Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. október 14-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előrelát­hatóan a közművelődési törvény tervezete; a tanácstagok választásáról szóló törvényterve­zet, valamint a nehézipari miniszter beszá­molója a tárca irányítása alá tartozó központi fejlesztési programok végrehajtásáról és so- ronlevő feladatairól. (MTI) A megye tanácsi vállalatainál Emelkedik a termelés és az export, bővül a szolgáltatás ' A tanácsi vállalatok gazdál­kodása Pest megyében a múlt tervidőszak alatt is eredmé­nyesen fejlődött. A termelés, a szolgáltatás a legtöbb válla­latnál jóval meghaladta az országos átlagot, tervszerűen kialakított termékszerkezettel, a különféle szolgáltatások bő­vítésével a vállalatok zöme jól alkalmazkodott a piaci igé­nyekhez. A tanácsi vállalatok termelési és értékesítési ered­ményeiket növekvő termelé­kenységgel, átgondolt üzletpo­litikával, műszaki-szervezési intézkedésekkel, takarékos gazdálkodással érték el. Az át­lagosnál jóval gyorsabb ütem­ben • fejlődött az előző öt év alatt a műanyagipar — pél­dául a Pest megyei Möanyag- ipari Vállalat — és a köny- nyűipar, valamint a vízgaz­dálkodás. A tanácsi iparban tavaly veszteségesen gazdálkodó vál­lalat nem volt. A nyereség- növekedés a legtöbb ágazat­ban meghaladta a tiszta ár­bevétel fejlődési ütemét, egyes vállalatoknál — például a gödöllői Fémtömegcikk-ipari Vállalatnál — az egy dolgozó­ÍJgy döntöttek K ülönösebb reménye bennem sincs a pa­nasztevőnek, de azért mondja, nem vették fel gyermekét az óvodába, kénytelen, így beteges, ma­gát ellátni alig tudó édes­anyjára hagyni a kislányt, hogy dolgozhasson. Nem egy, vagy néhány ember gondja napjainkban ez, s bár együttérzéssel, de meg­lehetős beletörődéssel hall­gatom, amikor ismerős mondat üti meg a fülemet. Ügy döntöttek — mondja az asszony, s legyint le­mondóan, mert úgy érzi, nélküle, körülményei ala­pos ismerete nélkül hoz­ták meg a döntést. Vigasz­talná, ha megvizsgálják nagy alapossággal környe­zetét, s megbeszélik vele a döntést? Lehet. Bizonyára. Ismerős mondat, áll fön­tebb, s valóban, néhány nappal korábban Budake­szin már beírtam a jegyzet- füzetbe: Húsbolt, úgy dön­töttek. A magyarázat: esz­tendőkkel ezelőtt még négy hentesüzletet talált nagy­községében a budakeszi la­kos, ma egy van. Aki el­mondta ezt, legyintett, úgy döntöttek, betártak három boltot, nem volt megfelelő a helyiség, nem akadt al­kalmazott, a nem túl bősé­ges árumennyiséget egyet­len üzlet is befogadja — az indok seregnyi. Ahogy ma­gyarázat természetesen —, s nem alap nélküli magya­rázat — arra is van, miért nem követte nyomon a nagyközség rendelkezésére bocsátott húskeret a lakos­ság gyors gyarapodását. Magyarázat. Mire men­nek vele az emberek? Ne siessük el a választ! Gon­dolkozzunk csak: az állam­polgár, bármilyen minősé­gében — mint munkavál­laló, adott település lakosa, villanyáram-fogyasztó, óvodás gyermek szülője és így tovább — döntések so­rozatának van kitéve. E reá is vonatkozó határoza­tok egy részét tudomásul kell vennie, talán még azt sem tarthatjuk bajnak, hogy zokszó nélkül. E lképzelhetetlen ugyan­is, hogy — tételezzük fel — a Munkatör­vénykönyv egyes rendelke­zéseinek módosítását kü- lön-külön minden munka- vállalóval megvitassák, ja­vaslatait kérjék, figyelem­be vegyék egyéni gondjait, nehézségeit. A képviseleti rendszer szolgál arra, hogy az állampolgárok nevében a testületek vagy tisztségek betöltői a maguk területén határozzanak, azaz döntse­nek. Mégis, már ilyen, át­fogó esetekben is nemcsak helye van, hanem szükséges a magyarázat, a válasz a miértre. Pontosan azért, hogy az állampolgár ne azt érezze, nélküle, feje felett döntöttek. Emlékezzünk csak: a hús árának emelé­sét — négy évvel korábban, 1972-ben! — részletes in­doklással hozták nyilvános­ságra a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény­ben. Bizonyára döntő része volt ennek abban, hogy a közvélemény megértéssel fogadta a júliusban végre­hajtott intézkedéseket, nem örült, de nem is úgy véleke­dett, hogy fittyet hánytak érzékenységére, magyarázat iránti jogos igényére. Sajnos, ahogy lefelé ha­ladunk a lépcsőn, a felsőbb emeletekről a lentebb fek­vőkre, úgy, fogy, apad — nem a magyarázat iránti igény! — a megvilágító ér­vek mennyisége, ereje, úgy tolakodnak előtérbe a tet­szik, nem tetszik, ez van stílusú megoldások, dönté­sek. A jó döntés végrehaj­tását is megnehezíti, ha nem kudarcra ítéli, hogy elma­rad a megértés, a bsfogadta- tás. Lépjünk át az ipar te­rületére, egyetlen példáért. Üzemfenntartási osztályt szerveztek a Közúti Gépel­látó Vállalat ceglédi gyárá­ban. A koncentrációt, a szervezettséget javítja az új forma, s erre nagy a szükség, mivel a gyár gépei, közművei meglehetősen el­avultak. Az üzemfenntartá­si osztály létrehozása nem közvélemény-kutatás fel­adata volt, hanem vezetői döntésé. Itt azonban nem álltak meg, szerencsére. Megfelelő magyarázatot ka­pott a gyár közössége, miért ígérkezik az új szervezet hatásosabbnak a korábbi­nál, s ugyanakkor javasla­tokat, véleményeket kértek arról, mi legyen munkájuk, fenntartási tevékenységük sorrendje. Mert a belső út­hálózat korszerűsítése épp­úgy sürgős,, mint a tető- szerkezetek javítása, de ala­kítsa csak a teendőket a közösség, így jobban elfo­gadja majd azt, hogy az egyik dolog előbbre, a má­sik hátrább kerül. G ondolom, különösebben nem szükséges bi­zonygatni, az ilyesfaj­ta eljárás erőt, türelmet kö­vetel, hajlandóságot arra, hogy az utasítások kiadása előtt létrejöjjön az egyetér­tés. Úgy tűnhet pei'sze, hogy amit egyszerű megcsi­nálni az ipari üzemben, azt képtelenség a lakóhelyen. Ez azonban nem igaz. Mindössze a formák változ­tak, a lényeg marad. A la­kóhelyen is mód van arra — s néhány tanács a megyé­ben már gyakorolja —, hogy társadalmi bizottsá­gok, a népfronttal közösen szervezett brigádok megis­merjék az óvodai elhelye­zést kérők — a lakásigény­lők, a segélyre rászorultak stb. — körülményeit. Be­széljenek az érintettekkel, ne a papírok közvetítsék az igent vagy a nemet, ha­nem az emberek. Mészáros Otíó ra jutó teljesítményi érték nö­vekedését is. Az elmúlt évek­ben végrehajtott korszerűsíté­sek, munka- és üzemszervezé­si intézkedések különösen a közvetlen termelő vállalatok­nál idéztek elő számottevő ha­ladást. A vállalatok kidolgozták középtávú terveiket, a népgaz­daság ötödik ötéves tervének és az ágazati irányelveknek megfelelően. Általában reális, többségükben feszített terve­ket készítettek. A tervek elő­terében a lakossági szolgálta­tások bővítése, a termelés és az export növelése áll. A ta­nácsi vállalatok végzik a me­ggyében jelenleg az összes szol­gáltatási tevékenységnek kö­rülbelül egyötödét. A tervidő­szak alatt a szolgáltatást 80 százalékkal kívánják növelni. A mosás-vegytisztítás fejlő­dött eddig a legegyenleteseb­ben, a Pest megyei Szolgálta­tó és Csomagoló Vállalat igyekezetének eredményeképp. A legelmaradottabb a lakás­karbantartás és a kisebb ja vitások elvégzése volt eddig, ezekre a jövőben sokkal na­gyobb figyelmet fordítanak a vállalatok. A tanácsi iparban fő feladat az export és a kooperációs kapcsolatok bővítése, a belke­reskedelem igényeinek kielé­gítése. Az építőiparra vár 1253 lakás, 112 iskolai tante­rem és 740 óvodai-bölcsődei hely kivitelezése az ötödik öt­éves tervben. A vízgazdálko­dási ágazat 1900-ig mintegy kétszeresére emeli az ivóvíz­kitermelést, két és félszeresére a szennyvízelvezetést. A kom­munális ágazat fontosabb fel­adatai közé tartozik a park- fenntartás korszerűsítése, a távfűtési és melegvíz-szolgál­tatás fejlesztése. A tanácsi vállalatok terme­lése a középtávú tervek sze­rint 52,4 százalékkal emelke­dik 1980-ra. A többlettermelés csak a termelékenység emel­kedéséből származhat, mivel a dolgozólétszám a jelek szerint azonos marad, illetve csökken az ötéves tervidőszak során. Korlátozottak a műszaki fej­lesztés lehetőségei a sajátos­ságok következtében, tehát érdemes foglalkozni a bedol­gozási rendszer bővítésével, a munkaerőhiánytól eltekintve is. Az idei eredmények azt igazolják, hogy a tanácsi vál­lalatok megfelelően élnek a belső tartalékokkal, igyekez­nek új, hatékonyabb szerve­zeti formákat kialakítani, s kedvezően emelkedik a terme­lékenység. B. I. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . r . \ i ) r l •?. m A L ' Mm f # ■ m. ■ AZ MSZMP PSST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A WtGYtl TANÁCS LAPÍA;; ? XX. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ARA I FORIXT Í976. OKTOBER 3., VASÁRNAP Losonci/ Pél Venezuelába és Peruba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Carlos Andres Bé­reznek, a Venezuelai Köztár­saság elnökének és Francisco Moralés Bermudez altábor- nagynak, a Perui Köztársaság elnökécneik meghívására októ­ber 6 és 15. között hivatalos látogatásra Venezuelába és Pe­ruba utazik. Washington Gromiko—Ford találkozó Andrej Gromiko, az SZICP Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter pénte­ken a Fehér Házban találko­zott Gerald Forddal, az Egye­sült Államok elnökével. (A fehér házi tárgyalásokról részletesen a 2. oldalon szá­molunk be.) Ma este kétnapos hivatalos látogatásra Belgiumba érkezik Andrej Gromiko. A szovjet külügyminiszter a belga kor­mány meghívásának tesz ele-- get. Renaat van Klslande bel­ga külügyminiszterrel folyta­tandó megbeszéléseinek napi­rendjén a két ország közötti kapcsolatok fejiesztese, vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdései szerepelnek. Szó lesz a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokról is. Andrej Gromiko kedden Brüsszelből Koppenhágába utazik tovább. Még behozható az elmaradás a betakarításban Jé munkaszervezéssel minden percet ki kell használni Beköszöntött a csillagászati ősz, ám a hét elején nyáriasra fordult az idő. A földeken új­ra megindultak a gépek, foly­tatták az esőzések miatt félbe­hagyott munkát. Sajnos van is mit behozniuk a gazdaságok­nak, mart a szeszélyes időjá­rás következtében elmaradtak a betakarítással. A szokatlan meleg ellenére is rothad a sző­lő, a napraforgó egy részét el­fektették a szeptemberi viha­rok. Gép és ember nagy erő­próbája ez, minden percet ki kell használni a termés meg­mentésére. A mezőgazdaság segítésére megérkeztek az ipari munká­sok, a diákok és a katonák is. Kocséron, az Űj Élet Tsz-ben katonák, diákok és a Budai Ruhaipari Szövetkezet dolgozói szedik a szőlőt. Gombán, a Fáy András Tsz-ben a monori József Attila Gimnázium ta­nulói hat nap alatt 800 mázsa mustnak valót szüreteltek. A segítség ellenére sem megfele­lő a betakarítás üteme, hiszen a közös- és háztáji gazdaságok 4838 hektár szőlőterületéből szeptember végéig mindössze 630 hektáron fejeződött be a szüret. Az állami gazdaságok­ban csaknem 3 ezer hektár te­rületről kell az idén betakarí­tani a fürtökét. A járási hiva­talok szeptember 28-i jelentése szerint a dabasi járásban 800 hektárból 35-ön, a gödöllöiben 403-ból 54, a ráclceveiben 991- ből 49 hektáron végeztek a szürettel. Jól halad a gyümölcsszedés: az augusztus 31. után érő 2 ezer 872 hektárnyi gyümölcs­Uszályok csehszlovák megrendelésre A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság dimaharaszti üzeme TS—1500-as típusú, 1600 tonna hordképességű uszályo­kat készít a Csehszlovák Hajózási Vállalat megrendelésére. bői 2070 vár még szedésre, en­nek nagy része téli alma, s fo­lyamatosan tart a betakarítás. Késik a burgonya szedése. Az idén elvetett 6 ezer 152 hektár őszi burgonyának alig több mint a felét szedték fel eddig, s bizony „soványak a bokrok” még a pilisi burgonya- termesztési rendszerben gaz­dálkodó dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz-ben is, ahol a meg­előző években jó átlagtermést értek el. Közepes termés várható napraforgóból, melyből 3849 hektárt vetettek a közös gazdaságok, s eddig mintegy 1300 hektárról került magtárba az értékes olajos mag. Jó eredményt értek el a megye lucematermelő kö­zös gazdaságai, A tápióbicskei Április 4 Tsz például 370, a nagykátai Kossuth Tsz 450 má­zsát takarított be hektáron­ként. Megyénk legészakibb részén, a váci járásban október elején kezdik meg a kukorica törését és a cukorrépa felszedését. Ez azonban nem indokolja, hogy a megyében összesen 3 ezer 678 hektár közös cukorrépából csupán 277 hektáron fejezték be a felszedést szeptember vé­géig. Az állami gazdaságokban tízezer hektár kukorica és ezer hektár cukorrépa betakarítását kezdték meg ezen a héten. Igaz, hogy a répa szállításában, illet­ve fogadásában zökkenők adódtak, remélhető, hogy ezek a gondok csak átmenetiek, s nem késleltetik számottevően a betakarítást. Összesen 69 072 hektár a kö­zös és a háztáji gazdaságok ku­korica vetésterülete, melynek 1 százalékán törték le eddig a csöveket. A legtöbb helyen már beérett e termény. Nem érdemes várni a törésével, nincs biztosíték arra, hogy az október kedvezőbb időt hoz, mint a szeptember. A silókukorica 30 százalé­ka nem került még a siló­gödrökbe, pedig ha megvénül, veszít az értékéből. A betakarítással párhuzamo­san késik a magágykészítés és a tavasziak alá történő szántás is. összesen 86 535 hektár szán­tását tervezik őszi magágynak, 10 358-at tavaszi vetésnek. Az előbbinek egyötödét, az utóbbi­nak egynegyedét végezték el eddig. Még akkor is kevés, ha sok helyen a kukorica betaka­rítására várnak. Az idei őszön 63 ezer 947 hektáron vetnek őszi búzát, 7 ezer 52 hektáron, árpát és 9 ezer 699 hektáron rozsot a közös gazdaságok az idei őszön. A búzából alig 2—3 ezer hektáron, az árpa és a rozsterület felén került földbe a mag. Aránylag jól halad a szervestrágyaszórás, hiszen a tervezett 15 ezer 737 hektár több mint felén elvégezték a talajerőpótlást. A szeptember nem kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A szokatlanul, hűvös és csapa­dékos idő hátráltatta a beta­karítást. Ezen a héten a nap­tárt meghazudtoló kellemes idő volt, amit igyekeztek kihasználni a gazdaságok. De vajon elég-e, ha csak a hétköznapokon mennek a gé­pek? A kiesett napok pótlása mindenkitől szorgos munkát, nagy áldozatot kíván, s csak akkor lehet eredményes, ha az aratáshoz hasonló jó mun­kaszervezéssel, a szabad szom- ' hatokat és vasárnapokat is fel­áldozva, küzdünk minden szem termény, minden szál takar­mány betakarításáért. T. Ágoston László Gyenes Andrásnak, a KB titkárának vezetésével, az Oszt­rák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára látogatást tett Ausztriá­ban az MSZMP KB küldöttsé­ge. A delegáció Bécsben meg­beszélést folytatott a két pár­tot kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről. A tárgyalásokról közös közleményt jelentetnék meg. A látogatás befejező napján, szombaton délben pártküldött­ségünk tiszteletére dr. Nagy La jos -nagykövet, hazánk bécsi nagykövetségének vezetője fo­gadást adott. Ezen az Osztrák KP részéről megjelent Franz Muhri, a párt elnöke, továbbá a politikai bizottság és a köz­ponti bizottság több tagja. Púja Frigyes külügyminisz­ter táviratban köszöntötte dr. Willibald Pahrt, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügy­miniszterévé történt kinevezé­si alkalmából. Simon Pál nehézipari mi­niszter hazaérkezett Lengyel- országból, ahol részt vett a KGST vegyipari állandó bi­zottsága 49. ülésszakán. A 20 éves jubileumi ülésszakon a tagországok megemlékeztek a vegyipar eddigi eredményeiről. Megvitatták a vegyipar fej­lesztésében a KGST-országok előtt álló legfontosabb felada­tokat, és elhatározták, hogy a konkrét együttműködési javas­latokat még ez évben minisz­teri szinten megvitatják. Dr. Mikó József, a Magyar Népköztársaságnak az Iráni Császárságban akkreditált új nagykövete, szombaton átadta megbízólevelét Mohammad Reza Pahlavi iráni sahnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom