Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

1976. NOVEMBER 13., SZOMBAT item W _____ 3 ül ést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) Növekszik a napraforgó vetésterülete, mintegy 49,7 százalékkal, de a termésátla­gát is 26 százalékkal kell nö­velni, mint ahogy az olajlen , 33,3 százalékos átlagnövekedé­se iá nagy feladatot ró a me­gye mezőgazdasági üzemeire. A burgonyatermelésnek 7 ezer hektáron az előző ötéves át­laghoz viszonyítva 38,8 száza­lékkal kell növekednie, s egyúttal elérni a hektáronkén­ti 160 mázsát. A takarmány­növények termesztésének fej­lesztésében a lucerna kap fő szerepet, melynek területnöve- -i lésével egy időben a 43,5 má­zsás átlagtermést 58-ra, az utolsó éviét pedig már 65 má­zsára kell emelni. A terű lét­éé termésátlag-növelés ered­ményeképpen 35 százalékos többtermés érhető el ötéves átlagban. A zöldségtermelés korszerű­sítése alapvető követelmény, legalább 19,8 százalékos fej­lesztésre van szükség, s a terv szerint 1980-ban az összes ter­més 107 ezer tonnával lesz több, mint 1975-ben. A korai zöklsógellátás érdekében fej­leszteni kell az üveg- és a fó­lia alatti termelés színvona­lát; a növényházak alapterü­lete kétszeresére, a fóliával takart zöldségtermő terület 44 százalékkal növekszik. A tervidőszak végéig Pest megyében 3700 hektár új gyü­mölcsöst tel épít em.sk az üze­mek, s 9,9 százalékkal lesz több a megtermelt gyümölcs mennyisége, elsősorban a csonthéjasok- meggy, cseresz- nyé, kajszi, szilva, valamint a málna termelésének növelése a legfontosabb feladat. A sző­lőkben évenite mintegy 1200 hektáron lesz majd selejtezés, mert ma még viszonylag ma­gas az elöregedett, gyenge ter- möképességű ültetvények szá­ma. A csökkenés ütemének mérsékelése érdekében 1980- iíj 1800 hektáron új, korszerű ültetvényt telepítenek a me­zőgazdasági üzemek. A ter­mésátlag 56,7 mázsára, az összes teíroés 22,4 százalékkal "iiő im-ít: “ ■GG' i ­Komplex növényvédelem A növényvédő szerek gazda­ságos és hatékony felhaszná­lása céljából növekednie kell az anyagi és technikai ellá­tottságnak, a szakmai színvo­nalnak, a gépek és berendezé­sek számának, s el kell érni, hogy a tervidőszak végére a te­rület mintegy 80 százalékán komplex védekezést alkalmaz­zanak a mezőgazdasági üze­mek. A műtrágya-felhaszná­lás öt esztendő alatt 30 száza­lékkal emelkedik, s az egy hektár mezőgazdasági terület­re jutó hatóanyag-felhaszná­lás eléri majd a 380 kilogram­mot. Az állami gazdaságok és a termelési rendszerek már 1976-ban, a termelőszövetke­zetek pedig a tervidőszak vé- , géig kivétel nélkül talajvizs­gálatokra alapozott tápanyag- gazdálkodást kell hogy foly­tassanak. A korszerű szállító és tárolóeszközök használata elengedhetetlenné válik. Az állattenyésztésben évente 3,5—4 százalékkal növekszik a termelési érték. Kiemelt fel­adat a vágóállat- és a tejter­melés növelése. Néhány szám­adatot a fejlődésről: A már említett adatok, a tehénállo­mány, illetve a tejtermesztés fejlesztése mellett érdemes megemlíteni, hogy a kocaállo­mány 1980-ra eléri a 32 ezer darabot, s a vágósertés-terme­lés 56 ezer 500 tonnára nö­vekszik. 1980-ban 32.2 száza­lékkal több juhhúst termelnek Pest megye mezőgazdaságában, mint 1975-ben; a tyúktojáster­melés 15,1 százalékkal, a vá­góbaromfi-termelés 26,1 szá­zalékkal haladja majd meg az 1975. évit. Pest megye mezőgazdaságá­nak V. ötéves terve lényeges fejlődést irányoz elő a halá­szat, a lótenyésztés, a vadgaz­dálkodás területén is, megjelö­li az állategészségügy, az er­dőgazdálkodás legfőbb tenni­valóit. A termelés volumené­nek és szerkezetének alakulá­sa jelentősen változik, a ter­melési érték nagyságrendje, változatlan áron számítva, 20,4 százalékkal nő, s ezen belül az alaptevékenység növekedése 28,2 százalékkal. A kiegészítő tevékenységek közül az élelmi- szeripari termelés 64,4 százalé­kos növekedése a kiemelkedő, az élelmiszeripari közös válla­latok és vállalkozások terme­lési értéke 60,1 százalékkal lesz magasabb 1980-ban, mint 1975-ben volt. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben a terme­lés tervezett növekedése meg­felelő alapot teremt mind az üzemi, mind a népgazdasági igények kielégítéséhez. Takarékos eszközfelhasználást Pest megye V. ötéves mező- gazdasági tervének megvalósí­tásához jelentős beruházások­ra, műszaki fejlesztésre van szükség. A tervidőszakban a rendelkezésre álló fejlesztési forrás várhatóan 10 és fél mil­liárd forint lesz, amelyet taka­rékosan kell felhasználni a be­ruházásokra és a működő ál­lóeszközök hatékonyságának fokozására. Nagy teljesítmé­nyű traktorokra, tehergépko­csikra és munkagépekre, kü­lönösen szálastakarmány-be- takarító gépekre van szükség, fejleszteni kell a zöldségter­mesztés gépesítését is. Nyolc­ezer új tehénférőhelyre van szükség, 6 ezer 800 férőhely re­konstrukciója történik majd meg; 710 új kocaférőhely épí­tését, 1200-nak a rekontsruk- cióját kell végrehajtani, s még számos, az állattenyésztés, a rét- és legelőgazdálkodás a gyümölcs- és szőlőtelepítés, az öntözés fejlesztését szolgáló beruházást kell létrehozni. Ugyanilyen fontos a talajvé­delmi munkák elvégzése, az agronómiái feltételek megva­lósítása. A műszaki fejlesztésben nagy szerepe van a termelési rendszerek továbbfejlesztésé­nek, s a tervidőszak alatt el kell érni, hogy a kalászosok, a kukorica, a cukorrépa, a bur­gonya, az ipari zöldség- és olajnövények termelése döntő mértékben termelési rendszer­ben valósuljon, meg. A-megyei tanácsülés elé ke­rült tervjavaslat részletesen foglalkozott a megye mezőgaz­daságának munkaerő- és szak­ember-ellátottságával és a töb­bek közt megállapítja, hogy a munkaerőhiány a hatékonyság növelésével, a szakképzettség emelésével ellensúlyozható. A terv külön kitér a háztáji gaz­dálkodás fejlesztésére, amely a népgazdaság számára feltét­lenül fontos, elengedhetetlen. összegezésként — mint az a megyei tanács elé terjesztett indoklásban is olvasható. — Pest megye mezőgazdaságá­nak V. ötéves terve feszített, de teljesíthető, A termelés fejlesztésében az alaptevé­kenység kiemelt szerepet kap, s a gyorsabb ütemű termelés­fejlesztés elsősorban a lakos­ság fogyasztási igényeinek ki­elégítését szolgálja. A tanácstagok véleménye A szóbeli kiegészítő után elsőként dr. Kovács Ferenc tanácstag, vácrátóti körzeti állatorvos mondta el vélemé­nyét Pest megye mezőgazda­ságának V. ötéves tervéről, s azt reálisnak, megalapozott­nak, teljesíthetőnek tartotta. Hozzászólásában a tejterme­lésre koncentrálta mondani­valóját, Kiss János tanácstag, a gö­di Egyesült Termelőszövetke­zet esztergályosa arról szólt, hogy a jól előkészített egye­sülések milyen előnyökkel járnak, felszínre hozzák a belső tartalékokat. Vimola Károly tanácstag, a Dél-Pest megyei Tsz-szövetség titkára arról szólt, hogy az elmúlt esztendőkben a hangsúly a korszerű, hatékony gazdálko­dáson volt a közös gazdasá­gokban. Ugyanez lesz a fel­adat az elkövetkezendő öt esztendőben is, a tapasztala­tok azonban azt bizonyítják, hogy gyakran nincsenek arányban az eredmények a befektetéssel, az anyagi áldo­zattal. A tervről megál­lapította: jól határozza meg a célokat, sikeres teljesítéséhez pótolni kell az idei kedvezőt­len időjárás okozta lemaradá­sokat is. Dr. Tresser Pál tanácstag, a dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke közös gazdaságuk munkájáról el­mondotta, hogy az jól illesz­kedik a megyei ötéves terv­hez, s beruházásai nyomán az átlagodnál jobb eredményeket érnek el elsősorban az ipar­szerű szarvasmarha-tenyész­tésben és a tejtermelésben. Példaként említette, hogy az 1975-ös 2 ezer 800 liter átla­gos tejtermeléshez viszonyít­va a Holstein—Fríz és ma­gyartarka állománnyal ötezer literre növelték az idén az egy tehénre jutó átlagot, s ez 1980-ra 5 ezer 600 literre emelkedik. A tejtermelést 1930-ig 6,5 millió literre eme­lik. ' Boros András tanácstag, a Budapesti és Pest környéki Gabonaforgalmi Vállalat igaz­gatója felhívta a figyelmet a szemestakarmány-cirok ter­mesztésére, s mint mondotta: e terméknek helye van a me­gye mezőgazdasági rendszer­gazdaságai baut. Csekő Jenő tanácstag, a Pest megyei Bevételi Igazga­tóság vezetője elmondotta, hogy a közös gazdaságok nye­resége a múlt esztendeihez viszonyítva várhatóan nyolc százalékkal nő, s ez azt mu­tatja, hogy a gazdaságok megkezdték belső tartalékaik feltárását. Az új szabályozók hatására az év első időszaká­ban csökkent a fejlesztési kedv, de a végeredmény nem igazolta a pesszimistákat, mert mindössze 20 százalékkal lesz kevesebb a fejlesztési alapra fordított összeg a tavalyinál. Az elkövetkező időszakban várható, hogy e tekintetben is fellendülés következik be. Arra kell törekedni, hogy a kis szövetkezetek közös beru­házásokat kezdeményezzenek. A felszólalásokra Lakatos Tibor válaszolt, örömmel nyugtázva, hogy a tanácsta­gok egyetértőén támogatják Pest megye mezőgazdaságá­nak V. ötéves tervjavaslatát, amely jóváhagyásukkal az el­következő években a megye közös gazdaságainak, mező- gazdasági üzemeinek törvé­nyévé válik. Növekvő társadalmi bázis A megyei tanácsülés máso­dik napirendjeként a jelenle­vői: megvitatták a közműve­lődési, valamint a közoktatá­si és ifjúságpolitikai bizottság működéséről szóló beszámo­lót. E bizottságok megalakí­tásáról, összetételükről és fel­adataikról a beszámoló meg­állapította, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974 már­ciusi közművelődési határoza­tát követően a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala és a Kulturális Minisztérium irány­elvekben javasolta önálló me­gyei közművelődési bizottság megalakítását, a megyei párt- bizottság még ugyanabban az évben állást foglalt létrehozá­sa mellett. Két esztendővel ezelőtt jött létre a megyei közművelődési, valamint a közoktatási és ifjúságpolitikai bizottság. Az előbbi fontos fel­adatokat kapott: ellenőrzi és vizsgálja a megye közműve­lődési ellátottságának szintjét, az összehangolt részvételt, a célszerű munkamegosztást a közművelődési politika kidol­gozásában és végrehajtásában, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését és ápolását, érté­keli a végzett munkát és még egy sor részterületre terjeszti ki tevékenységét. A közokta­tási és ifjúságpolitikai bizott­ság hasonló funkciókat lát el a megye közoktatásában, ifjú- • ságpolitikai kérdésekben. Mindkét bizottság működé­sét a tervszerűség jellemzi, ál­lapította meg a beszámoló. 19 ülésükön 43 napirendet tár­gyaltak meg. A tagok alapo­san felkészültek, aktívak a vitában, munkájukban erőtel­jesen érvényesül a tanácsi tes­tületek előterjesztése, jelenté­sek véleményezése. Kiragadva néhányat az általuk vizsgált előterjesztésekből: foglalkoz­tak a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, a köz- művelődési könyvtárak és a könyvterjesztés fejlődésével Pest megyében, a megyei ta­nács vb intézkedési tervével, Jól dolgoznak a szakmaközi bizottságok Eredményes együttműködés a tanácsokkal A lakóterületen végzett szakszervezeti tevékenység ki­egészítőjévé vált az üzemek­ben végzett szakszervezeti munkának, elősegítette a de­mokrácia továbbfejlesztését, a területen működő alapszerve­zetek és a szakmaközi bi­zottságok munkakapcsolatai­ból eredő hatékony együtt­működést. Ezzel az értékelés­sel kezdte a szakmaközi bi­zottságok tevékenységének Pest megyei tapasztalatairól szóló beszámolóját Kovács István, az SZMT titkára a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa tegnapi ülésén, me­lyen megjelent többek között Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Égető Imre, a SZOT szervezési és káderosztályának helyettes vezetője is. Pest megyében él az ország ipari foglalkoztatottjainak 11 százaiéira. Megyénk sajátos jellem­zője a bejáró dolgozók nagy szánta: napjainkban mintegy 266 ezer ember — az összes kere­sők 40 százaléka — a fővá­rosban vagy más megyében, további 12 százalék a megyé­ben, de nem a lakóhelyén vállait munkát. E sajátos helyzetből adódik, hogy ki­emelten kell foglalkozni a bejáró dolgozók kulturális, szociális, kommunális és egészségügyi helyzetével. Eb­ben nagyon sok segítséget nyújtanak a szakmaközi bi­zottságok. Megyénkben az 1975-ös új- jáválasztás óta összesen 40 szakmaközi bizottság műkö­dik, segítve a tanácsok és pártbizottságok tevékenységét. Az átlagosnál is jobb ered­ményeket értek el Vácott, Cegléden, Nagykörösön, Ceg- lédbercelen, Kemencén, Nagy- kátán, Dunakeszin és Tápió- szecsőn. Együttműködési megállapodást kötöttek a ta­nácsokkal, ezzel is támogatva a vállalatok és a tanácsi szervek közös munkáját. Ez az együttműködés a területfejlesztéstől a nyugdíjas klubok tevé­kenységének segítéséig szinte mindenre kiterjed, és az eddig elért jó eredmé­nyek további jelentős sikere­ket ígérnek. Második napirendi pont­ként az ötödik ötéves terv időszakára készített kollektív szerződések tapasztalatairól szóló elnökségi előterjesztést vitatták meg a tanács tagjai. Személyi ügyek tárgyalásá­val zárult az ülés. A Pest megyei munkásmozgalomban eltöltött negyedszázados mun­kája elismerése mellett — saját kérésére — felmentet­ték elnökségi és tanácstagi tisztségéből Kovács Istvánt, az SZMT titkárát, aki a HVDSZ szervezési és káder­osztályának vezetője lett. Soltész Lajos tanulmányait befejezve visszatért a HVDSZ megyei bizottságának élére, s kooptálták az SZMT elnöksé­gébe. Nagy Tamás, aki há­rom évig a HVDSZ megyei bizottságának megbízott titká­ra volt, a PVCSV szakszer­vezeti bizottságának titkára lett. T. A. L. Százéves a Telefongyár A Mechanikai Művek gyártja a készülékeket Az idén ünnepli fennállásá­nak századik évfordulóját a Telefongyár. Ebből az alka­lomból tartott sajtótájékozta­tót tegnap, pénteken, Rózsa­völgyi József vezérigazgató. A Telefongyár alapítója Neuhold János távirdaépíté- szeti iparos és mérnök volt, aki 1876. december 30-án je­gyeztette be cégét a budapesti cégbíróságnál. A felszabadulás után is első­sorban a vasút és a postai hír­közlés ellátására termeltek, de az ország újjáépítésének nehéz korszakában a közszükségleti cikkek gyártásában is felelős­ségteljes feladatokat hajtottak 'végre. Ebben az időben jelen­tek meg a Telefongyár készí­tette keskenyfilmvetítő gépek, rádiókészülékek. Ezek a rá­diók a hazai vásárlók kedven­ceivé váltak, hiszen a gyár mechanikai felkészültsége ré­vén igen tartósaknak, jó mi- nőségűeknek bizonyultak. Majd 1957—58-ban bocsátották ki az első — magyar fejleszté­sű konstrukcióval gyártott — magnetofonokat. Megterem­tették az első hazai tranziszto­ros híradástechnikai készülé­keket is. A jelenlegi ötéves tervcik­lusban megvalósul a gyár tel­jes rekonstrukciója. A beruhá­zásokra, korszerűsítésekre ösz- szesen egymiiliárd forintot költenek, a költségek 35 száza­lékát hosszú lejáratú hitelből fedezik. Modernizálják az al­katrészgyártást, a szerelést, a mérést, vagyis a gyár legalap­vetőbb termelési folyamatait. A rekonstrukcióval lehetővé válik az integrált áramkörök széles körű felhasználása. A szelektív iparpolitikai intézke­dések nyomán már 1972-ben alapvető profilváltozás kezdő­dött a Telefongyárban, a vas- útbiztosítási berendezések gyártását átadták a Ganznak. Ennek újabb lépéseként az év végéig a telefonkészülékek gyártását teljes egészében át­veszi a Mechanikai Művek. A nagykátai gyáregységben sem foglalkoznak tehát a jövőben telefonkészülékekkel, a szalag átkerül végérvényesen a Me­chanikai Művek abonyi gyárá­ba. Rövidesen meghonosítják a gáz- és olajipari híradástech­nikai rendszerek gyártását is, a hazai és a szocialista part­nerek igényeinek megfelelően. Ebben a programban vesz részt a nagykátai gyár, teker­csek készítésével. A Telefon­gyár arra számít, hogy később a nagyobb olajtermelő orszá­gokba, Irakba, Iránba, Szíriá­ba s Algériába is szállíthatnak az olajipari berendezésekből. Összességében 1980-ig 70 szá­zalékkal nő a gyár termelése. Ebben alkalmasint szerepe lesz a Bugyi községben működő gyáregységnek is, melynek már stabil profilja van, de na­gyobb mennyiségű szerelési munkát kap, s bizonyos alkat­részek gyártása oda koncent­rálódik. A tervek szerint a Te­lefongyár exportját az előző tervidőszakhoz képest csaknem két és félszeresére emelik. A centenárium alkalmából kiállítás nyílt a gyárban, amely nyomon követi a fejlő­dés történetét, bemutatja az alapítás óta eltelt száz évben készült gyártmányokat, a, ma­gas szakmai képzettségű em­berekkel mindig büszkélkedő gyár munkásmozgalmi hagyo­mányait. A 100. évforduló al­kalmából decemberben vala­mennyi gyáregységben ünnepi megemlékezések lesznek, ame­lyeken a legjobb dolgozókat megjutalmazzák, kitüntetések­ben részesítik. A Technika Há­zában — december 9-én — ha­zai és külföldi szakemberek részvételével műszaki napot tartanak. B. I. Az országgyűlés szociális cs egészségügyi bizottságának ülése Pénteken ülést tartott az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. Az ülésen dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter arról adott számot, hogy mi lett a sorsuk a bizottság javaslatainak, ho­gyan hasznosította a minisz­térium a képviselők észrevé­teleit. a közművelődési határozat végrehajtásával kapcsolatban javaslattal éltek a tanszerel­látás javítására, véleményez­tek számos más jelentést. Ellenőrző munkájuk során a városi tanácsok elnökeit szá­moltatták be a művelődési, ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról. Mint azt a beszámoló meg­állapította, a bizottságokra to­vábbi feladatok várnák, a már körvonalazott tevékenység fej­lesztése .érdekében. Szükséges, hogy a munkájukat érintő jog­szabályokról rendszeresen tá­jékozódjanak, s hogy tevé­kenységükben a közművelő­dési munka megyei szintű koordinációjára törekedjenek. A tanács a beszámolót és a határozati javaslatot egyetér­téssel elfogadta. Területi munkaerő-gazdálkodás Pest megye tanácsának ülé­sén harmadik napirendként a munkaerő-gazdálkodásról szó­ló megyei tanácsrendeletet vi­tatták meg a jelenlevők, mely­hez dr. Rév János munkaügyi osztályvezető mondott szóbeli kiegészítést. Indokolva, miért volt szükséges a rendelet el­készítése. Az V. ötéves terv foglalkoz­tatás-politikai céljainak meg­valósítása szükségessé teszi, hogy a megyei tanács a mun­kaerő elosztását, mozgását, el­helyezkedését a munkáltatókat érintő eszközökkel is szabá­lyozza. A területi munkaerő­gazdálkodásnak sajátos eszkö­zeivel elő kell segítenie, hogy az V. ötéves terv végrehajtá­sa szempontjából jelentős termelő vállalatok és a lakos­ság ellátását szolgáló ágazatok- rendelkezzenek a szükséges munkaerővel. A tervezett kate­gorizálással kívánja megolda­ni, hogy azok a nagyvállala­tok kapjanak hatékony segít­séget, amelyek az alapanyag­termelés fokozását, az export növelését, a lakosság jobb el­látását a nagy hatékonyságú termelőberendezések több mű­szakos kihasználását irányoz­zák elő, vagy pedig a népgaz­daság számára kiemelt fontos­ságú beruházások kivitelezésén dolgoznak. A tervezet ilyen szempont­ból fontossági sorrend szerint kategóriába sorolja a vállala­tokat, s e kategóriák a munka­erő-ellátás szempontjából mi­nősítenek. Az úgynevezett A és B1 kategóriákba sorolt vál­lalatokat tekinti a hatékony segítségre szorulóknak, a B és C kategóriások ezután követ­keznek a sorrendben. Mint azt az előterjesztés is megfogalmazza: nem tekintik ezt a tervezetet egyedülálló eszköznek, amely hatályba lé­pése után képes a munkaerő- helyzetben meglevő valameny- nyi nehézséget megoldani; ez az intézkedési sorozatok egyi­kének tekinthető. A tervezet részletezi, mely munkáltatók­ra, illetve munkaviszonyt lé­tesítő dolgozókra vonatkozik majd a munkaerő-közvetítés szabályozásáról szóló rendelet. A vállalatok kategorizálása az elkövetkező időszakban törté­nik meg, melyről minden ér­dekelt szervet időben tájé­koztatnak. B. I* t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom