Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
1976. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Vtúiop Jubiláló szövetkezet Hajvágástól az importpótló alkatrészig A napokban ünnepelte fennállása 25-ik évfordulóját a Solymári Vegyesipari Szövetkezet, amely ebből az alkalomból megkapta az OKISZ elnökség elismerő oklevelét. Novak Sándor, a szövetkezet elnöke és dr. Koczóh Ferenc főkönyvelő elmondták, hogy az annak idején 20 tag által alapított, s csak szolgáltató szövetkezet mindössze 4000 forint közös vagyonnal rendelkezett, termelési értéke pedig még 1955-ben is csak épphogy meghaladta az egymillió forintot. A dinamikus fejlődést jellemzi, hogy már 1955-ben külön vegyiüzemük is volt, amelyet önálló műanyagipari, szövetkezetté alakítottak, s amely a mostani Pest megyei Műanyagipari Vállalat, rövi- debb nevén a PEMÜ jogelődje volt. Termékszerkezetük azóta tovább bővült, van alugrafika-, bőrdíszmű-, kárpitos- és mű- szakigumi-gyártó üzemük, s szolgáltatásaik fejlesztéséről sem feledkeztek meg: míg 1955-ben 101 ezer forint értékű szolgáltatást végeztek, tavaly csaknem másfél millió forintért nyírtak hajat, sarkaltak cipőt, s javítottak háztartási gépeket, híradástechnikai berendezéseket. A lakossági szolgáltatásokra különös gonddal figyelnek, a rendszeres fejlesztést legfontosabb gazdaságpolitikai feladatuknak tartják. Azokban a szakmákban, amelyekben gyors elöregedés tapasztalható (például egyre kevesebb a cipész), átszervezéssel, központi üzemek létesítésével oldják meg a lakosság ellátását. Ez pedig nem mellékes, hiszen többszöri beolvasztás után (1961-ben a piliscsabai ipari szövetkezet olvadt a pílisvö- rösváriba, amely 1965-ben fuzionált a solymárival) jelenleg 8 község lakóinak végeznek különféle .. . szolgáltatásokat. Négy településen van cipőjavító részleg, de a javításra szoruló lábbeliket további három községben is átveszik. Háztartási kisgépek és híradástechnikai berendezések javítására két szervizük van Solymáron és Pilisvörösváron. ezen kívül Piliscsabám is vállalnak munkát. A solymári és a piliscsa- bai szolgáltatóház építése után Pilisvörösvárra is terveznek egy hasonlót, 5 millió forintért. Itt létesítenének körzeti javítóműhelyt, t Szó van a szolgáltatások körének bővítéséről is, most tár- ! gyalnak a GELKA vezetőivel ! arról, hogy a külföldi készülő- ] kék után átveszik a hazai i gyártásnak garanciális javítá- ' sát. A szövetkezet 180 dolgozója közül körülbelül 60 dolgozik a szolgáltatásban, a többiek ipari tevékenységet folytatnak. A másfél millió forint értékű szolgáltatással szemben 22 millió forint az árutermelés bevétele. Ennek felét tavaly a bőrdíszműáru tette ki, idén aránya tovább nő. Impontpótló termékeik: a rövid idő alatt nagyon megkedvelt volánvédők és hűtőtakarók mellett ez az üzem szabj a-varrja a szebbnél szebb utazó és divattáskákat. Ügyes fiatal modellterve- zőjük rajzasztaláról ötletes, divatos táskák vázlata kerül le, s az üzemben szorgos asszonykezek valósítják meg a tervező álmait. A mostanság legdivatosabb színes vászontáskákból 15-öt, 20-at mutattak be a BNV-n. a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termékei között, mivel az alapanyagot, a farmert és a lenvásznat Budakalá- szon vásárolták. Szépen kidolgozott formás táskáik iránt élénken érdeklődnek külföldön is. Az egyik szovjet kereskedelmi vállalatnak például 50 ezer farmer autóstáskát szállítanak, Hollandiába, Svédországba és Ausztriába kisebb, néhány ezres tételeket küldenek. Másik igen fontos termékük a műszaki-gumiáru, amelyet nagy-, üzemi felhasználásra gyártanak. Tavaly 4 millió forint értékű gumiterméket állítottak elő, s kielégítették vele a Villanyszerelőipari Vállalat összes gumiigényét, összesen 30 tonnányi olyan terméket gyártottak, amit a TAURUS gazdasági megfontolások miatt nem készít. A jövőben fokozódik a műszaki-gumiáruk iránti kereslet, ezért egy új, korszerű gumiüzem építését tervezik Solymáron. A szövetkezet vezetőinek az a terve, hogy létszámbővítés nélkül, új gépek üzembe helyezésével 100 tonnára növelik az évi termelést. A szövetkezet vezetői jól gazdálkodnak a 9 milliósra duzzadt közös vagyonnal. Jelenlegi gazdasági helyzetük arra enged következtetni, hogy a tervezettnél hamarabb, már jövőre elérik az 1975-ös nyereségszintet A húsz alapítótag közül már csupán öten tevékenykednek, munkájukat aranygyűrűvel ismerte el a szövetkezet vezetősége. Czibor Valéria Még sokáig maradhat A vízügyi szakemberek és a társtudományágak képviselőinek összefogására szólítottak fel a Balaton védelmének érdekében a napokban Keszthelyen a Magyar Hidrológiai Társaság XI. balatoni ankét- ján. A több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szak-- ember részvételével lezajlott tanácskozáson hangoztatták, hogy meg lehet őrizni a Balaton vizének tisztaságát, és még évszázadokig friss vizű tó lehet a Balaton. A vize jelenleg tiszta, elsőosztályú kategóriába tartozik, de — mint hangoztatták — fennáll a szeny- nyeződés potenciális veszélye. Évről évre több háztartási szennyvíz került ki a vízgyűjtő terület több tucat településéről, fokozódik a kemikáliák használata az erodált mező■yM 4P # / Keresse fel a SZIGETHALMI „SZIGET” RUHÁZATI KISÁRUHÁZUNKAT a Csepeli Autógyár mellett. Kisáruházunk rögzített áras gyermekruházati cikkek árusítására kijelölt egység Nagy választékban kaphatók többek között fiú és lányka iskolaköpenyek, és változatlan áron. Állandóan jó minőségben kordbársony „Gabi" nadrágok, fiúpantallók. x tiszta vizű a Balaton gazdasági területeken és a szakosított állattartó telepek szennyező veszélye is mind nagyobbá lesz. A vízgyűjtő területen levő szántóföldek 53 százalékánál nagyarányú eróziót állapítottak meg és egyes körzetekben a talaj lemosódás évente eléri a 45 millimétert. A Balaton partvonalát eddig összesen 50 kilométer hosszúságban védik kőgátiakkal. A védekezésről szólva elmondották, hogy a Balatonpart közművesítósi programjában elmaradt a szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat építése és jelenleg is tetemes mennyiségű tisztítatlan víz jut a Balatonba. Ezek a hatások a vízinövények túlburjánzásához, s végső soron a tómeder iszaposódásához vezetnek. Betoncsövek Szentendréről A Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyára évente 140 millió forint értékben gyárt beton és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képünkön: készítik a Sentab-típusú cső vasvázát. Túl a nyolcadik évtizeden Aranylakodalom a szociális otthonban Szita Dezső vámszaki főtiszt, született 1891-ben Egerben és Tesléry Mária óvónő, született 1892-ben Somarján (Pozsony megye), házasságkötését 1926. november 10-én Pomázon jegyezték be az anyakönyvbe. Most pedig, 1976. október 2-án délelőtt jiíés Pdlné anyakönyvvezető elindult a ráckevei tanácsházáról a Kiskunlacházára vezető út mentén fekvő járási szociális otthonba, hogy ötven éve kötött házasságukat ünnepélyesen megerősítse. Fél évszázadban öt és fél hét nem nyom sokat a latban, hát valamivel előbbre ütemezték be Szitáék aranylakodalmát. Sok ünneplő gyülekezett Ahogy házasokhoz illik, karöltve lépnek a házasság- kötő teremmé átalakított, vendégektől zsúfolt ebédlőbe. Ott van valamennyi lakótársuk a szociális otthonból, ott a községi tanács, a járási hivatal képviselője. Megjött az ünnepre családjuk is autóval Pozsonyból, mert egyetlen lányuk ott van férjnél Skladán János gyárigazgatónál. Együtt jártak Budapesten az Iparművészeti Főiskolára, ott ismerkedtek össze. Gyakran, úgyszólván kéthetenként jönnek látogatóba, néha magukkal is viszik rövid időre az idős szülőket. Szitáék unokalánya, két dédunokájuk anyja is eljött Együtt hát a család, amikor az öregek elfog ódottan, de emelt fővel belépnek a terembe. Szita Dezsőn meglátszik a magas kor, felesége azonban ma is egyenes derékkal lépdel, a haja persze hófehér, de alig ráncos orcája rózsás. Két szeme is élénk, egész külseje olyan, hogy akár húsz esztendőt is letagadhatna a korából. De nem teszi, Büzskén beszél élete útját. Az esztergomi óvónőképzőt 1913-ban végezte el és egy magyarlakta Nyitra megyei községbe nevezték ki. Ott működött az első világháború végéig. Akkor, 1918-ban Pest megyébe, Piispökhatvanba helyezték át és néhány hónap múlva, már a Tanácsköztársaság alatt berendelték szolgálattételre a közöktatásügyi népbiztosság óvodai ügyosztá lyára. Annak, hogy odakerült, biztosan volt előzménye, szakmai rátermettségén felül kétA kőnél maradandóbb emlék Egy nyugdíjas vasöntő és felesége alapítványt tett Nagykátán Tóth Boldizsárné háztartásbeli, lakik Budapest I., Vám u. 3., megjelent Nagykáta községi tanácsa előtt, s átadott egy 60 ezer forintos takarékbetétkönyvet. Az összeg kamatait — kívánságára — minden év végén — egy szorgalmas, jó előmenetelig árva vagy félárva, vagy születői elhagyott általános Iskolai tanulónak adják, és tudomásul veszi, hogy ezt a 3000 forintot kitevő összeget minden esetben, a nagyközségi tanács ítéli oda ifjúság- politikai bizottság javaslatára. Nagykátán tehát iskolai alapítvány létesült. Háztartásbeli — ennél többet nem tudnak az alapítványtevőiről mondani a tanácsinál. Legfeljebb még annyit, hogy amint mondta, nagykátai származású. Negyedórás kutatás árán mégis lei derült, hogy a községben Új szőlők dűlőben fekvő, Harang utca 3. alatt is van lakóháza, talán ott megtalálható. Végleg hazaköltöznek Az új, takaros, kétszobás kis ház telkén, a szőlőben matatott férjével, amikor felkerestük. Férje, Tóth Boldizsár vas öntő, a MÁVAG nyugdíjasa. — Mind a ketten Nagykátán születtünk, idevaló a családunk — mondta Tóthné. — A kért költöztünk 1952-ben a fővárosba, mert terhes volt férjemnek naponta a beutazás. De mindig hazavágytunk, és hogy néhány éve ingatlant örököltünk, azt eladtuk, aztán többet fizetve érte megvettük ezt a 800 öles szőlőt, meg házhelyet. Honnan van -pénzünk? Mindig nagyon takarékosan éltünk, meg ez a szőlő is jövedelmez valamicskét. Azelőtt is sokszor jöttünk Nagyira tára, s most, hogy már nyugdíjas az uram, meg három év alatt ez a ház is elkészült, hónapokat töltünk itthon. Azt hiszem, rövidesen végleg hazaköltözünk. Magáról elmondja azt is, hogy rendszeresen ugyan nem vállalt állást, csak időnként alkalmi munkát. Van egy lányuk, dr. Tóth Annamária, aki asszony, de a leánynevét használja. Jogász a postánál. Veje, dr. Duronelli Róbert pedig az Ikarus jogügyi osztály- vezetője. Édes kisfiú fényképét is mutatja. Péterét, ötéves unokájáét. Tanácsülés előtt — A 60 ezer forint természetesen férjemmel közös ! pénz, csak én jártam el a ta- j nácsnál, de a szándék is közös. ! Sőt a lányom, a vejem is he- i lyesli. Azt szeretnénk, ha a ka- ! matot érdemes, de rászoruló gyerek, akár fiú, akár leány, tanév végén kapja meg. Tehát nem a naptári év végén, ahogy az alapítólevélnek tekinthető jegyzőkönyvből értelmezhető. A tanév végén, ez Tóth Boldizsárné, az alapítványtevő. Halmágyi Péter felvétele felél meg az ésszerűségnek is, vagyis a jegyzőkönyv az alapító szándéka szerint kiigazítandó. Mégpedig a legközelebbi tanácsülés előtt, amikor határozat veszi tudomásul az alapítványt, és odaítélésének módozatait. Természetesen azt is megtudakoljuk, mi volt az alapítvány megtételének indítéka. — Volt egy kisfiam. György. Nem tudtuk felnevelni. Tizennégy éves volt, amikor háromévi sok szenvedés után, 1958- ban elvitte a tbc. Már amikor meghalt, elhatároztuk, hogy alapítványt teszünk emlékére. ! könnyítünik nehéz sorban levő i gyermekek helyzetén. Csak- ' hogy a lányunkat nevelni, ta- i níttatni kellett, meg aztán férjhez adni. Utána pedig megépíteni itt, ezt a házat. Most jutottunk egyenesbe, végre megvalósíthattuk szándékunkat. ségkívül forradalmi magatartása. Erről azonban nem akar beszélni, mert: Pest megyei óvodákban — A kommün utáni hónapokban annyi megaláztatás ért, nagyon meghurcoltak. Még most is felizgat, ha csak eszembe jut... Azt azonban elmondja, hogy a népbiztosságon Lukács György volt a főnöke. 1920- ban már újra Püspökhatvanban óvónő, a következő évtől pedig tíz esztendőn át Pomázon neveli a gyerekeket. S tulajdonképpen akkor sem hűtlen Pest megyéhez, amikor — mert férjét oda helyezték át — az akkoriban Pestszenter- zsébetnek nevezett és Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó város új óvodájának lett a vezetője. Sok helyre vezetette még ezután őket a sors, amíg húsz éve bele nem fáradt, és nyugdíjazását kérte.' — Negyvenkét évi szolgálat után! — ezt erősen kihangsúlyozza. Azt viszont másoktól halljuk, hogy óvónői munkássága elismeréseképpen Munka Érdemrenddel tüntették ki. Más kitüntetésekkel is büsz- kélkedhetik, tulajdonosa a Tanácsköztársasági és a Fel- szabadulási emlékéremnek. A nyugdíjas házaspár azután Szigetbecsén vett kis házat és abban lakott. De ahogy teltek az évek, egyre nehezebb lett ellátni a háztartást, a ház körüli munkát. Akkor foglalták el a szociális otthon házaspároknak fenntartott két szobája egyikét. Nem maradt el a grillázstorta Ne csak róluk, arany lakodalmukról is beszéljünk azonban. Tehát: a hivatalos szertartás után a KISZ-esek műsorát nézték végig. Akkor a termet gyorsan visszaalakították ' ebédlővé. Legalább nyolc- vanan, ha nem többen ülték körül az asztalokat. Húsleves, •háromféle húsból álló vegyestál, többféle körettel és mogyorótorta volt az ünnepi menü. Azaz végül még behozták a lakodalmi tortát, az ország sok vidékén, Ráckeve környékén is elengedhetetlen csemegéjét a lagzinak, a gril- lázst. Azt pedig a menyasz- szonynak kell szétosztani, mégpedig mert kemény, nem szeletelve, hanem darabolva. Erő kell ahhoz, az sem hiányzott az ünnepelt kezéből. Nincs igazi lakodalom muzsikaszó nélkül. Ebéd után meg is szólalt a magnó. Azt hallgatták még egy ideig, majd visszavonult a mátkapár és majdnem az egész lakodalmas nép, kis délutáni sziesztára, amit idős emberek nemigen engedhetnek el. Az aranylakodalmak különben sem tartanuk napokig, de még kivilágos kivirradatig sem. Sz. E.
