Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

Ma fejeződik be Lázár György jugoszláviai látogatása Jugoszláviai látogatásának második napján, pénteken Lá­zár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke látogatást tett JKSZ Ú j belfírád ban levő székhazá­ban. Ott megbeszélést folyta­tott Sztam Dolonccal, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottság El­nöksége Végrehajtó Bizottsá­gának titkárával és átadta ne­ki Kádár János, az MSZMP KB első titkárának Joszip Broz Tito elnökhöz, Sztáré Volánéhoz, valamint a JKSZ Központi Bizottságához inté­zett baráti üdvözletét. A szívélyes baráti beszélge­tésen eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatainak fejlő­déséről, amelyet pozitívan ér­tékeltek, valamint az együtt­működés bővítéséről. Hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi lá­togatás hozzájárult a magyar —jugoszláv kapcsolatok továb­bi sikeres fejlesztéséhez. A Minisztertanács elnö­ke- ezután látogatást tett a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának székházában, s ott Petar Koszticcsal, a köz- társasági kormány alelnökével, a kormány más tisztségvise­lőivel és a legjelentősebb vál­lalatok vezetőivel találkozott és folytatott eszmecserét. Eze­ken hangsúlyozták a magyar —jugoszláv együttműködés je­lentőségét, amelyben kiemel­kedő szerepe van a Szerb Szo­cialista Köztársaságnak. Rá­mutattak, hogy a két ország közötti árucsereforgalom döntő többségét Magyarország Szer­biával bonyolítja le és a köz­társaság ennek az együttmű­ködésnek a bővítését kívánja. A szerb kormány alelnöke a megbeszélések után ebédet adott a magyar vendégek tisz­teletére. Az ebéden pohárkö­szöntőt mondott Petar Kosz- tics és a magyar miniszterel­nök. Lázár György pénteken — a hivatalos megbeszéléseken kí­vül — Belgrád nevezetességei­vel ismerkedett. Megtekintette a belgrádi várat. Az ott levő katonai múzeumban beírta ne­vét az emlékkönyvbe. Pénteken este Belgrádban befejeződtek a magyar—ju­goszláv hivatalos kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól és azok bővítéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről volt szó. A tárgya­lások befejezése után Dzsemal Bijedics szűk körű vacsorán látta vendégül a magyar kor­mányfőt. Lázár György ma Újvidékre látogat, s ott megbeszéléseket folytat a Vajdaság autonom tartomány vezetőivel, megte­kint egy termelő üzemet, majd a délutáni órákban visszauta­zik Budapestre. A Minisztertanács elnökének jugoszláviai látogatásáról kö­zös közleményt adnak ki. Bezárult a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Három napig tartó tanács­kozás után pénteken este Moszkvában véget ért a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A küldöttek a páriáméi# két házában, a Szövetségi Tanács­ban és a Nemzetiségi Tanács^ ban külön-ikülön lezajlott vita után plenáris ülésen hagyták jóvá a szovjet népgazdaság 1976—1960-ra szóló tizedik öt­éves tervét, az 1977. évi terv és költségvetés törvényét, va­lamint az 1975. évi költségve­tés végrehajtásáról szóló be­számolót. Törvényt hoztak a történelmi és kulturális em­lékek védelméről és felhasz­nálásáról, illetve a szövetségi és nemzetiségi tanácsban is megalakították a nők életével és munkájával, az anyák és gyermekek védelmével foglal­kozó állandó bizottságot; PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ált.% 80 FILLÉR 1976. OKTOBER 30., SZOMBAT November elején Andrej Gromiko Bulgáriába látogat Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter november elején hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába utazik — jelenítet­ték be Moszkvában. A szovjet külügyminiszter a BKP KB és a bolgár kormány meghívásá­nak tesz eleget. Népek barátsága H atodik**' országos érte­kezletét tartja októ­ber utolsó két napján, ma és holnap a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. Öt évvel ezelőtt, 1971 no­vemberében került sor az ötödik tanácskozásra. Ak­kor — nem egészen egy évvel az MSZMP KB tit­kárságának határozata után — az új szervezeti forma, a tagcsoportok rendszeré­nek első tapasztalatai sze­repeitek fő témaként. Azóta bizonyossá vált, hogy ez a forma képezi a mozgalom tömegbázisát s valóban alkalmat ad a leg­különbözőbb társadalmi ré­tegeknek a baráti társaság munkájában való részvé­telre. Az országos értekezlet egyik feladata a számve­tés. A tagcsoportok isme­rik már a beszámoló ter­vezetét, megvitatták már az országos elnökség írá­sos ■ anyagát. Némelyik adat önmagáért beszél: 1971 novemberében 425 tagcsoportot tartották nyil­ván, az idén tavasszal több mint ezerkétszázat. örvendetesen nagy az ipari és a diákcsoportok aránya. Az üzemekben több mint hatszáz tagcsoport műkö­dik, mégpedig oly módon, hogy rendszerint a gyár teljes munkáskollektíváját bevonja a mozgalomba. Szocialista brigádok vesz­nek részt a különböző szel­lemi vetélkedőkön, közösen tekintik meg a kiállításo­kat, úgy is fogalmazhat­juk, hogy egy-egy gyári tagcsoport létszáma meg­egyezik az ott dolgozók számával. A z érdeklődés felkelté­séhez persze arra is szükség volt, hogy az MSZBT programja bővül­jön, hogy ne szorítkozzék az ünnepségekre, a meg­emlékezésekre. Az utóbbi években vált általánossá például a Szovjetunióban ösztöndíjasként diplomát szerzettek bevonása az MSZBT munkájába. Sok személyes élményük, tájé­kozottságuk nagyban hoz­zájárulhat a Szovjetunió megismertetéséhez. A növekvő érdeklődés­nek okai között elsőként természetszerűleg a két or­szág kapcsolatainak erő­södését kell említenünk. A gazdasági együttműködés új vonásait például. A két ország közötti árufor­galom a negyvenes évek végétől napjainkig húsz­szorosára nőtt Rendkívül jelentősek a hosszú távú együttműködési megállapo­dások, a kooperáció, a szakosodás. A politikád cé­lok azonossága, a szocia­lista országok következe­tes békepolitikája ugyan­csak táplálója a két nép barátságának. A barátság nem elvont fogalom, szá­mos személyes vonatkozása van. Hiszen a gazdasági együttműködés feltételezi a szakemberek tapasztalat- cseréjét rendszeres talál­kozását. A szakmai be­szélgetések aligha marad­nak meg a hivatalos érint­kezés szintjén. A szemé­lyes ismeretség is élteti a testvérmegyék, testvérvá­rosok kapcsolatát. Barát­ságok szövődnek az utazá­sok közben. A két ország között növekszik a turista- forgalom. M indinkább a köznapok részévé válik a ba­rátság. Számos üzem­ben vállalnak védnökséget a szovjet exportra készülő termékek fölött, több ezren tanulnak oroszul az MSZBT szervezte tanfolya­mokon, nemcsak a szak­könyvek megértésének ked­véért, hanem a beszélgetés öröméért is. Ismerjük meg egymást: e céllal rendezik a kiállításokat, vetélkedő­ket országszerte. A tagcso­portok számos eredeti öt­lettel teszik teljessé a köz­ponti akciókat. Munkájuk sikeréről tanúskodik, hogy 46 tagcsoport kapta meg eddig az MSZBT arany­koszorús plakettjét. Az országos értekedet, az eredmények összegezé­sén kívül, a következő idő­szakra szóló feladatok meghatározására is hiva­tott. Nincs szükség találga­tásra, hogy leírjuk: a fel­adatok hasonlítanak az ed­digiekhez. Hiszen a cél sem változott, több mint három évtizede változat­lan — a két nép barátsá- ■ gának elmélyítése. A szolgáltatásfejlesztésről tanácskozott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülést tartott. Napirenden Pest megye lakosságának szolgáltatási helyzete és a szolgáltatás ötéves fejlesztése szerepelt. A na­pirend előadója dr. Mondok Pál, a pártbizottság tagja, i Pest megyei Tanács elnöke volt. A pártbizottság ülésén Cser venka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára elnökölt. Az elnökségben helyet foglalt Ba­logh László, a megyei pártbizottság titkára. A napirend vitá­jában tizen szólaltait fel: Lukács György, a szentendrei Ké­ziszerszámgyár pártalapszervezetének titkára; Szekeres Jó­zsef, Százhalombatta városi tanácsának elnöke; Krasznai La­jos, az MSZMP Budai járási Bizottságának első titkára, Baross Gyuláné dr, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szö­vetségének elnöke; dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem professzora, tanszékvezető tanára; dr. Ma­jor Miklós, megyei főügyész; Bal György, a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dolgozója; Tuza Sándorné dr., a Fo­gyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöke; Kecskeméti Lajos, a Budapest környéki Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének titkára, valamint Szúróczki Ist­ván, az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet elnöke. Új kontekciúiizem Albertimu Képünkön olasz ketüzőgépen pulóver-összeállítást végeznek. Kép és szöveg: Koppány György Csaknem nyolcmillió forin­tos beruházással elkészült Al- bertirsán, a Budapest Kötőipa­ri Szövetkezet új konfekció­üzeme. Az építkezés öf és fél millióba került, míg a fenn­maradó összeget korszerű NDK és olasz gépek beszerzé­sére fordították. Mint Gojten Emil, a szövetkezet elnöke el­mondotta, kedden kezdődött meg a munka a tágas üzem­csarnokban, ahol végre megfe­lelő körülmények közé kerül­tek a szövetkezet dolgozói. A telepet az OKISZ VII, kong­resszusa tiszteletére állították most a termelésbe. Elmondotta még a szövetke­zet elnöke, hogy Albertirsán évente 150 ezer kötöttárut konfekcionálnak, s ennek mintegy 90 százaléka szovjet exportra kerül. Jelenleg 143 állandó munkása van az üzem­nek és 51 a bedolgozók száma. Két műszakban munkálkod­nak a lányok és asszonyok. Az új üzem lehetőséget biztosít, hogy tovább bővítsék a létszá­mot, jövő év végére még 70 dolgozónak tudnak állandó munkát adni. A most épült részlegben zuhanyozók, mos­dók, szép öltözők állnak ren­delkezésre. A terveket Székely Béla, a szövetkezet mérnöke készítette. A HNF Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Sarlós István főtitkár beszá­molóját a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tapaszta­latairól. Majd megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának személyi kérdésekben kialakí­tott javaslatait. A javaslatokat elfogadta. Úgy határozott, hogy azokat a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságával közösen az Elnöki Tanács elé terjeszti. Ülésezett az El A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanácsnak — a kö­zelmúltban tett — venezuelai, perui, panamai és kubai hi­vatalos látogatásáról. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgya­lások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság gazdasági, po­litikai és kulturális kapcsola­tainak fejlesztését az említett országokkal. A tájékoztatást az Elnöki Tanács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Rö- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztert és Szurdi István belkereskedelmi mi­nisztert," érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vo­nulásuk miatt tisztségükből felmentette. Az Elnöki Tanács Pullai Árpádot közlekedés- és postaügyi miniszterré válasz­totta, dr. Sághy Vilmost fel­mentette államtitkári tisztsé­géből és belkereskedelmi mi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Kato­na Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, érdemei elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentette tisztségéből és dr. Lévai Tibort a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Határozatot fogadott el az Elnöki Tanács csapatzászló adományozásáról. A jogsza­bály meghatározza, hogy mely szervek adományozhatnak csa­patzászlót a fegyveres erők, a rendőrség és a munkásőrség alakulatai és azok tanintézetei részére. Végül az Elnöki Tanács bí­rákat választott meg és men­tett fel, továbbá egyéb folya­matban levő ügyeket tárgyalt. (A nyugállományba vonult miniszterek kitüntetéséről, s a kormány új tagjainak esküté­teléről a 3. oldalon számolunk be.) Összhangban a népgazdasági tervekkel 768 kilométerrel a megye ivóvízhálózata Az Országos Tervhivatal az elmúlt hetekben valamennyi megyei tanács képviselőivel tárgyalt ötéves terveikről, s a tervek pénzügyi megalapozott­ságáról. A konzultációk során sok szó esett a megyék köz­mű-, vízvezeték és csatorna­hálózat-fejlesztéséről, az új szennyvíztisztító telepek épí­tésének várható alakulásáról. A legfőbb tapasztalat az, hogy a tanácsok középtávú ter­vei összhangban vannak a népgazdasági tervekkel. A tervek szerint a tanácsok 1976 és 1980 között 33 milliárd forintos költséggel fejlesztik a vízvezeték-hálózataikat, így, míg tavaly még csak a la­kosság 61 százalékának jutott vezetékes víz, addig 1980-ra ez a szám eléri a 72 százalé­kot is. A tervidőszak végére a tanácsi alapok felhasználásá­val összesen 7 ezer kilométer hosszúságban épül vízvezeték. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Martiniquei Kommunista Párt október 30—31-ére összehívott VI. kongresszusát. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, pénteken fogadta az RKP KB meghívására Romániában tar­tózkodó Gyenes Andrást, az MSZMP KB titkárát. Czlnege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Anton Leeb gyalogsági tábor­nokot, az osztrák csapatok fő­szemlélőjét, aki Oláh 'István altábonnagynak, a magyar néphadsereg vezérkari főnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett hazánkban. Talad Benlcr, a Török Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete pénte­ken — hazája nemzeti ünnepe alkalmából — fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Pozsgay Imre kultu­rális miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes is, vala­mint politikai, kulturális és gazdasági életünk több más, is­mert személyisége. A csaitomahálózatba bevont lakások aránya a jelenlegi 29 százalékról 1980 végéig 35—37 százalékra emelkedik majd. Énnek a célnak a valóra vál­tásához mindenekelőtt arra van szükség, hogy az elkövet­kező négy év során ezer 100 kilométerrel bővítsék az or­szágos csatornahálózat hosszát, s egy egész sor olyan szenny­víztisztító telepet építsenek, amelyek egyenként 300—500 millió forintba kerülnek. Pest megyében is hangsú­lyozottan foglalkozik a me­gyei tanács az V. ötéves terv időszakában a víz- és csator­nahálózat további, dinamikus fejlesztésével. Mint arról Ko­vács József, a Pest megyei Tanács tervosztályának főelő­adója beszámolt lapunknak, a megyében idén január else­jén az ivóvízhálózat hossza 2 ezer 502 kilométer, a csator­nahálózat hossza pedig össze­sen 294 kilométer volt. 1980-ig, az ötéves terv utol­só esztendejének végéig az ivóvízhálózat 768,7 kilométer­rel, a csatornák hossza pedig 164 és fél kilométerrel bővül Pest megyében, a tanács fej­lesztési alapjából — a víztár­sulati támogatásokkal együtt vízvezetékbő(vítésre 438,8 mil­lió forint, a csatornahálózat további fejlesztésére pedig 504,6 millió forint áll ebben az ötéves tervben rendelke­zésre. Az említett összegből az idén a tervek szerint 149 kilo­méter hosszúságban ad­nak át rendeltetésének új vízvezeték-hálózatot, s 29 kilométer hosszon épül­nek új csatornák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom