Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

2

xMdtm

1976. OKTOBER 9., SZOMBAT

A szabad előrehaladás lehefőségét minden nép számára biztosítani kell

Sarlós István beszéde a fejlődési béke-világkonferencián

Losonczi Pál beszéde a venezuelai parlamentben

Á budapesti fejlődési békevilágkonferencia első napján, Bognár József megnyitóját követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra.

A nemzetközi tanácskozás jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a világkonferencia részvevői a világ jövője szempontjából döntő fontosságú kérdéssel, a gazdaságilag jelenleg még elmaradott, vagy kevéssé fejlett országok előrehaladásának kérdéseivel foglalkoznak. A világ jövőjének alakulásáról van szó, mert korunkban az egyes népek sorsa összefügg a többiével, mert minden nép boldogulása csak akkor válhat teljessé, ha a szabad fejlődés lehetőségei mindenki számára biztosítottak. Az öt világrészben élő népek lehetőségei — a klíma, a nyersanyagkészletek, a föld termőképessége és a társadalmi berendezkedés szempontjából — eltérnek egymástól, ilyen szempontból vannak és mindig is lesznek különbségek az egyes országok között. Ez azonban nem jelentheti azt, I hogy valami örökké érvényes rangsor alakul ki, amelyben alá- és fölérendeltségi viszony van az egyes népek és az őket vezető kormány között.

A mostani konferencián olyan országok jelenéről és jövőjéről szólunk — mondotta —, amelyeknek népei nem felelősek elmaradottságukért; azok felelősek érte, akik gyakran virágzó kultúrájú országokat taszítottak gyarmati sorba. Arról kell szólnunk, hogy az erőszakkal létrehozott nehézségeket hogyan, milyen módon lehet leküzdeni.

Sarlós István ezután hangsúlyozta: mindehhez nélkülözhetetlen feltétel, hogy béke legyen az egész földkerekségen; hogy a népek szabadok és függetlenek legyenek, önállóan válasszák meg az a társadalmi formát, amelyben élni és alkotni akarnak.

— Ha a világon felhalmozott emberi tudást az emberiség javára használjuk fel, mfl- velhetővé tehetjük a ma még megműveletlen földeken — folytatta. — Ha az emberekben élő tehetség szabadon bontakozhat ki, elő tudjuk teremteni a jobb élethez szükséges eszközöket. Ha megszűnik a diszkrimináció, s a világ ügyévé válik az éhség felszámolása, világméretű összefogással egészséges létfeltételeket tudunk minden ember számára biztosítani. A ma élő emberek kötelessége, hogy olyan világot teremtsenek, amelyben lehetetlenné válik, hogy az emberiség alkotta értékeket háborúk semmisítsék meg.

— Ez a fejlődés politikai feltétele — szögezte le a szónok. — De egyidejűleg, már most közös feladatunk az egészség- védelem megszervezése, iskolák építése, korszerű oktatási rendszerek kialakítása. S kötelességünk az is. hogv megtaláljuk a gazdasági átalakulás lehetőségeit, hogy létrehozzuk a mindenki egészséges táplálkozását biztosító gazdaságot, megoldjuk a feltáratlan nyersanyagkészletek kiaknázását és közös munkával elindítsuk az érintett országokat az iparosodás útján. Ezeknek az országoknak jogos igényeik vannak azokkal szemben, akik a gyarmatosítás idején egy- egy terület természeti kincseit saját hasznukra vették igénybe és ugyanakkor a tényleges tulajdonjoggal rendelkező népeket elnyomták.

Rámutatott, hogy a fejlődésnek azonban nem kevéssé fontos külső feltétele a segítség, amelyet a haladó gondolkodású emberek, pártok, mozgalmak és kormányok — kétoldalú, vagy sokoldalú megállapodások révén — anyagi eszközökben, szakértelemben, vezetési tapasztatok átadásával nyújtanak az érdekelteknek. Ugyanezek a haladó erők — többek között a Béke-világ- tanács kezdeményezésére — bármikor készek arra, hogy az újonnan keletkező nehézségek és az i. oerializmus által előidézett veszélyek elhárításában gyorsan és hatékonyan az adott országok segítségére legyenek.

— A mostani tanácskozás az Európán kívüli, szabaddá vált, vagy szabaddá váló országok jövőjéről szól. A magyar nép nevében tolmácsolom jókívánságainkat azoknak a százmillióknak, akik ma még létbizonytalanságban élnek, éheznek, vagy az éhínség fenyege- ,tésével néznek szembe. Kívánom: e tanácskozás dolgozzon ki olyan programot, javaslatokat, amelyek elősegítik, hogy már a közeljövőben a világ valamennyi népe és országa számára ismeretlenné váljék a munkanélküliség, az emberiséget tizedelő sok-sok betegség, valóra váljék az élet- és létbiztonság, hogy minden fiatal a biztos jövő tudatában indulhasson el az élet útján, mert a békeszerető emberiség az ő javára, a felnövekvő nemzedék, az utódok javára dolgozik és harcol. Jó munkát, sikeres tanácskozást! — fejezte be a résztvevők nagy tapsa közben beszédét Sarlós István.

NEW YORK

Púja Frigyes találkozói

Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön New Yorkban találkozott Willibald Pahr osztrák külügyminiszterrel és Muhammed Szaleh Mutijával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. A megbeszéléseken a közgyűlés napirendjén szereplő, valamint a magyar—osztrák és a magyar—jemeni kapcsolatokat érintő kérdésekről volt szó.

MADRID

Negyvennégy év után...

1932 óta első alkalommal tart Spanyolországban kongresszust a Spanyol Szocialista Munkáspárt „történelmi frakciója”. A szombaton kezdődő kongresz- szus napirendjén a spanyolországi politikai helyzetnek, valamint a párt újraegyesítésének tanulmányozása szerepel.

vai villamosgépgyárban pénteken nagygyűlést rendeztek, amelyen megjelent és felszólalt Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, aki párt- és állami delegáció élén csütörtök óta tartózkodik hivatalos látogatáson s Szovjetunióban.

Agostinho Neto ezt követően villásreggelit adott szovjet vendéglátói tiszteletére.

Délután folytatódtak a tárgyalások a szovjet és az angolai vezetők között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára megbeszélést folytatott a Kremlben Agostinho Netóvát, az MPLA és a Angolai Népi Köztársaság elnökével. A megbeszélésről kiadott hivatalos jelentés szerint ezt az eszmecserét is „barátság és szívélyesség, teljes és kölcsönös megértés” légköre jellemezte.

Brezsnyev és Neto pénteken másodszor találkozott, ezt megelőzően csütörtökön a két ország tárgyaló delegációját vezették a Kreml-beli hivatalos

Az ENSZ-kÖZgyŰléS 31. ülésszakán folyó általános politikai vita immár tíz napja tart. Csaknem száz küldöttségvezető — többségükben külügyminiszter — ismertette kormánya álláspontját. A vita alakulása azt mutatja, hogy a tagországok zöme a béke és biztonság megszilárdításának konstruktív módjait kutatja.

Az alaphangot elvitathatat- lanul a Szovjetunió adta meg. A fegyverkezési hajsza beszüntetésével és a leszereléssel foglalkozó memoranduma, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról szóló kormány- nyilatkozata és javaslata, hogy a világ országai mondjanak le az erőszak nemzetközi életben történő alkalmazásáról, egyaránt korunk legégetőbb problémáinak megoldását hivatott elősegíteni, s így nem csodálható, hogy a felszólalók döntő többségét élénken foglalkoztatták. Ügy értékelték, hogy azt a béke. a biztonság és a nemzetközi együttműködés érdekei diktálták. (Az erőszakról való lemondásról szóló szovjet javaslatot pótlólag az ülésszak napirendjére is tűzték.)

A Szovjetunió aktivitása, tudatos külpolitikai vonalvezetése mellett különösen feltűnő volt az Amerikai Egyesült Államok kormányának passzivitása. Egy hónappal az elnök- választás előtt természetesen ezen senki sem csodálkozott. Az USA kormányának a vita során ismertetett álláspontja a világ kérdéseiről azonban még így is feltűnően kevés újat tartalmazott. Az pedig, hogy ' — az amerikai jobboldalnak az enyhülési politika elleni heves támadásai ellenére — az amerikai külügyminiszter a Szovjetunióval való tárgyalások szükségesséPénteken, venezuelai tartózkodásának harmadik napján Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ellátogatott a venezuelai parlamentbe.

A magyar államfőt ünnepélyes külsőségek között fogadták a honatyák. Carlos Ca- nache Mata, a szenátus alel- nöke, a kongresszus ügyvezető elnöke meleg szavakkal köszöntötte Losonczi Pált.

Az ünnepi ülésen az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott. Részletesen szólt a szocialista Magyarország eredményeiről, majd így folytatta:

Mostani látogatásunkkal új szakaszt kívánunk nyitni kétoldalú kapcsolataink fejlesztésében, megítélésem szerint még távolról sem merítettük ki a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésünk, kapcsolataink bővítésének minden lehetőségét.

megbeszéléseken. A pénteki eszmecsere alkalmával a szovjet és az angolai vezető hangsúlyozta, az SZKP és az MPLA nézetednek azonosságát a nemzetközi politika fő kérdéseiben. A megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek a pártközi. kapcsolatok szorosabbra fűzésével kapcsolatos kérdéseknek.

Moszkvában pénteken befejeződtek a meleg, baráti légkörben folytatott szovjet—angolai tárgyalások. A tárgyalások befejeztével a nagy Kreml palotában szovjet—angolai, dokumentumokat írtak alá.

Aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok szövetsége és az Angolai Népi Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését; a Szovjetunió Kommunista Pártja és az Angolai Népi Felszabadí- tájsi Mozgalom (MPLA) együttműködéséről ■ szóló megállapodást, továbbá a szovjet— angolai közös nyilatkozatot.

Mindhárom okmányt szovjet részről Leonyid Brezsnyev, angolai részről pedig Agostinho Neto írta alá.

géről beszélt, a Szovjetunió diplomáciájának sikere.

Ugyanígy az a tény is, hogy a zsákutcába jutott közel-keleti helyzetben Washington bejelentette hajlandóságát a genfi békekonferencia munkájának felújítására. Az amerikai kormánynyilatkozatból végül világosan kitűnt az is, hogy a Dél-Afrikára vonatkozó amerikai tervek körül teljes a bizonytalanság s Washington borúlátóbban ítéli meg a Nyugat helyzetét a világnak ebben a térségébeii. mint valaha.

Feltűnő volt, hogy Anthony Crosland brit külügyminiszter megküldte a leszerelési probléma bármiféle konkrét kérdéseinek érintését. bár nem győzte ugyanakkor eléggé hangsúlyozni, hogy „mérsékletet kell tanúsítani” a fegyverzetek közötti ellenőrzés kérdésében.

Természetesen érdeklődés kísérte a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének,

Csiao Kuan-huának felszólalását. ám ‘korábbi állásfoglalásaitól lényeges vonatkozásokban nem különbözött beszéde Miközben nyomatékosan

hangsúlyozta, hogy Kína folytatja a Mao Ce-tung által kidolgozott külpolitikát, kijelentette: a nemzetközi helyzet „zűrzavaros”, ám egyúttal „kitűnő”, s az előrevezető út „küzdelmes”, de az emberiség jövője mégis „ragyogó”. E különös rabulisztikát természetesen kiegészítette azzal, hogy az enyhülés „üres frázis”, s hogy Európát a helsinki értekezlet nyomán „nagy veszély” fenyegeti. A Kínai Népköztársaság külügyminiszterének beszédéből ezúttal sem hiányoztak a Szovjetunió ellen irányuló, minősíthetetA Magyar Népköztársaság részéről a Venezuelai Köztársaság irányába folytatott politikánk szervesen illeszkedik bele nemzetközi tevékenységünk általános irányvonalába. Külpolitikánk alapvető feladata: kedvező feltételeket teremteni országunk társadalmának és gazdaságának békés szándékú és célú építőmunkájához. Külpolitikánk hármas alappilléren nyugszik: testvéri összefogás a szocialista országokkal; az önzetlen támogatás előnyeit nyújtó szoros együttműködés és szolidaritás a fejlődő országokkal; valamint a kölcsönös előnyökön alapuló sokoldalú kapcsolatok a fejlett tőkésországokkal. A békés egymás mellett élés elvétől vezéreltetve, minden erőnkkel a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért. a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megteremtéséért küzdünk. Ezeknek az erőfeszítéseknek az útját olyan mérföldkő jelzi, mint Helsinki. Mélységes meggyőződéssel valljuk, hogy az enyhülési politika térnyeréséhez valamennyi országnak hozzá kell járulnia, nagynak és kicsinynek egyaránt. Kategorikusan tagadj üli azt, hogy az úgynevezett kis országok ezen a téren semmit sem tehetnek.

Örömünkre szolgál, hogy Venezuela kormánya — élén Carlos András Pérez elnök úrral — szintén azon fáradozik, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, fokozódjék az együttműködés és a bizalom — mondotta.

Szeretném megmondani, hogy a magyar nép és kormánya nagy rokonszenvvel kíséri a venezuelai kormánynak azokat a törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy szakadatlanul erősödjék az ország függetlensége, hogy a nép, a haza javára hasznosítsák az ország természeti, gazdasági kincseit. Ugyancsak nagyra értékeljük a venezuelai kormánynak a nemzetközi kapcsolatok küzdőterén tanúsított fokozódó aktivitását, mellyel a népek közötti együttműködés, de különösen a latin-ameri'kai országok gazdasági integrációjának nemes céljait szándékozik előmozdítani — mondotta Losonczi Pál nagy tetszéssel fogadott beszédében.

len hangvételű támadásai. Azt állította, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államokkal versengve igyekszik növelni befolyását, s arra biztatja a Nyugatot, hogy „ne féljen” a Szovjetuniótól. E beszéd, ezek után nem is csodálható, semmi nyomot sem hagyott a továbbá vitában.

Annál feltűnőbb volt, hogy a

napok múltával egyre erősödött a fejlődő országok kormányainak állásfoglalásában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának kérdéseiről szóló kormánynyilatkozat visszhangja. A. Lavrentyev, az APN kommentátora világított rá legélesebben ennek okára. A feilődő országok egyre növekvő kereskedelmi mérleghiánya tavaly már 40 milliárd dollárt tett ki, külföldi adóságaik pedig az év végéig elérik a kétszáz milliárd dollárt. Mindennek természetesen az egyszerű emberek életszínvonala látja kárát. Az Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában élő kétmilliárd embernek csaknem a fele éhezik és betegségekben szenved, nyolcszázmillió ember nem tud írni-olvasni. Az ENSZ adatai szerint a fejlődő országokban az egy főre jutó évi jövedélem a mostani évtized végére csak 265 dollárt tesz majd ki, ugyanakkor amikor a nyugati ipari országokban eléri a 3600 dollárt.

A leszerelés, az erőszakról

való lemondás és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakítása nem ok nélkül töltötte ki az általános politikai vita eddigi tíz napját — teljesen.

Alacs B. Tamás

Romesh Chandra referátuma

A konferencián Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára tartott vitaindító referátumot:

— Az emberiség történetének új periódusában élünk, a békéért és a nemzeti függetlenségért kiharcolt győzelmek, feszültségek nemzetközi enyhülésének szakaszában. A vietnami, a laoszi és a kambodzsai győzelmek korszakában, Angola, Mozambik és Guinea- Bissau felszabadulásának, a portugáliai és görögországi fasizmus legyőzésének korszakában. E győzelmek bizonyítják azt az alapvető realitást, hogy ha a népek együtt, bátran és elszántan harcolnak, akkor az imperializmus — alkalmazzon bármilyen barbár és kegyetlen agressziót -— nem képes megölni a szabadságvágyat.

— Milliók éhsége fenyegeti a békét és az enyhülés egész folyamatát — mondotta a továbbiakban a BVT főtitkára. — Béke és éhség nem létezhet együtt, „kéz a kézben” a szegénység és az enyhülés nem növekedhet egymás oldalán. A szegénység fenyegeti az enyhülést, ám a másik oldalon az enyhülés új, kedvező feltételeket teremt a szegénység likvidálására.

A fejlődés és a leszerelés összefüggéseiről a többi között elmondotta:

— Évente százmilliókat feÜzenetek és üdvözletek

A tanácskozás plénuma előtt ismertették Indira Gandhinak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének, Seewosa- gur Ramgoolamnak, Mauritius miniszterelnökének, az Afrikai Egységszervezet soros elnökének, Hasszán Al-Bakrnak, az Iraki Köztársaság elnökének és Dániel Oduber Quirosnak, a Costa Rica-i köztársasági elnöknek a világkonferenciához intézett üzenetét.

Romesh Chandra referátumát követően a nemzetközi szervezetek képviselői üdvözölték a világkonferenciát. Ja- nez Sztanovnik, az Európai I Gazdasági Bizottság főtitkára, dr. Kurt Waldheim személyes képviseletében tolmácsolta az ENSZ főtitkárának üdvözletét. Abdul Rahmann Khane, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO), Szálai Sándor akadémikus, az ENSZ Oktatási és Kutatási Intézetének (UNITAR), Paul Berthoud. az ENSZ Kereskedelmi és Fej- | lesztési Konferenciájának (UNCTAD), Appiah Patemara- jas, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) és az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), Diego de Gáspár. az Egyházak Világtanácsának. Charles Porter, az Egyesült Államok kongresszusának. A. N. Rumjancev akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője a szovjet békeharcosok és az egész szovjet társadalom, dr Eduardo Lopez Peréz, Venezuela gazdaságügyi minisztériumának, Raymond Chasle nagykövet Mauritius kormányának, B. Hagwati, az Indiai Szakszervezeti Szövetségnek. Aziz Sherif, az Iraki Szolidaritási Bizottságnak, Forgács Pál,

csérelrek el az új tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kutatásokra. Ha ennek a hatalmas összegnek csak kis százalékát az új világ építésére lehetne fordítani, kevesebb gyermek halna éhen, pusztulna eL

A továbbiakban a népék, a közvélemény erejéről és szerepéről beszélt.

— Sem az ENSZ, sem az egyéb kormányközi szervezetek sürgős nemzetközi problémákról hozott határozatai nem hajthatók végre eredményesen a világ országai nagy tömegeinek teljes támogatása és részvétele nélkül — mondotta. — A fejlődő országok gazdaságpolitikájának szocialista orientációja életfontosságú a gazdasági függetlenség irányába való haladásukhoz.

— A fejlődő országok közötti egység, valamint ezeknek az országoknak az egysége a szocialista országokkal és a fellett kapitalista országok demokratikus erőivel, biztosítja győzelmünket. Győzhetünk, mert tudjuk, hogy kik okozzák az éhséget és a szegénységet. Az éhség és a szegénység elleni harc egyben küzdelem azon erők ellen, amelyek felelősek az éhségért és a szegénységért A fejlődési világkonferencia az egység konferenciája, az optimizmus és a bizakodás konferenciája — mondta nagy tapssal fogadott referátuma végén Romesh Chandra.

a Szakszervezeti Világszövetségnek nevében köszöntötte a világkonferenciát.

A Nemzetközi ENSZ Társaságok képviselője, Frank Swift és Avelas Nunes, a portugál coimbrai egyetem professzora után a Dél-afrikai Felszabadító Mozgalom nevében Isaac Nyathi, a zimbabwei Afrikai Nemzeti Tanács képviselője szólalt fel. Tran Hoai Nam, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldötte tolmácsolta Phan Vám Dong miniszterelnök üdvözletét. Szót kapott Nouri Abdülrazzah, az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezetének főtitkárhelyettese és Freda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke. Ebrahima Boye, Lécrpóld-Sédar-Senghornak, a Szenegáli Köztársaság elnökének üzenetét tolmácsolta. Ezt követően Harald Edelstam svéd nagykövet, Cyril Primmer szenátor, az Ausztrál Munkáspárt képviselője, Oscar Pino Santos gazdasági tanácsadó, kubai küldött, Araby Awad, a Palesztinái Felszaba- dítósi Szervezet képviselője, Carlos Imbaud, az Argentin Fejlesztési Bizottság vezetője, Elemaga Vrvlova, a Bolgár Béketanács titkára, Alain Louvel, a francia békemozgalom országos titkára, Manuel Coss, a Nemzetközi Diákszövetség titkára, Lucy Webster, a Föde- ralisták Világszövetségének képviselője és dr. Vasco Cabral, Guinea-Bissau gazdasági minisztere szólalt fel.

Ezzel a fejlődési béke-világ- konferencia első munkanapja véget ért. A tanácskozást ma bizottsági üléseken folytatják.

Agostinho Neto Moszkvában

Befejeződtek a tárgyalások

Szovjet-angolai dokumentumokat írtak alá

A Lenin nevét viselő moszkTíz nap mérlege