Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Nemzetközi kapcsolatok A tementporhatása a fákra Kutatómunka a botanikus kertben Csönd, nyugalom ózondús levegő jellemzi a vácrátóti bo. tanikus kertet. Itt tevékenykedik a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézete. Dr. Kovács Margit, a biológiai tudományok doktora és dr. Máthé Imre, a biológiai tudományok kandidátusa tájékoztat a fehérköpenyes kutatók és a sokszoknyás kertészasszonyok közös munkájáról. Minták és következtetések Az intézet fő feladata annak vizsgálata, mennyire hat az emberi tevékenység a természetes tájra, vízre, levegőre, tehát a bioszférára? Az ország több részén elemzik az oxigén- és tápanyagforrásokat, a tavakat, erdőket, nádasokat. A Bükk déli lejtőjén például, 40 intézettel közösen, egy cserestölgyes erdő életkörülményeit figyelik. A Balatonon két érdekes kutatásba kapcsolódtak be: az egyik a mederfenék eliszaposodásának ütemét és mértékét hivatott megállapítani. A Balaton 14 helyéről vettek fúrásmintákat, amelyekben konzerválódtak a különböző korokban vízbe jutott virágporok. A mintákból következtetni lehet egyes növénytársulások elterjedésére, s arra is, hogy a Balaton mind gyorsabb ütemben iszaposodik. A kutatók szerint, ma még nem éri el a lerakódás a fél millimétert évente (0,4 milliméter), mégis, ha az előzőekhez hasonló gyorsulással fokozódik, száz év múlva a déli parton felére csökkenhet a vízszint. A másik balatoni téma a parti zóna vizsgálata: szó volt ugyanis a tó teljes betonpartjának kiépítéséről. De a vizsgálat megállapítása az, hogy a természetes növényekre nagy szükség van, hiszen a levegőbe, s onnan a vízbe kerülő foszfor és kálium felhalmozódik a nádban, kákában, gyékényben, tehát tulajdonképpen a Balaton élő szűrőként funkcionálnak ezek a part menti növények. Az említett anyagok elsősorban a növények víz feletti részében, szárában és leveleiben sűrűsödnek, s nátrium és a kalcium pedig jobbára a gyökérbolyhokban halmozódik fel. Ha kipusztítanák a természetes part menti növényeket, megszüntetnék szűrő, tisztító hatásukat, sokkal intenzívebbé válna a hí- nárosodás, a növények teljesen behálóznák a vizet. A kutatók szívügyüknek tekintik három Pest megyei témájukat: az egyik a botanikus kert közelében, egy nyílt homokpuszta vizsgálata. E munkában is több intézet vesz részt. A vácrátótiak legjobb partnere,. érthetően, a közeli Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Növénypusztulás az agglomerációban Egy másik, az előzőnél izgalmasabb kutatás arra keresett választ, miért olyan nagymértékű a növények pusztulása a fővárost körülvevő gyűrűben? Hazánkban az agglomerációban a legnagyobb arányú a növényfajok végleges kihalása, a Balaton csak követi e tekintetben a fővárost körülvevő gyűrűt. A nagyvárosoknak a környezetre gyakorolt hatása lemérhető a sajátos városklíma kialakulásában (csökkenő légmozgás és légnedvesség, emelkedő levegő-hőmérséklet, növekvő légszennyezettség). A pesti síkság centrális zónájában sorra kipusztulnak a parkok, házikertek ültettett fenyői. E területen még az igénytelen fajok sem élnek meg. Nagy gondot jelent például az oktatás céljaira nevelt néhány fenyőfái fenntartása az Eötvös Loránd Tudományegyetem botanikus kertjében. Budapest környékén süllyed a talajvíszint, fokozódik a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződése, a talaj tömörülése. A nagy fokú környezetátalakító hatás szemmel láthatóan módosítja a terület növény- és állatvilágát. A Szigetmonostor, Alsógöd, Főt, Mogyoród, Kerepes, Pécel, Maglód, Üllő, Taksony, Szigetcsép, Tököl, Százhalombatta Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz községek által határolt területen, az elmúlt 30 év alatt 1300 növényfajtából száznál több kihalt, s több mint 80 fennmaradása veszélyeztetett, illetve közvetlen kipusztulása hamarosan bekövetkezhet. . A főváros zöldövezetének erdőterülete is jelentősen csökkent. A második, harmadik és tizenkettedik kerületben például, a beépítések következtében, csaknem egyharma- dával zsugorodtak a zöldterületek. Ennek következtében, az erdei növények fajszáma 3—4 százalékkal lett kevesebb. A további építkezések, parcellázások s a tömegturizmus hatására, az eddiginél nagyobb mértékű csökkenésük várható. Mindinkább beépítik a Pest környéki pusztafüves lejtőket, homokpusztákat is. E beavatkozások következtében csappannak a pusztagyepek, sziklagyepek, rendkívül nagymértékű a hínár-, nádas, magassás- társulások, a mocsár- és láprétek növényzetének kihalása. Eléri a 26 százalékot, és további 20 százalék veszélyeztetett. Eltűntek a Rákos-patak völgyének, valamint az Óbuda—Rómaifürdő környékének mocsári és lápi növénytársulásai. Az őshonos fajok kipusztulásával párhuzamosan, egyre nagyobb teret hódítanak a gyomnövények. Az utóbbi évszázad folyamán behurcolt, s tö'Dbé-kevésbé elterjedt fajták száma körülbelül 60-ra tehető, ami nagyjából megfelel az azóta kipusztult fajok számának. A gyomnövények a víz parti és ártéri területeken kívül, leginkább a városszéli szemetes helyeken, házak, kerítések tövében, gyárak, pályaudvarok rakodóterületein találhatók. A tapasztalatok összegezéseként, a kutatók megállapították, hogy a hazai természetes növénytakaró és növényfajok természetes pusztulása gyorsuló folyamat. A pusztulás, sajnos, a mi ipari-agrár jellegű gazdaságunkban is olyan mértékű, mint a nálunk jobban iparosodott és városiasodott nyugat-európai országokban. Ezért mielőbb szükséges elkészíteni a védelemre szoruló hazai növényfajok jegyzékét. Hasonlóképp megóvandók azok a réttársulások is, amelyek gazdagok, nemesítésre számba vehető fajokban. Utóbbiak elsőrendű fontosságúak a hazánkban most kialakulóban lévő génbank számára is. A DCM közelében Magyarországon a különböző cementművek közelében a szűrőberendezések hiánya miatt igen jelentős á cementpor kozta károsodás. A váci DCM létesítése előtt évente 32,9 tonnányi vízben oldódó és 52,2 tonnányi vízben nem oldódó por szennyezte a város minden négyzetkilométerét. A DCM építésének idején, a vízben oldódó por mennyisége megkétszereződött. a vízben nem oldódó poré több mint háromszorosára emelkedett. A cementmű üzemelése óta, de még az új füstszűrők üzembe helyezése előtt, csaknem 110 tonnányi volt a vízben oldódó és 1244 tonnányi a vízben nem oldódó por négyzetkilométerenként. A vizsgálat célja az volt. hogy megállapítsák, melyek azok a fafajok, amelyekben a cement okozta károsodás kimutatható, s melyek a kevésbé érzékenyek? Utóbbiak ugyanis a cementművekhez közeli területek fásítására alkalmasak. Tizen egy féle tát, illetve cserjét vizsgáltak meg, s megállapították, hogy helyenként a levelek kdorofill.tartal- ma jelentős károsodást szenvedett. azaz aiz assztovláilófelüle* gyakran felére csökkent. A DCM közelében szinte valamennyi faféle klorofilltartalma csökkent, csupán a 15 kilométernyire lévő vácrátóti botanikus kertben tapasztaltak teljes cementmentességet. A kutatók megállapították, hogy a legsilányobb fák (mint, az ezüstfa, ecetfa) alkalmasak a cementgyár környékének fásítására, ugyanis azok viselik el legjobban a szennyeződéseket. Dr. Máthé Imre kandidátustól a kutatóintézet nemzetközi kapcsolatairól hallottunk. Ar. ról, hogy milyen fontos szerepe vaui a hazai flórának nemzetközi szempontból. Jelenleg 400 ezer természetes növényfaj ismert a világon, Magyar- országon 2 ezer 200. Hasznosításuk mégis viszonylag elenyésző. Az utóbbi években a vegyészek, s a gyógyszerészek érdeklődése mindinkább a gyógynövények felé fordul. Újabban nem a vegyületek szerkezetét vizsgálják, hanem az egyes gyógynövényekből kivonható koncentrátumokat, amelyeknek hatása sokkal ősz. szetettebb, mint eddig hitték, ezért sok országban a gyógyszergyárak jóval nagyobb mennyiségű gyógynövényt dolgoznak fel, mint hazánkban. Cz. V. A váci Madách Imre Munkás és Művelődési Központ hírei — Elkészült a magnósklub új keverőpultja, szombaton, november 13-án, délután 5 órakor mutatják be az érdeklődőknek. — Aradi Nóra művészet- történész Munkásábrázolás a képzőművészetben című előadását, nem a kiadott program szerint, november 12- én, hanem november 19-én, este 6 órakor tartja meg a kamara teremben. — November 12-én, holnap, délelőtt fél kilenckor lottósorsolás lesz a művelődési központban. A műsort a rádió is közvetíti. — November 20-ig tekinthető meg az aulában A Szovjetunió — képekben című fo- todokumentum kiállítás. — A csillagászati hét műsorában, ma, csütörtökön este 6 órakor, a kamarateremben, Viking (Marslakók?) címmel tart előadást Taracsák Gábor, a Planetárium munkatársa. Szombaton este, ugyanebben ak időpontban, kozmikus zajokra és zenére táncolhatnak a fiatalok. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE xx. Évfolyam, 267. szám 1976. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Eredményekről, feladatokról Ma kezdődnek a tanácstagi beszámolók A népfrontbizottság minden körzetben képviselteti magát A tanácsi rendszer fennállása óta a tanácstagnak mindig egyik legfontosabb kötelezettsége az volt — s ma is az —. hogy az őt megválasztó lakosoknak évenként legalább egy alkalommal tájékoztatást adjon a tanács munkájáról és beszámoljon saját tevékenységéről. A tanácstag a városi tanácsban csak akkor tud következetes és jó munkát kifejteni, ha a választók támogatják, ha számonkérik tőle a feladatok végrehajtását. Az idei tanácstagi beszámolók jelentőségét növeli az, hogy a választókörzetek lakóinak tájékoztatást kell adni a negyedik ötéves terv eredményeiről, s ismertetni kell az ötödik ötéves terv kitűzött céljait, e végéhez közeledő esztendő gazdasági feladatait, eddigi teljesítményeit. Szó esik a beszámolókon a lakásépítkezésekről, a Szőnyi Tibor Kórház bővítéséről, a kiskereskedelmi hálózat növeléséről. Megtudják a választópolgárok, milyen a. fejlődés a gyermek- intézményekben. Beszámolnak a tanácstagok a közlekedésről, a közműfejlesztésről, s más várospolitikai kérdésekről. Mától november 30-ig, ösz- szesen nyolcvan helyen tartanak tanácstagi beszámolót. A Hazafias Népfront váci városi bizottsága valamennyi körzetben képviselteti magát, s ott lesznek a tanácsi ^megbízottak is, akik feljegyzik a hozzászólásokat, a lakosság soraiból érkező észrevételeket. Az üzemi, hivatali, területi pártalapszervezetek patronálják a beszámolókat. A mai beszámolók: Kányik János (52-es vk., Haraszti Ernő utcai iskola), Kovács Já- nosné (51-es vk., Haraszti Ernő utcai iskola) és Vogel Gyula (17-es vk., városi tanács). A pénteki beszámolók: Biró Béla (14-es vk., Köztársaság Ember a kosárban Az EDÁSZ darus autóján, a Lenin út teljes hosszában megjavították a közvilágítást. Iványi Károly felvétele úti iskola), Somogyi László (34-es vk., Báthori utcai iskola), Mizser Pál (9-es vk., Köztársaság úti iskola) és Blunár Lajos (16-os vk., a Híradástechnika művelődési terme). A beszámolók 18 órakor kezdődnek. P. Pv. Aranygyűrű a förzsgárdatagoknak Huszonöt éves az Alagi Állami Tangazdaság Göndöcs Lajos igazgató elsőként Banda Ernőnek, a szobi kerület traktorosának, az állami gazdaság legrégibb dolgozójának adta át az arany pecsétgyűrűt. Huszonöt évvel ezelőtt alakították meg az Alagi Állami Gazdaságot: ebből az alkalomból rendeztek találkozót azok számára, akik az állami gazdaság első dolgozói voltak, s azóta sem lettek hűtlenek hozzá. A gazdaság igazgatója, Göndöcs Lajos, ünnepi köszöntőjében méltatta a törzsgárda tagjainak munkáját, szólt a kezdeti nehézségekről, s arról, hogy az akkori nehéz munkával teremtették meg a mai korszerű nagyüzemi gazdaság alapjait, majd Demeter Imrének, Demeter Istvánnak, Fehér Józsefnek, Imre Istvánnak az alagi kerületből. Banda Ernőnek, Juhász Józsefnek, Kianek Józsefnek, Kianek Sándornak, Kiss Bélának, Kiss Lajosnak, Kovács Ferencnek, Pintér Bélának, Sági Istvánnak, Rák Istvánnak, Turczer Lajosnak, a szobi kerületből, Adame Istvánnak, Kacsári Józsefnek, Volentics Ferencnek, a váci kerület és Mátyás Sándorné- nak, a központ dolgozójának AG jelzéssel díszített aranygyűrűt nyújtott át, két és fél évtizedes munkájuk emlékéül. Irta és fényképezte: Dányi Miklós 2601 VÁC, POSTAFIÓK 32. Társadalmi összefogásra is szükség van Lapjuk -november 3-i számában riport jelent meg, Lakók a tízemeletesben címmel. E cikkel kapcsolatosan tesz- szük meg az észrevételeinket. Az Iskola utca 1—11. szám alatti három épületben nem 288 lakás van, hanem 258. A lakások személyi tulajdonban vannak, üzemeltetésük a tulajdonosok feladata. Nekik kellene jó szóval leszoktatniuk a gyerekeket arról, hogy a liftet rongálják, mint ahogy az is csak rajtuk múlik, hogy esténként bezárják a kapukat, hiszen mindannyian kulcsot kaptak hozza. Szóvá teszi a cikk írója, hogy kevés a szemétgyűjtő edény. A lakások árában, vagy másképpen fogalmazva, a beruházási programban 15 hulladékgyűjtő edény szerepelt, azt meg is kapták a lakók, a költségvetési üzem naponta szállítja el belőlük a szemetet. További hulladékgyűjtő edényeket már a lakóknak kell vásárolniuk. Nincs tudomásunk róla, hogy beázna a tető. A beázások oka az volt, hogy a lakók nyitva felejtették a csapokat. Való az a megállapítás, hogy a kaputelefonok és a világítási automaták időnként elromlanák. Ilyesmi azonban minden új épületben előfordul. Az eddig felsoroltak kisebb tévedések. A lakótelep környékének rendezésével kapcsolatban azonban a szerző tévesen tájékoztatja az olvasókat. A beköltözéssel egy időben elmondtuk a lakóknak, hogy a tereprendezés, a járdaépítés és a parkosítás körülbelül egy évig tart. Kértük a lakókat, hogy a parkosítást társadalmi munkával segítsék és szerszámokat is adtunk nekik. Október 14-én 600 köbméter földet szállítottunk oda Csodálkozunk rajta, hogy a szerző ezt nem vette észre, mert a földet a mai napig nem teregették el a lakók. Egyébként a parkosításhoz szükséges fűmag is rendelkezésükre áll, s kijelöltük a két gyermekjátszótér helyét is. A lakóház gondnoka egyedül látott hozzá a tereprendezéshez, s ha a lakók továbbra sem váltják be ígéretüket, az bizony iá sokáig eltarthat. Annál is inkább csodálkozunk a lakók passzivitásán, hiszen a tanács, szűkös lehetőségei ellenére, egymillió forintot fordít lakásaik környékének parkosítására, s máshol, például a Mező Imre úti ifjúsági lakásfenntartó szövetkezetben a 108 lakás tulajdonosad tavaly 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Véleményünk szerint a cikk szerzője olyan emberek véleményét fogalmazta meg, akik elfeledkeztek arról, hogy lakóterületük fejlődéséért, lakóhelyük szépítéséért társadalmi összefogásra is szükség van. Dr. Jancskár Sándor, a dunakeszi tanács vb-titkára
