Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR ^A_CEG LÉPI JA PAS, ES CEGLÉD VÁF5QS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1976. NOVEMBER 12., PÉNTEK Két műszakban járnak a kombájnok Vége felé közeledik a kukericabeSakaríSás Az idei év értékelésekor gyakran elhangzik: a rendkívüli időjárás károsan befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. Ma már ez számokban, termésmennyiségben és forintokban egyaránt megfogalmazható. Kitűnik, hiába volt meg a gondos munka, a szakértelem, a talaj megfelelő művelése, az aszály jelentősen csökkentette a termést. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat termelésszeryezési egységvezetőjével, Szabó Zoltánnal beszélgettünk a környező taggazdaságokban folyó kukori- cabetakarítás menetéről és .a várható eredményekről. Az egységvezető, elmondott ta, hogy a tangazdaságok ebiben az évben is pontosan betartották a technolinpai előírásokat. Elegendő műtrágya, növényvédő szer, megfelelő vetőmag állt rendelkezésükre. A tavalyinál — és a vártnál .— gyengébb eredmény kizárólag a júniusi, júliusi nagy szárazságnak tulajdonítható. Eigy hónappal elhúzódott a termény érése, s így csak október közepén láthattak munkához a nagy teljesítményű kombájnok. A szemek rendkívül magas nedvességtartalma csökkentette a szárítóberendezések áteresztő- képességét, ezért ezekhez kellett alkalmazkodniuk’ a határban dolgozóiénak. Általában ott fejezik be később ezt! a fontos munkát, ahol kisebb teljesítményű a szárító. A ceglédi és a környék- ' beli gazdaságok várhatóan november 15korül végeznek a munkával. Az elsők közt volt a ceglédi Lenin Tsz, a Ceglédi Állami Tangazdaságban és a Monori Állami Gazdaságban sem sok van már Iratra. A becslések szerint 50—52 mázsás hektáronkénti körzeti átlagra van kilátás az idén. A legjobbnak az abonyi József Attila Tsz kukoricatermése mutatkozik, amely eléri a hatvan mázsát hektáronként. A Lenin Tsz- ben 52 mázisa körüli a termésátlag, a többi környékbeli gazdaságban 45—50 mázsa között várható. Jelenleg mintegy háromnegyed résizét takarították be a termésnek, s ahol még a legtöbb a munka, ott is végeznek november 20-ig. II. Albertirsai kulturális napok Hogyan használták a hamvast? Gazdag, változatos programok teszik színessé, az idén a II. Albertirsai kulturális napok eseménysorozatát. A minap a legfiatalabb korosztálybeliek sereglettek a Móra Ferenc művelődési ház nagytermébe. Délelőtt az óvodások szereztek kellemes perceket a nézőközönségnek,' tartalmas műsorukkal. Délután az úttörők vetélkedtek abban, hogy ki tud többet lakóhelye múltjáról, jelenéről. Az ötletesen összeállított és vezetett vetélkedő során az iskolások nyolc csapata adott számot felkészüléséről. A zsűrinek nem kis gondot, de annál több örömet okozott a kérdésekre kapott sok helyes, részletes válasz és a csapatok által összegyűjtött, Albertirsa múltjára vonatkozó tárgyakból rögtönzött kiállítás értékelése. Szólt a citerazenekar muzsikája. A rendezők ötletét dicséri az a kis néprajzi ízelítő is, amikor egy idősebb, helybeli asszony, bemutatta a színpadon a gyerekeknek : hogyan használták Albertirsán a „hamvast”, hogyan kötötték fel vele hátukra a piacra menő parasztasszonyok a nehéz kosarat. A napi program méltó befejezése volt a nagykőrösi könyvtárban rendezett politikai fórum, amelyen Kulcsár István külpolitikai újságíró válaszolt a kérdésre. F. Sz. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Cegléd. A szovjet filmek fesztiválja keretében, az első előadáson, szombaton és vasárnap: Próbaidősök. Esti előadás: Prémium. Éjszakai műsor: Egy különös szerelem. A kamaramoziban szombaton és vasárnap: Minden bizonyíték ellene szól (szovjet film). A mesemoziban délelőtt: Kincselrejtő és komája. Vasárnapi matiné. Karneváli éjszaka. Abony, szombaton és vasárnap: Cirkusz (amerikai filmvígjáték). Szombaton éjszaka: A líöszarkánymester. Vasárnap délelőtt: Ballagó idő. Ai- beríirsa, vasárnap és hétfőn: Nadira (romantikus szovjet film). Ceglcdbercel, vasárnap: Vadvízország (színes magyar film). Szombaton éjszaka: Kamaszkorom legszebb nyara. Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Váltságdíj (angol bűnügyi film). Törtei, szombaton és vasárnap: Drága John (felújított, világhírű svéd film). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 800 n.-öles szőlőnek való terület, Zöld- halom, Plseher dűlő. Megállótól 5 percre. — Cím: Zádori Józsefné, Cegléd. Fegyver utca 1. szám. Beköltözhető kétszobás. fürdőszobás ház, zárt verandával, melléképületekkel eladó. Kovács, Cegléd XI. kér. öregszőlő 31. — Megközelíthető a Budái útról, ahol a Téglagyárnál kell bejönni. Eladó 476 n.-öles szőlő beépíthető, Téglagyár dűlőben. Érdeklődni: Cegléd n., Nyárfa üteg 18/A. ____________ El adó hálószobabútor (darabonként Is). Cegléd, Malom utca 5/A. Annál inkább igyekezni kell, mivel a kukoricaszár szilárdsága az idén gyengébb, nagyobb mérvű a szárdőlés, s minél később veszik le a termést, annál nagyobb veszteséggel kell számolni. Az egységvezető a közös vállalat lapjának legutóbbi számában Mindenütt két műszakot! címmél írt cikket, amelyben leszögezi: „A géppark jobb kihasználása, az időjárás miatt megkésett betakarítás megkívánja, hogy a gépek a nap 24 órájából legalább 20 órát munkával, négy órát pedig karbantartással töltsenek.” « Ez is mutatja, hogy az idén különös gonddal kellett megszervezni a betakarítást. A rendelkezésre álló gépek mindenhol fennakadás nélkül dolgozhatnak, alkatrészhiányból nem származott késedelem. Az iparszerű termelési rendszerbe 1977-ben ezer hektár lucernaterülettel belép a ceglédi Lenin Tsz, 250 hektár cukorrépával a jils/.karaje- női Árpád Tsz. A bábolnai közös vállalat a jövő évtől megszervezi iparszerű " takarmánytermelési programját is, amelynek teljes gépsorát tőkés importból szerzi bei T. T. Tanulók a kemence melleit Éjjel készül a friss kenyér Ragaszkodnak a szakmához Mikor esténként belépnek a Ili szfcporfélhős he5yiség!be, számukra akkor kezdődik a munkaidő. Ügyesek, gyonskezűek, ahogy a gyúrótábla mellett munkálkodnak. Forog-forog a dagasztógép, a kemencében kétszáz fok a hőmérséklet, mellette is szinte izzik a levegő. Mezítelen felsőtestű emberek adogatják a sütésre váró kenyeret. Ilyenkor kezdődik a munkaidó, mert reggelre friss kenyér, , péksütemény kell, várják a boltban a vevők. A pékmester élete, munkája nehéz. Sok időt, energiát igénylő. Tudják ezt a pályaválasztás előtt álló fiatalok is, éppen ezért kevesen vannak, akik ezt a szakmát szeretnék tanulni. A ceglédi kenyérgyár három éve tart szorosabb kapcsolatot a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképzővel. Több diák nyaranként Ceglédre jön termelési gyakorlatra, a tanévben pedig a másodévesek hetenként egy, a harmadévesek heti három napot dolgoznak a ceglédi gyárban. Néhányan szerződést is kötöttek a vállalattal. Szakmunkásvizsga után itt, vagy a gyár valamelyik környékbeli üzemében kapnak állást. Tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjban részesülnek, évente pedig egyszer a jól dolgozókat jutalmazzák. Tovább tanulni — A bátyámtól hallottam egyet-mást a pék munkájáról, ö is ezt a szakmát tanulta — fújja ki magát két kemenceürítés közben Varga János. — A szüleim jobban szerették volna, ha mezőgazdasági szak- középiskolába megyek. Semmi kedvem nem volt hozzá. Sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, végül beleegyeztek, hogy itt szakmunkástanuló legyek. — Kecskéscsárdán lakunk, valahol a közelben szeretnék dolgozni. Ha jól sikerül a szakvizsgám, tanulnom kellene még valamit Valami rokonszakmát: mondjuk cuikrászaSzárítanak, kevernek Ezekben a hetekben sok munkája van a törteli Dózsa Tsz-ben a szemestakarmány-szárító és takarmánykeverő telepnek. A Colmann típusú szárítóberendezés csökkenti a frissen betakarított kukorica magas nedvességtartalmát. Apáti-Tótli Sándor felvétele tot, de örömest lennék szakács is. Érettségizni is kellene. Gömbölyödik kezükben a tészta Hronyecz Éva gyors mozdulatokkal dolgozik, pillanatok alatt formás kenyérré gömbö- lyödik a kezében a tészta. Dánszentmiklósról ment Nagykörösre tanulni. — Mi, lányok nem végezhetünk el itt mindenféle munkát, mert sok a nehéz, női szervezetre veszélyes feladat. Most kenyeret formázunk. Elég egyhangú. A süteménykészítés érdekesebb, változatosabb. Ha végzek, szívesebben dolgoznék süteményüzemben. — Hol? — Otthon nem tudok elhelyezkedni. Ügy gondoltam, Pesten keresek munkát, vagy ha sikerül, továbbtanulok, hogy más munkakörben is alkalmazhassanak, hogy köny- nyebb legyen... Tóth Erika és Kupái Katalin még messzebbről került Nagykőrösre. Erika szülei Szabadszálláson élnek, Katalin Abádszalókon végezte az általános iskolát. — Otthon, az iskolában hallottam, hogy Nagykőrösre is lehet jelentkezni. Anyuék eleinte ellenezték, de már belenyugodtak — mondja Kupái Katalin. — Azt hittem, nehezebb lesz. Három napig iskolában vagyunk, három napot gyakorlaton Cegléden töltünk. Ilyenkor fél hatkor már talpon vagyunk. Meg lehet szokni. Otthon is ingázni kell majd, az üzem, ahol dolgozni fogok, tizenhat kilométerre van a községünktől. Kicsit félek az éj-, szakázástól. — Nem baj, ha nehezebb is a munka — vélekedik Tóth Eril<a —, csak jól fizessék. Vállalom, mert sok pénzre van szükségem. Magnót, lemezjátszót vásárolok majd, sok hanglemezzel. Otthon, a szüleim lakásában ván egy szobám. Még üres. Szép, modem bútorral szeretném berendezni. Kedvelem a divatos ruhákat. Fiatal vagyok, jól akarok öltözni, szórakozni. Izsák Jánost, akik munkahelyén kívül látják, hosszú, szinte vállig érő hajáról ismerik. — Már nem csodálkoznak az emberek, ha fiú hosszú hajat visel — kezdi, védekezésre készen. — Nem akadályozhat a munkában sem: először kendőt kötöttem, mint a lányok, aztán rájöttem, hogy a hajháló sokkal célszerűbb. De rövidül megint a hajdivat. Számítanak rá Törteién János Törteiről indult el a nagykőrösi iskolába. — Nemcsak elindultam, visszatérni is szeretnék. Törteién működik egy kisüzem. Eddig egyetlen kemencében sütötték a kenyeret. Hamarosan fölújítják, bővítik: rám is szükség lesz ott. Szerződéses vagyok. Nem lehet, de nem is akarom megváltoztatni a pályámat. Tetszik a munka, nem bántam meg, hogy így választottam A harmadévesek brigádja — Az iskola tanműhelye után sok újat láthatnak itt, a jobban, korszerűbben felszerelt gyárban — mondja Tóth Ferenc szakoktató. — A harmadévesek részt vesznek a termelőmunkában. Külön brigádot alkotnak. Az általuk készített termékeket értékesítjük. Ügyesen, jól dolgoznak. Mire befejezik az iskolát, úgy elsajátítják, a szakmát, hogy mindenütt megállhatják a helyüket: a gépesített, nagyobb gyárakban ugyanúgy, mint a községek kisüzemeiben. Dobozi Eszter Élen a kézilabdázó lányok Sportélet az abonyi gimnáziumban Szinte minden második diák tagja az abonyi gimnázium sportkörének. A lányok a kézilabdát, a fiúk az atlétikát kedvelik. A kézilabdacsapat ebben az évben 45 mérkőzést játszott és kettő . kivételével mindet megnyerte. A középiskolás diákbajnokság őszi fordulója után a második helyen állnak, nemrég megnyerték a megyei, területi felnőtt csapatbajnokságot. Ebben a hónapban Dunakeszin osztályozó mérkőzéseken vesznek részt, és készülnek a törökszentmiklósi kézilabda-terembajnokságra. Élénk az iskolában a sportélet, rendeznek házi versenyeket, futódélutánokat. A fiúk közül többen súlyemeléssel foglalkoznak, és a kispályás labdarúgás is népszerű sport. JÁRÁSI LABDARUGO-BAJNOKSAG Ceglédhez sei az első helyen A járási labdarúgó-bajnokság nyolcadik fordulója érdekes mérkőzéseket hozott. Az egyik bajnoki esélyes, a törteli gárda szoros küzdelemben győzött csak a szeszélyesen szereplő Karatetétien ellen. Az Abonyi Tsz SK otthon vesztett pontot, a lelkes Kecskéscsárdai SC-vel mérkőzve. Meglepetés, hogy a folyamatosan javuló Dánszentmiklós csapata győzött a jó játékerőt képviselő nagykőrösi csapat ellen. \ EREDMÉNYEK: Karaíetétleiii SE—Törteli Tsz SK 2:3, Abonyi Tsz SK—-Kecsikéscsárdai SC 3:3 Albertirsai VSE II.—Bem SE II. 0:12, Nagykőrösi Kinizsi II.—Dánszentmikló« a :4. IFJÜSÁGIAK: Karatetétien—Törtei 4:0. A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Cegiédbercel 7 6 — i 77-30 13 Z. Törtei 8 5 3 1 17-11 12 3. Bem SE II. 8 5 I 2 44- 9 11 4. Abony 7 3 13 19-11 7 Cm. 1.) OLCSÓ NAPOK november 8-tól 20-ig a % amim KÉSIRUHA-SIAKÜILETÉBEN Cegléd, Kossuth Lajos tér 19/a. FÉRFI ÉS NŐI ÁTMENETI ÉS TÉLIKABÁTOK, FÉRFIÖLTÖNYÖK. 20-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK k t
