Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
1 1976. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Uüiian Nehéz esztendő után Fölkészültek a közös gazdaságok A fővárosi, valamint a budai, dabasi, ráckevei, gödöllői, szentendrei és váci járás- beli közös gazdaságok, termelőszövetkezeti közös vállalatok és társulások 192 képviselője gyűlt össze tegnap, szerdán, Szentendrén, hogy tanácskozzon az elért eredményekről, s megválassza a harmadik országos . termelőszövetkezeti kongresszus küldötteit, valamint a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának területi tagjait. A Teátrum Étteremben tartott küldöttközgyűlésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kovács Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Huszár József, a TOT titkára. Jelen voltak a társszövetségek elnökei is. A küldöttközgyűlést Ág István. a Sasad Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Ezután Kovács László, a bag —hévízgyörki Petőfi Termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a részvevőket az alapszabály módosításáról. A Budapesti i és Budapest környéki Tsz-szövetség elnökségének beszámolóját Cserháti Pál, a szövetség elnöke terjesztette elő. Elmondta, hogy a december 14—15-én sorra kerülő országos termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeinek jegyében a szövetséghez tartozó területen 66 mezőgazdasági tsz, 6 szak- szövetkezet, 31 társulás, illetve önálló közös vállalkozás tartott közgyűlést, megtárgyalták a TŐT kongresszusi ajánlásait, saját szövetkezetük helyzetét, s a jogszabály szerint megválasztották küldötteiket. A szövetség aktív dolgozóinak mintegy SO száza- . léka vett részt ezeken a közgyűléseken. A beszámoló a továbbiakban arról szóLt, milyen szerepet töltenek be a tsz-ek a megye gazdasági és társadalmi életében. Közös gazdaságaink tavaly 249 ezer tonna kalászos gabonát, 236 ezer tonna kukoricát, 109 ezer tonna cijkor- répát, 58 ezer tonna burgonyát termeltek meg egyebek között, értékesítettek 12 ezer tonna vágómarhát, 11 ezer tonna vágósertést, 579 ezer hektoliter tejet. Szövetkezeteinkben növekedett az oszthatatlan közös vagyon: az 1974. évi 5 milliárd 385 millió forinttal szemben a múlt évben 9 milliárd 906 forintra gyarapodott. A dolgozók egy munkanapra jutó jövedelme 5 százalékkal emelkedett. A negyedik ötéves tervben előírt gazdasági fejlődés a megye termelőszövetkezeteiben lényegében megvalósult. A szövetkezetek átlagterülete a koncentráció következtében 1321-ről 2227 hektárra növekedett. Ezzel meggyorsult a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának ésszerűsítése, lehetővé vált több ágazatban a termelési rendszerek elterjedése. A szövetséghez tartozó gazdaságok közül három elnyerte a rendszergazda megbízatást, kiemelkedő • termelési eredményeivel, egy-egy ágazat fejlesztésére koncentrált szakmai hozzáértésével és a termelés szervezésében vállalt integráló szerepével. Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben a szövetség termelőszövetkezetei nem érték el a megyei célokat, míg a búza és egyéb kalászosok, a kukorica hozama a tervezettnél kedvezőbb volt. Bár a múlt tervidőszakban saját fejlesztési eszközökből, állami támogatásból, hitelből jelentős öszegeket fordítottak ál- latférőheüyek építésére, a tervciklus nem hozta a várt fejlődést. A megépült telepeket nem tudták feltölteni, a beszerzett tenyész-, illetve hízóállatok hozamai nem voltak kielégítőek.' A budapesti és Budapest környéki tsz-ek elsődleges feladata az ötödik ötéves terv folyamán a hozamok növelése a növénytermesztésben, azonos földterületen és lényegében azonos vetésszerkezettel, mintegy 20— 22 százalékkal. Az állattenyésztésben a termelést a jelen tervciklusban 18—20 százalékkal kell emelni, az egy tehénre jutó tej hozamot átlagosan 3400 literre növelni. A szövetkezetek mezőgazda- sági jellegének erősítése céljából a kiegészítő tevékenységeket csak mérsékelten kell fejleszteni, előtérbe helyezve az élelmi- szeripari feldolgozó munkákat. A beszámoló kitért a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeinek alakulására, az érdekképviseleti szervek tevékenységére és egy sor egyéb témára is. A hozzászólások szintén felölelték a termelőszövetkezeti életnek minden lényeges területét, a beszámolót követő vitát a nyíltság és őszinteség jellemezte. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke az ellenőrzés kulcsszerepéről beszélt. Leipán Tibor, a MEZÉP- SZER igazgatója említette hozzászólásában, hogy a közös vállalat munkaerőgondjait csak nehezítette a fővárosban elrendelt kötelező munkaerő-közvetítés. Hemela Mihály, a Börzsöny-vidéki szövetkezetek gyümölcsfeldolgozó közös vállalatának igazgatója fogalmazta meg, hogy a társulások és vállalkozásuk népgazdasági súlyuknak megfelelő helyet kérnek a szövetségben, szervezeti, jogi, vagyoni helyzetükben számos kérdés tisztázásra vár. Kovács Sándor miniszterhelyettes arra hívta fel á küldöttközgyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy az idei év a mezőgazdaságban kedvezőtlenebb volt a vártnál, ennek ellenére . jövőre teljesíteni kell mindazt, ami az ötödik ötéves terv első két esztendejének célkitűzése. Meggyőződése a minisztériumnak, hogy a közös gazdaságok képesek lesznek a kissé feszített jövő évi tervet is végrehajtani, ha a körülmények legalább az átlagosnak megfelelnek. Utalt arra is, hogy az állami döntések feltétlenül támogatják a zöldség-gyümölcstermesztést, szőlőművelést, de a MÉM nem segíti a jól termő és az elmaradottabb ágazatok nivellálá- sát, ha az a kimagasló eredmények rovására megy. A gabona és a kukorica terméshozama ne egyenlítse ki a szövetkezetek más ágazataiban levő hiányokat. Az élelmiszer- termelés fontos szerepet tölt be. A magyar mezőgazdaság képes az ország teljes szükségletét megtermelni, másrészt bizonyos ipari nyersanyagok importjáért ellenszolgáltatásként különböző terményeket exDortálni. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára, hozzászólásában kiemelte, hogy az eredmények egyik fő forrása pártunk szövetkezeti politikája, melyre a jövőben is biztonsággal támaszkodhatnak a tsí-ek. A másik jelentős erőforrás a termelőszövetkezeti parasztság odaadó helytállása. A tsz-ek tagsága az idén ismét bizonyította, hogy kedvezőtlen körülmények között is megteszi, amit vár tőle a népgazdaság. A hozzászólások sora tükrözte, hogy a szövetség gazdaságai felkészültek az ötödik ötéves terv teljesítésére, ismerik a feladatokat, s anyagiszellemi bázisukat a végrehajtás szolgálatába állították. A vitában elhangzottakat Cserháti Pál foglalta össze. A küldöttközgyűlés megválasztotta a 32 kongresszusi küldöttet, s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának területi tagjává választotta Cserháti Pált, a szövetség elnökét, a hernádi Március 15. Tsz elnökét, Kiss P. Lászlót, a budapesti Duna Tsz elnökét, Kovács Lászlót, a bag-hávíz- györíd Petőfi Tsz elnökét, Dohány Istvánt,,az érdi Bénta- völgye ' Tsz elnökét, Hemela Mihályt, a Börzsöny-vidéki Tsz-ek Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalkozásának igazgatóját, Farkas Györgyöt, ai fóti Vörösmarty Tsz rakodómunkását, valamint dr. Mészáros Erzsébetet, a budapesti Öbuda Tsz jogtanácsosát. B. I. November 12-én összeül a tanács Á követelményeknek megfelelően dolgozik a dabasi járási hivatal Újabb intézkedések enyhítik majd Pest megye munkaerőgondját - állapította meg a tanács vb önkormányzati hatáskörükkel, jól képviselik választóik érdekeit. Valamennyi társadalompolitikai témával jelentőségüknek megfelelően fogkoztak. A testületi döntések átgondoltak, megvalósításukért következetesen dolgoznak. Ugyanakkor javításra vár a bizottságok munkája, amely gyakran formális. A munka további színvonala megkívánja a szakemberképzés gyorsítását, a fiatalok előtérbe állítását. Továbbra is következetesen A járási pártbizottság irányító, ellenőrző szerepe jól érvényesül, mind a járási hivatalnál, mind a helyi tanácsoknál. A járási hivatal elnökét, Kálmán Ferencet, de az egész apparátust a vb dicséretben részesítette, mert politikus, kiegyensúlyozott, következetes munkájukkal jól képviselik a járás fejlődését, a lakosság érdekét. A vb megállapította azt is, hogy a járási hivatal képes kijavítani a még meglévő hibákat. így a többi között elvárja, hogy a járási hivatal és a helyi tanácsok az állami felügyeleti jogkörükkel szigorúbban éljenek; a vb arra ösztönözte a járási hivatal vezetőit, hogy keressék azokat a kádereket, akik a megnövekedett feladatokat megfelelő szakértelemmel, politikai rátermettséggel el tudják látni; az eddigiekhez hasonlóan az V. ötéves tervben is a töltik megszokott aktivitással tárják fel azokat a lehetőségeket, amelyek megsokszorozzák az erőforrásokat az iskola, lakás, rendelőintézet, a kommunális gondok megoldásához. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt a dabasi járási hivatal működése óta első ízben tárgyalta meg a hivatal munkáját. A megye járásai közül a dabasi járás a második legnagyobb közigazgatási egység, a megye összterületének 12,3 százaléka tartozik ide. Mezőgazdasági jellegű járás, jelentős élelmiszeripari feldolgozókkal; tizenkét termelő- szövetkezet, két fogyasztási szövetkezet működik itt. Országosan, de még külföldön is ismert a baromfihús-termelés és feldolgozás. Fontos ágazata a sertéstenyésztés és a hústermelés, a tejtermelés és a tejfeldolgozás. A mezőgazdasági jelleg mellett a népgazdaság számára is számottevő az ipara: így a bugyi Telefongyár, a dabasi Kéziszerszámgyár, az ócsai Gázkészülékgyártó Vállalat, az ócsai ÉPFA, a hernádi láncgyár — s a legutóbb épült korszerű üzeme: a Dabasi Nyomda. Jói gazdálkodtak Az itt dolgozók, a járás területén élők ügyeit kilenc helyi tanács — köztük két. nagyközségi, két közös nagyközségi, három .kijzségi -és „.két. kö?ös — intézil A megyei tanács vb úgy ítélte: a tanácsok a járási hivatal segítségével helytállnak, jól gazdálkodnak a rendelkezésükre álló forintokkal és jól szolgálják a köz ügyét, így a többi között például a IV. ötéves tervben szereplő 126,6 millió forintos fejlesztési előirányzatot 151,3 millió forintra teljesítették. Ebből a többletből építették a gyáli, az Örkényi postahivatalt, több óvodát és iskolai tantermet. A tervezett 2458 helyett 2610 lakást építettek fel öt év alatt: sok nagycsaládos, rossz körülmények között élő dolgozó jutott megfelelő körülmények közé. Nagy gondot enyhítettek a dabasi, az Örkényi, a táborfalvi vízmű építésével, s ezek a gondok tovább csökkennek, ha a gyáli, az ócsai, az alsónémedi és a bugyi községi regionális vízmű — amely már folyamatban van —, elkészül. Hasonlóan érdemük a tanácsoknak a villanyhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése is. Míg a kereskedelempolitikai célokat megvalósították, az egyéb szolgáltatások — például ipari szövetkezetek, Gel- ka-szerviz, vegytisztító stb. — nem elégítik ki az igényeket. Sokat tettek a korszerűtlen iskolai helyzet megváltoztatásáért, a gyermekintézmények fejlesztéséért —, ugyanakkor azonban a megyei tanács vb hangsúlyozta —, a következő években a tervek középpontjában szerepeljen az iskolai hálózat bővítése, új iskolák építése: egyetlen szükségterem se működjön öt év múlva. Ehhez a megyei tanács is segítséget, nyújt, “s".ezzel lehetővé válik például Öcsa iskolaproblémáinak megoldása. A tanács vb a többi között megállapította, hogy a választott szervek helyesen élnek Sok gondot okoz a munkaerőhelyzet Január 1-től új pénzügyi jogszabály Szolgáltatás - kielégítőbben Az ötödik ötéves terv megvalósításában nagy feladat hárul a lakosság szolgáltatási igényének kielégítésében a megye kisiparosaira. Ez a feladat az idő múlásával mind nagyobb lesz, hiszen az igények nőnek, a kisiparosok száma pedig egyre csökken. Hogyan '.ehetne megfordítani ezt a csökkenő tendenciát, mivel lehetne a termelés fejlesztésére, korszerűbb termelési eszközök vásárlására ösztönözni a kisiparosokat? Erről tanácskozott tegnap a KIOSZ Pest megyei választmánya. Az ülésen részt- vett Neményi Endre, a KIOSZ Országos Vezetőségének elnökhelyettese, dr. Ho- molai Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium kisipari főosztályvezetője, Birinyi Mátyás, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Harangozó Lajos, a Pest megyei Tanács ipari osztályának főelőadója, dr. Kovács Vencelné, a Pest megyei Illetékhivatal vezetője, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának főelőadója. m Hegedűs Gyula, a KIOSZ Pest megyei adóközösségének csoportvezetője beszámolt az 1976. évi adómególlapítások tapasztalatairól. Többek között megállapította, hogy jó munkát végeztek az adóközösségek és bizottságok. Az adózó kisiparosok száma az 1975. évi 8503-ról 8129-re — 4,4 százalékkal — csökkent. A kivetett adó összege 2,8 százalékkal mérséklődött. Az eltérésnek nagyrészt az az oka, hogy több nyugdíjas és munkaviszony mellett váltott ipar- engedélyt adtak vissza. A vitában nagyon sokan bírálták az elmúlt évek adó- és ellenőrzési rendszerét, a sok adminisztrációt, s többen ebben látták a viszonylag nagyarányú engedélyvisszaadás okát is. Dr. Solymosi Mária, a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője megállapította, hogy évről évre jobb kapcsolat alakul ki a kisiparosok és a megyei tanács pénzügyi osztályának dolgozói között. Ne- ményi Endre az 1977. január 1-én életbe lépő új jogszabályra hívta fel a figyelmüket, amely újabb kedvezményekben részesíti a szolgáltató kisiparosokat, s nagyrészt megoldja a jelenlegi gondokat. A lakossági szolgáltatás helyzetét és a fejlesztést gátló tényezőket elemző beszámoló előadója Vrbán László, a KIOSZ Pest megyei Vezetőségének titkára volt. Elmondta, hogy viszonylag nagy a fluktuáció a kisiparosok között — évente eléri a 20 százalékot. Az elavult pénzügyi rendelkezések nem ösztönzik a családtagok foglalkoztatását és a műhelyek fejlesztését, ezért egy év alatt 4,2 százalékkal csökkent a kapacitás. Jelenleg 33 szakmában van létszám- hiány, s a kiemelt 10 szakmába az idén se tudtak elég szakmunkástanulót beiskolázni. Az utánpótlás helyzetének javítására kiállításokat, műhelylátogatásokat szerveznek. Remélik, hogy ez és az új pénzügyi rendelkezés nagyobb kedvet teremt a fiatalok körében a kisipari szakmák tanulására, (gyakorlására. A vitában többen szóltak egy régi gond, a kontárkodás megszüntetéséről. Sok jó helyi kezdeményezés született már erre, de sajnos, amíg megfelelő szolgáltató kapacitás nem áll rendelkezésre a falvakban, nem lehet igazán ei'edményesen harcolni ellene. Bodor Zoltán a kisiparosok társadalmi munkájáról szól1 nagy elismeréssel, majd kitüntetéseket adott át a legkiválóbbaknak. Kiváló társadalmi munkás kitüntetést kapott: Becse András dabasi, Fábián László péceli, Feigl László ráckevei és Kele Kálmán nagykátai kisiparos. Az Érdemes társadalmi munkás kitüntetést Csontos Pál gödöllői, Farlcas Gyula budakeszi, He- rédi Tibor váci és Vilsitz Antal szentendrei kisiparos kapta. Neményi Endre adta át a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést Fábián László péceli és Feidl László ráckevei kisiparosnak. A 25 év a KIOSZ szolgálatában kitüntetést Pasz- terkó József (Cegléd), a 10 év a KIOSZ szolgálatában kitüntetést Tóth Károly (Törtei), a Jó munkáért, jó minőségért jelvényt Skribek Pál (Vecsés) kapta. T. Á. A tanács vb ezután megtár. gvalta az ötödik ötéves tervidőszak elejére kialakult munkaerőhelyzetet. Megállapította, hogy a megye népessége tovább nőtt, elérte a 946 ezer főt. Bár a növekedés üteme lelassult, mégis 1980-ra várható, hogy Pest megye lakossága egymillió főre emelkedik. A lakosság foglalkoztatottsága teljes, valamennyi megye között a legmagasabb a munkaképes korú népességen belül a keresők aránya: 85,3 százalék. Mindennek ellenére a tanács vb kimondotta: a munkaerő- helyzet egyensúlya a megyében tovább romlott. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaságban tervezett létszámcsökkenés nem következett be, alig emelkedett a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Az egészségügyben, a művelődés- ügy területén olyan gondokkal küszködnek, amelyek olykor alapvető feladatok megoldását is nehezítik. Kevéssé emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. Külön foglalkozott a vb a nagyüzemek korszerű, drága gépeinek kihasználatlanságával, amelynek szintén a munkaerőhiány az oka. Növelte az amúgyis meglévő aránytalanságokat az agglomeráción kívüli ipartelepítés, kivált az alacsony hatékonysággal működő munkahelyek létesítése. Jelenleg 527 ipari telephelyen a foglalkoztatottak száma nem éri el az ötven főt. A gondokat súlyosbítja a vállalatok többségének alacsony színvonalú munkaerő, gazdálkodása. A vállalatok egy része csupán saját érdekeit tekinti, nem képes népgazdasági szemléletet kialakítani. Azt is megállapította a megyei vb, hogy sok vállalat munka- szervezés, ésszerűsítés, a munkafegyelem betartása helyett létszámnövekedéssel akarja feladatát teljesíteni. A kívántnál kevesebb a teljesítménybérben dolgozók aránya. Minden intézkedés ellenére nőtt az alkalmazottak száma, ezen- belül is indokolatlanul nagy az adminisztratív ügyvitelben dolgozók aránya. A gimnáziumot végzett, de tovább nem tanuló lányok ötven százaléka adminisztrátorként helyezkedett el! Az alkalmazotti létszámnövekedésnek egyik okaként említették a munkaerők szakképzettségbeli fogyatékosságait: amit egy ember elvégezhetne, az alacsony képzettség miatt gyakran két-három embert alkalmaznak. Győzzön a népgazdasági szemlélet A megyei tanács vb kimondotta: az alacsony hatékonyságú munkahelyeket meg kell szüntetni. Azokat a népgazdaságig hasznos vállalatokat segítik majd különböző intézkedésekkel, amelyek exportra termelnek, amelyek nagy hatékonyságú termelőeszközökkel rendelkeznek, s több műszakban lehetne kihasználni. Szűk. séges a munkaerő átirányítása az építőiparba, a kereskede. lembe, a szolgáltatóiparba. Ezt szolgálja majd az a rendelettervezet, amelyet elfogadásra a pénteken összeülő megyei tanács elé terjesztenek. Ugyanakkor már most felhívta a tanács vb arra is a figyelmet, hogy a rendelkezések sokat segíthetnek, ahhoz azonban, hogy alapvető változás következzen be, szükséges a szemléleti változás a vállalatoknál. Mégpedig az a jogos kívánság, hogy a csoportérdeket mindenütt a népgazdasági érdeknek megfelelően alakítsák. S. A. A Pest megyei Tanács 1976. november 12-én ül össze. Napirendjén megtárgyalja Pest megye mezőgazdaságának ötödik ötéves tervét. Meghallgatja a Közművelődési Bizottság, valamint a Közoktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság együttes beszámolóját. A tanácsülés elé terjesztik a munkaerő-közvetítést szabályozó megyei tanácsrendelet-tervezetet.
