Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

1976. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Vtúiop Jubiláló szövetkezet Hajvágástól az importpótló alkatrészig A napokban ünnepelte fenn­állása 25-ik évfordulóját a Solymári Vegyesipari Szövet­kezet, amely ebből az alka­lomból megkapta az OKISZ elnökség elismerő oklevelét. Novak Sándor, a szövetkezet elnöke és dr. Koczóh Ferenc főkönyvelő elmondták, hogy az annak idején 20 tag által alapított, s csak szolgáltató szövetkezet mindössze 4000 fo­rint közös vagyonnal rendel­kezett, termelési értéke pedig még 1955-ben is csak épphogy meghaladta az egymillió forin­tot. A dinamikus fejlődést jel­lemzi, hogy már 1955-ben külön vegyiüzemük is volt, amelyet önálló műanyagipari, szövetkezetté alakítottak, s amely a mostani Pest megyei Műanyagipari Vállalat, rövi- debb nevén a PEMÜ jogelődje volt. Termékszerkezetük azóta to­vább bővült, van alugrafika-, bőrdíszmű-, kárpitos- és mű- szakigumi-gyártó üzemük, s szolgáltatásaik fejlesztéséről sem feledkeztek meg: míg 1955-ben 101 ezer forint érté­kű szolgáltatást végeztek, ta­valy csaknem másfél millió fo­rintért nyírtak hajat, sarkaltak cipőt, s javítottak háztartási gépeket, híradástechnikai be­rendezéseket. A lakossági szolgáltatások­ra különös gonddal figyel­nek, a rendszeres fejlesztést legfon­tosabb gazdaságpolitikai fel­adatuknak tartják. Azokban a szakmákban, amelyekben gyors elöregedés tapasztalható (például egyre kevesebb a ci­pész), átszervezéssel, központi üzemek létesítésével oldják meg a lakosság ellátását. Ez pedig nem mellékes, hiszen többszöri beolvasztás után (1961-ben a piliscsabai ipari szövetkezet olvadt a pílisvö- rösváriba, amely 1965-ben fu­zionált a solymárival) jelenleg 8 község lakóinak végeznek különféle .. . szolgáltatásokat. Négy településen van cipőjaví­tó részleg, de a javításra szo­ruló lábbeliket további három községben is átveszik. Háztar­tási kisgépek és híradástech­nikai berendezések javítására két szervizük van Solymáron és Pilisvörösváron. ezen kívül Piliscsabám is vállalnak mun­kát. A solymári és a piliscsa- bai szolgáltatóház építése után Pilisvörösvárra is ter­veznek egy hasonlót, 5 millió forintért. Itt létesíte­nének körzeti javítóműhelyt, t Szó van a szolgáltatások köré­nek bővítéséről is, most tár- ! gyalnak a GELKA vezetőivel ! arról, hogy a külföldi készülő- ] kék után átveszik a hazai i gyártásnak garanciális javítá- ' sát. A szövetkezet 180 dolgozója közül körülbelül 60 dolgozik a szolgáltatásban, a többiek ipa­ri tevékenységet folytatnak. A másfél millió forint értékű szolgáltatással szemben 22 mil­lió forint az árutermelés bevé­tele. Ennek felét tavaly a bőr­díszműáru tette ki, idén ará­nya tovább nő. Impontpótló termékeik: a rövid idő alatt nagyon megkedvelt volánvédők és hűtőtakarók mellett ez az üzem szabj a-varrja a szebb­nél szebb utazó és divattáská­kat. Ügyes fiatal modellterve- zőjük rajzasztaláról ötletes, di­vatos táskák vázlata kerül le, s az üzemben szorgos asszony­kezek valósítják meg a terve­ző álmait. A mostanság legdi­vatosabb színes vászontáskák­ból 15-öt, 20-at mutattak be a BNV-n. a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat termékei között, mivel az alapanyagot, a farmert és a lenvásznat Budakalá- szon vásárolták. Szépen kidolgozott formás tás­káik iránt élénken érdeklőd­nek külföldön is. Az egyik szovjet kereskedelmi vállalat­nak például 50 ezer farmer autóstáskát szállítanak, Hol­landiába, Svédországba és Ausztriába kisebb, néhány ez­res tételeket küldenek. Másik igen fontos termékük a mű­szaki-gumiáru, amelyet nagy-, üzemi felhasználásra gyárta­nak. Tavaly 4 millió forint értékű gumiterméket állítottak elő, s kielégítették vele a Vil­lanyszerelőipari Vállalat összes gumiigényét, összesen 30 ton­nányi olyan terméket gyártot­tak, amit a TAURUS gazdasá­gi megfontolások miatt nem készít. A jövőben fokozódik a műszaki-gumiáruk iránti ke­reslet, ezért egy új, korszerű gumiüzem építését tervezik Solymá­ron. A szövetkezet vezetőinek az a terve, hogy létszámbővítés nél­kül, új gépek üzembe helye­zésével 100 tonnára növelik az évi termelést. A szövetkezet vezetői jól gazdálkodnak a 9 milliósra duzzadt közös vagyonnal. Je­lenlegi gazdasági helyzetük ar­ra enged következtetni, hogy a tervezettnél hamarabb, már jövőre elérik az 1975-ös nyere­ségszintet A húsz alapítótag közül már csupán öten tevékenyked­nek, munkájukat aranygyű­rűvel ismerte el a szövetkezet vezetősége. Czibor Valéria Még sokáig maradhat A vízügyi szakemberek és a társtudományágak képviselői­nek összefogására szólítottak fel a Balaton védelmének ér­dekében a napokban Keszthe­lyen a Magyar Hidrológiai Társaság XI. balatoni ankét- ján. A több mint 400 tudomá­nyos kutató és gyakorlati szak-- ember részvételével lezajlott tanácskozáson hangoztatták, hogy meg lehet őrizni a Bala­ton vizének tisztaságát, és még évszázadokig friss vizű tó le­het a Balaton. A vize jelenleg tiszta, elsőosztályú kategóriá­ba tartozik, de — mint han­goztatták — fennáll a szeny- nyeződés potenciális veszélye. Évről évre több háztartási szennyvíz került ki a vízgyűjtő terület több tucat településé­ről, fokozódik a kemikáliák használata az erodált mező­■yM 4P # / Keresse fel a SZIGETHALMI „SZIGET” RUHÁZATI KISÁRUHÁZUNKAT a Csepeli Autógyár mellett. Kisáruházunk rögzített áras gyermekruházati cikkek árusítására kijelölt egység Nagy választékban kaphatók többek között fiú és lányka iskolaköpenyek, és változatlan áron. Állandóan jó minőségben kordbársony „Gabi" nadrágok, fiúpantallók. x tiszta vizű a Balaton gazdasági területeken és a sza­kosított állattartó telepek szennyező veszélye is mind nagyobbá lesz. A vízgyűjtő te­rületen levő szántóföldek 53 százalékánál nagyarányú eró­ziót állapítottak meg és egyes körzetekben a talaj lemosódás évente eléri a 45 millimétert. A Balaton partvonalát eddig összesen 50 kilométer hosszú­ságban védik kőgátiakkal. A védekezésről szólva el­mondották, hogy a Balaton­part közművesítósi programjá­ban elmaradt a szennyvíztisz­tító telepek és a csatornaháló­zat építése és jelenleg is tete­mes mennyiségű tisztítatlan víz jut a Balatonba. Ezek a hatások a vízinövények túlbur­jánzásához, s végső soron a tó­meder iszaposódásához vezet­nek. Betoncsövek Szentendréről A Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyára évente 140 millió forint érték­ben gyárt beton és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képünkön: készítik a Sentab-típusú cső vasvázát. Túl a nyolcadik évtizeden Aranylakodalom a szociális otthonban Szita Dezső vámszaki fő­tiszt, született 1891-ben Eger­ben és Tesléry Mária óvónő, született 1892-ben Somarján (Pozsony megye), házasságkö­tését 1926. november 10-én Pomázon jegyezték be az anyakönyvbe. Most pedig, 1976. október 2-án délelőtt jiíés Pdlné anyakönyvvezető elindult a ráckevei tanácshá­záról a Kiskunlacházára veze­tő út mentén fekvő járási szo­ciális otthonba, hogy ötven éve kötött házasságukat ünne­pélyesen megerősítse. Fél év­században öt és fél hét nem nyom sokat a latban, hát va­lamivel előbbre ütemezték be Szitáék aranylakodalmát. Sok ünneplő gyülekezett Ahogy házasokhoz illik, karöltve lépnek a házasság- kötő teremmé átalakított, ven­dégektől zsúfolt ebédlőbe. Ott van valamennyi lakótársuk a szociális otthonból, ott a köz­ségi tanács, a járási hivatal képviselője. Megjött az ün­nepre családjuk is autóval Pozsonyból, mert egyetlen lá­nyuk ott van férjnél Skladán János gyárigazgatónál. Együtt jártak Budapesten az Iparmű­vészeti Főiskolára, ott ismer­kedtek össze. Gyakran, úgy­szólván kéthetenként jönnek látogatóba, néha magukkal is viszik rövid időre az idős szü­lőket. Szitáék unokalánya, két dédunokájuk anyja is eljött Együtt hát a család, amikor az öregek elfog ódottan, de emelt fővel belépnek a terem­be. Szita Dezsőn meglátszik a magas kor, felesége azonban ma is egyenes derékkal lépdel, a haja persze hófehér, de alig ráncos orcája rózsás. Két szeme is élénk, egész külseje olyan, hogy akár húsz eszten­dőt is letagadhatna a korából. De nem teszi, Büzskén beszél élete útját. Az esztergomi óvónőképzőt 1913-ban végezte el és egy magyarlakta Nyitra megyei községbe nevezték ki. Ott mű­ködött az első világháború vé­géig. Akkor, 1918-ban Pest megyébe, Piispökhatvanba he­lyezték át és néhány hónap múlva, már a Tanácsköztársa­ság alatt berendelték szolgá­lattételre a közöktatásügyi népbiztosság óvodai ügyosztá lyára. Annak, hogy odakerült, biztosan volt előzménye, szak­mai rátermettségén felül két­A kőnél maradandóbb emlék Egy nyugdíjas vasöntő és felesége alapítványt tett Nagykátán Tóth Boldizsárné háztartásbeli, lakik Budapest I., Vám u. 3., megjelent Nagykáta községi tanácsa előtt, s átadott egy 60 ezer forintos takarékbetétkönyvet. Az összeg kamatait — kívánságára — minden év végén — egy szorgalmas, jó előmenetelig árva vagy félárva, vagy születői elhagyott általános Iskolai tanulónak adják, és tudomásul veszi, hogy ezt a 3000 forintot kitevő összeget minden esetben, a nagyközségi tanács ítéli oda ifjúság- politikai bizottság javaslatára. Nagykátán tehát iskolai ala­pítvány létesült. Háztartásbeli — ennél többet nem tudnak az alapítványtevőiről mondani a tanácsinál. Legfeljebb még annyit, hogy amint mondta, nagykátai származású. Negyed­órás kutatás árán mégis lei de­rült, hogy a községben Új sző­lők dűlőben fekvő, Harang ut­ca 3. alatt is van lakóháza, talán ott megtalálható. Végleg hazaköltöznek Az új, takaros, kétszobás kis ház telkén, a szőlőben mata­tott férjével, amikor felkeres­tük. Férje, Tóth Boldizsár vas ön­tő, a MÁVAG nyugdíjasa. — Mind a ketten Nagykátán születtünk, idevaló a csalá­dunk — mondta Tóthné. — A kért költöztünk 1952-ben a fővárosba, mert terhes volt férjemnek naponta a beutazás. De mindig hazavágytunk, és hogy néhány éve ingatlant örököltünk, azt eladtuk, aztán többet fizetve érte megvettük ezt a 800 öles szőlőt, meg ház­helyet. Honnan van -pénzünk? Mindig nagyon takarékosan él­tünk, meg ez a szőlő is jöve­delmez valamicskét. Azelőtt is sokszor jöttünk Nagyira tára, s most, hogy már nyugdíjas az uram, meg három év alatt ez a ház is elkészült, hónapokat töltünk itthon. Azt hiszem, rö­videsen végleg hazaköltözünk. Magáról elmondja azt is, hogy rendszeresen ugyan nem vállalt állást, csak időnként al­kalmi munkát. Van egy lá­nyuk, dr. Tóth Annamária, aki asszony, de a leánynevét használja. Jogász a postánál. Veje, dr. Duronelli Róbert pe­dig az Ikarus jogügyi osztály- vezetője. Édes kisfiú fényké­pét is mutatja. Péterét, ötéves unokájáét. Tanácsülés előtt — A 60 ezer forint termé­szetesen férjemmel közös ! pénz, csak én jártam el a ta- j nácsnál, de a szándék is közös. ! Sőt a lányom, a vejem is he- i lyesli. Azt szeretnénk, ha a ka- ! matot érdemes, de rászoruló gyerek, akár fiú, akár leány, tanév végén kapja meg. Tehát nem a naptári év vé­gén, ahogy az alapítólevélnek tekinthető jegyzőkönyvből ér­telmezhető. A tanév végén, ez Tóth Boldizsárné, az alapítvány­tevő. Halmágyi Péter felvétele felél meg az ésszerűségnek is, vagyis a jegyzőkönyv az alapí­tó szándéka szerint kiigazítan­dó. Mégpedig a legközelebbi tanácsülés előtt, amikor hatá­rozat veszi tudomásul az ala­pítványt, és odaítélésének mó­dozatait. Természetesen azt is megtu­dakoljuk, mi volt az alapít­vány megtételének indítéka. — Volt egy kisfiam. György. Nem tudtuk felnevelni. Tizen­négy éves volt, amikor három­évi sok szenvedés után, 1958- ban elvitte a tbc. Már amikor meghalt, elhatároztuk, hogy alapítványt teszünk emlékére. ! könnyítünik nehéz sorban levő i gyermekek helyzetén. Csak- ' hogy a lányunkat nevelni, ta- i níttatni kellett, meg aztán férj­hez adni. Utána pedig megépí­teni itt, ezt a házat. Most ju­tottunk egyenesbe, végre meg­valósíthattuk szándékunkat. ségkívül forradalmi magatar­tása. Erről azonban nem akar beszélni, mert: Pest megyei óvodákban — A kommün utáni hóna­pokban annyi megaláztatás ért, nagyon meghurcoltak. Még most is felizgat, ha csak eszembe jut... Azt azonban elmondja, hogy a népbiztosságon Lukács György volt a főnöke. 1920- ban már újra Püspökhatvan­ban óvónő, a következő évtől pedig tíz esztendőn át Pomá­zon neveli a gyerekeket. S tu­lajdonképpen akkor sem hűt­len Pest megyéhez, amikor — mert férjét oda helyezték át — az akkoriban Pestszenter- zsébetnek nevezett és Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­hez tartozó város új óvodájá­nak lett a vezetője. Sok helyre vezetette még ez­után őket a sors, amíg húsz éve bele nem fáradt, és nyugdí­jazását kérte.' — Negyvenkét évi szolgálat után! — ezt erősen kihangsú­lyozza. Azt viszont másoktól halljuk, hogy óvónői munkás­sága elismeréseképpen Mun­ka Érdemrenddel tüntették ki. Más kitüntetésekkel is büsz- kélkedhetik, tulajdonosa a Tanácsköztársasági és a Fel- szabadulási emlékéremnek. A nyugdíjas házaspár azután Szigetbecsén vett kis házat és abban lakott. De ahogy teltek az évek, egyre nehezebb lett ellátni a háztartást, a ház körüli munkát. Akkor foglal­ták el a szociális otthon há­zaspároknak fenntartott két szobája egyikét. Nem maradt el a grillázstorta Ne csak róluk, arany lako­dalmukról is beszéljünk azon­ban. Tehát: a hivatalos szer­tartás után a KISZ-esek mű­sorát nézték végig. Akkor a termet gyorsan visszaalakítot­ták ' ebédlővé. Legalább nyolc- vanan, ha nem többen ülték körül az asztalokat. Húsleves, •háromféle húsból álló vegyes­tál, többféle körettel és mo­gyorótorta volt az ünnepi menü. Azaz végül még behoz­ták a lakodalmi tortát, az or­szág sok vidékén, Ráckeve környékén is elengedhetetlen csemegéjét a lagzinak, a gril- lázst. Azt pedig a menyasz- szonynak kell szétosztani, mégpedig mert kemény, nem szeletelve, hanem darabolva. Erő kell ahhoz, az sem hiány­zott az ünnepelt kezéből. Nincs igazi lakodalom mu­zsikaszó nélkül. Ebéd után meg is szólalt a magnó. Azt hallgatták még egy ideig, majd visszavonult a mátkapár és majdnem az egész lakodal­mas nép, kis délutáni sziesztá­ra, amit idős emberek nem­igen engedhetnek el. Az aranylakodalmak különben sem tartanuk napokig, de még kivilágos kivirradatig sem. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom