Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

V Emlékek kavargása Ma is vízimolnárnak tartja magát — Hahó! Molnárok, Eszter­gomnál elhagytam a jeget! — hangzott át a Dunán, a teher­hajó kapitányának hangja. Fe­kete nagy szócsövön kiáltott a kapitány, és a fehér, libafalka- ként álló nagy kerekű vízi­malomok öreg ajtajai mind megnyíltak. Elkötötték a mol­nárlegények a ladikot, hogy megvigyék a tulajdonosnak a hírt, jön a jég! A tulajdono­sok meg fölzörgették az atyafi- ságot, és pár perc múlva em­berektől feketéllt a váci Hor­váth Mihály utcában a kisváci Duna-part. Addigra már kiürültek a ga­ratok, hat vetésdeszkát leszed­tek a kisingröl, a malomkerék tengelygerendájáról, hogy azokban a sekély partszegély kárt ne tegyen, megkötötték a két, százhatvan méteres ken­derkötelet, a vatagabbikat a malomhoz, a vékonyabbikat a kisinget tartó völgyhajóhoz. Aztán lassan, védlizve, csáká­nyozva elindult a hatalmas malomtest, a part felé. Féltve őrzött könyv Minderre az utolsó váci ví­zimolnár, a 80 éves Flórenc József emlékezik. Hozzárakom gyermekkori emlékeimet, s felidézem, anyám rokonát, Dé­kán Pétert, a legnagyobb váci vízimalom lisztes-fehér mol­nármesterét, akinek szája szög­letében mindég ott bujkált a huncutkás mosoly. Nyugodt, mély hangon me­sélte nekem Dékán Péter, mu­togatta az akkor alig 10 esz­tendős fiúnak a vízimalom csodáit, titkait, a kerekek du- ruzsolása, a malomtő alatti víz csobogása közben. Utána ebédeltünk, és azóta a szám­ban érzem a molnárcsusza ízét, a jó dunai halászlé zamatát. Közbenjárásként, hogy Fló­renc József szíve és emlékei­nek tárháza előttem jobban ki­nyíljon, megemlítem rokonom nevét. Ö felugrik meglepetten, két tenyerébe fogja arcát és nevetve kétszer körülszaladja a szobát ,maid visszakérdez: — Délkán? Mondom: — Igen. Ekkor a szekrényéből, ru­hákba csavart, féltve őrzött könyvet vesz kj .kinyitja, elém tárja. — Én jobban tudom ... En jobban ismertem ... Negyven éve nem hallottam a nevét. A mesterem volt. Itt ír róla Mó­ricz. Móricz Pál, a hajdúsági író novelláit tartalmazza a könyv, s benne Dékán Péterről egy riport. — Mesterem volt — mond­ja ismét az utolsó vízimolnár, és most raitam a csodálkozás sora. Képek sokasága Előkerülnek emlékeinkből a többiek is. Tragor Ignác áll közénk, és magyarázza, hogy más a túrós csusza, mint a vá­ci túrós csusza, melyet molnár­csuszának is neveznek, mert a váci dunai molnárok tudták legjobban elkészíteni. Fényes Elek 1837-ből küld üzenetet, hogy azért járt kevés hajó a váci Duna-ágon, mert tele volt vízimalmokkal és azok aka­dályozták a hajózást. Mesélik mások, hogy Kos­suth Lajos követválasztásakor, a pesti megyeházán, 1847 októ­ber 18-án, Herkules alakú, vi­lágos szürke ruhás, zsinórral gazdagon kihányt, ezüstgom­bos dolmányos váci vízimol­nárok tartották fenn a rendet. Mikszáth Kálmán: A vén gaz­emberben. Petőfi Sándor Nap­lójában emlékezik meg a volt váci vízimolnárokról. Vácon sokan még ma is így kérik a textilboltban a színt: „Molnárszürkét kérek.’’ Tör­ténészek mondják: a Dunán az érsekújvári, az esztergomi és a váci hidat a török időkben a váci vízimolnárok készítették. De gazdag képek sokasága bontakozik ki előttünk Papp Rezső, Az utolsó dunai mol­nár, Galambos Ferenc Jár a malom. Stefaits István, A váci vízimolnárok című újságcik­keiben. Évtizedek pora Figyelem, miként csendese­dik el a jókedvű öreg a fél­évszázados emlékek kavargá­sában, és megsűrűsödik körű- 1 lőttünk a csend, amikor ke­zembe veszem féltve őrzött ok­mányait, melyekre évtizedek pora szállt. Flórec József, apja cipész volt, anyja a sződrákosi patak­malomban, annak apja, Ba- ráth István, az egerszegi ma­lomban született. Mint a kö­zépkor földesura, ő is levezeti őseit, de inkább anyai ágon és csak addig, amíg azok a vízzel, a malommal érintkeztek.1 <5 1887 november 22-én született, de már 13 éves korában a leg­nagyobb váci vízimalomban, a leggazdagabb vízimolnárnál, Hevén Istvánnál dolgozott. A kisváci Dégrádi utcában szüle­tett, ahonnét látni lehetett a nagylapátú vzimalmokat. 1915 szeptember 23-án szabadult, mint molnársegád. Móricz Pál a századfordulón 31 Flórenc József 9 vízima­lomra emlékszik, én már csak négyet találok emlékeimben. Az utolsót 1941_ben, Dömösre vitték, ott még három évig dolgozott, majd a vihar tönk­retette. Kising, gianc, völgyhajó — Nemcsak a molnármes­terséget, de a malomépítést is meg kellett tanulnunk — foly­tatja Flórenc József. — Meg. ismerkedtünk a malomházzal, ahol a tisztítógép, a koptató­gép, a trizör, a garat, a felvo­nó, a rosták, a hengerszékek voltak. Hátul helyezkedett el a legényszállás, ahol egy heverő, egy kiskályha állt, mert hűvös volt ősszel a Duna. A part felé, közvetlen a vízre nyílott az öregajtó, mellette volt kikötve a ladik, amellyel a malomba a gabonát, a partra a lisztet szál­lítottuk. Az építmény másik oldalán, a víz felé nyílott a kis­ajtó, ott volt a malomkerék is, annak a tengelygerendája, melyet mi kisingnek nevez­tünk, s amely 13 méter hosz- szú, 65 centiméter vastag volt. Rajta a keresztek, azaz a gianc, arra erősítve a deszkák, azaz a lapátok, melyeket hajtott a víz. A kerék 8 méter magas volt. Állandóan hat lapát volt a vízben, egy méter mélység­ben, és ezt a hat lapátot "kel­lett levenni, ha más területre költözött a malom. A kisinget, azaz a tengelygerendát a völgyhajó tartotta. A malom és völgyhajó közötti járódeszkát vízjárónak neveztük. A völgy­hajó mellett volt a kisebb csó­nak kikötve, az úgynevezett mentőcsónak. Amikor apadt a Duna, a malmokat feljebb kel­lett vontatni a Buki-sziget felé. Négy-öt ökröt fogtak a 160 méter hosszú kötél elé a par­ton, és a vasmacska felszedé­se után elindultak az ökrök. Olyankor csendbe borult a part is, mert egy rossz mozdu­lat, és két legény, egy mester veszíti el életét, egy család va­gyona megy tönkre. Két kiál­tást lehetett ilyenkor hallani a malom két oldalán álló csá­kány őstől: ,,Karolyral”, amikor a part felé, „Dunára!", amikor a víz felé kellett kormányozni, a hatalmas építményt. András-napkor a legtöbb malmot a partra vontatták. De azért sokan András.nap után is a vízen maradtak, míg egy arra járó hajó kapitánya a fe­kete szócsövön ki nem kiáltott: Hahó Molnárok! Esztergom­nál hagytam el a jeget! Egy évben egyszer ünnepel­tek, május 4-én. Ezen a napon, este leállították a malmot, ki­világították gyertyákkal és várták Buki-sziget felől a ha­lászok virágos, lampionos la­dikjait meg a Fürge gőzöst, mely a kompot húzta, s rajta a fúvószenekar indulókat ját­szott. — Mi a völgyhajó szélén áll­tunk, és vigyáztunk a malmok­ra. Hűségesen Elmondja az utolsó váci ví­zimolnár, miként kapta be a kerék az úszókat, a keskeny csónakokat, nem egyszer a motorcsónakot is. Mutatja életmentő kitüntetéseit. Büszke arra, hogy ő az utol­só váci vízimolnár. Amikor a technika kikoptatta a vízimal­mokat, a gőzmalomhoz ment át. Amikor az idő őt is kikop­tatta, 500 forintos nyugdíjas­ként, raktáros lett a malom­ban. Amikor már erre is fiata­lokat vettek fel, nem tudott búcsút venni a gabonától, el­ment éjjeliőrnek a Gabonafel­vásárló és Értékesítő Vállalat­hoz. De ma is vízimolnárnak tartja magát. Én is így kopogtam be hoz­zá: — Az utolsó váci vízimol­nárt keresem. És kitárult nemcsak lakásá­nak ajtaja, de a szive is. Mészáros Gyula A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRÉ« XX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1976. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Megállás nélkül dolgoznak November ötödikéig földbe kerülnek az őszi magok Jól haladnak a kukoricabei akard ássál Rendelni sem tudtak volna jobb időt az őszi mezőgazda- sági munkákhoz a járás me­zőgazdasági termelőszövetke­zetei és az állami gazdaság, mint amilyen az utóbbi na­pokban volt. Nem esett az eső, nem volt nagyon hideg, s a talaj is kiszáradt annyira, hogy az erőgépeknek ne kell­jen erőlködniük, szántás, ve­tés és betakarítás közben. Ki is használják a lehetősé­get a gazdaságok, hétköznap nyújtott műszakban dolgoz­nak, sőt a száz lóerőnél nagyobb traktorok vezetőfül­kéiben váltják egymást a traktorosok. Arról is hírt kap­tunk, a hét végén sem állnak le a gépek, hétköznapi me­netrend szerint folyik to­vább a munka, hogy idő­ben elkészüljenek a vetés­sel, a szántással és a be­takarítással. A gödi Dunamenti Termelő- szövetkezet a járásban első­ként, a megyében harmadik­ként fejezte be a vetést, s csütörtökön a szobi Üjbarázda Tsz is csatlakozott hozzá. November ötödikére való­színűleg minden őszi mag a földbe kerül a járásban. Az adatokat összehasonlítva, a korábban kedvezőtlen időjá­rás ellenére is jobban állnak a munkákkal, mint tavaly ilyenkor. Végeztek több mint 9 ezer hektár őszi szántással, to­vábbá a tavaszi vetések­nek készülő mélyszántás negyven százaléka is kész. Az őszi vetőmagok 75—80 százaléka szintén a földben csírázik. Üresen ásítoznak a burgo­nyaföldek is, hiszen mindenütt kiszedték a földből a gumó­kat, a legtöbbje már téli tá­rolóhelyre került. Jól halad­nak a kukoricabetakarítással is, a csaknem 2500 hektár 40 százalékával végeztek a kom­bájnok. A legtöbb helyen panasz­kodnak, hogy gyenge a termés. Szobon például csak 20 mázsa a hektáronkénti át­lag, a többit elvitte az aszály, s elfogyasztották az erdei vadak. Néhány szövetkezetben és az Alagi Állami Tangazda­ságban már olyan jól állnak a munkákkal, hogy a többi gazdaságot is tudják segíteni. A gödiek máris dolgoznak a kisnémedi földeken, s onnan Szokolyára mennek. Cs. A. SZÍVESEN fogadjak okét Nyugdíjasok az Izzóban Több mint száz nyugdíja­sát látta vendégül az Egyesült Izzó váci gyára. Horváth János, az üzemi pártbizottság titkára köszön­tötte az idős embereket, majd Simák István, a szakszerve­zeti bizottság titkára tájékoz­tatta őket a gyár életéről, egyebek között arról, hogy so­kan vannak, akik nyugdíjas­ként segítenek az üzemben, s továbbra is szívesen fogadják őket. A tájékoztató elhangzása után a Kertész utcai óvodá­sok műsorral köszöntötték a munkában megfáradt embere­ket. Németh János Patyolat Felvevőhely minden nagyobb községben Nincs szükség külön emberre és épületre A járásban a Pest megyei J Szolgáltató és Csomagoló vál- ' lalat végzi az intézményes ru­hatisztítást. A háziasszonyok második műszakját jelentősen megkönnyítő szolgáltatás áldá­sait egyelőre csak kevés házi­asszony élvezheti a községek­ben, mert csak Dunakeszin, Foton és Nagymaroson van felvevőhely. Az idén tovább fejlődik a szolgáltatóhálózat, hiszen Vámosmikolán, Ácsán, őr- bottyánban, Verőcemaro­son és Gödön is nyitnak átvevőhelyet. Néhány községben új formá­ban igyekeznek pótolni az ed­dig megoldhatatlannak látszó személyzethiányt. A különböző szolgáltatásoknak egy átvevő­helyet létesítenek, s így nincs szükség külön épületre és em­berre. Újdonságnak számít az is, hogy a Dunakeszi Konzervgyár­ban kipróbálják az ágyne­műkölcsönzési akciót. Ha sikere lesz, más üzemek­ben is bevezetik. Jövőre ismét több helyen nyitnak átvevőhelyet. Kemen­cén, Letkésen, Váchartyánban, Szódon és Radon, lesz fiókja a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Válalatnak. (cs.) KÉZILABDA Első a Forte Befejeződtek az Országos If­júsági Kupa Pest meigyei cso­portjának mérkőzései. A váci Forte ificsapata, valamennyi mérkőzését megnyerve, bizto­sam végzett az első helyen. A Forte bekerült a novem­ber 18—21. között, Tatabányán. az új körcsarnokban rendezen­dő országos elődöntőbe, ahol az NB I-es Csepel—Tatabánya, valamint az NB II. középcso- portbajnok Dunaújváros ifjú­sági csapatának társaságában küzd a döntőbe jutásért. A csapat a szezon befejezté­vel. teremben készül az ÓIK elődöntő mérkőzéseire. Egye­bek között részt vesz október 30-tól, Újpalotán, az NB-s csa­patok teremtornáján, ahol az Ifi csoportban is indul egy csa­pat, így mindenki játéklehető­séghez jut, továbbá Dunake­szin, a megyei felnőtt terem- bajnokságon is ott lesz. így is feljutottak Vereséggel fejezte be 1976. évi NB Il-es szereplését, a már NB I B-be feljutott Dunaúj­város otthonában, a Forte ké- zilabda-csaipata. D. Kohász—Forte 17:10 (6:5) A mérkőzésen Matyóka, Far­kas E., Farkas 1. Nagy, Pola- csek, Strasser, Kalla, Hájas, Balogh, Czenczik, Sulyánszki és Brezovszki szerepelt. Hazai gólokkal indult a mér­kőzés, 6:2-es vezetésnél, a cse­rével beállított fiatal játéko­sok a félidő végére szépítettek. A második félidőben sokáig együtt volt a két csapat, de vé­gül is elhúzott a hazai gárda. (nyári) Győzött a PENOMAH Az öregfiúk bajnoksága 11. fordulójában a PENOMAH Vácon fogadta a Volánbusz együttesét. A helyi csapat nagy küzdelemben, megérde­melten győzött a keményen, sokszor durván játszó főváro­siak ellen. PENOMAH—Volánbusz 2:1 (1:0) Vác, 200 néző. Vezette: Ré­miás. Balázsovits János megbízott edző a következő csapatot Edzett ifjúságért Kilenc sportágban versenyeznek A zárórendezvények november 7-én A sportfelügyelőség tömeg­sport bizottsága, a városi és járási KISZ-bizottság, vala­mint az MHSZ-szervezet ok­tóber 30. és november 11. kö­zött Vácott, Dunakeszin, Ze- begényben és Váchartyánban, 9 sportágban tart versenyeket. Október 30-án délután, Vá­cott asztalitenisz-mérkőzések zajlottak le, a mezőgazdasági szakközépiskolában. Nevezni a helyszínen lehetett. November 1-én, holnap Vá­con, mezei futáson vesznek részt az úttörők, fél kettőkor, a középiskolások és a KISZ-ko- rú felnőttek d éli'tón 3 órakor. November 4-én, Zebegény­ben, fél kettőkor kezdődik a mezei futás, az általános isko­la előtt, Dunakeszin pedig a helyi versenykiírás szerint. November 6-án kispályás labdarúgás (férfi) üzemi dol­gozóknak, délelőtt 10 órakor (a döntő délután 3 órakor), a női mérkőzések délelőtt 10 órától zajlanak le, a váci diák­stadionban.) Ugyancsak a diák­stadionban. 10 órakor, lábte­nisz egyéni és páros verse­nyek kezdődnek. Délután 2 órakor a mező­gazdasági szakiközépiskolában a tollastóbdázók mérkőznek. A természetjárók 6-án dél­előtt 10 óraikor gyülekeznek Zebegényben. a MÁV állomás mellett. November 7-én kézilabda­mérkőzéseket tartanak. Kilenc órakor a nők a Forte-pályán találkoznak, ugyanabban az időben a férfiak a Kötöttáru- gyár pályáján mérkőznek. Sportlövészet légpuskával a Forte lőpavilonjában, novem­ber 7-én. 9 órakor, kispuská­val, ugyanabban az időben, V áchartyánban. November 7-én, fél tízkor, a váci MHSZ-székházban, a sakkozók egyéni versenyt ját­szanak. (h.) szerepeltette: Janók, Balogh, Marosi, Seben, Goda, Konréd JNeugan II.), Pintér, Lieb- hardt, Garaba, Kővári, Ozs- vári. A váciak a mérkőzés első felében többet támadtak, de három tiszta gólhelyzetet ki­hagytak. A 28. percben bal oldalról Goda ívelt a kapu elé, a rövid felszabadító rúgást Pintér 23 méterről helyezte a hálóba. A második félidő 15. percé­ben, nagy védelmi hibából egyenlített a Volán. A befeje­zés előtt 5 perccel a jobb oldalon kitörő Ozsvári emelt át a kifutó kapuson, a labda a felső kapufáról lepattant, és a befutó Kővári a hatosról a kapuba talpalta a labdát. Holnap, november 1-én, a csapat Budapesten szerepel, a Törekvés ellen. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Árfa Tamás, kedden dr. Csömör Pál, szer­dán dr. Bénik Gyula, csütörtö­kön dr. Kovács Pál, pénteken dr Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Csömör Pál tart ügyeletes orvosi szolgála­tot Vácott, a Köztársaság út­ja 30. szám alatti központi or­vosi rendelőben. Az ügyeletes orvosok a 11—119-es telefon­számon is felhívhatók. A beosztás hétközben meg­változhat. i 1 Az utolsó váci vízimalom makettja

Next

/
Oldalképek
Tartalom