Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

VÁC I MAPLÖ XX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1976. NOVEMBER 2., KEDD Szervezetten, határidőre Új beruházások Csak amire szükség van munka, majd a kivitelezőt, a 31. számú Állami Építőipari Vállalatot más nagyberuházá­sokhoz irányították át. Jelen­leg sines generálkivitelező, ami sok gondot okoz az épít­tető MÁV-nak, hiszen 23 vál­lalattal és 3 tervezőintézettel áll kapcsolatban. Az eredetileg 248 millió forintos költségvetéssel kezdődő beruházás való­színűleg csak 1978-ban fejeződik be. A mezőgazdasági beruházá­sok közül, a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetke­zet takarmánykeverőjét és szárítóját jó ütemben, szerve­zetten építik, valószínűleg jö­vőre, az év első hónapjaiban elkészül. A szobi gyümölcsfeldolgozó három év alatt hajtja végre, 26 millió forinos költséggel, termelésbővítő beruházását, saját kivitelezésben. Bár a munkák első szakaszával kis­sé elmaradtak, 1978-ban, ha­táridőre elkészülhetnek. A kereskedelmi beruházások közül a szobi ÁFÉSZ határ­időre megnyitotta szobi üzle­tét, s átadták rendeltetésének az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nagymarosi üzletét is. Jól halad a dunakeszi 2 ezer 400 négyzetméteres ABC áru­ház építésének előkészítése is. Dunakeszin az ötéves terv­ben 2 ezer lakást kell megépí­teni. Ehhez és a 16 tantermes új iskolához, a 100 személyes óvodához és a 80 személyes bölcsődéhez is sikerült bizto­sítani a házgyári elemeket. A tervezőintézetek csak késve szállították volna a tervet, ezért a járási párt­bizottság több egyeztető tárgyalást is tartott» Végül is sikerült elérni, hogy a tervek hiánya ne akadályoz­hassa az építkezéseket. A szokolyai 4 tantermes is- kolá építésének költsége meg­haladja az eredetileg előirány­zottat, mert változtattak a ter­veken. A kivitelezők, a Pest megyei 6. számú Építőipari Vállalat szakemberei csak magasfokú szervezettséggel tarthatják meg az 1977 szep­temberi határidőt. Csak jövőre, illetve az azt követő évben kezdődik a fóti és a gödi iskolák bővítése. Különböző fórumokon sok szó esett már a zebegényi iskola építéséről. Eddig kétmillió forintot emész­tett fel a tervezés, de még ma sem döntötték el, hogy ezt az egyedi tervet vagy egy olcsóbb típustervet használnak-e fel. Mindenesetre az utóbbi költ­ségvetése, mai árakkal számít­Sokszor volt már szó róla, hogy a késedelmesen elké­szülő beruházások többszörös kárt okoznak a népgazdaság­nak, közvetve valamennyiünk­nek. Az elmúlt években Vá­cott és a járásban is akadt néhány olyan létesítmény, amely mintapéldája volt an­nak hogyan nem szabad új beruházásba kezdeni. Sok kárt okozottt a szemlélet, miszerint csak kezdjük el valahogy, az­tán majd csak be is fejezzük! Az ilyen késedelmeknek, az összehangoltság hiányának, a szervezetlenségnek kívánta elejét venni a járási pártbi­zottság tavaly tavasszal, ami­kor határozatot hozott: a jö­vőben minden egyes beruhá­zás indítása előtt megvizsgál­ja, szükséges-e, érdemes-e be­fektetni van-e rá elég fedezet, s arra is vállalkozott, hogy az ilyen, vagy olyan okok miatt megtorpanó beruházások foly­tatásához segítséget ad, sőt időközben is figyelemmel kí­séri, hogy miképpen haladnak a munkával. Spielenberg Lászlótól, a gaz­daságpolitikai osztály vezető­jétől érdeklődtünk, hogyan állnak napjainkban a járási beruházások, milyen módon segítik, hogy határidőre befe­jezzék őket? — A végrehajtó bizottság a napokban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megelőzően ismét felmértük, hogy melyek a to­vábbi tennivalók. Az ipari beruházások kö­zül elkészült a Dunakeszi Konzervgyárban az 500 vagonos készárurakiár. Meg kell jegyezni, hogy di­cséret illeti az építőket, a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatot, a Fővárosi Szerelő­ipari Vállalatot és a ceglédi Építőipari Vállalatot. Egy másik, még nagyobb lé­tesítmény is készül a konzerv­gyárban: a 800 vagonos tész­taüzem. Ügy szervezték ezt az építkezést, hogy az importból származó gépeket megérkezé­sükkor, a jövő év májusától folyamatosan, az építkezéssel egy időben lehessen a helyükre szerelni. A tésztagyárban 1977 októberben kezdődik a pró­baüzem, s az év végén az üzemszerű termelés. A másik nagy dunakeszi be­ruházással, a Járműjavító nagycsarnokának építésével már nem állnak ilyen jól. Mint arról már többször is tájékoztattuk az olvasókat, 1970-ben kezdődött az építke­zés, s a tervek szerint, az idén kellett volna befejeződnie. Két éven keresztül szervezetten, megfelelő ütemben folyt a Műsorral, virággal, édességgel Köszöntötték az idős embereket Bensőséges ünnepséget tar­tottak a minap a Burgundia utcai szociális otthonban és az idős emberek két napközijé­ben. Rácz Sándorné nőfelelős kö­szöntötte az ünnepeiteket, az öregek napja alkalmából, a Forte-gyár nőbizottsága, a népfront és a szakmaközi bi­zottság nevében, majd — a szép hagyományokhoz híven — a Forte-óvodások vidám mű­sora következett. A kedves énekszámok és versek után, az apróságokat nagy öröm érte: az otthonban élő nagymamák csaknem két- méternyi óriáskígyót ajándé­koztak nekik. Délután a szocialista brigá­dok tagjai keresték fel a szo­ciális otthon lakóit, édességgel és virággal. A Kilián György Iparitanuló Intézet két tanuló­ja, Rácz Sándor és Bolka Ist­ván szintén meglátogatott egy- egy idős embert. Őszinte szeretettel köszön­tötték az elaggottakat a Már­tírok úti öregek napközijében is, ahol ugyancsak a kis óvo­dások szerepeltek. Az Eötvös utcai napköziben a Kötöttárugyár óvodásai ad­tak műsort. M. V. Ingyenes ingj tanácsadás Dunakeszin Holnap, november 3-án dél­után 3 és 4 óra között ingye­nes jogi tanácsadás lesz Duna­keszin, a nagyközségi tanács épületében: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség du­nakeszi kirendeltségének tag­ja, dr. Polácsy Beatrix vála­szol a jogi vonatkozású kérdé­sekre. va is megközelíti a 30 millió forintot. Sürgősen kell tehát dönteni, hogy 1980-ban meg­kezdődhessék az építkezés. öt községben, Kemencén, Sződligeten, Rádon, Pencen és Szokolyán kezdenek vízveze­téképítéshez. Kemencén elké­szültek a tanulmánytervek, de nem alakult meg az ivóvíz­társulat, s kivitelezőre sem ta­láltak. Szokolyán tervszerűen folyik az előkészítés, Sződli­geten jövő júniusban kezdődik az építés, Rád és Penc közös vezetékrendszere építésének akadálya: a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága nem en­gedélyezi, hogy az útpadkába fektessék a csöveket,. Két jelentős beruházást tar­tanak még számon a járásban. A gödi volt Schaffer kastély­ban beteg gyermekek számára épül egészségügyi intézmény. A kivitelezésben részt vevő vállalatok a napokban szocialista szerződésben vállalnak kötelezettséget arra, hogy 1977 november 7-én átadják rendelteté­sének az épületet. Elkészültek a Börzsönyi Űt- törővasút rekonstrukciós mun­káinak tervei is. Cs. A. Diasorozat D él-Y ietnamr ól Tegnap este, a Dunakanyar Fotoklub Baráti Köre rendezé­sében, Kollár István színes diaestjére került sor, Dél- Vietnam, az ellentmondások országa, I. Saigon címmel. A folytatás: november 8-án, II. A császárok földjén, s a befe­jezés: november 15-én, III. A Mekong-delta. Hét végi krónika Jó! halad a nyomda építése Tanácskoztak a művelődésügy fiatal dolgozói A múlt hét végén taggyűlést tartott a Pest megyei Nyomda Vállalat pártalapszervezete. Napirendjén szerepelt az új nyomda építése. Meghívott­ként részt vett a taggyűlésen Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osztályának veze­tője, valamint a kivitelező Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalattól Kapos Mihály igazgató és Hrozina József párttitkár is. Megelőzően az alapszervezet tagjai és a vendégek megte­kintették a Dózsa György úti új telepen az augusztus ele­jén megkezdett, s jó tempó­ban haladó építkezést. A taggyűlésen Nagy Sándor igazgató részletes tájékozta­tást adott arról, hogy miért vált szükségessé a régi, kor­szerűtlen Géza király téri üzem helyett a nagyobb terü­letű, kulturáltabb munkahe­lyet és megfelelő szociális lé­tesítményeket biztosító új épü­letkomplexum kialakítása. A csaknem 12 millió forin­tos rekonstrukció befejezését 1977. november hetedikére, az Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára ter­vezik. Az átadási ünnepség egybeesik a nyomda tanácsi kezelésbe vételének 25. évfor­dulójával. ★ A helyi ifjúsági parlamen­tek sorában szombaton került sor a járás fiatal művelődés- ügyi dolgozóinak tanácskozá­sára. A részvevők a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelő­dési Központban felmérték az ifjúságvédelmi törvény életbe lépése óta elért eredménye­ket, és határozatot hoztak a jövőbeni feladatok elvégzé­sére. ★ Mint ismeretes, a Hazafiás Népfront Váci Városi Bizott­ságának kezdeményezésére, Vác is bekapcsolódott a Bu­dapest és Pest megye környe­zetvédelméért címmel kezde­ményezett, október havi akció­ba. Az elmúlt négy hét során megszépültek a parkok, kija­vították sok útvonal, járda hibáját, házakat tataroztak, középületeket szépítettek. Sokan megtekintették a Le­nin úti művelődési központ­ban rendezett rajz- és plakát­kiállítást, s záróakkordként, szombaton neves előadók be­széltek környezetünk védel­méről, a természetvédelmi ér­tékek megmentéséről. ★ Szombaton és vasárnap so­kan felkeresték Vácott is a te­metőket. Virágkereskedéseink nem készültek fel megfele­lően a halottak napján vár­ható forgalomra, ezért idő előtt elfogytak a koszorúk, a csokrok. Az alsóvárosi temetőben nyugvó 48-as szabadságharco­tok sírján úttörők helyezték el a megemlékezés virágait. ★ Az év legtragikusabb gépko­csi-szerencsétlensége október 23-án következett be, a bala­toni országúton: négy halálos áldozatot követelt. Szombaton délután helyezték közös sírba, nagy részvéttel, Mohaupt Lászlónét és hatéves kislá­nyát, valamint Szoták Józse­fet és feleségét a vác-alsóvá- rosi temetőben. P. K. DUNAKESZI MŰVÉSZETI NAPOK Ősbemutató, kiállítás, képzőművészeti tárlat EMLÉKPLAKETTEKET ADTAK ÁT Mint vasárnapi számunkban is hírt adtunk róla, szép szá­mú érdeklődő jelenlétében került sor szombaton délután a Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár emeleti tanácstermé­ben a dunakeszi művészeti napok megnyitójára, melyen megjelent Tóth Albert, az MSZMP járási bizottságának titkára, dr. Rissanek Klára, a Pest megyei Tanács Váci Já­rási Hivatalának elnökhelyet­tese, s részt vettek a nagy­község párt-, állami és társa­dalmi vezetői is. Tóth Albert megnyitójában méltatta a már hagyomány­nak tekinthető kezdeménye­zést, melynek nyomán, hete­dik éve, minden őszön sor ke­rül ennek a művelődést szol­gáló eseménysorozatnak a megrendezésére. Ezután nyi­tották meg a Dunakeszin élő Szuppán Irén Munkácsy-díjas textiltervező iparművész kiál­lítását, mely november 6-ig látogatható. Ebből az alka­lomból nyújtotta át Papp Ist­ván, a nagyközségi pártbizott­ság titkára, A dunakeszi ta­nácstól feliratú díszes emlék­plakettet, meleg szavak kísé­retében, Szuppán Irénnek. Vasárnap délelőtt a József Attila Művelődési Központ nagyközségi könyvtárának klubjában dr. Falvy Zoltán, kandidátus, a Zenetörténeti Múzeum igazgatója nyitotta meg az Erdélyi Sándor által rendezett, A hegedű című ki­állítást. Meleg hangon szólt a nagyközségi zeneiskolában fo­lyó oktató munkáról s a nagy múltú, szép hangú hangszer készítésének, tanításának tör­ténetéről, titkairól.' A megnyitó után a Musica Humana zenekar a kiállítás három jeles vendégének, Far­kas Ferenc Kossuth-díjas ze­neszerzőnek, dr. Vadon Géza és Burger Lajos neves hege- dűkészitőknek jelenlétében, ősbemutatóként, előadta Far­kas Ferenc Contrafacta Hun- garica című művét. Papp Ist­ván itt nyújtotta át Erdélyi Sándornak, a nagyközség kul­turális élete fellendítésében végzett sok éves munkájáért, a tanács emlékplakettjét. Hétfőn az Alagi Állami Tangazdaság dunakeszi iroda­házában Simon Ferenc, a Pest megyei Tanács tagja nyitotta meg a Mechanikai Laborató­rium amatőr képzőművészeti csoport tagjainak kiállítását. A termékeny s máris szín­vonalas munkákat produkáló együttesnek a közeljövőben a nagyközségi művelődési ház ad otthont. (szőnyi) Legendák és találgatások A törökcsatorna nyomában Sok nehézséget sikerülne elhárítani tését a 18. századi nagy püs­pöki létesítményekhez kapcsol­ják, mely a Zöldfai malom keletkezésével függene össze. Senki sem kockáztatta meg azt a feltevést, hogy már a török hódoltság előtt építették. Minden ilyen építményt, amelynek eredete a 18—19. században homályba veszett, az utódok török eredetűnek vélték. Erre számtalan példát sorolhatnánk feL A rizsföldek elárasztására? Szerintünk, a csatorna ere­deti rendeltetése: halastó táp­lálása. Erről emlékezik meg Báthori Miklós létesítményeit dicsérve, Galeotto Marzio, Má­tyás király családi történet­írója. 1546-ban, a török defter­ben Pispek tó néven szerepel, halászata kétezer akcset jö­vedelmez a kincstárnak. A 17. században, Isztambulba utazó követeink arról tesznek emlí­tést, hogy Vácott a törökök meghonosították a rizster­mesztést; elárasztására, nyíl­ván, a gáttal övezett tó vizét használták fel. Űjabb hasznosítására a 18. század közepén kerül sor. Vác földesurának a püspöknek, hajómalma őrölt a Dunán, Kisvác határában. Fenntartása sok gondot okozott, télen part­ra kellett vontatni, jégtörővel védeni, teljesítményét sem le­hetett fokozni, így érlelődik meg az uradalom ama elha­tározása, hogy nagyobb költ­séggel, kőből, téglából épít ví­zimalmot. Erre legalkalma­sabbnak kínálkozott a Tubum (Kőcsatorna) forrásától táp­lált tó. Előbb rendbe kellett hozatni az elhanyagolt csatornát és ta­vat, sőt vizének pótlására a derecskéi rétről is ásatnak ka­nálist a tóhoz. Így kezdődik meg, egyidőben a malom épí­tésével, a forrás és a csatorna felújítása. Az új malmot, a közeli püs­pöki kert melletti hatalmas fákról, Viridis Aroisnak, azaz Zöldfai malom-nak nevezik, mely csak a múlt században kapta a néptől az Isten mal­ma elnevezést. Tanúskodó szerződések 1754. január 6-án köt meg­egyezést Schinzel Zakariás kő­műves pallér az uradalommal a Zöldfai malomnál kanális készítésére, ölét 50 dénárért vállalja. A forrásfőnél szüksé­ges három sing öl kifalazása kővel, 6 forintba kerül. Mind­ehhez anyagot és robotmunkát az uraság ad. Két szekér tég­lát a malomtól kapnak. Ja­nuár 20-án kifizetnek a for­rásnál végzett munkáért 12 forintot és 6 öl csatornáért 3 forintot. Május 29-én egy bu­dai rácnak, a kanálisásásáért, a derecskéi rétről, egészen a Zöldfai malom kőcsatomájáig, a munkáért újabb 4 forintot fizet Drobny György percep- tor. Egyidőben folyik a ma­lom építése. Több árendás szerződés ma­radt fenn a 18. századból, de egyikben sem találkozunk a törökcsatorna elnevezéssel. Először, csak a 19. század ele­jén, Nagy Imre említi. „Ne­kem úgy tetszik, hogy a tö­rökök készítették” — írja. Nem hivatkozik hagyományokra, csupán saját feltevésére. Arról is szól, hogy a csatorna a püspöki kert alatt ereszkedik egy patakba. Ezt különben az 1863-ban készült 'térképen pontosan berajzolta Győry La­jos Pest megyei tiszti főmér­nök. Egyetlen szerződés említi később, mely 1864-ben Gaval- dik János molnárt kötelezi „az úgynevezett török csatornát, melyből a bérbevett malomra a víz csurog, folyvást jó kar­ban tartani s érintett csator­nán időrül időre felmerülő ja­vításokat önköltségen megtérí­teni, valamint szintén a ma­lom árkát is önköltségen tisz­títani. A törökcsatomán folyó vizet az alsó és felső kert ön­tözésére az uradalom szinte bármikor használatba veszi.” A csatornát több helyen megnyitották. Nagy Imre már említi: „Duka felé két helyen nyitva van, nyáron pedig a mezőkön lévő munkások több helyen megnyitják, hogy friss vízzel szomjúságukat könnyen enyhíthessék.” Megérdemelné a kutatást A bolgárok által is megnyi­tott csatornát a Kodak fedet­té le, amikor felfedezése után, megvásárolta víz jogát, s azóta a filmgyár használja az üde forrásvizet. Innen elindulva, a forrásfő megtalálása nem je­lentene megoldhatatlan fel­adatot, s feltárása sok nehéz­séget elhárítana. Egyedülálló ilyen jellegű műemlékünk feltétlenül meg­érdemelné a kutatást. Jakus Lajos A Földvári téren beszakadt törökcsatorna ismét felkeltette a romantikát kedvelők érdek­lődését. Mindenkor izgatta az embe­rek fantáziáját, ha földben üregre, pincére akadtak. Olyankor kincseket rejtő alag­utakról keletkeztek mondák. Mikor épülhetett? Az 1930-as évek közepén, a Forte gyár területén bukkan­tak rá a törökcsatorna egyik tisztító aknájára, azóta fűződ­nek hozzá legendák, több vál­tozatban. Azonnal elterjedt a híre, hogy megtalálták a Vác- ról Csővárba vezető alagutat. Mit számít a 20 kilométeres távolság, hegyen-völgyön ke­resztül, szerintük egykor a tö­rökök azon közlekedtek. Akik ezt képtelenségnek tartották, de ragaszkodtak a romantiká­hoz, úgy tudták a csővári bég csak úgy kaphatta meg a váci basa lányának a kezét, hogy megépítette fürdőjéhez a kő­csatornát, a dukai dombok kö­zelében fakadó forrástól. A legendákat megmosolygók azt mérlegelik, hogy vajon tényleg mikor épülhetett ez a csatorna? Egyesek kételkedve fogadják, hogy a törökök ilyen nagy munkát végeztettek vol­na. A rituális fürdő táplálásá­ra szánták? De hát a mai vá­rosháza udvarának helyén állt, messze a csatorna szá­jától, mely addig sohasem ér­hetett el. Mások viszont épí­

Next

/
Oldalképek
Tartalom