Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

1976. NOVEMBER 3., SZERDA xJŰMtm JÓZSEF ATTILA. Kosztolányi A kínba még csak most fogunk, mi restek, de te már aláírtad művedet. Mint gondolatjel, vítszintes a tested. Téged már csak a féreg fal, szeret, mint mi a csirkét, bort... Senkim, barátom! Testvérünk voltál és lettél apánk. Gyémánt szavaid nem méred karáton: nincs egyéb súly, ha föld zuhog reánk. Ezt onnan tudom, hogy letörtem vágyva, ahogy letört a halál tégedet. Reméltél; én is. Tudtuk, hogy hiába, mint tudja, ki halottat költöget. Negyven évvel ezelőtt, 1936. november 3-án halt meg —51 éves korában — Kosztolányi Dezső író, költő, publicista, a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja. Szabadkán született, s egye­temi évei óta baráti kapcsola­tok fűzték Babitshoz, Juhász Gyulához. Egész fiatalon kez­dett újságíróskodni; 1907-től jelentek meg verskötetei, kö­zülük az első Négy fal között címmel. Az első világháború ellen az emberiesség nevében emelte fel tiltakozó szavát, versekben és novellákban egy­aránt. Örömmel üdvözölte a Tanácsköztársaságot, amely­nek kulturális feladataiból ő is részt vállalt. Annak vérbe- fojtása után azonban egy ideig az ellenforradalomhoz törlesz- kedett, s az Űj Nemzedék hír­Acsa, Csővár, Püspökhatvan és Galgagyörk szlovák nemze­tiségi település a váci járás­ban. A tavalyihoz hasonlóan, az idén ismét megrendezik e településeken a nemzetiségi népművészeti és kulturális he­tek programsorozatát. A három hétig tartó rendez­vénysorozat november 7-én délután 3 órakor felszabadulá­si emlék avatásával kezdődik Ácsán. Egy órával később Püs­pökhatvanban, a művelődési házban kerül sor Pálházi Mi- hályné naiv festő tárlatának ünnepélyes megnyitására, majd a lcesztölci szlovák népi együt­tes mutatja be műsorát. November 13-án a csővári művelődési házban szlovák könyvkiállítás nyílik. Egy nap­pal később ugyanitt mutatja be műsorát a püspökhatvam, galgagyörki, acsai és csővári népművészeti együttes. No­hedt „Partion” rovatában gú­nyolta ki a forradalmi eszmé­ket, s azok harcosait. Verseket, novellákat, regé­nyeket írt, fordított és jelentős publicisztikai munkásságot is folytatott. Érdemes munkása volt a nyelvművelésnek, a nyelv tisztaságáért folyó küz­delemnek. Esztétikájában a forma elsődlegességét hirdette az eszmék és a tartalom felett: a művészi öncélúság hamis el­ve mindvégig korlátja volt iro­dalmi munkásságának. Forma­művészetét a szabatos, fegyel­mezett stílus, a nyelvi tiszta­ság jellemezte. Kései novellái, legjobb regényei minden, elv- szerűen hirdetett apolitizmusa ellenére beszédes tanúi a pol­gári életforma válságának, s a sorsszerűén ábrázolt egyéni tragédiákban történelmi igaz­ságokra ismerhetünk. vember 17-én Ácsán három irodalmi színpad lép dobogó­ra, a szobi, a veresegyházi, va­lamint a helyi Galgavölgye Termelőszövetkezet együttese. November 20-án a galgagyörki művelődési házban Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének fő- munkatárea tart előadást Pártunk nemzetiségi politikája címmel. Ezt követően a négy község művészeti együttesei mutatják be műsorukat. November 24-én Püspökhat­vanban a négy település szo­cialista brigádjai vetélkednek egymással a művelődési ház­ban. November 27_én ugyan­itt a tótkomlósi szlovák fúvós- zenekar tart bemutatót. A ren­dezvénysorozat november 28-án az acsai művelődési házban fejeződik be a négy község népművészeti együtte­seinek gálaestjével. Új tantervekhez új könyvek A fokozatosan életbe lépő új tantervekkel együtt — 1978- tól — új tankönyveket kap­nak majd a diákok. A tan­könyvek egy részén már dol­goznak a szerzők, szerzői mun­kaközösségek. A könyvekben tükröződnek majd az általános iskolai nyelvtan- és helyesírástanítás új útjai. Újdonság lesz, hogy — az általános iskola történe­tében először — egy tankönyv készül a 3. és a 4. osztályo­soknak „Anyanyelvi ismere­tek” címmel. A kisdiákok tehát két évig forgathatják lapjait, mé­lyebb barátságot köthet­nek könyvükkel, s ezen keresztül az anyanyel­vi ismeretekkel is. Újdonsága lesz a könyvnek, hogy a fel­adatokat, példákat osztályon­ként külön munkafüzet tar­talmazza. Kétfajta munkafü­zet készül, egy az osztott, egy pedig az osztatlan — tanyai — iskoláknak. Ez utóbbi bő­vebb terjedelmű lesz, s nagy­részt olyan 1 példákat tartal­maz, amelyeket a tanulók ön­álló foglalkozásokon oldhat­nak meg. Az új tankönyv szerkezeté­ben, felépítésében is a nyelv- tudományok logikájához, fel­építéséhez alkalmazkodik. Az „Anyanyelvi ismeretek”- re kiírt pályázaton két pálya­mű érte el a legjobb ered­ményt. Az egyikből lesz a tan­könyv, de a másikat is meg­jelenteti a Tankönyvkiadó Vállalat — módszertani kézi­könyvként. Az alsótagozatosokéhoz ha­sonló elvek alapját készül majd közös nyelvtankönyv az általános iskolák 5., 6., 7., 8. osztályos tanulóinak. Várhatóan a jövőben a gimnáziumokban is gya­korlattá válik az „egy könyv '— több osztálynak” elv. A Tankönyvkiadó Vállalat kö­zelmúltban meghirdetett pá­lyázata mindenesetre lehetővé teszi, hogy a szerzők közös irodalomtörténeti tankönyvet állítsanak össze a II,-, III.-, IV.-essknek. Újdonsággal szolgál majd az általános iskola 4. osztályo­sainak olvasókönyve is. Az el­ső olyan tankönyv lesz ha­zánkban, amelynek megírásá­ra a Tankönyvkiadó Vállalat írót, a gyerekek körében rend­kívül népszerű írónőt, Jani- kovszky Évát kérte fel. Négy község részvételével Népművészeti hetek A hangversenyévad kezdetét követően a Zenemű­kiadó számos új könyvvel hívta fel magára a figyelmet. Kötetei azonban nemcsak a „vájtfülű” hallgatókhoz vagy a zenével aktívan foglalkozókhoz szólnak. Számos olyan kiadvány is napvilágot látott az utóbbi hetekben, amelyek mindenekelőtt az érdeklődést keltik fel, mint­egy bevezetik a hangjegyek birodalmába a zenével most ismerkedőket. BEVEZETŐÜL és ennek pél­dájaként két életrajzi regényt említhetünk. Bár sokan ké­telkednek az ilyen jellegű mű­vek hatásában, hangoztatván, hogy a regényesség (a túlzott intimitás) olykor háttérbe szo­rítja az ismeretterjesztő szán­dékot, Fajth Tibor és Erdődy János könyvei megcáfolják ezt a hangzatos megállapítást. Sok esetben ugyanis nemcsak a téma határozza meg a köny­vek értékét, hanem írójának adatközlő ténygazdagsága: ho­gyan képes megteremteni an­nak a komáik a hangulatát, amelyről ír. A fejedelmek lantosa című kötet (Fajth Ti­bor munkája) maradéktalanul eleget tesz a vállalt feladat­nak. Az olvasó számára nem­csak Bakfark Bálint viszon­tagságos életének és munkás­ságának „közkinccsé” tétele izgalmas, hanem az a tálalás- mód is, amelyen keresztül megismertet bennünket a 16. századi Magyarország és Fran­ciaország, a lengyel királyi udvar, valamint Velence és Padova szellemi és művészeti életével. Bakfarkról sokáig csak az életrajzi adatokat tud­tuk, valamint azt, hogy ko­rának elismert és közkedvelt lantvirtuóza volt. Fajth Tibor könyvében az ember is kiraj­zolódik előttünk, a négy-öt­hat szólamú íantfantáziák szerzőjének élete. Műveinek összkiadására, lemezfelvételé­re éppen napjainkban kerül sor. A Zeneműkiadó az el­múlt napokban jelentette meg A lyoni lantkönyv kritikai ki­adását, valamint annak gitár- átiratát, Homoiya István és Benkő Dániel elmélyült és szakavatott szerkesztésében. A Párizsi éjszakák címet viselő kötet Erdódy János munkája. A francia főváros múlt századbeli harmincas­negyvenes éveinek krónikája kel életre benne, Heinrich Heine szemével. Középpontjá­ban ugyanis ez a zseniális né­met költő áll, aki nemcsak verset írt, hanem híres volt maró és gúnyos zenakritikéi­ról is. Színház és képzőmű­vészet, építészet és zene adja a könyv keretét, amelyben felvonul a kor valamennyi egyénisége, Chopinnel. Liszt­tel, Meyerbeerrel az él^n. Er- dődy nemcsak mesél, hanem véleményt is mond s a szó­kimondó hangvétel a könyv erénye. AZ ELMÜLT ESZTENDŐK sikeres és elmélyülésre ser­kentő, egyben nagy közönség- sikert aratott műsorainak pél­dájára a Magyar Rádió ismét meghirdeti a zenei műveltsé­gi versenyt középiskolások számára. A jövő év elején megrendezésre kerülő vetél­kedő témája — halálának 150. évfordulója alkalmából — Beethoven munkássága. A ki­adó már most megkezdte a nagy bécsi klasszikussal kap­csolatos művek kiadását. Ez­úttal Brodszky Ferenc műve került asztalunkra — Ludwig van Beethoven életének kró­nikája, a Napról napra soro­zatban — második kiadásban. A kötet dokumentumgyűjte­mény : levelek, okmányok, fel­jegyzések, visszaemlékezések egymásutánja. Életmű és em­beri magatartás együvétarto- zasának, elválaszthatatlansá- gának példatára, szépirodalmi kísérőszöveg nélkül. Kronoló­A munkásmüvelődés érdekében Eleven kapcsolat — szocialista brigádokkal Éppen egy esztendeje, hogy Tökön, a művelődési házban megalakult a szocialista bri­gádklub, a már korábban is működő felnőttklub részeként. A cél, amelyet akkor megfo­galmaztak, egyértelmű volt: az addiginál több segítséget nyúj­tani a termelőszövetkezet szo­cialista brigádjainak a kultu­rális vállalások összeállításá­ban, valamint azok teljesítésé­ben. Ismerve az eltelt egy esz­tendő programjait, elmond­hatjuk, hogy az új klub bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket. íme néhány program, amely jól bizonyítja ezt. Vetí­tés, utána ankét a Mit csinál­nak a cigánygyerekek című magyar filmről. A brigádmoz­galom helyzete, szerepe a ter­melőszövetkezetben. Előadás a szabad idő hasznos felhasz­nálásáról. Beszélgetés Hazánk, Európa címmel. Vita: Termés­mutatók és a valóság címmel. Vetélkedő — szocialista brigá­dok között. Közös színház- és tárlatlátogatás. S a továbbiak­ban : november 9-én az élet ke­letkezéséről hallgatnak elő­adásba klub tagjai. Tíz nappal később az érdi szocialista bri­gádokat látják vendégül a klubban. Még szintén novem­berben: előadás az élővilág formagazdagságáról. Decem­berben pedig az emberréválás története című témakör szere­pel a brigádklub programjá­ban. Népművelők az üzemekben Természetesen nemcsak Tö­kön van ez így. A közművelő­dési párthatározat nyomán — s annak szellemében — egy­más után alakultak a művelő­dési házakban a szocialista brigádvezetők, Illetve a szo­cialista brigádok klubjai. Gyomron tanácskozást rendez­tek a szocialista brigádvezetők részére, s azt vitatták meg: mikor eredményes e kis közös­ségek kulturális vállalása. Ott fogalmazódott meg annak igé­nye, hogy ne csak a nagyköz­ség, hanem a járás népműve­lői is mind gyakrabban láto­gassák meg a helyi üzemeket, gazdaságokat, ahol elsősorban a szocialista brigádokat keres­sék fel. Ilyenkor ne csak taná­csot adjanak a kulturális vál­lalásokat illetően, hanem segít­senek azok teljesítésében is. Hogyan? Olyanformán, mon­dották a felszólalók, hogy a művelődési házakban mind gyakrabban rendezzenek a vál­lalásokhoz kapcsolódó progra­mokat. Nem valamiféle új igazságot fogalmaztak" meg a gyömrői tanácskozás résztvevői, hanem azt a régi szabályt tették hang­súlyosabbá: valós igények giai áttekintést nyújtó mű, amely méltán ad segítséget nemcsak a versenyzőknek, ha­nem a rádióadásokat figye­lemmel kísérőknek is. Halmy Ferenc és Ziper- novszky Mária vállalkozott rá, hogy a nemzetközi hírű ma­gyar hegedűiskola megalapí­tójáról, Hubay Jenőről köny­vet írjon. A kötet megjelené­séig a szakirodalom alig fog­lalkozott a Zeneművészeti Fő­iskola egykori igazgatójának ellentmondásos alakjával. Mint előadóművész, korának legjobbjai közé tartozott, de mint zeneszerző, avitt nézete­ket vallott, több ízben is Ko­dály, Bartók és Dohnányi munkássága kibontakozásának kerékkötője lett. A szerzőpá­ros most a kor egészébe ágyazva mond értékítéletet Hubay tevékenységéről. EDDIG IS számos könyv foglalkozott. Liszt Ferenc mun­kásságával. Legány Dezső most közreadott kutatásai Liszt magyarországi éveit dol­gozzák fel, 1869-től 1873-ig. Legány kötete a Liszt-iroda­lom egyik legnagyobb értékű műve. Nemcsak az ekkor ke­letkezett művekről ad számot, bemutatja hazai zenei életünk ellentmondásos éveit, s arra is választ ad, mit jelentett saját kora számára Liszt művésze­te. A korabeli budapesti hang­versenynaptár közzététele nemcsak kortörténeti doku­mentum. Az egykori írásokkal (kritikák, emlékezések) olyan keresztmetszetet nyújt át az ol­! alapján állítsák össze a műve­lődési házak programját. ' Olyan előadásokat, rendezvé- 1 nyékét szervezzenek, amelyek ' szerepelnek a szocialista bri­gádok kulturális vállalásai között. Ez nemcsak a brigádok | vállalásának teljesítését teszi ! könnyebbé, hanem a múvelő- I dési házak munkájának ered­ményességét is növeli. Jól példázza ezt az érdi művelődési központ egyre nö­vekvő népszerűsége. Amióta az itt dolgozó népművelők legfontosabb feladatuknak tartják, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a nagyközség hatvan szocialista brigádjával, egyre kisebb fáradtságba kerül programjaik közönségének szervezése. Ebben persze je­lentős szerepe van az egy esz­tendeje működő szocialista brigádok klubjának is. A közélet iskolája A klub megalakításának gondolatát nem Urbán László, a művelődési központ igazga­tója találta Iá. Munkásembe­rek mondták a művelődési központban rendezett vetél­kedőkön: jól lenne gyakrabban összejönni egymással és más üzemek brigádjaival, találkoz­ni írókkal, beszélgetni a nagy­község vezetőivel lakóhelyük holnapjáról, együtt menni színházba, moziba. Mint mon­dották: szükségét érzik a tár­sas együttlétnek, mert hiá­nyolják a jóízű beszélgetések, viták hangulatát. Az üzem­ben, munka közben arra nincs lehetőség, hogy jobban megis­merjék egymást, gondjaikat és örömeiket vagy akárcsak véle­ményt mondjanak egy filmről, tv-műsorról, mindarról, ami foglalkoztatja őket. Mindez nemcsak érdi tapasz­talat. Járva a megye ipari és mezőgazdasági üzemeit, gyak­ran visszahallja az ember, hogy még egy vállalaton belül sem ismerik egymást a brigá­dok, az egy településen műkö­dő vállalatok, gazdaságok kö­zött pedig azipte nincs is ilyen jellegű kapcsolat. Ahhoz pe­dig, hogy a brigádmozgalom eleven hatóerővé váljon a te­lepüléseken, feltétlenül szüksé­ges az összetartozás érzésé­nek elmélyítése, a brigádsej­tek összekapcsolása. A brigádklubok — a rend­szeres művelődés és kulturált szórakozás mellett — egyben fórumokká is válhatnak, ahol a tagság fehér asztal mellett találkozhat a település párt- és tanácsi vezetőivel, az üzemek, gazdaságok igazgatóival, elnö­keivel. Az ilyen jellegű beszél­getések közelebb hozzák egy­máshoz az embereket, jobbán megismerik a közösség holnap­jának terveit, s megértik a vasónak a kiegyezést követő Magyarországról, amely több, eddig fehér területet derít fel. A hazai Bartók-kutatás egyik kiválósága, Kárpáti Já­nos zenetörténész ezúttal az immár klasszikussá vált mes­ter kamarazenéjébe vezet el bennünket. Abba a muzsiká­ba, amelynek középpontját a hat vonósnégyes jelenti, s amely szervesen kapcsolódik a késői Beethoven-kvartettek- hez. Könyvének első részében a bartóki szintézis elemeit mutatja meg a szerző, az elő­dök és a kortársak, a népze­ne hatását. Az Elemzés címet viselő második rész a kama­razenei alkotások történetére, a daraboknak az életműben betöltött szerepére világít rá. KÖZELEDVE saját korunk­hoz. az elismerés hangján említhetjük Breuer János vál­lalkozását, a Kodály-doku- mentumok első kötetének köz­zétételét. A kötet öt esztendő kutatásának eredménye, a né­metországi sajtóvisszhangok tükrében mutatja be a zene­szerző útját a pályakezdéstől a világhírig. A közeljövőben megjelenő második kötet az angliai kritikákat, fogadta­tást tartalmazza majd. A Ko- dály-dokumentumok teljeseb­bé teszik előttünk a kilenc esztendeje elhunyt muzsikus életpályáját, nem a pedagó­gus-szervezőt helyezik előtér­be, hanem a világszerte meg­becsült komponistát. M. Zs. gondokat is. A klub ezzel a közélet egyik iskolájává is vá­lik, mert tagjai — az ismere­tek birtokában — nagyobb fe­lelősséget éreznek a szűkebb pátria, legyen az egy üzem vagy a falu, holnapjáért. A ma emberének: életforma Az önművelés mind széle­sebb körben válik a ma embe­re életformájának részévé. Ez érthető: a többet tudás vágya alapfeltétele az egyéni sorsok sikeresebb alakulásának. A nagyobb keresetnek csakúgy, mint a tartalmasabb életnek. A többet tudás igénye azonban nem csupán az általános mű­veltség bővítésére, a szakmai ismeretek gazdagítására vo­natkozik. hanem a politikai lá­tókör szélesítésére is. A Mechanikai Laborató­rium Híradástechnikai Kísér­leti Vállalat dunakeszi gyár­egységében a munkahelyi ve­zetés kötelezettségei kiterjed­nek a dolgozók művelődésé­nek segítésére is. A tanulás legkülönbözőbb formáinak szorgalmazásától a helyi mű­velődési ház közös fenntartá­sában való részvételig, igen sokoldalú az a segítség, amit a munkásművelődés fokozottabb támogatásáért tesznek. A gyáregység 938 dolgozója tanult valamilyen szervezett formában az elmúlt esztendő során, s ez a tény mindennél jobban bizonyítja: ahol az igények találkoznak a lehető­ségekkel, ott a tanulás a ma emberének életformájává vá­lik. A hogyanhoz csak annyit: a tanuló munkások többsége tagja valamelyik szocialista brigádnak, s a tanulás így fon­tos szerepet kapott a kulturá­lis vállalásokban. Olvas a brigád Természetesen nemcsak a művelődési házak népművelői törekednek arra, hogy minél szorosabb, kapcsolatot teremt­senek az üzemek és gazdasá­gok szocialista brigádjaival, hanem a könyvtárak is. Ez érthető: a könyv, sok egyéb mellett, az ismeretszerzés egyik fontos forrása, s min­denki számára elérhető. A nagykátai Radnóti Miklós könyvtárban már két esztende­je elkezdődött ez a munka. El­sőként a Minőségi HTSZ Vá­mos Ilona brigádjával kötöttek szerződést. A brigád mind a tizenöt tagja beiratkozott ol­vasója a könyvtárnak, s részt vesznek a különböző irodalmi rendezvényeken. A könyvtár nemcsak könyvet ajánl sza­munkra, de ki is viszi az üzembe a kért alkotásokat. A kedvező tapasztalatok nyomán tovább folytatódott ez a fajta szervező munka. Újabo üzemek brigádjaival kötöttek szocialista szerződést, a Pest megyei Zöldségfeldolgozó nagy - kátai telepén pedig letéti könyvtárat nyitottak. Az ered­mény: egyre több munkásot- vasó. És hosszan folytathatnánk a felsorolást. Az Egyesült Izzó váci gyárában például a be­iratkozott olvasók kilencven­hat százaléka szocialista bri­gádtag. A Ganz Műszerművek gödöllői gyárában nyolcvan­nyolc, a váci Fortéban hatvan­öt, a Nagykőrösi Konzervgyár­ban pedig negyven százalék a szocialista brigádtagok száma az olvasók között. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a magyar irodalom legjelesebb képvise­lőit hívják meg időről időre, hogy találkozhassanak, beszél­gethessenek a munkásokkal, a szocialista brigádok tagjaival. Ezek az irodalmi estek ma már közüggyé váltak a gyárban, s hatásukra hónapról hónapra nő a könyvtár olvasóinak szá­ma. A szakmailag jól képzett, a munkáját magas fokú öntudat­tal végző, a közéletben szere­pet vállaló szocialista ember formálásinak jó iskolája a szo­cialista brigádmozgalom. Ért­hető, ha a közművelődés mun­kásai a párthatározat nyomán s most már a törvény szelle­mében — a maguk módján és eszközeivel — mindent meg­tesznek e mozgalom további erősítéséért. , v Prukner Pál Muzsikusévek, -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom