Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

Befejeződtek a szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások Brezsnyev— Gierek találkozó A szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások szerdán a moszk­vai Kremlben a közös nyilat­kozat aláírásával véget értek. A második tárgyalási na­pon a Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet és az Edward Gierek vezette lengyel delegá­ció az SZKP és a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szov­jetunió és Lengyelország kö­zötti kapcsolatok és együttmű­ködés sarkalatos kérdéseit vi­tatta meg. Szóba kerültek a nemzetközi helyzet időszerű problémái is, amelyek közül a Moszkvában kiadott hivatalos közlemény az európai konti­nens kérdéseiről folytatott esz­mecserét húzza alá. , összehangolták a lengyel párt- és állami küldöttség hi­vatalos baráti látogatásának eredményeiről kiadásra kerülő záródokumentumot, amelyet a Máshol A tényekből születő, de a tényeket túlélő vé­lekedések olyanok, mint földművelő embernek a tarackfű. Irtja, de újra nő, tépi, ismét fölbuikkan a talaj felszínén Meglehe­tősen hangos egyetértésit aratott az a fiatalember, aki az ikladi Ipari Mű- szergyár ifjúsági parla­mentjén arról beszélt, hogy a csökkenő létszám mellett milyen nehéz megoldani a növekvő termelési felada­tokat, s valamit tenni kel­lene, mert máshol többet keresnek az emberek, ezért mennek el. Bólintanánk, hogy igaz, hiszen annyira belénk ivódott a legutóbbi esztendőkben az ilyesfajta meggyőződés, az újságíró azonban nem bólint, mert ugyanezt, a „máshol” em­legetését hallja a Ganz Műszer Művek Árammérő- gyárában, Gödöllőn, Száz­halombattán, a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál, s Vá­cott, a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat gyáregysé­génél. Máshol. Mindig máshol fizetnek jobban, ez csábít­ja, viszi édesgeti a mun­kavállalót. Valóban tapasz­talhattuk ezit a gyakorla­tot — s minden káros kö­vetkezményét — a hatva­nas években, s a hetvenes évek elején. Csakhogy napjainkban létezik az OSZB, azaz az Országos Szakmai Bértáblázat, az­után rendelkezések sora szintén idevágóan, s ezek együtt törvényes akadályai annak, hogy a munkahe­lyüket változtatók meg- szolgálatlan előnyhöz jus­sanak. Ahol mégis többet fizetnének nekik azonos munkáért, mint előző munkahelyükön, ott tör­vénytelenül járnak el, s nagy hiba lenne általában törvényszegőknek tartani a vállalatokat, vállalati ve­zetőket. A szakmai bértáb­lázat adatait, az újonnan belépők kei'esetének meg­állapítását előíró rendel­kezéseket, a munkaerő­közvetítés új rendjét azon­ban a munkahelyek túl­nyomó részén nem ismerik, hatásukkal nem bíbelőd­nek. hanem fújják a régi nótát, „máshol” milyen fehér a kalács. Ami mögött az a szándék lapul, hátha sikerül kicsikarni, hogy itt is fehérítsenek rajta. K ényszerűen űzött fog­lalatosságként ugyan, de a Csepel Autó­gyárban, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatnál például megpróbálkoztak a kilépők indokainak föltérképezésé­vel. Okosabbak szerettek volna lenni, de nem lettek azok. Nemcsak azért, mert a kilépők tekintélyes része tovább nem firtatható „családi ok-”ot jelölt meg indokként, hanem azért is hiányzott a meggyőző ta­pasztalat, mert eléggé kö­dös válaszokat kaptak. Mindössze a kilépők egy kis része adott határozott magyarázatot, s talán meg­lepő, de ezek sorában sem a bér állt az első helyen! Egy valamit persze be­bizonyított a két vállalat vezetői, társadalmi szerve­zetei előtt ez a próbálko­zás. Nevezetesen azt. hogy fel kell hagyni a „máshol” legendakörének emlegeté­sével. ezzel a kényelmes, minden más okot elfedő, mentő „magyarázattal”. S jogos a macskaköröm, mert valóban nem magya­ráz meg semmit ez a más­hol, tudniillik azért, mert nem derül ki belőle, mi ez a máshol? Tavaly a megyében 30,3 ezer ember lépett ki az ipar szocialista szektorá­nak különböző egységeiből. Hatalmas számnak látszik. Ebben azonban a nyugdí­jazás, halálozás miatti munkaviszony-megszűné­sek éppúgy benne van­nak, mint a katonának be­vonulok adatai, s „kilépő” a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismama is. Valójában azok érdekesek, akik munkahelyet változ­tattak. Ezek száma 15,7 ezer, tehát máris fele a korábbi népes csoportnak. S ha most megtoldjuk ezt a jogos indokokkal — mert jogos indok a lakóhelyen, vagy a lakóhelyhez köze­lebb dolgozni, más beosz­tásba kerülni stb. —, ak­kor még tovább csökken azok tábora, akik „máshol” vélik meglelni könnyebb kenyerüket, s mindössze ennyi az ösztönzőjük, nyo­mosabb okuk nincsen. S zó sincs arról, hogy fölületes szociológiai vizsgálódásira biztat­nánk a vállalatokat, mert hiszen szakemberek és szakértelem híján csakis felszínes lehetne a vég­eredmény a munkaerő- mozgás tanulmányozásá­ban. Csupán egy valami mellett erősködünk: hagy­ják a kopott lomok tárá­ban a „máshol” érvét. Az ikladi fiatalember is — s társai, akik helyeseltek, bár szintén nem gondolták végig a dolgot —, a válla­lati személyzeti és munka­erőgazdálkodási osztályok is, s az erre hajló vezetők szintén. Inkább olyasmire figyeljenek fel, hogy pél­dául Ikladon a kezdők bé­re s a már négy-öt eszten­deje dolgozó pályakezdők bére között olykor szem­beszökő az aránytalanság, nem utóbbiak, hanem előbbiek javára. Vagy arra — amire a Csepel Autó­gyár tapasztalatai adnak alapot —, hogy miért nem sikerül megfogni, megtar­tani a mindössze két-há- rom éve dolgozó, azaz ta­pasztalatlan szakmunkáso­kat, s miért erőteljesebb a mozgás a férfiaknál, mint a nőknél. Hasonló jellemzők sere­gét rögzíthetnénk papírra, s ezek azt a feltételezést erősítik, hogy a munka­hely-változtatás tényeleges okai mélyebben rejlenek, társadalmi méretübbck, mint ahogy azt a mai köz­felfogás tartja. Egy-egy vállalat, gyár persze nem sokra megy a munkaer­kölcs általános vonásainak taglalásával, bár következ­ményeit szenvedi, ám sok­ra mehet akkor, ha fölfe­di s megszünteti a helyi nyugtalanságok okait. Ko­rántsem pénz és engedé­kenység kell ehhez, sokkal inkább értő szigor, a mag és az ocsű határozott szétválasztása. Azaz nem az örökösen menni akarok és elmenők édesgetése, csi- títgatása, hanem azok minden irányú tisztelete, támogatása, elismerése, akik nem „máshol” kutat­ják a jobbat, hanem „itt” teljesítik, sokszor eléggé észrevétlenül. Mészáros Ottó lengyel delegáció elutazása után hoznak nyilvánosságra. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek szerdán délben aláírta a szovjet—lengyel kö­zös nyilatkozatot, amely a két párt és a két ország közötti együttműködés kérdéseivel, a szovjet és a lengyel hép barát­ságának további elmélyítésével foglalkozik. Ezen az ünnepé­lyes aktuson jelen volt szovjet részről Podgornij államfő, Ko­szigin miniszterelnök, Gromi- ko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának több más tagja és póttagja, a KB titkárai, a szovjet kormány miniszterei, a parlament ka­maráinak vezetői. Lengyel részről a tárgyalásokon és az aláírási ünnepségen részt vett Piotr Jaröszewicz miniszterel­nök, Stefan Olszowski külügy­miniszter, valamint a LEMP és a lengyel kormány több más magas rangú személyisége. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek szerdán külön is találkozott egymással a Kreml­ben. Az SZKP és a LEMP ve­zetője a szovjet—lengyel együttműködés néhány távlati kérdését, valamint a szocialis­ta és a kommunista építés kü­lönféle területein való elmé­lyültebb tapasztalatcsere ügyét tárgyalta meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és a LEMP KB első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két testvérpárt együttműködésé­nek fejlesztése a szovjet és a lengyel nép barátságának to­vábbi megszilárdulását ered­ményezi majd. (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'JF AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM A It A 80 FILLER 1976. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Az exporttermelésre összpontosítanak Biztató év végi eredmények a PEVDl-ben Az esztendő utolsó hónap­jaiban már kialakul a teljes kép: a vállalatok közgazdá­szai műszaki-gazdasági szá­mításokból következtetni tud­nak arra, hogy milye'n ered­ménnyel zárul az év. A Pest megyei Vegyi és Divatcikk- ipari Vállalat idei indulása sokkal kiegyensúlyozottabb, kedvezőbb volt a tavalyinál. Dr. Lendvai Istvánná, aPEV- DI közgazdasági osztályveze­tője, a még hátra levő másfél hónap várható eredményeit is figyelembe véve, 1976-ot a jól jövedelmező évek közé sorol­ja: — Egy-két üzem kivételé­vel termelésünkre a fellendü­lés jellemző. Éves árbevételi tervünk 640 millió forint, eb­ből 275 millió az export, s ezen belül 90 millió forint ér­tékű árut adunk el a tőkés piacon. Jól zártuk az első ki­lenc hónapot. Az első három­negyed évben 460 millió fo­rint árbevételt produkált a vállalat, tehát a finisben 180 millió fo­rintot kell még letenni az asztalra. Hétszázalékos teljesítmény­ENSZ, Biztonsági Tanács Konzultációk - tagfelvételekről Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedd esti ülésén folytatta a vitát az Izrael által meg­szállt arab területeken uralko­dó helyzetről. Felszólalásában Ricsard Ovinnyikov, a Szov­jetunió képviselője hangsú­lyozta, hogy az Izrael által megszállt arab területeken a helyzet tűrhetetlen. Felszólalt még Marokkó, Indonézia és Nigéria képviselője is. Egyelő­re nem tűzték ki az újabb ta­nácskozás időpontját ebben a kérdésben. A Biztonsági Tanács tagjai szerdán a tervek szerint nem hivatalos konzultációkat kezd­tek újabb ENSZ-tagok felvé­teléről. Előzetes jelleggel meg­vizsgálják Vietnam tagfelvé­teli kérelmét is. Ülésezett az terv- és költségvetési bizottsága Szerdán ülést tartott az or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottsága: Faluvégi La­jos pénzügyminiszter tájékoz­tatta a képviselőket az 1977. évi állami költségvetés irány­elveinek tervezetéről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke. A vitá­ban felszólalt Cservenka Fe- rencné (Pest megye), Katona Imre, Kurucz Márton, Marton János, dr. Novak Béla (Pest megye), Nics János, Ollári István, dr. Ortutay Gyula, Pályi Sándorné, dr. Pesta László, dr. Szabó Kálmán és dr. Técsi János országgyűlé­si képviselő. 116 hektár termése Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben 116 hek­táron termelnek szőlőt. Az új bor kierjedt. A pincében most ellenőrzik a bor tisztaságát, mérik a maligánfokát. Képün­kön: prki Sándorné vizsgálja a bor tisztaságát. felfutással számolhatunk. Ele­get teszünk exportkötelezettsé­geinknek is, az idén 28,6 szá­zalékkal növekedett termé­keink külföldi értékesítése. A szocialista piacon a Szov­jetunió a legjelentősebb part­nerük. Az idén tovább bővült a tőkés piacuk is: az export­termékekből összesen 305— 310 millió forint árbevételt várnak. Partnereik kívánsága szerint ütemezik a termelési programot: a Szovjetunióba küldött szállítmányoknak de­cember 15-ig kell elhagyniuk az országot. Az üzemeket értékelve, szembetűnő a javulás a gyöm- rői vegyi gyáregységben, ahol három műszakban különféle gyantákból 720 tonnányit gyártanak év végéig. Csak epoxigyantából 460 tonna ké­szül a külföldi — NSZK-beli, spanyol, osztrák, finn, török, belga stb. — cégek megrende­lésére. Bővült a termék nyu­gati piaca. A bőrdíszmű gyáregységben a tavalyihoz képest 20 száza­lék a termelésfelfutás: előre­láthatólag teljesíteni fogják 150 millió forintos tervüket. A gazdaságosabb termékszerke­zet kialakítására profiltisztítást hajtottak végre az év elején: megszüntették a fonalfeldolgozót, az ottaniak nagy résziét most a bőrdiszmű- üzamekben foglalkoztatják, s bővült a bedolgozóhálózat is. A konfekcióiparban nincs változás, a múlt évihez ha­sonlóan 75 millió forinttal já­rulnak hozzá az idén is a vál­lalati árbevételhez. Solymáron viszont az üzemépület felújí­tása miatt, mivel kisebb te­rületre szorult a termelés, át­menetileg csökkenteni kellett a tervet, így 9 millióval keve­sebb lesz most teljesítményük: 70 millió forinttal zárják majd az évet. A szentendrei Írószer gyár­egységben az idén fordult elő először, hogy a megrendelé­sek özöne miatt nem tudták kielégíted valamennyi part­nerüket, pedig az 1975. évi 178 millió forinttal szemben most 210 millió forintos fel­emelt programmal dolgoz­nak. Jelentős exportszáliátásuk hú­zódik át a jövő évre. Például Pax-betétből az idén már le­gyártott 2 millió 357 ezer da­rabon kívül a negyedik ne­gyedévben 2 millió 380 ezer darabnak kell elkészülnie, a pótmegrendelések szerint. Eb­ből 1,1 milliót az osztrák kooperációs partnernek külde­nek. Az elmondottakból kitűnik, hogy a PEVDI az exportterv teljesítésére koncentrál, első­sorban a szovjet megrendelé­seinek eleget téve. Most a fo­kozottabb termelésszervezésen, az ütemes kiszállításon van a hangsúly, hogy a tervezett 97 millió forint nyereség megle­gyen. A PEVDI jól gazdálko­dott az idén, bizonyítja ezt még az is, hogy a tervezett, 4,7 százalékos bérfejlesztést a második félévben hat száza­lékra módosíthatták. II. A. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Tolna megyébe láto­gatott. Szekszárdon részt vett és felszólalt a Tolna megyei pártbizottság kibővített ülé­sén. A látogatás következő ál­lomása a paksi atomerőmű építkezése volt. A menetrend szerinti forgalomba kapcsolja a Volán Délegyházát Helyi járat Üllőn — Munkásbuszok Törökbálintra A novemberi ködös, esős idő beköszöntővel változik a közúti autóbusz-közlekedés személyszállítási feladata. Ilyenkor már erősen csökken a különjá­ratok száma, jóval kevesebb a kiránduló­járat is, mint a nyári idény­ben. A Volán-vállalatok többsége ! a különjárati és a kiránduló- j forgalomból felszabadult ka- I pacitását a munkásszállítás j javítására, á helyi közlekedés j bővítésére, fejlesztésére hasz- i nálja fel. Az őszi-téli időjárás követ- , keztében megnövekvő utas- i forgalom zavartalan lebonyo- j lítására. I felkészült a Volán 20-as számú Vállalat is. A forgalomváltozás következ­tében. mintegy 75 buszt és több mint 300 dolgozót csopor­tosítottak át. A felszabadult buszokkal pótolják egyebek között a selejtezésre kerülő ko­csikat. Korszerűsítik az elővá­rosi forgalmat, 24 régi farmo­torost cserélnek ki panoráma­buszokra. Több kocsival bóvl­ik a menetrend szerinti jára- ;okat és fejlesztik a munkás­szállítást. A menetrend szerin- ;i autóbuszforgalomba bekapcsolják Délegyházát, Üllőn helyi autóbuszjára­tot indítanak, ; kényelmesebben, autóbusszal izállítják majd a törökbálinti ■aktárváros építőit is. KÖZÉLET Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével szerdán a késő esti órákban hivatalos, baráti láto­gatásra Prágába utazott a SZOT küldöttsége. A Szovjet—M agya r Baráti Társaság küldöttsége, amely — Vaszilij Nyikolájevics Go­lubjev főszerkesztőnek, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottsága tagjának, az SZMBT elnökségi tagjának vezetésével — az MSZBT vendégeként részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. év­fordulójának ünnepségein, szerdán elutazott Budapestről. I i Biszku Béla látogatása Tolna megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom