Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
Négyszázan szedik A dányi Magvető Tsz mintegy 90 hektár paradicsomát négyszáz isaszegi általános iskolás szedi. Képünkön Tóth Jó- zsefné tanár a leszedett mennyiséget jegyzi. A diákok naponta 4—5 vagon paradicsomot gyűjtenek Iá dákba. Képünkön: jólesik néhány falat a munka után. Ifj. Fekete József felvételei Gödöllői művész kiállítása a Petőfi irodalmi Múzeumban Szekeres Erzsébet gödöllői képzőművész évek óta kap meghívásokat gyűjteményes és önálló kiállításra. Alkotásain népművészeti motívumokat dolgoz fel, különböző technikával. Jó ismerője nemcsak a tárgyi néprajznak, hanem a szájról szájra hagyománya- zódó szellemi népművészetnek is. A népköltészetet szívesen és értő kézzel jeleníti meg, formálja iképpé, színes szőnyeg gé. Alkotásait októberben műveihez talán a legközelebb álló környezetben mutatják be, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az országos múzeumi és műemléki hónap laüika>lmából „Ha én páva volnék” címmel október 9-ón, szombaton délután négy órakor nyílik a kiállítása. A népbaliladiai ihletésű faliszőnyegeiből és grafikáiból összeállított bemutató előtt Koczogh Ákos mond megnyi- tót. Ezt követően a Boróka Együttes ad balladaműsort. A Hazafias Népfront kezdeményezése ingyenes f&iji tanácsdis minden szombaton A Hazafias Népfront gödöllői városi bizottsága a Járási Ügyvédi Munkaközösséggel megszervezte az ingyenes jogi tanácsadó szolgálatot. A munkaközösség ügyeletes ügyintézője minden szombaton délelőtt 8-tól 12 óráig díjmentesem ad jogi tanácsot a Dózsa György út 20. szám alatt mindazok részére, akik a népfrontra hhxitkozással keresik fel az irodát. Jöttek és újakat állítottak Különös helyzet a Repülőtéri úton Lapunk figyelmesebb, jobb emlékezőtehetségű olvasói talán még emlékeznek rá, hogy a Pest megyei Hírlap ez évi augusztus 5-i számában. „Olvasóink írják” rovatában egy panaszos szóvá tette, hogy Gödöllő Kazinczy-] ak ótel epén nincs közvilágítás, noha nyolc esztendővel ezelőtt adták ott ét az első, s több mint egy éve az utolsó lakóházat Ennél furcsább és különlegesebb esetet közvilágításügyben azóta elképzelni aligha tudtunk volna — a mai napig. Igen. a mai napig, amikor hírét vettük annak, hogy a gödöllői Repülőtéri úti lakosoknak egészen más problémájuk támadt. Ennek az útnak az egyik oldalán már régóta házsor áll, a másik talán két éve épül a legtöbb új házat már lakják is. Körülbelül 2—3 hónapja lehet annak, hogy az egyetem Tangazdasága (ki tudja, miért ők, talán, hogy a várost is segítsék) véglegesnek látszó közvilágítást szerelt az utcába: a jól bevált betongyámom villanyoszlopokat állították fel, és ezzel megoldották a köz- világítást. Ezután, néhány hét elteltével, megjelentek az Elektromos Művek szakemberei, leszerelték az oszlopokról a kábeleket, új, csupa beton oszlopokat állítottak a még újnak mondható régiek mellé! Az új betonoszlopokra am nak rendje és módja szerint fölhúzták a vezetékeket, felszerelték a közvilágítás lámpáit — és volt is két-három napig világosság. Igaz, hogy akkor éjjel-nappal égtek a lámpák, de azóta egyfolytában alszanak... Az a különös helyzet állt tehát elő a Repülőtéri úton, hogy van ugyan két villany- oszíopsoruk, de egyik oszlopsoron sem gyújt világosságot rájuik az ELMÜ. Ügy gondoljuk, ezt senki sem gondolta komolyan. Mármint : a két oszlopsor között a tartós esti sötétséget. (Kaposi) Szőlők a Marqita mellén I o Napverte, déli lejtők JVe kutassuk most, hogy van-e igazság a borban, és ha ott nincs, hol található. A magyar ember bort megissza szólással se foglalkozzunk, mert a bort a világ minden táján megisszák, ahol csak megterem, de még azon is túl. Igaz, hogy Szalatnai Rezső, neves irodalomtörténészünk a hajdan morva földre települt magyarság utódait azokban véli fölfedezni, akik mostanság is csak bort isznak, .olyan környezetben, ahol a sör járja, bár egy szót sem tudnak magyarul. Vesszőket hoztak a Dunántúlról Azzal se foglalkozzunk, hogy a cikk szerény, de szomjas szerzőjének milyen bortortúrákat, borpróbákat és borversenyeket kellett kiállnia a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságban, magyar lévén. Meg nem érdemelt hírnevét és a „borivó magyar” általánosítást a magyar internacionalisták, Frunze magyar huszárai alapozták meg a forradalom és a polgárháború idején. Igyekeztem méltó lenni hozzájuk. Azért, mert, ha egy hazánkfia külföldet jár, a nemzetét képviseli, ha akarja, ha nem. Ezt nem ártana megszívlelni egy- ben-másban mindenkinek, aki túllép hazánk határain. Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarok már ismerték és termesztették a szőlőt. Erről tanúskodnak bor, seprő, szőlő, szűrni, szavaink. A Kárpátmedence megszállásakor Pannóniában, a Dunántúlon találhattak szőlőket a haiyi népesség kezén. Innen hozhatták át a Gödöllői-dombságra — amelyik jelegénél fogva erősen hasonlít a Dunántúlhoz — az államalapítás korában. A környéken szőlőt egy 1352-ből származó oklevél említ Szadán, amikor Zadai Erzsébetnek apja birtokából kiadják járandóságát, a leánynegyedet. Valószínű, hogy a járás területére nézve ez az első említése a szőlőnek, bár az 1284-ben említett „Sydo Lugos” vácegresi helynév is vonatkozhat szőlőlugasra. A XV. századból már több oklevél ír szőlőkről határjárások, birtokperek, öröklések kapcsán. Ezek közül az egyik Veresegyház és Szada falvak együttes határjárása 1430-ban. A terjedelmes oklevél a veres- egyházi határ Csornád felé eső részében szőlőskerteknek régi árkairól szól. Szada és Veresegyház falvak részben a váci püspök kezére kerültek 1460ban, amikor is ismét megemlítették a szőlőket. Mi a hegy mái ja? A nagy hatalmú Rozgonyi István halálakor, 1492-ben készült birtokleltárban már megadják a szőlők nagyságát is. Gödöllőn, 20, Szadán 40 és Veresegyházon 60 királyi holdra terjedő szőlőhegyet írtak össze ekkor. Egy királyi hold ebben az időben kb. 850 négyszögöl volt. Az említett szőlők természetesen a hegyek napverte déli oldalain terültek el. A hegyeknek ezt a legértékesebb részét régi magyar szóval finomálnak nevezték, amely szó a mell szavunk mélyhangú változata. Ugyanígy hívták és hívják még ma is a prémes állatok mell- és hasj prémjét, mely tudvalevőleg a legfinomabb és ezért szintén a legér- .ékesebb. A XV. században Gödöllőn a Monymálatő (a mony ugyancsak a melli, hasi részt jelenti szárnyasok esetében), Vácegresen az Örmál és Szadán a Középmái nevű hegyeken már kiváló borok termettek. Musttized és hordóadó A mohamedán vallás tiltja a bor fogyasztását, ez azonban Fiatalok a munkában, a közéletben Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának eredményei Nincs az a hatásos pedagógiai módszer, amely versenyre kelhetne a jellem formálásában az élettel. Létezésünk legfontosabb színtere a munka. Az ifjúság karakterének, erkölcsének alakításában éppen ezért van túlbecsülhetetlen szerepe a munkahelynek, az üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény kollektívájának; munkatársaknak, vezetőknek; a fejlődésükkel hivatásszerűen foglalkozó szervezeteknek: pártaaik, szakszervezetnek, KISZ-nek. Felkészífésűket az életre persze már korábban, még az iskolában kell elkezdeni. Kezdve a tananyag alapos elsajátításán, folytatva az iskolai közéletbe való bevonásukkal, befejezve a pályaválasztási tanácsadással. Utóbbi persze nem kizárólag iskolai feladat. Iskola és munkahely között Gödöllő városában a pályaválasztás előkészítését folyamatnak tekintik — állapította meg a városi tanács —, a felsőbb osztályokban tervszerűen történik. A választható szakmákkal, foglalkozásokkal a ta- nárokat is igyekeznek miinél jobban megismertetni, hogy életszerűen tájékoztathassák növendékeiket a nekik megfelelő mesterség természetéről, szépségeiről. A lehetséges pályákat, az üzemeket, munkahelyeket ismerve, a tanulók képességeit, hajlamait és vágyait tudva irányíthatják &két a legmegfelelőbb helyeikre. Amelyik tanuló vagy szülő mindezt kevesli, igénybe veheti a megyei pályaválasztási tanácsadót is. nem akadályozta meg a hódító törököket, hogy pontosan ösz- sze ne írják a termett must mennyiségét, és hogy meg ne adóztassák alaposan a szőlőket is. A Buda elfoglalása. 1541 utáni harcok a környéken visszavetették a termelést, több falu teljesen el is pusztult. Az első török adóösszeírás 1546-ban készült járásunkról — többek között —, amelyben a bortermés is gyéren szerepelt a korábbi állapotokhoz képest. Veresegyházon ebben az évben mindössze 300 pint, kb. 450 liter mustot adtak tizedként, Szadán pedig 350 litert. Tehát Veresegyházon kb. 45 hektó, Szadán kb. 35 hektó termett összesen. A török és magyar részre egyként adózó helységek a viszonylagos béke idején még gyarapodtak is. Kitűnik ez a szőlőművelés fellendüléséből szintén. Veresegyház musttíze- de 1562-ben már 36—37 hektó, 1580-ban pedig 45—55 hektó, ez utóbbi évben tehát csak ebben az egy faluban 550 hektó mustot eresztettek hordókba. Szadán 1562-ben még külön 50 akcsét is fizettek hordóadó címen, biztosan egy hordókészítő paraszt-iparos munkája után. A vidék iparosodásának egyik korai adata ez. A XV—XVI. század fordulóján zajló úgynevezett tizenötéves háború ismét megakasztotta a termelés fejlődését és újabb falvak elnéptelenedéséhez vezetett a környéken. Horváth Lajos (Folytatjuk) A szakma megválasztása és majdani műveílése közötti, az elsajátításra fordított néhány év még mindig nem az igazi, „nyers” élet. A tanulóévekben olyan bánásmódban, védelemben részesülnek a fiatalok, amely a munkahely küszöbének átlépésével egy csapásra megszűnik. Éppen ezért fontos: hogyan segítik a szövetkezetek, üzemek, intézmények a hozzájuk kerülő Ifjak beilleszkedését. Városunk valamennyi munkahelyén intézkedési tervet készítettek az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtására. Kiemelkedő helye van bennük a pályakezdők beilleszkedésének. Figyelemmel kísérik munkabeosztásukat, bérezésüket, továbbtanulási lehetőségeiket, politiScai fejlődésüket. Jóllehet, kollektív szerződésekben, szövetkezetek alapszabályaiban rögzítik az ifjúsággal kapcsolatos teendőket, az ifjú munkavállalók első lépései nem gondtalanok, zökkenő nélküliek. Több munkás ifivezetőt Gödöllőn tizenöt szocialista ifjúsági brigád működik. A különböző pályázatokkal — kiváló ifjú technikus, kiváló ifjú közgazdász, alkotó ifjúság — e közösségek is jól fölhasználhatók a fiatalok energiáinak hasznosítására. A munkával járó erőpróba természetesen jellemformálásra is kiválóan alkalmas. Az ifjúsági brigádok az egy üzem, egy iskola mozgalom keretében jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a város gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Az utánuk következő még fiatalabb generációk nevelésébe is jobban bekapcsolódhatnának, hiszen tőlük néha inkább elfogadják — lévén csupán néhány évvel idősebbek — a jó tanácsokat. A bensőségesebb kapcsolat egyik módja lehetne, ha több ifivezető kerülne ki a brigádok tagjainak sorából. (Jelenleg nyolcvankilenc ifivezetőből hatvan gimnáziumi tanuló.) ‘ Aligha túlzás állítani: a közéletben való részvételt sem lehet elég korán kezdeni. Szerencsés esetben már az iskolában elkezdődik, s tart egy életen át. A közélet fórumain közreműködni csak úgy lehet, ha ismerjük jogainkat, kötelességeinket és lehetőségeinket. Két éve a személyi igazolvány átvételekor, illetve nagykorúvá válásakor minden ifjúnak és leánynak átadják az alkot mányt, az ifjúsági törvényt, valamint minden, a fiatalokat érintő jogszabályt. Az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtására évről évre jelentős összegeket fordít a városi tanács. Együttműködési szerződést is kötött a KISZ városi bizottságával, a feladatok Végrehajtására, a fiataloknak a közéletbe való fokozottabb bevonására. Megtaláljuk az ifjúság képviselőit a különböző politikai és társadalmi testületekben. A tanácsban, illetve bizottságaiban tizenhét százalék az arányuk, de ez még mindig alacsonyabb, mint a megyei (huszonegy) átlag. A következő tanácsi választásoknál arra kell törekedni, hogy megközelítőleg számarányuknak megfelelően kerüljenek be a testületekbe. A lakóbizottsági tagok harminc, a Hazafias Népfront-aktívák huszonkét, a pártösszekötők tizenöt százaléka szintén fiatal. Ebben . az esztendőben a KlSZ-aktí- vák is bekapcsolódtak a választókerületi munkába. Itt is lehetőség nyílik számukra a közösség ügyeinek felelősségteljes intézésére. Kedvező visszhang Ezekben a hetekben zajlanak a két éve először rendezett ifjúsági parlamentek. A legutóbbi tanácskozások után városunk munkahelyein kedvező völlt a parlamentek visszhangja. Az eddig megtartott parlamentek arra engednek következtetni, így lesz most is. De nemcsak a parlamentek idején, máskor is számítanak az ifjúság véleményére. Minden üzemben, szövetkezetben meghatározták a KlSZ-szerve- zet véleményezési, egyetértést és döntési jogkörét. Az üzemi négyszögekben a KISZ-titkáf is egyenrangú partner. Munkában és közéletben is úgy lehet igazán helytállni, ha jó az ember közérzete. Ha van hol laknia, az arra hivatottak vigyázzák egészségét, ha szükséges, gondos kezek gyógyítják. Több mint öt éve fontos központi és helyi intézkedések törr téntek a fiatalok takásellátásá- naik javítására. A nyújtott kedvezmények melllett a vállalatok is igyekeznek támogatni a fiatalok lakásépítését, -vásárlását. (Kedvezményes fuvarral, építőanyaggal, hosszú lejáratú kölcsönnel.) Ide sorolandó még a munkáslakás-akció is. A tanácsi bérlakásoknak az ideit harminckilenc százalékát fiatalok kapják. A korábbi években, amikor kevesebb volt á kisajátítás és szanálás, még nagyobb volt az arány. 1974- ben 62,6; tavaly 57,1 százalék. Jelentősen javultak az elmúlt időszakban az újszülött^ és csecsemőgondozás tárgyi feltételei. Az elmúlt év júliusától heti négy alkalommal van tanácsadás várandós kismamáknak. Adottak a feltételeik a kötelezően bevezetett házasság előtti család- és nővédelmi tanácsadásra is. Uj fiókkönyvtár Nyilvánvaló: a művelődéshez, szórakozáshoz, sportoláshoz nem csupán a fiatalságnak van joga. Ök azonban általában nagyobb mértékben igénylik és használják ki az ilyen lehetőségeket. Az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltését szolgálják a városban működő klubok és szakkörök. A központi, városi ifjúsági klubok évente körülbelül 30 ezer forintot kapnak a* ifjúságpolitikai alapból; az üzemekben, intézményekben szintén támogatják az ott műt ködő klubokat. A művelődési házban különösen a film-, a diák- és az utazók klubja működik eredményesen. Az amatőr művészeti tevékenység fejlesztésére még az idén irodalmi színpad megalakítását tervezik; Előrelépés történt a könyvtárak fejlesztésében is. A Juhász Gyula nevét viselő könyvtár átépítésével alapterülete is nőtt olvasóteremmel és folyóiratolvasóval bővült. Fiók- könyvtára és a két iskolai könyvtár egvüttesan sem tudja azonban kielégíteni az igényeket. Ezért két Ú1 fiók- könyvtár mean vitádé* ‘■'mvezik. Ezvetlen akadálya: a létszámzárlat. Kör Pál L t t i
