Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

’xMrhm 1976. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Frankfurt am Main Világkonferencia Ciprusról Közös ciprusi görög—török ideiglenes kormány megalakí­tását javasolta pénteki nyilatkozatában Caglayangil török kül­ügyminiszter. A ciprusi kormány szombaton elutasította a török külügyminiszter javaslatát. A ciprusi parlament a ciprusi válság ENSZ-vitáját meg­előzően felhívással fordult a világszervezet valamennyi tagor­szágához, hogy támogassa az ENSZ korábbi, a ciprusi kérdés­ben hozott határozatait és tegyen hatékony intézkedéseket végrehajtásukra. Gierek a Szovjetunióba látogat Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és Minisztertanácsának meghívására november első felében lengyel párt- és álla­mi küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tesz a Szov­jetunióban. Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú, politikai bizottságában befejeződött az ülésszak egyik legfontosabb napirendi pont­jának, nevezetesen az erőszak­ról való lemondásra vonatko­zó szovjet javaslatnak a meg­vitatása. Az egyhetes vita után meg­tartott szavazás során a bi­zottság nagy többséggel elfo­gadta a szovjet határozatter­vezetet, miután 94 ország de­legátusa mellette foglalt állást. A Kínai Népköztársaság és Albánia küldötte a tervezet ellen tette le voksát, az Egye­sült Államok és több nyu­gati ország pedig tartózkodott a szavazástól. A határozattervezet azt ja­Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára, Portugália kormányfője párt­jának Lisszabonban szomba­ton megnyílt háromnapos kongresszusán beszédet mon­dott az ország politikai és gaz­dasági helyzetéről és a de­mokratikus forradalom más­fél esztendejéről. Annak a véleményének adott hangot, hogy középtá­von „nincs demokratikus al­ternatíva kormányával szem­ötven ország és tizenhét nemzetközi szervezet képvise­lőinek részvételével az NSZK­vasolja, hogy az ENSZ-tagor- szágok folytassák a nemzet­közi szerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslat ta­nulmányozását és, hogy a problémával kapcsolatos vé­leményüket és javaslataikat terjesszék az ENSZ főtitkára elé. A bizottság javasolta még, hogy az ENSZ-közgyűlés kö­vetkező 32. ülésszakának na­pirendjére is vegyék fel az erősraknak a nemzetközi kap­csolatokból való kiiktatásáról szóló szovjet javaslatot. ★ Az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén a részt vevők általában határozottan elítélik a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját. ben”. Elutasította mind a jobboldal, mind a kommunis­ták felé való nyitás gondola­tát és továbbra is érvényesít­hetőnek nevezte a szocialista párti kisebbségi kormányzást. A portugál demokratikus forradalom időszakát elemez­ve éles szavakkal bírálta a Portugál KP politikáját. Kö­zölte, hogy pártja elutasítja a társadalom forradalmi átala­kításának lenini teóriáját. beli Frankfurtban tanácskozik az a világkonferencia, amely­nek célja, hogy kifejezze szo­lidaritását Ciprussal és köve­telje a szigetországra vonatko­zó ENSZ-határozatok követke­zetes megvalósítását A háromnapos tanácskozást Josef Weber, a nyugatnémet Ciprus-bizottság elnöke nyi­totta meg, majd Panaidesz, Ciprus bonni nagykövete is­mertette Makariosz elnöknek az értekezlethez intézett üze­netét. Ezután Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács főtitká­ra mondott beszédet, majd a felszólalók egész sora sürgette a NATO-államok beavatkozá­sának megszüntetését, a cipru­si válság mielőbbi megoldá­sát. A tanácskozáson részt vesz az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság küldöttsége is, amelynek tagjai: dr. Kfddy Zoltán evangélikus püspök, Szilágyi Béla és Réti Ervin. AZ SZKP KÜLDÖTTSÉGE, amely Borisz Ponomarjovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével a brit Munkáspárt országos végrehajtó bizottságának meg­hívására tartózkodik Nagy- 1 Britanniában, Londonból Skó­ciába utazott. EGY VENEZUELAI katonai bíróság fog ítélkezni a „DC— 8”-as kubai utasszállító re­pülőgép elleni szabotázsakciót elkövetett személyek felett — jelentették be Caracasban. AZ INDIAI KOMMUNISTA PÁRT Országos Tanácsa hatá­rozatban szólította fel az ösz- szes hazafias erőknek az indiai reakció veszélyes offenzívája „elleni mozgósítására.' '"V­ENSZ-közgyűlés Lemondás az erőszakról A politikai bizottság elfogadta a szovjet határozattervezetet LISSZABON Soarcs továbbra is a kisebbségi kormányzás híve Hét nap krónikája A holnap távlatai Kulcsmondatok a Brezsnyev-beszédból - Rögtönzés és kapkodás az USA-ban - A közönyösök kérdőjele A genfi reklámcsomagterv - Konzerválódik-e a tűzszünet Libanonban ? A hét legnagyobb nemzetkö­zi visszhangot keltett esemé­nye kétségtelenül Leonyid Brezsnyev moszkvai beszéde volt. Hozzájárult egy formai elem is: most először fordult elő, hogy a főtitkár által a központi bizottság ülésén el­mondottakat még aznap nyil­vánosságra hozták. Ez azonban mindjárt a lényegre utalt: ar­ra, hogy a külvilág a legilleté­kesebb forrásból — valóban első kéziből — értesülhetett így róla, merre tart a Szovjetunió, s hogyan ítélik meg e hatalmas ország kormányzó pártjának legfelső vezető testületében a pártkongresszus óta eltelt hó­napok belső és nemzetközi fej­lődését. milyennek látják a hol­nap távlatait. A kép mindkét vonatkozás, ban reális és biztató. A Brezs- nyev-beszéd — és a szovjet parlamentben időközben tör­vényerőre emelt tizedik ötéves terv — az eddigi fejlődés eredményeire építve, s tanul­ságait is elemezve nagysza­bású, ugyanakkor a növeke­dés belső, hatékonysági és mi­nőségi tartalékait előtérbe ál­lító gazdasági és szociális fej­lesztési programot adott. (Em­lékeztetőül érdemes megemlí­teni, hogy a nemzeti jövede­lem 26, az ipari termelés 36, a mezőgazdasági termelés — évi átlagban — 16 százalékkal növekszik; a gyarapodást 90 százalékban éopen a termelé­kenység javításával fogják el­érni. A reáljövedelmek 21 százalékkal emelkednek; ez természetesen egyetlen adat csupán az életszínvonal-prog­ram számsorából.) A célok még hangsúlyosabbá teszik, hogy a szocialista nagyhata­lom a legközvetlenebbül érde­kelt a békében, az énítőmun- ka kedvelő külső feltételeinek tartósításában. „Az egész világ láthatja, hogy a Szovjetunió a béke és a békés együttműködés útját járja és az egész világnak tud­Abel Muzorewa püspök Genfben — a Rhodesia-értekezleten. nia kell, hogy továbbra is ezen az útoín. haladunk!” — ez a Brezsnyev-beszéd egyik kulcs­mondata. A szovjet vezetés természetesen látja az enyhü­lést fékező tényezőket is, ame­lyeket az amerikai választási hadjárat mostam finisében kü­lönösen jól lehetett érzékelni. Felmérte azt az általánosabb irányzatot is amelyből joggal vonja le a következtetést, hogy — az Egyesült Államok példá­jánál maradva — bárki kerül­jön is a Fehér Házba a kedden esedékes >■ elnökválasztások eredményeként, Washington­nak a jövőben is számolnia kell á világon ténylegesen ki­alakult erőviszonyokkal, hi­szen eddig is éopen az erűará­nyok késztették az amerikai vezető körüket arra, hogy ke­ressék a megái l a oodások at a világszocializmussal. A szemléletnek és a politi­kai gyakorlatnak e józan ma­gabiztossága mellé helyezve szembeötlő az Eeyesült Álla- móVban az, hosv a belső oártoo- lti'bikai versengés kiéleződésé­vel mennyi a rögtönzés és a kapkodás, mégpedig korántsem csak a kortesek fellépésében. Erről, talán mindennél többet mond, hogy a héten Kissinger külügyminiszter Is kénytelen volt elismerni: az amerikai vá­lasztási előkészületek bizonyta­lansági elemiéket vittek a nem­zetközi politikába. Ugyanakkor ezek az elemék korántsem vit­tek bizonyságot a választások kimenetelébe (holott nem egy­szer éppen a szavazathódítás lett volna a céljuk). A keddi amerikai választás, amelyen nemcsak az elnök és az alelnök személyéről, hanem 435 képviselőházi tagságról, 33 szenátusi helyről és 14 kor­mányzói posztról is döntenek, teljesen nyílt esélyekkel zaj­lik majd. Kiszámíthatatlan ugyanis, hányán lesznek, akik úgy érzik: sem a köztársaság párti Gerald Ford, sem a de­mokrata párti Jimmy Carter programja nem ad igazi vá­laszt az ország előtt álló ége­tő belpolitikai, mindenekelőtt gazdasági kérdésekre (egyedül a munkanélküliek száma több, mint hétmillió!). Az idei ame­rikai választások nagy kérdő­jele ezért a közönyösök, a nemszavazók tömbje, amely­nek arányait talán emberkö­zelbe hozza egy nélda. Egy dallasi olajinari vállalkozó, I>. E. Klein előbb szabadnapot ígért minden alkalmazottjá­nak. aki hallandó elmenni a keddi voksolásra. Aztán kész- nérzt ajánlott. Huszonöt dol­lárra kellett felsrófolnia a tak­sát, hogy emberei végre kö­ti télnek álljanak ... Noha az amerikai választá­sok küszöbén a világ nem ok nélkül gyanította, hogy a washingtoni diplomácia látvá­nyos afrikai inga járat-soroza­ta és rhodesiad „csomagterve” reklámcélokat is szolgál, az akciók mozgató rugói sokkal inkább a tőkés világ afrikai gazdasági és halászati érde­keltségében keresendők. A hét közepén Genfben mindenesetre Közös törekvések eredménye a jószomszédi viszony erősödése Közlemény Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá- i nak elnöke Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnöké­nek a meghívására 197«. oktúDer 28—30 között hivatalos, barati l látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa- ! ság ^a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke bel­grádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsarkovicsnál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Aliamelnöksége alelnökénél, valamint Sztane Dolancnál, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titká­ránál és baráti eszmecserét folytatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében levő személyiségek találkoztak a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának kép­viselőivel, majd ellátogattak Újvidékre is, ahol megbeszélése­ket folytattak a vajdasági szocialista autonóm tartomány kép­viselőivel a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. A két kormányelnök, Lázár György és Dzsemal Bijedics baráti munkalégkörben széles körű eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, azok tovább fejlesztésének lehető­ségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányelnök elisme­réssel méltatta a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság együttműködésének fej­lődését. Kiemelték, hogy az előrehaladás a két ország kor­mányai és népei közös törek­vésének az eredménye, amely arra irányult, hogy az adott lehetőségek kihasználásával minél eredményesebben ala­kuljon a jószomszédi viszony. A két ország kapcsolatai az egyenjogúság, a kölcsönös bi­zalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi hely­zete és belső fejlődése sajátos­ságai tiszteletének szellemé­ben fejlődjenek. Megállapították, hogy a kapcsolatok sikeres előrehala­dásában jelentős szerepet ját­szottak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szerve­zetek és más intézmények rendszeres kapcsolata. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak elmélyítésében nagy szerepet játszik a ma­gyarországi horvát, szlovén, szerb nemzetiség és a jugo­szláviai magyar nemzetiség, amelyek a megértés tényezői a két ország között és szoros összekötő kapcsot alkotnak a baráti együttműködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés eredmé­nyei felett, további közös erő­feszítést tartott kívánatosnak, hogy a jövőben is folytatódjék a jószomszédi viszony erősö­dése. A megbeszélések során a két kormány elnöke különös fi­gyelmet szentelt a magyar— jugoszláv kapcsolatok fejlődé­sének. Hangsúlyozva, hogy a nemzetközi gazdasági folya­matok nehézségei ellenére si­keresen megvalósult a terve­zett árucsereforgalom, kiemel­ték, hogy kétoldalú erőfeszíté­sek szükségesek az árucsere­forgalom további növelésére, a növekedést gátló tényezők el- | hárítására. r A gazdasági együttműködés fejlődésében jelentős szere­pet játszik az 1976—80-as idő­szakra szóló ötéves árucsere­forgalmi megállapodás. Ered­ményes volt az áttérés a sza­bad devizás elszámolásra. A két ország gazdasága ered­ményesen működik együtt az olyan nagy objektumok lét­rehozásában, mint az Adriai kőolajvezeték, a közös vegy­ipari beruházások, a Duna— Tisza csatorna létesítményei, a timföldipari együttműködés és mások. A két kormányelnök meg­határozta a gazdasági kapcso­latok további kibővítésének irányelveit, előtérbe helyezve a termelési szakosodást és a kooperációt, mint a gazdasági kapcsolatok tartás és egyen­letes fejlődésének biztosíté­kait; támogatta az olyan kor­szerű formák alkalmazását is, mint ipari létesítmények épí­tésének közös finanszírozása, kölcsönös hitelezés és közös beruházás. A két kormány intézkedése­ket tesz, hogy a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság és a két or­szág illetékes szervei követ­kezetesen munkálkodjanak az elfogadott irányelvek valóra váltásán. A két kormányfő hangsú­lyozta, hogy kézzelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, és egyetértett abban, hogy közös erőfeszíté­sekre van szükség a műszaki- tudományos, a kulturális, az oktatási és határ menti együttműködés bővítésére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Biiedics széles körű eszme­cserét folytatott a nemzetközi kérdésekről, amelyek kereté­ben szó volt a nemzetközi helyzet enyhüléséről és a világ válsággócairól, az európai helyzetről és az európai biz­tonsági konferencia záróokmá­nyának megvalósításáról, ezzel összefüggésben az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészíté­séről, valamint a colomból konferencia és az el nem kö­telezett országok tevékenysé­géről, a leszereléssel kap­csolatos problémákról, a nem­zetközi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepéről és más kérdésekről. nem váratlanul kezdődött affé­le „süketek párbeszédeként” az a kerekaszíal-értakezlet ame­lyen a Smítih-féle rhodesiad te- lepesrazsim a Kissinger-tervre hivatkozva arra készül hogy valamilyen formában átment­se a maga uralmát. Az ország őslakosságának — többségének — képviselői viszont ezt átlát­ván bejelentették; akár fegy­veres harc árán ■ is készek ki­kényszeríteni a hatalom átadá­sát. Minthogy ezzel kapcsolat­ban nyugalom hovatovább .fa­ja háború” ördögét festik a fal­ra, adalékként érdemes meg­említeni hogy a fekete felsza­badító mozgalom egyik veze­tőjével, Joshua Nkamóval egy küldöttségben érkezett Genf- be egy fehér bőrű politikus, Garfield Todd, volt rhodesiad miniszterelnöki!) akit igazság­érzete állított Nkomóék mellé, és ezért hazájában Smithék előbb börtönbe vetették majd házi őrizetben tartották... A Kissinger-terv — homá­lyosságával és kibúvóival — sokban emlékeztet az amerikai külügyminiszter közel-keleti diolomáciai akciódra, amelyek­ről ma már jól látható, hogy inkább konzerválták a válsá­got, semmint előmozdították az igazságos rendezést. Ebben a helyzetben robbant ki az alap­válság sajátságos nyúlványa­Jasszer Arafat Kairóban — az arab csúcstalálkozón. ként a libanoni dráma. S ez ismét aláhúzza, hogy mennyire sürgető a valóban átfogó meg­oldás, amelynek kimunkálója a genfi közel-keleti értekezlet volna. Magában Libanonban a héten a tűzszünet közepette enyhült a feszültség. A kairói arab csúcsértekezletet köve­tően azonban a jobboldali erők máris jelezték, hogy nem haj­landók beengedni területeikre a „kőid sisakosok” arabközi rendfenntartó alakulatait, s a szomszédos Izraelből nyugati tudósítók azt jelentették, hogy Tel Aviv katonailag — fegy­verrel, sőt helyenként párhu­zamos akciókkal is — támo­gatja a jobboldali­akat Dél-Libanon- ban, ahol a pa­lesztinok táborai vannak. Ebben a helyzetben külö­nösen fontos len­ne. hogy rende­ződjenek a kap­csolatok egyfelől a palesztinok és a li­banoni hazafiak, másfelől a libano­ni háborúba bele­sodródott Szíria között. Ezért a hét végién figyelme* keltett a hír. ho^w a Palesztinái Fe1- szábadítási Szer­vezet vezetődne1- rö- Dam»e- utazik. hogy tárgyal ion a Szíriái vezetőkkel. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kér­désekben álláspontjaik meg­egyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsú­lyozták, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság jószomszédi viszonya, annak további fejlődése nem­csak a két ország érdekeit, hanem a béke és biztonság erősítését is szolgálja a világ e térségében. A két kormányelnök meg­győződését fejezte ki, hogy a széles körű eszmecsere, az át­tekintett kérdésekben létre­jött egyetértés hasznos volt és hozzájárult egymás álláspont­jának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság barátságá­nak és együttműködésének to­vábbi erősítéséhez. A magyar kormányfő ma­gyarországi látogatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset, a JSZSZK Szövetségi Végrehaj­tó Tanácsának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. AZT KŐVETŐEN, hogy Genfben Ivor Richard, a Rho­desia jövőjével foglalkozó konferencia brit elnöke pénte­ken elnapolta a tanácskozást, megkezdődtek a „színfalak mögötti” konzultációk, ame­lyek a két fél közötti nézet- eltérések elsimítását célozzák. A KÜLÖNBÖZŐ libanoni politikai csoportosulások rá­dióadói csupán szórványos lö­völdözésekről számoltak be szombati helyzetjelentéseik­ben. A „hagyományos” liba­noni frontokon a péntekihez viszonyítva sokkal nyugodtabb volt a helyzet. A SPANYOL KORMÁNY péntek esti döntése értelmé­ben a Baszkföld visszakap bi­zonyos kiváltságot, amelyektől még Franco tábornok fosztotta meg a polgárháborúban a köz- társaságiakat támogató északi tartományt. A brit Munkáspárt meghívására magas rangú esv csoportra szovjet pártmunkás-küldöttség érkezett hat- vidékén napos látogatásra Londonba. A képen: Borisz Vncf^ha Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára (jobboldalt), akit megbeszélésen foga­dott James Callaghan miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom