Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

1976. OKTÓBER 30., SZOMBAT <m 53 beruházás tapasztalatai A Központi Népi Ellenőrző si Bizottság pénteki ülésén dr. Danes István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatója, a KNEB munkabi­zottságának vezetője terjesz­tett elő jelentést 53 beruhá­zás tapasztalatairól. A vizsgá­lat kiterjedt vállalati, cél­csoportos, egyedi beruházásra és nem termelő célú, elsősor­ban egészségügyi fejlesztések­re is. A befejezett beruházások tényleges költsége átlagosan 15 százalékkal haladja meg az előirányzatot. Az elemző, összefoglaló je­lentést beható vita után elfo­gadta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A KNEB el­nöke a vizsgálat tapasztalatai­ról tájékoztatja a kormányt és az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságát. NOVEMBER 1-TOL Politikai könyvnapok A Ganz-MÁVAG művelődé­si központja november 1-én először ad otthonit a politikai könyvnapoknak, a politikai irod’alom ezúttab már tizen­ötödször megrendezett nagy se­regszemléjének. Ebből az alka­lomból országszerte ünnepség­gel egybekötött kiállításokat rendeznek — jelentette be pén­teki sajtótájékoztatóján Béréi Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. A KISZ segítségével Egyezmény az orenbur gáztá vvezeték ötödik szakaszának építésére Pénteken délután a Nehéz­ipari Minisztérium kollégiumi termében aláírták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága és az Orenburg! gázvezetéképítésd kormánybizottság együttműkö­dési megállapodását az Oren­burg és a Szovjetunió nyugati államhatára közt létesülő gáz- távvezeték V. szakaszának épí­tésére. A dokumentumot dr. Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai _ Bizottságának tagja, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottságának el­ső titkára és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az orenburgi gázvezetéfcépí- tési kormánybizottság elnöke látta el kézjegyével. Jelen volt dr. Simon Pál nehézipari mi­niszter. Az orenburgi gáztávvezeték a KGST komplex programjá­nak keretében, hét európai szo­cialista ország közös beruházá­sában épül, s elkészülte után a közreműködő országok táv­lati gázigényét fogja kielégíte­ni. A Magyar Népköztársaság építői három kompresszorállo­más tető alá hozatalán, vala­mint a kiegészítő és a kommu­nális létesítmények tervezésén, megvalósításán dolgoznak. Az 1978-ban üzembe lépő nagy kap.’ .tású gáztávvezeték építkezését — tekintettel nagy hazad és nemzetközi jelentősé­gére — a KISZ IX. kongresz­A nagy Komszomol-építike- zésrőil, a munkások, az ifjúság helytállásáról szól képekben, plakátokban és más tárgyi do­kumentumokban A BAM — a század építkezése címmel a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában pénteken megnyitott kiállítás. A november 20-ig látható tárlat ünnepélyes megnyitásán a magyar és a szovjet himnusz hangjai után Barabás János, a KISZ KB titkára a magyar ifjúság ne­vében köszöntötte a BAM hős építőit. V. B. Arszentjev, a Komszo- mol Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, a Bajkál— Amur vasútvonal építésében részt vevő komszomolisták de­legációjának vezetője arról számolt be, hogy pénteken, a Lenini Komszomol megalaku­lásának évfordulóján érte el a BAM . vasútvonal a Jakut Autonóm Köztársaságot. Elis­meréssel szólt arról is, hogy a szovjet és magyar fiatalok vállvetve dolgoznak Uszty- llimszkben. A világtakarékossági nap alkalmából Ünnepség Budapesten és Szentendrén Az idei világtakarékossági nap központi ünnepségét a KISZ KJB-val és a Ganz-MÁ- VAG-gal közösen rendezte meg az OTP, a nagyüzem Golgota utcai művelődési központjában. Az ünnepségen — amelyen részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Oországos Taná­csának elnöke is — Madarasi Attila pénzügyminisztériumi Tanulságos ifjúság parlament Érdemi vita volt a Mechanikai Művekben Hogyan hajtják végre a munkahelyeken az ifjúsági törvényt? A kérdést így is fel­tehetjük: hogyan teljesítik kötelezettségeiket és hogyan élnek jogaikkal a fiatalok? •Különböző konkret témákkal, de valamennyi ifjúsági parla­menten erre kerestek és ke­resnek választ, valamint job­bító megoldásokat. Pest me­sében már megtartották az ifjúsági parlamentek túlnyo­mó többségét, számszerűit csaknem ha tszázöt vénét, kö­zülük jó néhányról már be­számoltunk lapunkban. A tapasztalatok összegezése még korai volna, az álláspon­tokban még sok a szubjektív elem. De többek véleménye is alátámasztja, hogy a gazda­sági vezetők a korábbinál job­ban készítették elő a parla­menteket. Ugyanakkor — né­hány megyei KISZ-vezető vé­leménye szerint is — a K1SZ- szervezeték nem fordítottak kellő energiát a tartalmi elő­készítésre. S talán ennek a két hatásnak az együttes kö­vetkezménye, hogy több he­lyen kissé merev, értekezlet jelleget kaptak a munkahelyi parlamentek. Gondos előkészítés — sikertelenebb kivitel Tanulságokkal szolgált a Mechanikai Művek központi gyárának ifjúsági parlament­je is. Ami az előkészítést il­leti, itt is elismerést érde­melnek a gazdasági és politi­kai vezetők. Azt azonban mégis érdemes szóvá tenni, hogy az egész napos parla­mentet — majdnem ötszáz résztvevővel — munkaidőben tartották. Pedig az országos előkészítés során többször el­hangzott: az ifjúsági parla­menteket lehetőleg munka­szüneti napon, vagy legalább részben munkaidőn túl kell lebonyolítani. De jó néhány üzemben a kényelmesebb, szervezési szempontból biz­tonságosabb megoldást válasz­tották. A példánknál maradva: a Mechanikai Művek gazdasági vezetőinek alapos előkészítő munkáját igazolták a vállalat termelésének és fejlesztésé­nek minden területét felölelő beszámolók. De ezek sok is­métlést tartalmaztak és kissé hosszúra nyúltak. Az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról szóló beszámoló — a négy kö­zül ez sikerült legrövidebbre — bizony nem sorakoztatott fel túl sok figyelemre méltó konkrétumot. Említést érdemel a fiatalok tanácsa, amely a! vezérigazga­tó tanácsadó testületéként mű­ködik, igy a fiataloknak a fel­ső vezetés szintjén is módjuk van véleményüket kifejteni. Ezenkívül jelentős a fiatalok szakmai képzése: az elmúlt évben ötvenen végeztek sza­kosító tanfolyamot; a műsza­ki főiskola első tanévét nyol­cán, délelőtti szakon végezték el a vállalat támogatásával; ebben az évben hat munkás kezdte meg az egyetemi és fő­iskolai előkészítő tanfolyamot. A vállalat megközelítően 270 000 forintot költ ösztön­díjakra és tanszerekre. Más érdekelte volna őket Utólag felidézve a beszámo­ló további részét, olyan kép tárul ki, mintha nem arról esett volna a legtöbb szó, ami a fiatalokat igazán érinti és érdekli. Itt-ott ellentmondá­sok is mutatkoztak a beszá­moló és az interpellálók sza­vai között. A beszámolóban el­hangzott, hogy rendszeresen foglalkoznak a fiatalok mun­kahelyi beilleszkedésével, sőt, a vezetők minősítésének egyik szempontja: mennyire törőd­nek a fiatalok nevelésével. De a hozzászólók fele kérte, hogy év közben is kísérjék figye­lemmel. értékeljék rendszere­sen a fiatalok munkáját. S hogy ismét a beszámolót idéz­zük: 1973-ban felmérést ké­szítettek a fiatalok szociális helyzetéről, ennek alapján ré­szesítik segélyben, lakásépíté­si kölcsönben és egyéb jutta­tásban a rászorultakat. Alig­hanem igazat kell adni azok­nak, akik azt tartják: már je­lentősen idejét múlt adatok vannak a felmérésben. Tovább folytathatnánk a párhuzamot, de elég néhány kérés formájában elhangzott kérdés: Az albérleti hozzájá­rulást terjesszék ki a mun­kásfiatalokra is. A prémiumok elosztásánál ne a végzettség­ből induljanak ki, hanem a végzett munkából, a teljesít­mény értékéből. Az üzemi négyszögülések előtt tájékoz­tassák a KISZ-titkárokat a várható témáról, különben nem tudnak érdemben hozzá­szólni és a KISZ-tagság véle­ményét sem tudják képvisel­ni. Több hozzászóló vélemé­nye szerint vállalatuknál nem, vagy olykor formálisan hajtják végre az ifjúsági tör­vényt. S az igazi tanulság ezután következett: a vállalati KISZ- bizottság állásfoglalása sze­rint a Mechanikai Müveknél általában sikeres az ifjúsági törvény végrehajtása. S hogy ez miért tanulságos? Mert a fenntartásaikat kifejező fiata­lok többsége alapszervezeti KlSZ-titlcár volt. Nem sike­rült egységes állásfoglalást ki­alakítani a KISZ-szervezeten belül sem. Pedig erre meg­volt a lehetőség, hiszen a be­számolót már korábban meg­tárgyalták az alapszervezetek és a vállalati KISZ-bizottság is. Minden bizonnyal ennek a következménye az is, hogy a parlament elé terjesztett ha­tározati javaslat sem nevez­hető konkrétnak. A fiatalok megszavazták: módosítani kell az ifjúságpolitikai munkára vonatkozó vállalati intézkedé­si tervet a parlamenten el­hangzottak alapján. Csakhogy a több mint kétórás vita so­rán kétségtelenül elhangzot­tak megalapozatlan igények is és olyanok is, amelyeknek megoldása — bár az igény jo­gos — mégsem várható két- ihárom éven belül. Végül sem egységes Nem az okozza a problémát, hogy számottevő véleménykü­lönbségek mutatkoztak a vál­lalati vezetés és a parlamen­ten felszólaló fiatalok, vala­mint a KISZ-bizottság állás­foglalása között, hiszen az if­júsági parlamentet éppen azért hívták össze, hogy mindenki elmondhassa véleményét. Ha­nem az a baj, hogy végül sem alakult ki egységes állásfog­lalás. Ez a parlament való­ban a fiatalok demokratikus fóruma volt, csupán az kér­déses: mennyire járult hozzá a továbblépéshez. Hiszen a vita összefoglalására és a vá­laszadásra is csupán néhány perc maradt a munkaidő vé­géig és a határozatot már a válaszadás előtt megszavazták. Persze, korántsem állíthat­juk, hogy az idézett példából általános képet alkothatunk. De a példa nem egyedülálló. Éppen ezért kell odafigyelni. Való igaz, hogy az ifjúsági parlamentek megszervezése a gazdasági vezetők feladata, de ezeken a fórumokon az ifjú­ság ügyét tárgyalják, ezért a KXSZ-szervezetek nem he­lyezkedhetnek az elfogadás passzív álláspontjára. K. Gy. államtitkár mondott beszédet. Az ünnepségen Csergő Já­nos, a Ganz-MÁVAG vezér- igazgatója az üzemi takarékos­ságban. élen járó szocialista brigádokat, Fejti György, a KISZ KB titkaira pedig az ifjúsági takarékbetét-gyűjtés­ben eredményesen tevékeny­kedő KlSZ-szervezeteket jutal­mazott meg. Tegnap az OTP Pest megyei igazgatósága és a MÉSZÖV együttesen tartották megemlé­kezésüket Szentendrén, a Pest megyei Művelőd'ésii Központ és Könyvtár színháztermében. Az ünnepségen részt vett Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Gábányi La­jos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint a szent­endrei járás és a város politi­kai és társadalmi vezetői. Meg­jelent az ünnepségen dr. Feke­te László, az OTP vezérigazga- tó-ihelyetese és Tuza Sándomé dr., a MÉSZÖV elnöke. Kovács Gyulának, az OTP megyei igazgatósága vezetőjé­nek üdvözlő szavai után Ko­vács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak titkára méltatta a taikairé- kosság jelentőségét. Az ünnepi beszédet követő, nagy tetszést arató műsor után Zsupnán Ferenc, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat igazgatója jutalmat nyújtott át Helyes Margitnak, a gyár budakalászi KISZ-alapszervezete titkárá­nak a sikeres ifjúsági betét­gyűjtési akcióért. Tuza Sándor- né dr. pedig a „kiváló szövet­kezeti munkáért” kiüntetési! adta át Bártfai Sándornak, a Dunaibogdányi Takarékszövet­kezet ügyvezetőjének, tizedik éve példamutató betétgyűjtő munkásságáért. k. m. Kitüntetés és eskütétel ' Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter letette a hivatali es­küt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. _ A kitüntetésen és az esküté­telen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. ★ A Minisztertanács Szurdi István nyugalmazott belkeres­kedelmi minisztert az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács el­nökévé nevezte ki. Az Elnöki Tanács több évti­zedes munkásmozgalmi tevé­kenysége, valamint a szocia­lista építőmunka területén szerzett kimagasló érdemei el­ismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta Szurdi Ist­vánnak. Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adományozta Rödönyi Károlynak, a szocia­lista építés, a közlekedés- és postaügy területén szerzett ki­magasló érdemei elismerése­ként. A kitüntetéseket Loson­czi Pál, az 'Elnöki Tanács el­nöke adta át. Bullái Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. A kormány új tagjai PULLAIÁRPÁD zettsége olajbányász. 1944 óta vesz részt a munkásmozga­lomban. A felszabadulás után a MADISZ megyei titkára volt. 1947-től a Központi Bi­zottság apparátusában dolgo­zott. TanítSótt a pártfőiskolán, majd a debreceni városi párt- bizottság első titkári tisztségét töltötte be. 1958-tól a KISZ KB titkára, majd 1961-től 1964-ig első tit­kára volt. 1961-ben az MSZMP Központi Bizottsága póttagjá­vá, egy év múlva pedig ren­des tagjává választották. 1964- től 1966-ig a Központi Bizott­ság osztályvezetője volt. A párt IX. kongresszusán, 1966. decemberében választották a Központi Bizottság titkárává. 1971 óta országgyűlési kép­viselő. A Magyar Szabadság Érdemrend, a Munka Érdem­rend, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Pullai Árpád 1925-ben szü­letett Kecskeméten. Paraszti családból származik, szakkép­DR. SAGHY VILMOS Dr. Sághy Vilmos 1922-ben született Győrzámolyon. Gaz­dasági és Műszaki Akadémiát, majd agrártudományi egyete­met végzett. A felszabadulás után vállalati főosztályvezető­ként dolgozott, ezt követően adjunktus lett a Gazdasági és Műszaki Akadémián. 1952— 1954 között a pártapparátus- ban, 1954—1956 között állami hivatalokban töltött be felelős posztokat. 1957-től élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, 1963- tól az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. 1967-ben a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyette­sévé, 1970-ben a belkereske­delmi miniszter első helyette­sévé nevezték ki; 1973-tól bel­kereskedelmi államtitkár. A Munka Érdemrend arany fokozata és több külföldi ki­tüntetés birtokosa. A KiOSZ országos választmányi ülése Az országban jelenleg meg­közelítőleg 85 ezer főfoglalko­zású, illetve munkaviszony, vagy nyugdíj mellett dolgozó kisiparos tevékenykedik. A kis­iparosság látja el a lakosság számára végzett szolgáltatások mintegy 40 százalékát. Nem utolsósorban ezért is jelentős a KIOSZ országos választmá­nyának pénteki ülése, amely­nek napirendjén a szolgáltató kismesterek munkáját, diffe­renciát adójuk érvényre jutta­tását érintő téma szerepelt. A tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes is, •az 1958-ban napvilágot látott, jelenleg is érvényben levő, de a társadalmi-gazdasági fejlő­déssel sok tekintetben már túl­haladott, az ipargyakorlási sza­bályozó törvényerejű rendelet módosítását előkészítő javas­latok szerepeltek. Ezeket a Könnyűipari Minisztérium felkérésére a KIOSZ területi szervei gyűjtötték össze a kis­iparosság körében. Az országos választmány elé került összegezés ilyeformán valóban széles körű vizsgálódás eredményeként szólt egyebek mellett az évi több mint 9 milliárd forint értékű munkát nyújtó szolgáltató iparosok ki­látásairól. A beérkezett javas­latokra alapozva az ország ve­zetősége időszerűnek ítélte, hogy az iparigazolvány a szol­gáltató szakma egészének gya­korlására, a kisipari működési engedély a szakmában vágó szolgáltatások ellátására jogo­sítson, s azt, hogy egyidejűleg több szakma gyakorlására ie szóló hatósági engedélyt le­hessen kiadni. Figyelemre méltó az a ja­vaslat is, hogy az ipargyakor­lás szakmai feltétele a szak­munkásbizonyítvány legyen. Ugyancsak indokoltnak látszik az az észrevétel, hogy az el­sősorban a saját munkán és a családtagok tevékenységén ala­puló kisiparban időszerűvé vált a segítő családtagok jogi hely­zetének rendezése. A kisiparo­sok kérték, hogy elsősorban a kisközségekben, a szakembe­rekkel még rosszul, vagy egy­általán nem ellátott területe­ken kezdeti adómentességgel és az adózás jövedelemhatárai­nak differenciált felemelésé­vel ösztönözzék a kisipari te­vékenységet. Mivel a Minisztertanács ez év nyarára hozott határozata szerint az építőipari szolgálta­tások teljesítményét a jelen tervidőszakban legalább 55—60 százalékkal — ezen belül a kisipari szolgáltatásokat több mint 40 százalékkal — kell nö­velni, az építő- és lakáskar­bantartó kisiparosok szüksé­gessé váló fejlesztéseikhez kértek segítséget. A választmányi ülésen szól­tak arról is, hogy a KIOSZ irányítása alatt a megyeszék­helyeken és kiemelt területe­ken megkezdődött a munka- szervezési hálózat kialakítása. A fejlesztési elképzelések magukban foglalják a törvény- sértő iparüzők eddiginél hatá­sosabb visszaszorítását. Megalakult a harmadik agráripari egyesülés A Hajdű-Bihar megyei és a szigetközi után pénteken Bé­késcsabán, a megyei tanács székházában megalakult az ország harmadik agráripari egyesülése. Az ülésen részt vett dr. Romany Pál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter. 1 i szusa KISZ-építkezéssé nyíl- ] vánította. A pénteken aláírt' szerződés a beruházás határ-1 időre történő megvalósítását szolgáló tennivalókat foglalja össze.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom