Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

1976. OKTOBER 1., PÉNTEK 5 Százötven éves' a herendi porcelán A 150 évvel ezelőtt alapított herendi porcelángyár fejlődé­séről, jubileumi ünnepségeiről számolt be csütörtökön az új­ságíróknak Sárközy György, a Finomkerámiai Művek vezér­igazgatója és dr. Felek Béla, a herendi gyár igazgatója a FIM Apáczai-Csere János utcai stú­diójában. A jubileum alkal­mából két kiállítás nyílik hét- főn'Budapesten, az Iparművé­szeti ' Múzeumban és a FIM- stúdióban a herendi porcelán- gyártás másfél évszázados tör­ténetének jelentős állomásai­ról, alkotásairól. Utoljára 1924- ben mutatott be az Iparművé­szeti Múzeum herendi kiállí­tást. Most is elsősorban mu­zeális értékű alkotásokat vo­nultatnak fel, több mint 10 vit­rinben. A FIM-stúdió kiállítá­sa is utal a hagyományokra, a múltra, de elsősorban a lég­ii jabb tervezésű herendi porce­lánokat mutatja be. Munkában az Örkényi helytörténeti szakkör Miről vall a faeke, a szakajtó? Hónapokig porosodott pol­comon egy könyv — fekete borítójú, arany cirádákkal ékesített —, mígnem kezembe vettem. Sók érdekességet ígért, minthogy több mint 200 évvel ezelőtt nyomtatták. Már hosz- szú ideje lapozgattam, amikor feltűnt második oldalán egy barnás tintával írt, latin be­jegyzés. Először igyekeztem megfejteni jelentését, aztán megpróbáltam elképzelni író­ját — egyik sem sikerült. így van ez, sokszor évekig él az ember szűkebb környezetében (legyen az utca, városrész vagy falu) anélkül, hogy egy­szer is utána gondolna: mi­lyen emberek lakták korábban a tájat, milyenek voltak szer­számaik, szokásaik, házaik __ El őbb-utóbb megfordulnak ilyen gondolatok az ember fe­jében. Kevesen jutnak el SZENTLORINCKATA Paradicsomlé-vonal Préselés előtt válogatják a paradicsomot Halmágyi Péter felvétele A Szentlőrinckáta és Tóal- J más határát művelő Egyesült j Lenin Tsz mindkét elődje' mindig sok paradicsomot ter- j melt. Földjein most is 140 j hektáron pirpslik a gyümölcs, | éspedig ez idén is szerződéses j alapon a Hatvani Konzervgyár i számára. A sok paradicsom i előfeldolgozására a gyár idén a j tsz szentlőrinckátai majorjá-' ban lévonalat létesített. Augusztus vége óta éjjel- i nappal préselik a paradi­csomlevet. Huszonnégy óra alatt 30 va-! gonnyit képes feldolgozni az j üzem, de nem mindennap kell igénybe venni teljes teljesítő- : képességét. Nem mindig szál- j lit annyit az Egyesült Lenin ' Tsz, Heves megyéből négy kö- j zeli tsz paradicsomtermése Is | idekerül azonban. Ez a négy tsz az érési idő alatt ebben a2 évben megközelítően 300 va­gon paradicsomot hoz át a me­gye határán, de az Egyesült Lenin egymaga 400 vagonnál többet visz a lévonalhoz, amely az érés befejeztéig, ok­tóber végéig, tehát két hóna­pon át dolgozik. A kipréselt levet a kon­zervgyár tartálygépkocsi­jai szakadatlanul fuvaroz­zák Hatvanba. A paradicsom héját és magját viszont az Egyesült Lenin Tsz fejőstehenei kapják, jól tejel­nek tőle. A léüzem már ebben az első esztendőben a gyárnak csakúgy, mint a téeszeknek be­vált. A gépek most már Szent- lőrinokátán maradnak és ok­tóber végétől a jövő évi para­dicsomtermésig ott pihennek. Sz. E. A Taurus Abroncsgyár felvesz férfi és női gumiipari segédmunkásokat. Szakmunkásképzés, továbbtanulási lehetőség. jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17, (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. azonban addig, hogy maguk is utána járjanak (akár társaik­kal együtt) a dolgoknak, s igyekezzenek felderíteni a múltat a ma még elszórtan fellelhető tárgyakból, a még ítt-ott jelenlevő szokásokból. Kétéves munkával Üjabban egyre terebélyese­dik a falut, a lakóhely múltját kutatók mozgalma. Kissé talán divat is, de többnyire a kí­váncsiság, az érdeklődés ser­kent idősebbeket és fiatalab­bakat az ilyen ismeretszerzés­re. —Azt hiszem, rendjén is van így — mondja Boross Endre, az Örkényi művelődé­si ház ifjú igazgatója, amint végigkalauzol a nemrégiben megnyitott állandó helytörté­neti kiállításon. — Kétéves munka eredményeként gyűlt össze ez a sok régi használati tárgy. Legtöbbjét ma már csak hírből ismerik az emberek. Itt van például a robusztus fa­prés. A múlt század végéről származik, de az agyagkorsók sem fiatalabbak. — Helytörténeti szakkörünk tagjainak szorgalmát dicséri e munka, akik szabad időt, fá­radságot nem kímélve járták az Örkényi portákat egy-egy régi használati tárgy fellelé­sének reményében. A szakkör 1974-ben alakult. Tagjai kisiskolások, akik tör­ténelemtanáruk, Rogosz János útmutatásával indulnak nap mint nap újabb felfedező- utakra. Szerencsés véletlenek egybeesése, hogy a tanár gya­korlati oktató is, így hát szak­szerű tanácsokkal látja el a gyerekeket a behozott tárgyak helyreállításakor. — Néha valóban sok gondot okoz egy-egy tárgy rendbe­hozatala — mondja. — A gye­rekek azonban lelkesek, ami nem is csoda. Érdekli őket ez a munka. Azt hiszem, a szak­kör tevékenysége jól kiegészíti az iskolai tanulást. Amikor a diákok a múlt század embe­réről olvasnak a történelem- és irodalomkönyvekben, csak halványan sejtik, milyen volt a XIX. század végi paraszt, hogyan élt. Egyszerű haszná­lati eszközeit, szerszámait ve­szik itt kézbe a gyerekek, s magyarázat nélkül értik: hihe­tetlen energiával, verejtékezve túrta faekéjével földjét (ha volt egyáltalán neki) a pa­raszt, órákig zötyögött roz­zant szekerével, míg behordta a termést, s görcsbe rándult a keze, mire megköpülte a va­jat. Siiíőlapát, cséphadaró Nemrégiben felújították a művelődési házat, s akkor kapta meg a szakkör a termet. A két éve működő szakkör­nek kezdetben 27, tavaly pedig 33 tagja volt. Egy osztálynyi gyerek. Rogosz Jánosnak is több helytörténeti tanulmá­nyát őrzi a megyei levéltár, de a község krónikásaként is is­merik. — A kívülállók alig tudják elképzelni, mennyit fáradoztak a gyerekek, amíg ez az anyag összegyűlt. De munkájukról beszéljenek inkább maguk! Két lány és egy fiú üldögél a művelődési ház klubtermé­ben. Ök a legszorgalmasabb szakköri tagok. — Itt kint az udvaron lát­ható egy szekér, Kancsóéktól hoztuk be. Elég régi jármű. A hajdani községi pénztárosé volt az első és a második vi­lágháború között — magya­rázza az általános iskolás Mé­száros Ágota. Bencsik Barnabás veszi át tőle a szót: — Kenyeresszakajtót, csép- hadarót, sütőlapátot is behoz­tunk. Házról házra jártunk a községben, úgy kéregettük el őket. Az emberek szívesen ad­ták, hiszen többségük csak a port fogta. Racskó Gabriella fűzi to­vább szavait. — Van a községben egy na­gyon régi, talán több száz éves szabadkéményes, szalmatetős ház. Helyreállítjuk, majd, ha megkapjuk rá az engedélyt. Rogosz János már az elkö­vetkező idők munkájára gon­dol. — Szeretném elvinni a gye­rekeket Vatya-pusztára. Ezt a környéket már régen is lak­ták emberek, így sok tárgyat lelhetünk fel a múltról. Vala­melyest értek a régészethez, s szeretném, ha a fiúk és a lá­nyok megtanulnák a restaurá­lás alapjait. Fésűsök és kovácsok A mostani helytörténeti ki­állítás a szakkör kétéves te­vékenységének eredménye. Mindössze egy terem, amely máris zsúfolt. — És ez még csak a kezdet — veti közbe Boross Endre. — Szeretnénk rendszerezni _ ki állításunkat, s a jövőben bővítjük is. Ügy tervezzük, hogy a pincében különböző szakmák műhelyeit rendezzük be. így például a hajdani ci­pészek, kovácsok, fésűsök szerszámaival ismerkedhetnek majd meg az érdeklődők. A gyűjtést a szakkör tagjai már meg is kezdték. Ezt a munkát, a gyerekek eredményeit pedig elismerik, hiszen a szakköri tagokból álló úttörőőrs dicsérő okleve­let is kapott. Gyűjtőmunká­juk nyomán feltárul a múlt, és színvonalas kiállítással gaz­dagodik Örkény. Virág Ferenc Új út — két hét múlva A Fest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat keverőtelepének dolgozói a Tápiószecsőt és Tóalmást összekötő út burkoló­anyagát állítják elő. A tervek szerint az útszakaszt két hét múlva adják át a forgalomnak. Halmágyi Péter felvétele A solymáriak busszal jönnek Gondoskodik a szakember-utánpótlásról a PEMÜzsámbéki gyáregysége Eredeti módon igyekszik enyhíteni munkaerőgondjain és gondoskodni a szakember­utánpótlásról a Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsám­béki gyáregysége. A napokban elkészült ugyanis az az intéz­kedési terv, amelynek elsőd­leges feladata az, hogy az érdi szakmunkásképző intézettel együttműködve annak elvi út­mutatásai és gyakorlati irá­nyítómunkája alapján saját szakmunkásképző bázist hoz­zon létre a PEMÜ zsámbéki gyáregysége. Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk: Zsám- békon a vállalat új telephely építését kezdte meg. A termelésbe fokozatosan bekapcsolódó üzemekben 1980-ra a vállalat jelenlegi műanyagtermelésének több mint hatszorosát ál­lítják elő, évi 600 millió forint értékben. Kell tehát a szakember, a gé­pek szakszerű kezeléséhez ér­tő munkáskéz. Ezért dolgozta ki a zsámbéki gyáregység új, több évre szóló szakmunkás­utánpótlási munkatervét. Miről is van szó? Elsősorban arról, hogy a régi telephely lassan fölöslegessé váló üze­meit a jövő év nyaráig oly módon alakítják át, hogy azokban 1977 szeptemberében négy szakmában megkezdőd­hessen a szakmunkásképzés. Jövő szeptembertől összesen nyolcvan géplakatos, szer­számkészítő, villanyszerelő és mechanikai műszerész ipari tanuló kezdheti meg tanulmá­nyait az egykori üzemekben. Kónyár Ferenc, a PEMÜ zsámbéki gyáregységének igazgatója: — A vállalat körülbelül 3 millió forintot szán arra, hogy a hajdan műhelyek céljaira szolgáló épületekben tanter­meket és tanműhelyeket ren­dezzünk be. Az a tervünk, hogy az új telephelyen új forgácsoló­gépek álljanak munkába, mindjárt a kezdet kezde­tén. A régi gépek tehát segítenek megvetni a szakmunkásképzés alapjait itt Zsámbékon. Az új telephely szerencsére nincs túlságosan messze a ré­gi gyáregységtől. Így idővel az sem okoz majd gondot, hogy a gyakorlati oktatások egy részét az új üzemekben tartsák meg, ily módon ismer­tetve meg a fiatal szakmun­kásjelölteket a korszerű tech­nikával, az új technológiával. Bár a bázis létrehozása ma még csak terv, az előkészítés mindenesetre a legjobb ütem­ben halad. Fontosságáról any- nyit még el kell mondani, hogy az érdi szaktanárok irá­nyítása mellett dolgozó okta­tóközpontra meglehetősen nagy feladatok várnak, ugyan­is nemcsak a zsámbéki gyár­egység szakmunkás-után­pótlása lesz feladata, ha­nem az is, hogy a solymá­ri gyár számára is képez­zen fiatal szakembereket. A PEMÜ ugyanis azt tervezi, hogy a solymári körzetből autóbusz fogja szállítani Zsámbékra a négy szakma va­lamelyike iránt érdeklődést mutató fiatalokat. B. P. Keresse fel érdi cipőszaküzletünket Érden, a Budai út 4. sz. alatt Boltunk rögzített áras gyermekcipők árusítására kijelölt egység Nagy választékban kaphatók gyermek tornacipők, 23-astól 34-esig fiú és leányka „fröcsi” félcipők, 31-estől 40-esig fiú és leányka „fröcsi” szárascipők, 31-estől 40-esig Állandóan jó minőségben és változatlan áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom