Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

Segít a ki közvetítési rendszer Betanítottakból - szakmunkások Nagyobb teljesítményű gépekkel A városi tanács végrehajtó bizottsága három évvel ezelct* foglalkozott a helyi üzemek és vállalatok munkaerőgondjai­val. Bár akkor több hasznos helyű határozat született, még­sem tudták elejét venni a ká­ros munkásvándorlásnak, hi­szen országosan sem sikerült úrrá lenni a gondon. A ván­dormadarak, kihasználva a munkáskezek hiányát, a ir>!>b kereset reményében, sűrűn tették át székhelyüket az egyik üzemből a másikba. Természetes, hogy becsületes munkatársaik, akik hűségesek voltak munkahelyükhöz, hábo- rogtak, ha nem kaptak na­gyobb anyagi megbecsü­lést. Az utóbbi időben egyre töob olyan intézkedés születik, amely elejét veszi a vándor­lásnak. Budapesten már alkal­mazzák s Pest megyében is nemsokára bevezetik az új munkaerő-kiközvetítési rend­szert. amely egyebek között azt is meghatározza, melyik üzem és milyen mértékben ve­het fel új dolgozókat? A városi tanács végrehajtó bizottsága is számba vette, hogy milyen a munkaerőhely­zet ma a városban? Jelenleg nincs is olyan üzem, amelyik ne panasz­kodna létszámhiányról, iparáganként és vállala­tonként mégis nagyobb a ''luktuáció, mint korábbam Az építőipari és szolgáltató üzemekben csökkent, az ipar­ban emelkedett a dolgozók száma. Hat évvel ezelőtt 5 ezeirrel, az idén 6 ezer hatszáz­zal többen utaznak naponta Váora dolgozni, mint ameny- nyien a városból járnak el. 1980-ra sem változik lényege­sen a helyzet. A vállalatok adatai szerint, ma több mint SCO szak­szakmunkás, továbbá majdnem 1200 segéd- és betanított munkás hiány­zik a munkapadok mellől. Néhány vállalat úgy próbál magán segíteni, hogy egyre több segéd- és betanított mun­kást tanít szakmára és na­gyobb teljesítményű, kevesebb kiszolgáló személyzetet igény­lő gépet állít munkába. (csulák) Ingyenes jogi tanácsadás JEGYZET Érdekességek egy Pest megyei bibliográfiában Dr. Boros Pál összegyűjtöt­te, és a Pest megyei Könyvtár gondozásában, 340 oldalas kö­tetben közreadta megyénk tör­ténelmi irodalmának, legjelen­tősebb dokumentumait. Az volt a célja, hogy a megye történelme iránt érdeklődő ol- i vasók tájékoztatást kapjanak i a megye múltjával és jelené- I vei foglalkozó kiadványokról, valamint a megyei könyvtár- j ban, illetve a levéltárban ta­lálható kéziratos anyagokról. Vác tekintélyes részt, 17 ol­dalt kapott a könyvben. Tra- gor Ignác 26 munkája szere­pel a gondosan összeállított is­mertetőben. Találkozunk olyan jól ismert, helyi kiadványok­kal, mint a Váci Könyv, a Dercsényi—Granasztói szerző­pár Vácról írt ismertetője, a felszabadulás óta megjelent helytörténeti füzetek, Tihanyi Ernő két munkásmozgalmi gyűjteménye sib. Kevesen tudták, hogy pél­dául Schram Ferenc 1970-ben a Magyar Nyelvőrben írt a váci káromkodásokról, Melegdi János elemzi a Vác nevének eredetével kapcsolatos kutatá­sokat, Csorba Tibor német nyelvű folyóiratban ismertette a várost, könyv jelent meg a váci gabonáról. A levéltár őrzi Bíró Károly két tanulmányát (A középkori Vác a magyar történelemben; Vác újjászületése, fellendülése és hanyatlása a török hódolt­ság után.) Könyv alakban is napvilágot látott a Váci Kö­töttárugyár, a Váci Fonógyár, a Forte története. Ágh Bíró Béla Szokolya tör­ténetét örökítette meg, az ős­kortól az első világháborúig. A kiadó előszavában azt ír­ja, reméli, hogy a könyvben található ajánlójegyzék meg­könnyíti a hazafias nevelés és a helytörténeti kutatómunka, valamint a helyismeret nép­szerűsítése feladatainak telje­sítését. Papp Rezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1916. OKTOBER 6., SZERDA Az utolsó simítások Uj egészségház Verőcemaroson Kétmillió forint értékű társadalmi munka Lehetséges-e egy több mint 4 milliós beruházás költség- vetését felelősen 1 millió 800 ezerre lefaragni? És ha igen, ennek a jelentős csökkentés­nek milyen kárát látja az ere­detileg tervezett létesítmény? Minden hetedik Ezeket az alapvető kérdése­ket kellett felvetnie Verőce­maros község vezetőinek, ami­kor az egészségház felépítését fontolgatták, nem is olyan ré­gen, 1975 első hónapjaiban. Azóta az egészségház fel­épült, ezekben a napokban az utolsó simításokat végzik rajta. Nagysága, helyiségeinek szá­ma, berendezése ugyanaz, mint a 4 milliós tervben. Ára: 1 millió 800 ezer forint. Kész­pénzben. Plusz a község lakói­nak társadalmi munkája. En­nek összege ma már csaknem kétmillió. Verőcemaros minden hetedik embere több napot dolgozott az új egészségügyi központon, hogy javuljon a helybeni or­vosi ellátás. A községinek ed­dig nem volt rendelőintézete, az anya- és csecsemővédelem­nek pedig a tanács épületében tudtak csak szűk és hiányos felszereltséhű helyiséget adni. kisiparosok végzik a munkát, szerelik a fűtőtesteket, üvege­zik az új típusú tetőszerkezet ablakait, rakják a kőpadilót. Társadalmi munkában most éppen az emésztőgödör készül, a KISZ-esek közreműködésé­vel. A község 600 lakóján kí­vül, a honvédség egyik alaku­lata is több száz munkaórá­val segítette az építkezést, amelynek összezsugorodott költségvetéséből, terven felül, új kerítést és járdát is építe­nek. A nemrég lefolytatott revi­zori vizsgálat teljesen precíz­nek találta a kimutatásokat. Hogyan sikerült ? Mindenekelőtt a község ve­zetői a nagyszabású társadal­mi munitára írásbeli szerződést kötöttek a lakossággal, amely-* nek okmányait az OTP egy ideig fedezetiként is elfogadta. A falubeliek pedig nemcsak papíron vállalták, hanem két­kezi munkájukkal, valóban felépítették rendelőintézetüket Persze, mindez nem ilyen egyszerű. A költségvetés csök­kentésének, a határidő megtar­tásának, az építőanyag meg­szerzésének, az áremelkedés kivédésének kulisszatitkait nem ismerjük, mint nem ismerünk számos más, konkrétan felme­rülő építőipari problémát sem. A járásban azonban var\ olyan község, amelyben lassan már egy év óta nem tudnak befejezni egy félig kész játszó­teret sem. Érdemes lenne meg­kérdezniük a verőcemarosia- kat, hogyan csinálták? B. E. MÚZEUMI HÓNAP Cserháti népművészeti kiállítás Pencen Több száz éves szövőszék, rossz szellemtől óvó lepedő Gazdag árukészlettel A közelmúltban nyílt meg Nagymaroson, a strand mel­lett az új, korszerű bolt, amelynek a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a gazdája. A 200 ezer forintos árukészlctű üzlet reg­gel 7-től délután 5 óráig tart nyitva. Grósz felvétele KÉZILABDA Jobb volt az ellenfél Szarvas—Váci Fonó 27:20 (12:8) A bajnokság nyolcadik for­dulójában, Szarvason látszott a Fonó. VÁCI FONÖ: Kovács, Krá- lik, Molnár (1), Oroszki (2), Pápa (12), Veres (1), Kova- csics (1), Petrányi (1), Cse- szár, Danyi (2). Az első 20 percben kiegyen­lített volt a játék, a félidőre azonban a szarvasiak megta­lálták a váciak játékának el­lenszerét. A második játékrészben fo­kozatosan elhúzott a jól ösz- szekovácsolódott főiskolás együttes. Sportszerű játék és jó játékvezetés jellemezte a mérkőzést-Ar Vasárnap, 10-én, egész dél­előtti kézilabda programot bo­nyolítanak le a Fonó pályá­ján. Megyei női rangadó mér­kőzés lesz a PENOMAH és a Csepel Autó csapata között, amelyek eredménye valószí­nűleg eldönti a bajnokság el­ső helyét. Ez a mérkőzés 9 órakor kezdődik. Tíz órakor kerül sor a Vá­ci Fonó—Szentes, majd ne­gyed 12-kor a Váci Fonó ifi —Dunakeszi Vasutas ifi mér­kőzésre (t. s.) A szakmaközi bizottság szer­vezésében, október 7-én, hol­nap, délután 5 órától ingyenes jogi tanácsadást tartanak Vá­cott, a párt- és tömegszerve- zetd székház (Lenin út 45.) el­ső emeletén: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügye­letes tagja válaszol á jogi vo­natkozású kérdésekre. Precízen Az új egészségházat, amely az előző két osztályon kívül, helyet ad a gyerekgyógyászati, fogászati rendelőnek és egy la­boratóriumnak is, minden bi­zonnyal november 7-én, a ha­táridő napján átadják rendel­tetésének. Jelenleg részben Beszámoltunk már róla, hogy Vácott a múzeumi hó­nap alkalmából új kiállításo­kat nyitnak, a szocialista bri­gádokkal, iskolákkal ismerte­tik meg a muzeológusok mun­káját. A járásban Szobon, Pencen és Nagybörzsönyben van falu­múzeum. Társadalmi munka­Moforos járőr a parton is Veszélyes területek, vakmerő mutatványok A vízi rendőrség nyári krónikája G. S. 37 éves férfi július 3- án, a kora délutáni órákban, Visegrádon, a benzinkút alatti Duna-szakaszon vízbe fulladt. A szerencsétlen emoer néhány lépés után hirtelen elmerült, és csak a holttestét találták meg pár nap múlva. Azon a helyen pedig tábla tiltja a fürdést, amelyen kü­lön feltüntették, hogy 1974-ben hárman vesztették ott életü­ket. A hely sajátossága, hogy nagy a hőmérséklet-különbség a víz alsó és felső rétege kö­zött. G. S. esetében is szívgörcs okozta a halált. Fekete nyilvántartás Somogyvári rendőr főhad­nagy egy, már a címében is visszariasztó könyvből olvassa fel az adatokat, a „Körözött és kifogott hullák nyilvántartá- sá”-ból. A nagymarosi vízi rendőrőrs által ellenőrzött, 50 kilométe- •res szakaszon az idén nyolc fulladásos baleset történt. Az ok minden esetben: nem a ki­jelölt helyen való fürdés. Sok­szor hiába tudott úszni az ál­dozat, mivel nem ismerte a folyó veszélyt rejtő szakaszait, menthetetlenül odalett. Pél­dául B. J. is, aki a váci hajó­gyári szigeten, térdig érő víz­ben játszadozott a kutyájával, és egyszercsak örökre elmerült a feneketlen mélységben. Az Esztergom melletti Tót­tól Szödligetig, a nagymarosi őrs már külcjn figyelemmel tartja a legtöbb emberéletet követelő részeiket, különösen a visegrádit, a hajóállomás és a rév között, 'mégis ezen a nyá­ron újabb három haláleset történt azon a helyen. Gyakran cirkált a rendőr­motoros Dunabogdányban és Verőcemaroson is, a fürdőhely környékén, mert azok szintén hagyományosan veszélyes te­rületek. A balesetet nemegyszer az okozza, hogy a fürdőzők meg­gondolatlanul, egészen a ki­mélyített hajóútig beúsznak, és a rendőrségi csónak nem mindig tudja kihozni őket a Sirály vagy a Rakéta hajó elől. A Volvo és Wartburg tí­pusú szolgálati motorosok ezért ellenőrzéseiket részben a szárnyashajók menetrendjéhez igazítják. Sokszor a virtuskodónak si­került még a rendőrségi mo­torcsónak előtt partot érnie, de az idén többször előfordult, hogy a parton egv másik rendőr veregette meg hátulról az illető vállát, ugyanis a vízi és a szárazföldi motoros járőr egyszerre ellenőrizte a folyót, rádióadóvevő-kapcsolatot tart­va egymással. A tanácsok felelőssége A balesetekkel kapcsolatban a tanácsok felelősségéről is szót kell ejteni. Egyes tanácsok a strandokat sokszor csak a nyári idény megkezdése után jelölik ki, a tiltó és figyelmez­tető táblák elhelyezéséről sem gondoskodnak mindenütt. Az idén már a Minisztertanács Tanácsi Hivatala körlevélben szólította fel a táblák elhelye­zésére a helyi szerveket. A mentőőr sem mindig al­kalmas feladata ellátására, mert idős embert is kijelölnek a mentőőri posztra, ha egyál­talán kijelölnek valakit. Viseg­rádon és Szobon nem alkal­maztak mentőőrt, Zebegény- ben viszont a korban is meg­felelő személyfuvarozást vál­lalt a mentőladikkal. Bár kétségtelen, hogy a vízi­rendőrség számára a legtöbb gondot a szabálytalanul fürdő­zők okozzák, feladatuk közé tartozik még a hajók és más vízi járművek ellenőrzése, és részben a horgászok, halászok felügyelete is. Szerencsére eb­ben az évben végzetes csó­nakborulás nem fordult elő, azonban túlterhelés, ittas ha­józás és a hajóktól való köte­lező távolság meg nem tartása miatt gyakran került sor bír­ságolásra. Az önkéntes vízi­rendőrök, a magyar—csehszlo­vák szakaszon pedig a határ­őrök is bírságoltak. Ha beáll a jég... A nyári hónapok elteltével csökken a baleseti veszély a Dunán, de a téli időszakban is vakmerő mutatványokra vál­lalkoznak néhányan. A legve­szélyesebb produkció: jégtáb­láról jégtáblára ugrálva átkel­ni a zajló folyón. De a part­menti karajjégképződménye- ken is csak a kijelölt terüle­ten szabad csúszkálni, korcso­lyázni, mert ha véletlenül li- mányos a víz, azaz meleg áramlat vonul el a jégtakaró alatt, a jég könnyen beszakad­hat, ugyanúgy, mint a lékvá­gás után képződött vékony jégréteg. Ha pedig teljesen beállna a Duna, bár erre 1965 óta nem volt példa, csak a fűrészpor­ral leszórt útvonalon szabad átmenni a másik partra, éppen az előbb említett veszélyek miatt. (—s—c) társaik mindháromban figye­lemre méltó anyagot mutat-? nak be az érdeklődőknek. Pencen a múzeumi hónap tiszteletére új kiállítást is nyitottak: a cserháti táj szőt­teseit, hímzéseit láthatják a% oda látogatók. Mint Jakus Lajos, a mú­zeum igazgatója elmondta, néhány évtizede még Pencen is sok házban szőttek, fontak esténként. Csőváron 15 éve vetette le végleg az első me­nyecske a hímzett pruszlikot és a bőszoknyát, nem kis vi­hart kavarva asszonytársai körében. Ma, sajnos, már egyetlen szövőszéken sem dolgoznak, nem tilolnaK kendert, s Cső­váron is csak ritkán látni népi viseletbe öltözött lányt vagy asszonyt. A fiatalabbak nem is isme­rik a szövés és fonás eszkö­zeit, nem tudják, mire való a guzsaly, az orsó és a szövő­szék, ezért vállalkozott arra a falumúzeum, hogy összegyűjti az emlékeket. Közöttük látha­tó az a 350 éves szövőszék, amelyet készítője színes min­tákkal díszített. Pencen és Csőváron évszázadokon ke­resztül virágzott a szövés és fonás mestersége. Minden fe­hérneműt, lepedőt sajátos mintákkal díszítettek. Sajá­tos kultúráról árulkodnak a kiállított darabok. A környék lakói sokáig megőrizték egyé­ni kultúrájukat. A gyűjtemény egyik legré­gebbi darabja az a lepedő, amely a szülő asszony ágyát takarja el, hogy férfi szeme ne láthassa, hogy őt és gye­rekét a rossz szellemtől meg­óvja. Újabb keletűek a hímzé­sek, csak a múlt század 80-as éveitől foglalkoznak ve­lük a Cserhát környéki asszo­nyok, hiszen háziszőttesre nem lehetett hímezni. Az idősebbek közül sokan emlegetik ma is a fonóházak történeteit. A fonóházban gyűltek össze a lányok, s oda jártak utánuk a fiatalembe­rek. Mondókákkal, talányos kérdésekkel élcelődtek egymá­son. ★ A penci falumúzeum kiállí­tását nemcsak a helybeliek­nek érdemes megnézniük. Szí­vesen várnak minden érdek­lődőt, mint ahogy a szobi Börzsöny Múzeumban és a korábban már bemutatott nagybörzsönyi falumúzeum­ban is. Cs. A. I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom