el? Mit kell ott csi­nálnia? — A vásárlók panaszos le­veleire válaszolok ... Kovái Irén Megfeledkeztem a házassági évfordulómról, de még anyó­som születésnapjáról is. Teg­nap meg kedvenc futballcsa­patom mérkőzésére is elfelej­tettem kimenni. Ez utóbbi eset annyira elkeserített, hogy elhatároztam, hogy felkeresem a főorvos ... bocsánat a dok­tor urat... — Szóval mindent elfelejt? — Mindent, kérem tisztelet­tel. — Nem próbálta meg azt a kitűnő módszert, hogy egy no­teszba felírta a fontosabb ese­ményeket, például csak a leg­fontosabbakat, a kedvenc fut­ballcsapat mérkőzésének idő­pontját, anyósa születésnap­ját és természetesen a magáét is. — Nem vált be, sajnos. Többször is folyamodtam eh­hez a megoldáshoz. De itt is baj volt. __ ??? — T etszik tudni, mire eszembe jut, hol a golyóstol- lam, vagy mire megtalálom a ceruzát, filcet, már nem tu­dom. mit akartam feljegyezni. Sajnos, a noteszt sem tartom mindig kéznél, azt is keresgél­nem kell, így aztán végképp elfelejtem ... Szóval, tetszik tudni... — Es csak a munkahelyén fordul elő mindez? — Ö, dehogyis! Otthon szin­tén rettenetes a helyzet. Nem fizetem a lakbért, sőt, felesé­gem azt állítja, a fizetésemet sem viszem haza, azon egysze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom