Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
1076. NOVEMBER 14., VASÁRNAP 3 Űj hajtás: a mtmkásszekdók Beszélgetés egy Pest megyei kongresszusi küldöttel Kétmillió 8«« ezer szövetkezeti tag képviseletében TOO küldött, valamint nagyszámú hazai és külföldi vendég részvételével hétfőn délután összeül a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. A megelőző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét megvonó, az elkövetkező öt év fő feladatait meghatározó, nagy jelentőségű tanácskozást a M£MOSZ székházában rendezik. A fogyasztási szövetkezetek legutóbbi kongresszusa felhívta az ÁFÉSZ-eket, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a munkáslakta települé- 1 sek jobb ellátásáért, a dolgozó nők életkörülményeinek javításáért. A hétfőn kezdődő VIII. kongresszuson bizonyára eredményekben gazdag, ám gondokban is bővelkedő helyzetkép bontakozik majd ki a küldöttek felszólalásaiból. Tu- za Sándorné, a Pest megyei MÉSZÖV elnökével az ország legnépesebb, s a fejlődést tekintve talán legellentmondá-' sosabb megyéjének szövetkezeti munkájáról beszélgettünk. Cipekedo tízezrek 1 — Milyen felelősséget és tennivalókat rótt Pest megye 29 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetére a nagyszámú, munkáslakta település színvonalasabb áruellátásának ügye? — Talán nem felesleges tisztázni, hogy mit is értünk megyénkben a mamikástaikta település fogalmán. Legtöbben ugyanis a fővárost körbefogó, agglomeráció néven ismert településgyűrűre gondolnak, amely valóban egyik fontos munkaerőforrását jelenti a főváros iparának. De nagyon sok munkásember él a megye máp jelentős ipari központjainak közelében is, s ők is rendszeresen utaznak. Pest megyében ezért nagy az ingázó munkások száma. Felmérések szerint az országban a munkahelytől távolabb lakó emberek — zömmel fizikai dolgozók — egynegyede Pest megyei. Az ÁFÉSZ-ek nagy felelősségét mindennapos látvány jelzi. Az óriási embertömegé, amely nehéz szatyrokkal, csomagokkal megrakodva nemcsak az utazás fáradalmaitól elcsigázva érkezik haza. S ez a látvány a tennivalókra is figyelmeztet: a megye járási vonzáskörzeteiben, megosztva a feladatokat az állami kereskedelemmel, az üzlethálózat erőteljes fejlesztésével meg kell teremteni a Városi áruválasztékot nyújtó kereskedelem feltételeit, több szakosított üzletre van szükség az áruházak mellett. A kisebb településeken pedig elsősorban az alapvető élelmiszerek és napi cikkek gazdag választékát, ugyancsak városi színvonalú kínálatát célszerű kialakítani. A kongresszus határozatai nyomán lényegében ezt az üzletpolitikát követték a megye kiskereskedelmi forgalmának mintegy felét lebonyolító fogyasztási szövetkezetek. — A cipekedők tábora szemmel láthatóan kevéssé csökkent. Hogyan értékelhetjük tehát a jó üzletpolitika megvalósításának eredményeit? — Valóban nem mondhatjuk, hogy céljainkat sikerült már elérni. Pest megyében ma is 15 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál az egy főre jutó élelmiszer-forgalom. Egyes településeinken 40—50 százalékkal kevesebb élelmiszert vásárolnak helyben, mint az ország más területein. Érdekes módon e vonatkozásban Szabolcs-Szat- már megyéhez állunk a legközelebb. — Az okok? — Évtizedes mulasztásokat kell pótolnunk, s ez nem megy egyik évről a másikra. Hosz- szú ideig nem tartott lépést a megyei üzlethálózat fejlesztése sem az igényekkel, sem pedig az építés, korszerűsítés ütemének országos átlagával. Nem egy közepes nagyságú településen három évtized alatt megháromszorozódott a lakosság, de egyetlen új üzlet sem épült. Ilyen elmaradások sürgették a felzárkózást, amely erőteljesebb mértékben éppen az elmúlt tervidőszakban indult meg. Az utóbbi négy-hat évben 9 nagyáruház épült a megye legfontosabb körzeteiben, ám ezzel még nem nyílt meg a lehetőség a szakosításra. A jelenlegi tervidőszakban — hogy könnyebbé váljanak az utazószatyrok — az ABC- program gyorsított megvalósítását tartjuk a legfontosabbnak. Erre igyekszünk összpontosítani az anyagi erőket is. A megye fogyasztási szövetkezetei öt év alatt 25 korszerű, 260—1100 négyzetméter alap- területű ABC-áruházat nyitnak meg. Énnek egyharmadát a jövő esztendő áprilisáig szeretnék átadni. Nem tudom, évente hány tonna élelmiszert cipelnek haza a vonaton az ingázók, de remélhető, hogy az új üzletekben ennek már legalább felét megvásárolhatják otthonuk közelében. Népszerű kezdeményezés — Az előző kongresszuson szó esett egy érdekes kezdeményezésről, amely a mozgalom fejlődésének új vonásaira hívta fel a figyelmet. — Igen, a fejlődés tényei bizonyították, hogy a fogyasztási szövetkezetek falusi jellege már a múlté. A tagság soraiban mind nagyobb arányban jelennek meg az ipari munkások és alkalmazottak. Ezért alakúit ki a sürgető igény: létesüljenek a fogyasztási szövetkezetiekben munkásszek- ciók. E réteg sajátos fogyasztói érdekei alapján saját önkormányzat, a munkások ellenőrzése mellett vállalkozzanak az üzemeken belüli ellátás javítására. Csepeli, dunaújváVo lánosok MHSZ-klubja Színes diakockák vetítése vezette be tegnap Cegléden, a pártszékházban a Magyar Honvédelmi Szövetség helybeli Volán honvédelmi klubjának nyilvános közgyűlését. Nemcsak a klubtagok, hanem minden jelenlevő már a tanácskozás előtt megismerhette sokoldalú, nagy társadalmi hasznú tevékenységüket. Molnár Péter, a Volán honvédelmi klub elnöke köszöntötte a megjelenteket és az elnökségben helyet foglaló Lajtai Jánost, az. MHSZ országos központjának főelőadóját, Simon Istvánt, a KISZ városi bizottságának titkárát és Ró- zsavölgyi Józsefet, a Volán 1. vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársát. Az elmúlt évek eredményes munkájáról Ambrus János, a klub titkára számolt be. Boros János, a járási KISZ- bizottság titkára a klubbal kialakult jó együttműködést méltatta. Kiskun Gézáné, a ceglédi 2. számú postahivatal vezetője, mint a klub pártoló tagja, fejezte ki elismerő véleményét. Ócsai István, a Földvári Károly általános iskola igazgatója, az úttörőmozgalom korábbi eredményeit foglalta össze, tekintettel a cselekvő hazafiságra. Ambrus Jánosné tanárnő, a klub vezetőségi tagja javasolta, lépjen be minél több nő a tagok sorába. Horváth Géza, a ceglédi munkás- őrszázad parancsnoka javasolta, ismertessék meg a város többi üzemével is a klub működését és jó eredményeit. Balog György, a városi párt- bizottság osztályvezetője elismerését fejezte ki az eredményekért. Szuhár János, az MHSZ Pest megyei vezetőségének titkárhelyettese az új honvédelmi törvény jelentőségét gyakorlati példákkal világította meg. Kelényi Jenöné, a Volán 1/11. Vállalatának osztályvezetője a társadalmi munkáról szólt. Dr. Horváth Géza, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője a tanácsapparátus és az ifjúság kapcsolatáról beszélt. T. T. rosi és várpalotai példák alapján szerte az országban, így Pest megyében is munkástagozatok alakultak. Megyénkben hét üzemben toborozták tagságukat. Átvették, kibővítették az üzemi konyhát, a büfét. Megszervezték a tízórai bevásárlását és kiosztását a munkapad mellett. Egyes helyeken a gyárkapu közelében kisebb üzletet építettek, ahol a családanyák reggel leadhattál!: megrendeléseiket, műszak végeztével pedig sorbanállás nélkül kapták meg az összeállított csomagokat. Megszervezték a téli alma, és vöröshagyma, sőt, helyenként a tüzelő hazaszállítását — kedvezményes áron. A mozgalom e fiatal hajtásának a fejlődése mégis lassabb a kívántnál, mert számos üzem vezetői idegenkednek ettől a megoldástól. Pártszervezetek — sajátos helyzetben — Végül engedjen meg egy személyesnek tűnő kérdést, ön mielőtt a szövetkezeti mozgalomba került volna, hosszú ideig pártmunkás volt. Hogyan ítéli meg az ÁFÉSZ- pártszervezetek szerepét e nehéz feladatok sikerrevitelé- ben? — Az ÁFÉSZ-pártszerveze- tek sajátos körülmények között őrködnek a párt politikájának helyes értelmezésén és ösztönzik e politikát szolgáló cselekvést. A pártszervezetek tagjai a szövetkezet alkalmazottai közül kerülnek ki. Egyrészt a szövetkezeti tagság alkalmazottai, másrészt maguk is szövetkezeti tagok. Állás- foglalásaikban, agitációjukban sajátosan kell ötvözniük az alkalmazotti, a tagsági érdekeket — tehát, két, olykor különböző csoportérdeket — és a társadalmi érdeket. Mindez azért is rendkívül bonyolult feladat, mert a szövetkezeti démokráciá bevált fórumai, s a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló választott testületek, érthető módon, elsősorban a csoportérdeket tartják szem előtt. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy általában a társadalmi érdekkel szambán. A szövetkezet irányításában a tagságé, a testületeké a döntő szó. A népgazdasági érdekeket az országos és a megyei érdek- képviseleti szövetségek közvetítik legerőteljesebben a szövetkezetekhez és teremtik meg, ha szükséges, a kívánt összhangot. A pártszervezet feladata tehát abban van, hogy egész tevékenységével mindezt „alulról” sugározza, s a lehető legjobb kapcsolatot alakítsa ki a szövetkezet vezetésében, testületéiben, helyi szervezeteiben dolgozó kommunistákkal. Nagy szerepe van a vezetői káderutánpótlás nevelésében, s a dolgozók körében a szocialista kereskedelem normáinak kialakításában. Rajtuk is múlik, hogy elégedetten távozmak-e a vásárlók az üzletekből, hogy a belső ellenőrzés betölti-e feladatát, hogy az úgynevezett „gebines” üzletekbe becsületes kereskedők kerülnek-e. Felelősek érte, hogy mennyire van lehetőségük a dolgozóknak az önképzésre, politikai-szakmai ismereteik, műveltségük gyarapítására. A pártszervezetek segítsége nélkül aligha bontakozhatott volna ki és fejlődhetne mindinkább tömegméretűvé a szocialista munkaver- seny-mozgalom. Az ÁFÉSZ- ekben kiemelt fontosságú például a párt nőpolitikái határozatainak színvonalas végrehajtása, hiszen a pult mögött állók 68 százaléka családos asz- szony vagy leány. Talán eny- nyi is magyarázza, miért küldünk alkalmanként meghívót a szövetkezeti párttitkároknak is, amikor a megyében az elnökökkel tanácskozunk. Mint az élet minden területén, a szövetkezeti mozgalomban is irányító, ellenőrző, segítő szerep hárul a pártszervezetekre. Éppúgy vállalhatják, magukénak érezhetik az elért eredményeket, mint a gyengeségeket és hibákat, amelyekről szólni szeretnék, ha szót kapok a kongresszuson. K. Gy. A. Az igényeknek megfelelően fejlődött n pártszervezetek munkastílusa A FEJLETT SZOCIALISTA társadalom építése újabb és újabb követelményeiket állít az irányító pártbizottságok, a párt- alapszervezetek tagsága elé. Ezeknek a követelményeknek a különböző szintű pártszervek csak a párt munkamódszerének, munkastílusának fejlesztésével képesek eleget tenni. Ezt kívánta' segíteni az elmúlt években a Központi Bizottság az 1972. március 21-i határozatával, amely bővítette az irányító községi, üzemi pártbizottságok hatáskörét. Az irányító pártbizottságok apparátusában továbbfejlesztették a területi reszortmunkát, erősítették az alapszervezetek tartalmi munkáját. Sok év gyakorlata bizonyította már, hogy a határozatok megvalósítása, a munka színvonalának emelése elsősorban az alapszervezeti tevékenység minőségén, az első vonal helytállásán múlik. A XI. pártkongresszus határozatainak szellemében az MSZMP Pest megyei Bizottsága arra ösztönözte az irányító pártbizottságokat, hogy állandóan segítsék, ellenőrizzék az alapszervezetek működését. Ennek is köszönhető, hogy a pártbizottságok, a járási, városi pártbizottságok apparátusa, de gyakran a megyei pártbizottság apparátusa, aktivistái is, rendszeresen részt vettek a pártalap- szervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein, szerepet játszottak a testületi ülések előkészítő munkájában. Az elmúlt években továbbfejlődött a párt ellenőrző szerepe. Külön érdemes szólni az alapszervezetek ilyen irányú fejlődéséről. A vezetők többsége megértette, hogy a pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felmérése, megfelelő javaslatok kidolgozása, a jó tapasztalatok általánosítása. Ma már csaknem mindenütt tudják, hogy a pártellenőrzés elsődleges célja, feladata, nem egyszerűen csak a hibák feltárása, a felelősök megbüntetésének kezdeményezése, hanem sokkal inkább a hibák, a tévedések megelőzése, a helyes út meghatározása. A kívánságnak megfelelően, az utóbbi években erősödött a pártmunka mozgalmi jellege. Ez mindenekelőtt tartalmi és nem formai fejlődés. Bevált az a módszer, hogy a pártrendezvényeket munkaidőn kívül tartják. Jó, hogy a pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseket a délutáni órákban kezdik. A korábbi kéthetenként megtartott községi pártbizottsági ülések helyett jelenleg négyhetenként üléseznek. Látszólag ez formai változtatás, intézkedés. Valójában azonban az irányitó pártszervek tartalmi munkájának erősödését jelzik. Nem vonják el fontos, hasznos gazdasági munkájuktól, a pártmunkásokat, a mozgalmi tevékenység nem hátráltatja a gazdasági kő-; teíességek teljesítését. M IKÉNT ERŐSÖDIK az egyes párttagok felkészültsége, fokozódik felelősségérzete a munkában, úgy teljesedik ki, formálódik az alapszervezetek élete, válik tartalmasabbá az egész kollektíva tevékenysége. Igényesek, átgondoltak a testületek elé kerülő előterjesztések, lényegretörőek a határozatok, megfelelnek politikai céljainknak. Az előterjesztések jó alapot szolgáltatnak az érdemi vitához, s ezek az elvi viták hozzájárulnak a legfontosabb feladatok meghatározásához. Így például a községi pártbizottságokat a négy- hetenkénti végrehajtó bizottsági ülések arra késztetik, hogy a fontos tennivalók közül is kiválasszák a Igefontosabbakat, s azokat tűzzék napirendre. A felszabadult idővel pedig úgy gazdálkodnak okosan, hogy többet tartózkodnak a vb tagjai az alapszervezeteknél, konkrét segítséget adva számukra a helyszínen. Példaként említhető a váci járási pártbizottság néhány héttel ezelőtt tartott ülése, amelyen a Központi Bizottság 1973. novemberi határozata alapján a kádermunkáról tárgyaltak. A színvonalas, jó, írásos előterjesztés, a rövid szóbeli kiegészítés alapján tizenketten szólaltak fel, megfelelő javaslatokat tettek a kádarmunka javítására, a nevelés színvonalasabbá tételére. A pártbizottsági ülés csupán két és fél óra hosszáig tartott, látszólag rövid ideig, mégis betöltötte a szerepét, a figyelmet a legfontosabb tennivalókra irányította. Ehhez hasonlóan formai törekvésnek számít — természetesen csak, ha felszínesen ítélünk —•, hogy a kis létszámú, netm termelő jellegű alapszervezeteket egy községi alapszervezetbe egyesítsük. Valójában azonban ennek az a célja, hogy ütőképes, cselekvésre kész, az eddiginél erősebb pártközöirségek működjenek, képesek legyenek a község politikai feladatainak átfogó ismeretére, a párt vezető szerepének helyi érvényesítésére. Az ÁFÉSZ, a községi tanács, a területi, a kis gazdasági egységek szervezetei külön-külön nem képviselhetnek olyan erőt, mintha a feladatok végrehajtására egységesen készülnek fel, azokat egységesen valósítják meg. A társadalom- politikai rendezvényeket szélesebb alapokon nyugvó ismeretek birtokában szervezheti meg. A cselekvési egység pedig nagyon is lényegi kérdés. A PÁRTELET tartalmi munkáját jelzik a mind gyakrabban szervezett kommunista műszakok. Szervezőiben, részvevőiben egyaránt él a szocialista társadalom iránti bizalom, a hűség megnyilvánulásai ezek. Szabad szombatokon, hétvégeken önként dolgozók teljesítenek műszakot, szolidaritásukat kifejezve más népek elnyomása ellen, vagy saját községük, üzemük gyermekintézményed- nek megvalósításában segítenek. A párt irányítása a szocialista építőmunka során változik, tartalmasabbá válik. Rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági irányítás fejlődéséhez. így például a felsőbb pártszervek kezdeményezték az 1976-os gazdasági célok elérését szolgáló cselekvési programok kidolgozását, végrehajtását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése folytán megváltoztak az ott működő pártszervezetek feladatai is. Az eddig 25—40 tagot számláló alap- szervezetek 150—200 fős párttagságot képviselő termelőszövetkezeti pártbizottságok, illetve pártvezetőségek irányítása alá kerülnek. Természetes velejárója a termelés koncentrálásának, a pártmunka összpontosítása is. Zömében megfelelően képzett párttitkárok, vezetőségi tagok, végrehajtó bizottságok irányítják a termelőszövetkezetek politikai életét és befolyásolják a gazdasági gyarapodást. A csoportérdekeket igyekeznek a népgazdasági érdekekkel rugalmasan egyeztetni, a követelményeknek eleget tudnak tenni. Ezt igazolja az 1976-os év, amikor rossz időjárási viszonyok között is helytálltak. A pártszervezetek helyzetfelismerésének, mozgósító erejének is köszönhető, hogy jól fejeződött be a betakarítás, eredményes volt az őszi vetés. AI megyei pártbizottság — elemezve a tsz-pártszervezeteknek munkáját — azt is megállapította, hogy sikerrel foglalkoztak a termelőszövetkezeti tagság eszmei-politikai nevelésével, tudatának formáiásával. Valamennyi, de kivált a váci és a gödöllői járásokban eredményes volt a pártbizottságok szervező munkája, amikor az államigazgatás fejlesztésével összhangban kialakították az irányító pártszerveket. Nem hamarkodjuk el, ha kimondjuk —, beváltak az elképzelései?, s a helyenként négy községet is egyesítő közös tanácsok irányító pártbizottságai betöltik hivatásukat. Szemmel látható fejlődésnek vagyunk tanúi ezekben a községekben: a közös összefogás, a jól koordinált munkamegosztás, az átgondolt politikai irányítás meghozta gyümölcsét. Különösen sok érdem fűződik nevükhöz, a székhely és társközségek érdekeinek összehangolásában, a községek fejlesztésében. A pártmunka mozgalmi jellegének erősítése azt is igényli a felsőbb és a helyi pártszervektől, hogy mindenkor érzékenyen reagáljanak a lakosság hangulatát befolyásoló tényezőkre, jelenségekre. Tudnak saját hatáskörükben is sok mindent tenni, intézkedni, de igényelhetik a felsőbb pártszervek segítségét is. T ÖBB MINT 40 000 párttaggal beszélgettünk a XI. pártkongresszus határozata alapján Pest megyében. Jelenleg a munka befejező szakaszához érkeztünk —, megkezdődtek a tagkönyvcserék. A budai járásban, Gödöllő városában a múlt héten több száz kommunista vette át ünnepi taggyűlésen új párttagsági könyvét. Az aktus ünnepélyes formaságok között zajlik. Az igazi tartalom azonban az, hogy a párttagság vállalja a tag- könyvvel járó magasabb követelményeket, a több munkát, felelősséget a szocialista társadalom felépítéséért. Vállalják, hogy nem csupán megismerik a párt céljait, hanem terjesztik, védik —, cselekszenek érte. Magatartásukkal, tettükkel bizonyítják, hogy méltóak a kommunista névre, a kollektíva bizalmára. A pártmunka stílusának fejlődése, követelményekhez igazodása nemcsak szervezeti változásokat, külsőségeket takar, hanem elsősorban jelzi a szervezeti élet lényegi, tartalmi erősödését, a követelmények fokozódását, azt, hogy minden pártszervezet és alapszervezet eleget kíván tenni a párt vezető szerepéből rájuk háruló kötelességeknek. Ennek jegyében fejlődött a párt munkastílusa a XI. kongresz- szus óta, melynek kedvező hatása érezhető a megye pártéletének fejlődésében. ARATÓ ANDRÁS A Minsszleitanács határozata alapján Kedvezmény a zöldségtermelőknek - pályázattal A Minisztertanács — mint ismeretes — megvizsgálta a zöldségtermelés helyzetét, s határozatot hozott a felvásárlási árak emeléséről és a fejlesztéshez nyújtott állami támogatások növeléséről. A termelés fellendítése érdekében egyéb kedvezményekben is részesülhetnek a termelők, ezeket részben pályázat útján nyerhetik el. A MÉM meghatározta a pályázat feltételeit; a zöldség- termelést számottevő mértékben fejlesztő mezőgazdasági nagyüzemek — pályázat alapján — a szocialista kereskedelemnek és az iparnak értékesített zöldségből származó árbevételük tíz százalékának megfelelő mértékű, a fejlesztési alapok bővítését szolgáló támogatásban részesülhetnek. A pályázatot az állami gazdaságok az Állami Gazdaságok Központjához, a termelőszövetkezetek pedig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához nyújthatják be az adott év január 31-ig. A mezőgazdasági nagyüzem az elfogadott pályázat alapján a támogatást fejlesztési támogatásként Igényelheti. Egyéb kedvezményeket is kapnak a termelők; egyebek között például a zöldségtermelő modellgazdaságokat és a zöldségvetőmag-termelő mezőgazdasági nagyüzemeket meghatározott feltételek mellett fejlesztésiaiap-juttatás- ban lehet részesíteni.
