Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR A CEGLÉDI JAPAS ES CÉ6LED VÁROS RÉSZÉR! XX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1976. OKTÓBER 6., SZERDA Eredmények a kutatóállonuison Nevet kap az új kajszibaraekfajta Tanulmány készült az érésmenetről , Országszerte ismert a szak­emberek, gyümölcstermesztők körében a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Kutató in­tézet ceglédi kutatóállomásá - mik neve. Tevékenységükről, eredményeikről legutóbb Nyúj­tó Ferenc, a kutatóállomás igazgatója számolt be a párt- alapszervezetnek. Jövő felada­taik valóravái'tásához szüksé­ges, hogy időnként összegez­zék, felmérjék, mi mindent tet­tek. Helyzetük javult az utóbbi időben. A ceglédi állomás 9 kutatóin. 17 témakörrel foglal­kozik most, segítőik az asszisz­tensek, s természetesen velük együtt az egység valamennyi dolgozója. Az eredmények va- Jamennyiük eredményei. Az Országos FajUmemesítö Inté­zet, mint nemes, továtobte- nyésztendő fájtát, elfogadta egy 15 éves kísérletsorozatuk eredményét, a C—235-ös kaj­szibarackot. Ez a fajta 21 szá­zalékkal nagyobb termést ad, mint az eddig ismertek. Ezen­kívül több fajtajelöltet is be­jelentettek elfogadásra. A minisztérium elfogadta és a Kutatási eredmények című kiadványban közzétette A kaj­szi és a szilva érésmenetének vizsgálata a befőttkészítés szempontjából című lezárt ta­nulmányukat. Az állomás munkáját a MÉM ebben az évben 1,3 millió forinttal támo­gatja. Minden arra mutat, hogy az év végéig céljukat az adott kereteken belül meg tudják valósítani. A ceglédi kutatók évek óta együtt dolgoznak, se­gítik, megértik értékelik egy­más munkáját. A szántóföldi növényter­mesztésről szólva elmondta az igazgató, hogy szerencsére jobb a zöUlbabtermés, mint amire számítottak. Gyümölcstermésü­ket az időjárás megtizedelte, a kiesett termés egy részét az Állami Biztosító megtéríti. Így előreláthatólag sikeresen feje­zik be a nem éppen jól kezdő­dött gazdasági évet. A tanács­kozáson részt vett Lukács Im­re, a városi pártbizottság osz­tályvezetője is, aki hozzászólá­sában kedvezően ítélte meg a kutatóállomás terveit, munká­juk színvonalát és eredmé­nyeit. Baldavári László Ismét megnyílt: Középiskolások ttja A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban ismét meg­nyílt a középiskolások klubja. A foglalkozásokat vasárnapon­ként tartják, délután 4 órától fél 8-ig, az emeleti táncterem­ben. Belépésre jogosító igazol­ványokat az iskolákban lehet kérni. A tervek és a közvéle­ménykutatás alapján a közép- iskolások klubjában alkalman­ként irodalmi esteket, tudo­mányos és ismeretterjesztő előadásokat, zenei rendezvé­nyeket, élménybeszámolókat tartanak. Múzeumi hónap, két varosban Cseh István emlékkiállítás nyílik A múzeumi hónap esemé­nyei igen változatosnak ígér­keznek a két szomszéd város­ban, Cegléden és Nagykőrö­sön. A rendszeres autóbusz- és vonatjárat lehetővé teszi, hogy a város lakói a rendez­vények közül a kedvükre I valót kiválaszthassák, meg­nézhessék, meghallgathassák. Cegléden ezekben a napokban zárul a polgári védelmi kiál­lítás a Kossuth Múzeumban, kedden nyílt a Kossuth Műve­lődési Központban Hegyi György festőművész mozaik- kiállítása. A múzeumban ok­tóber 10-től november 14-ig lehet majd megnézni Cseh Ist­ván emlékkiállítását. Nagykörösön a Nagykunság népművészetét bemutató kiál­lítással kezdődött a múzeumi hónap eseménysorozata. A na­pokban tartott színes diaképes előadást a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban dr. Ballon Tibor, a karcagi Győrffy István Nagykun Mú­zeum igazgatója a vidék nép­művészetéről. Vasárnapra a városban műemlékekkel is­merkedő sétát szerveznek, dr. Balanyi Béla tudományos munkatárs vezetésével, dél­előtt 10 órától. Hétfőn este hat órakor a nagykőrösi mű­velődési központban Kocsis Gyula ceglédi múzeumigazga tó tart előadást arról, hogy milyen volt az alföldi város a török hódoltság korában. Cegléden október 11-én, este hat órakor kezdődik Máté Bertalan tudományos kutató előadása, melynek címe Az 1848-as törvények és társadal­mi, gazdasági kihatásuk. Ok­tóber 15-én a nagykőrösi mú­zeum igazgatója, dr. Novák László előadása hangzik el a grúz tájakról és emberekről. Finnyás a gyerek Délben az étte­reim a találkahely. Ide várják az ebédszünetben a szülők a szintén jegyes-kosztos cse­metéiket, a terített asztal mellé. Né­hány szó az isko­láról, a feleletek­ről, majd a napi intelem hangzik el két fogás közt, az­után ki-ki megy a dolgára. A szülő a munkahelyére, a gyerek haza, ta­nulni. Fiúcska ka­nalazza a levest a szomszéd asztal­nál, rokoni társa­ságban. — Kicsit sós ez a leves ma — hal­lom a valóság summázását a fel­nőttektől. Kanál is csörren — a kis­fiú kanala, akinek ez épp elég indok volt arra, hogy a levesevést befe­jezze. Amikor a főzeléket hozzák, elébe tököt, a má­sik terítékhez len­csét tesznek. — A tököt te kérted? — hang­zik a kérdés. — Igen. Szere­tem a tökfőzelé­ket — mormolja a gyerek és a főze­lék tetején díszlő pecsenyezáírt igyekszik a tányér szélére terelni, folytatja az evést. — Igaz is, a lencse az téli étel. De hói van ez a tök ahhoz képest, amit én otthon fő­zök! Mennyivel jobb az! Nem is értem, miért kér­ted ezt — szólal újból a felnőtt hangja. Válaszul ismét a tányéron pihen a kanál. — No. mi az? Nem kéred? — Nem. Ez itt a tetején ... meg nagyon megfőtt benne a tök ... vagyis kevés... — így a srác, majd lángosra valót ku- nyerál magának. Míg anyja a pénztárcából válo­gatja a forintot, ő még egyszer meg­keveri a főzeléket a tányéron, s mi­kor kezében a summa, elszáguld. A szülői aggódás már nem éri utói: — Sovány, mint az agár, csak azt tudnám, mitől ilyen finnyás ez a gyerek! (—csk—) Szabó Magda írónővel találkoztak Író—olvasó találkozó szín­helye volt a héten a ceglédi Kossuth Művelődési Központ: Szabó Magda írónő találkozott a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozóival, a szocialista brigádok könyvbarát tagjai­val. Az írónőt személyesen meg­ismerni nagy élmény volt va­lamennyiük _ számára, hiszen így még "jobban megértik könyveit, melyeket egyébként is szívesen olvasnak. Szabó Magda a találkozó al­kalmával életéről, pályájáról, pályatársairól beszélt, beavat­ta olvasóit most készülő mun­káiba, terveibe. Válaszolnia kellett számos kérdésre is, mivel a ceglédi vállalat dolgozói barátai a jó könyveknek, és kihasználták az alkalmat, hogy egy-egy mű születésének, megjelenésének előzményei, módja felől ér­deklődjenek. (b. 1.) Földrajzóra a könyvtárban Október 7-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel az ifjúsági könyvtárban rendha­gyó földrajzórát tartanak Ceg­léden. Ez alkalommal a nagy sikerű tv-filmek szerkesztője, Rockenbauer Pál találkozik az iskolásokkal. Közlekedési úttörők 3 ászkara jenön a közelmúlt­ban rendezték meg a művelő­dési' házban az általános iskot- iások úttörőparlamentjét. Ek­kor alakult meg a községben a huszonöttagú közlekedési út­törőraj, amely a városi-járási közlekedésbiztonsági tanácstól ajándékul teljes felszerelést kapott. A gyerekek elmondták, azt szeretnék, ha a községi ta­nács, a termelőszövetkezet és a szülők összefogásával mielőbb közlekedési játszópark létesül­hetne a településen. Magyar gyártmányú gépekkel Első helyen a paradicsomíermcsztés Tapasztalatok jugoszláviai gazdaságokból A Soroksári Paradicsomter- mesztési Rendszer Gazdásági Egyesülés tagjai tanulmány­utat szerveztek Jugoszláviába. A tanulmányúton a soroksári Vörös Október Tsz, a jászszeint- aimdrási, tompái, rúzsai, tárnoki és az abonyi Üj Világ termelő- szövetkezetek dolgozói vettek részt, összesen huszonkilencen. Meglátogatták a Mezőgazda­sági Kombinátot Adán és Stippben. Mindkét üzem a So­roksári Paradicsomtermesztési Rendszer alapján termeszt pa­radicsomot, magyar betakarító­gépeket, lényerő vonalat vásá­rolt. Az adad Halász József Me­zőgazdasági Kombinát ezer dolgozója 7 ezer hektár terüle­ten gazdálkodik, konzervüze­me, s malma van. Összesen 300 Landras típusú svéd hús­sertés kocát tartanak, 100 hek­táron termesztenek paradicso­mot, 200 hektáron zöldborsót, s évente 5 ezer sertést nevel­nek. Egy koca évente átlagosan 24—27 malacot fial. A gazda­ság területének felét öntözik. A vizet a Tiszából kapják, föld alatti, azbesztcsöves rendsze­ren. Búzából 57, kukoricából 80 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermésük tavaly, paradi­csomból pedig 500 mázsát gyűj­tenek be minden hektárról. A paradicsomot ikersorosan termesztik, zömében olasz és amerikai fajtákat. Repülőgépes növényvédelmet alkalmaznak. Ditbane M—45-öt és Anitra- collt használnak a paradicsom gombabetegségei ellen. A Stippi Mezőgazdasági Kombinált délen, a bolgár—gö­rög határ közelében, Szkopje térségében fekszik. Itt is re­pülőgépes növényvédelmet al­kalmaznak. Ezer hektár szőlő­jük, 100 hektár paradicsomijuk van, ezenikívült rizst is ter­mesztenek. Az öntözővizet 40 kilométe­res távolságból vezetik. A he­gyeik között egy folyó vizát el­zárva duzzasztógátat létesítet­tek, és ebből több mezőgazda­sági kombinát mintegy 30 ezer hektár területet öntöz. Szőlő­ből 150—190 mázsa az átlag­termésük. Tavaly szőlőjük mustfoka 20 —24 volt, bőrfeldolgozójuk, Lakások és irodák Épül a 18 lakásos OTP-ház Cegléden, a Puskin utcában. Az emeleteken lakások, a földszinten az Állami Biztosító iro­dái kapnak helyet. A Ceglédi Építőipari Vállalat Kiss brigád­ja jelenleg az ajtók, ablakok elhelyezésén, a válaszfalak épí­tésén és a zárófödém elkészítésén dolgozik. Apáti-Tóth Sándor felvétele szállodájuk, vendéglátó kom­binátjuk is van. Megszervezték a rakétás jég­védelmet is. Szőlőfeldolgozó gépülk kapacitása naponta 96 vagon szőlő. Évente 30 ezer sertést, 130 ezer baromfit ne­velnek, 400 tehenük van, mely­hez most vásárolnak 20Ó két­éves üszőt. Tejhozamuk tehe­nenként 4200 liter évente. Hat hektárnyi üvegházukhoz most építenek további tizenkét hek­tár területen üvegházat. Ezek­ben uborkát, paradicsomot ter­mesztenek. Éves termelési ér­tékük 450 millió dollár. Mindkét mezőgazdasági kom­binátban fegyelmezett, jól szer­vezett munkát láttunk, a te­rület gyommentes és az öntö­zéssel a termésátlagok még a kedvezőtlen talaj adottságú stippi körzetben is magasak. Stipptől 45 kilométerre, Me­gatinóban új konzervgyárat építenek, ezért a környéken a paradicsomtermesztést évről évié növelni akarják. Dr. Konrád Zoltán Úllörő-tudósítók jelentik Parlament — kicsiben Cegléden, a Táncsics Mihály Általános Iskola 15. számú Do­bó Katica úttörőcsapata a na­pokban tartotta csapatparla­mentjét. Az iskolát háromszá­zan képviseltük. Alapos elő­készítés, szervező munka előz­te meg a plenáris ülést, úttörő lelkesedéssel és komolysággal dolgoztunk. A rajok küldöttei hét elején tanácskoztak, dön­töttek, határozatot hoztak, csu­pa fontos megbízatással, kér­déssel látták el a küldötteket. A hét szekció elnökének sza­vait nagy figyelemmel kísérte a városi úttörőelnökség képvi­seletében Enyedi Mártonná, Somogyi Árpádné, a megyei elnökség tagja, Szabó Sándor- né igazgató, Veréb Józsefné csapatvezető. Zsengellér Gézá- né kisdobosvezető és szüléink képviseletében Szekér Sándor. Mi, küldöttek, izgatottan vár­tuk, melyik kérdésünk, javas­latunk kerül majd a csapat­programba. Volt dolga a két ifivezetőnek, Veréb Jutkának és Rátóti Zolinak, akik idei programunkat szemléletesen mutatták be a falra erősített ívpapírra karton fi g u rák a l ra­gasztva. Látható volt az egy­más kezét fogó tanulópár, az ültetésre váró facsemete, a daloló gyerekek és sok más, úttörőéletet jelképező kis figu­ra. Az iskolai úttörőparlament elnökének, a nyolcadikos Cse- rés Zoltánnak a felhívására há­romszáz kéz lendült a magasba, jelentve, hogy a csapat prog­ramját elfogadtuk, szinte egy­hangúlag. Megválasztottuk küldötteinket a városi úttörő- parlamentre. Neon küldjük őket üres tarisznyával, van mond ani valónk, kérésünk és javaslatunk. Ök tolmácsolják majd feladatvállalásainkat, ezekkel szeretnénk előbbre vinni iskolánkban és példamu­tatóan a városiban az úttörő- mozgalmat. Vidám dallal zár­tuk plenáris ülésünket. „Paj­tás, daloljunk szép magyar ha­zánkról” — ezt a dalt vissz­hangozták az iskola falai, mi pedig azon igyekszünk, hogy majd még szebb legyen. Keresztúri Tünde és Kaczúr József, a VI. B tudósítói Labdarúgó-mérkőzések Ma, szerdán újabb fordulót rendeznek a Felszabadulási Kupában, a Bem SE ismét pályára lép. A gerjei sportte­lepen délután két órakor az NB I-es SZEOL 21 éven aluli játékosokból álló együttesét látja vendégül. Ugyancsak ma a Ceglédi VSE barátságos, elő­készületi mérkőzést játszik délután fél háremtől a Vas­utas-sporttelepen a Bp. Tö­rekvés ellen. JÁRÁSI LABDARUGO-BAJNOKSÁG Bem SE IS. -Ceglédb8:2 Nagy meglepetés volt a leg­utóbbi fordulóban, a járási labdarúgó-bajnokságon a Bem SE győzelme a tavalyi bajnok Ceglédbercel ellen. Törtei csapata nehezen győzte le a nagykőrösieket. EREDMÉNYEK: Kecskéscsárda SC—Albert­irsa H. i:7 Törtei—Nagykőrös 3:2 Bem SE—Ceglédbercel 8:2 Abonyi Tsz SK—Dánszent­miklós 5:1 a bajnokság Állása: 1. Bem SE II. 5 3 1 1 32: 8 1 2. Abony 3 3--------14: 4 6 3. C eglédbercel 4 3 — 1 16: 9 6 4. Törtei 3 2 1—9:43 5. Karatetétien 3 12—4:34 6. Dánszent­miklós 4 1 — 3 5: 8 2 7. Nagykőrös 4----------4 5:15 — 8. Albertirsa 4 ------- 4 4:38 — M. L. Győztek a fekézők Tornászlányok a bajnokságon Teke: A tekézők csapatbajnoksá­gának legutóbbi fordulójában jól szerepeltek a ceglédi együttesek. Az NB II-ben: KÖZGÉP SE—Bp. Postás 7:1 2650—2497 Jók: Nyíri (464), Tornyosi (444), Király (440), Raffai (438), Molnár (437). Remekeltek a KÖZGÉP já­tékosai, csapatuk kiegyensú- lvozott volt, s ez nagy arányú győzelmet eredményezett. A ceglédiek az újabb két bajno­ki ponttal megerősítették he­lyüket a bajnoki táblázat él­csoportjában. A KÖZGÉP a hét végén a V. Ikarushoz uta­zik. Az NB Ill-ban: Bem SE—Csavarárugyár 6:2 2551—2436 Jók: Horváth (461), Nagy (441), Tarsoly (433). Biztos győzelmet aratott a Bem SE, még reménykedhet­nek a dobogós helyezésben, sőt az NB II-be jutást, jelentő második hely megszerzésében is. Torna: A fiatalokat felvonultató Ceglédi VSE ifjúsági leány­csapata is rajthoz állt áz or­szágos vidéki, III. osztályú tornász csapatbajnokságon. A viadal a várakozásnak megfe­lelően alakult, két csapat kü­lön versenyt vívott az első helyért, amelybe a többiek nem tudtak beleszólni. Mö­göttük a harmadik helyet sze­rezte meg a Ceglédi VSE. A kislányok egyenletesen, jól dolgoztak, tudásukból jelen­leg még csak ennyire futja. A ceglédiek talajon 43,2, ug­rásban 42,3, felemás korláton 42.8, gerendán 42,6 pontot kap­tak összesen: A Vasutas tor* nászai közül a legjobban Csi­szár Györgyi szerepelt, a négy szeren 36,1 pontot gyűjtött. A csapatverseny végered­ménye: . 1. Nyíregyházi Sí 175.8, 2. Kalocsai Sí 174,8, 3. Ceglédi VSE 170,9 ponttal. U. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom